Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a “negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

Cseresnyés: kötelező lesz a képzés a közmunkásoknak

A közfoglalkoztatottaknak a jövőben el kell fogadniuk a felajánlott képzéseket, a munkavállalóknak kötelező lesz bejelenteniük a munkahelyi baleseteket és megszűnnek a foglalkoztatási szövetkezetek – többek között ezek a javaslatok találhatóak az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló indítványban, amit pénteken tárgyalt a parlament.

cseresnyés péter államtitkár
A javaslatot a kormányzat részéről ismertető Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a parlament pénteki ülésén elöljáróban azt mondta, a kabinet sokat tett a foglalkoztatási szint növeléséért és a munkanélküliség csökkentéséért.
A most tárgyalt törvényjavaslat alapján a közfoglalkoztatottnak el kell fogadniuk a nekik felajánlott képzési lehetőségeket – közölte. Az indítvány lehetőséget teremt arra, hogy fellépjenek a kötelezettség megszegőivel szemben – tette hozzá.
A kormány fontosnak tartja a munkavédelmi helyzet javítását, ezért szigorodnak a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályai. Amennyiben a sérült munkavállaló nem jelenti be a balesetet, akkor később neki kell bizonyítania, hogy balesete a munkavégzéssel összefüggésben történt – mondta. A bejelentést elektronikus úton is meg lehet tenni.
A javaslat a honvédségen belül is lehetőséget teremt a munkavédelmi tevékenység és a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére – mondta az államtitkár.
A bérgaranciáról szóló törvény módosításával egyértelműsítik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a csődtörvény szerinti kielégítési sorrend – emelte ki.
Cseresnyés Péter elmondta, a szövetkezeti törvény módosításával megszűnik a foglalkoztatási szövetkezet, mert ez a szervezeti forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A visszaélések megelőzését szolgálja, hogy a jövőben a szociális szövetkezeteknek tagjai között lennie kell legalább egy helyi önkormányzatnak vagy közhasznú jogállású szervezetnek – jelezte. MTI

Cseresnyés: jóváhagyták a munkavédelem nemzeti politikáját

A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten a napokban.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter az Egészséges munkahelyet minden életkorban című konferencián tartott előadásában kiemelte:
a munkavédelmi politika hatékonyan járul hozzá a munkakörülmények fejlesztéséhez, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzéséhez, és Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez.
Megjegyezte: egy tanulmány szerint 2013-ban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések költsége meghaladta a 200 milliárd forintot össztársadalmi szinten, tehát a gazdaság mutatói szerint is kiemelten fontos a munkavédelem területe.

Cseresnyés Péter kifejtette: az új stratégia elfogadásával Magyarországnak ismét van nemzeti munkavédelmi politikája. Korábban csak egyszer volt meghatározott munkavédelmi politika, annak megvalósítása is csak részben történt meg. Reményét fejezte ki, hogy a program végrehajtásával elért eredmények javítják a munkakörülményeket és a gazdaság eredményességét.
Tájékoztatása szerint a programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsőként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégző képességének, egészségének megőrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés.
A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörű összefogása szükséges – tette hozzá. MTI

Cseresnyés: a közszféra béremeléseinek is köszönhető a bérek folyamatos növekedése

A bérek folyamatos, 35 hónapja tartó növekedése a magyar gazdaság bővülésének, a versenyszféra és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak, és a kormány munkahelyvédelmi akciójának köszönhető – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter a KSH legfrissebb adataira reagálva kijelentette: a magyar reformok működnek, a bérek 35 hónapja folyamatosan nőnek, és azok reálértéke is emelkedik.
Kitért arra, hogy a múlt év első tizenegy hónapjában kimagasló mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon, a versenyszférában és a közszférában is, a vállalkozásoknál 4, a költségvetési szerveknél 4,5 százalékos volt a reálbérnövekedés – ismertette.

Hozzátette: a reálbérek emelkedésében a közszférában megvalósult emelések is nagy szerepet játszanak. A rendvédelmi, honvédségi életpályához kapcsolódóan 2015-ben első lépésben a rendőrök, a tűzoltók és a katonák illetménye emelkedett átlagosan 30 százalékkal, és átlagosan évi 5 százalékos illetményemelés valósul meg több éven keresztül. A bérek a pedagógus-életpálya bevezetésével az oktatásban is nőnek. Fontosnak nevezte, hogy a szociális területen mintegy 50 ezer szakdolgozó kapott kiegészítő bérpótlékot, ezt idén is megkapják. Az egészségügyben a korábbi évek béremelését kiterjesztették az ügyeleti díjakra és a műszakpótlékra, valamint a fiatal szakorvosok juttatása is nő.
Külön kiemelte: a pedagógusok bére 2013 óta minden évben nő, összesen átlagosan 50 százalékkal, a pedagógus béremelésre 2013 óta már 236 milliárd forintot fordított a kormány.

Cseresnyés Péter elmondta, hogy a reálbérek közel 3 éve tartó töretlen emelkedését a kiskereskedelmi forgalom növekedése is alátámasztja, 2015 első 11 hónapjában 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A háztartások sokkal pozitívabban látják jövedelmi kilátásaikat.

Kitért arra is, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentősen nőtt idén: az 1,6 százalékosra tervezett infláció mellett az szja 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimum esetében 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósul meg idén. Ilyen mértékű reálbérnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002. óta nem volt. A keresetek a családi kedvezményeket is figyelembe véve reálértéken átlagosan 15 százalékkal többet értek 2015-ben, mint 2010-ben.

A legalább öt főt foglalkoztató cégeknél 57 ezerrel, 3,0 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly novemberben éves összevetésben. A versenyszférában is jelentős a létszámnövekedés, ezen belül a kereskedelemben és a járműgyártásban 9 ezerrel, a szállításban ötezerrel, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban pedig 4300-zal dolgoznak többen – sorolta.
A foglalkoztatottak létszámának hónapról-hónapra ismétlődő növekedése is azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek – húzta alá az államtitkár. MTI