Miért mondanak fel a munkavállalók?

Lassan minden iparágat elér a munkaerőhiány. Nem lesz olyan szektor, ahol ne éreztetné hatását a szakképzett munkavállalók hiánya. Ebben az esetben a cégek egy nagy része fizetésemeléssel próbálják megtartani és motiválni őket, ezen kívül egyéb cafeteria és plusz juttatási csomaggal is kiegészítik ezeket.

Azonban vannak olyan munkahelyek, ahol nem tapasztalhatóak ezek. Az ilyen cégek hátrányból indulnak a nagyobb vállalatokkal szemben, nehezebben tudják a szakképzett munkavállalóit megtartani vagy épp újakat felvenni.

De egyre elterjedtebb, hogy a vállalatok nem nagyobb fizetéssel, hanem egyéb juttatással próbálják a munkavállalókat motiválni. Ilyen például valami sporttevékenységhez köthető bérlet, munkahelyi bejárás térítése, céges telefon vagy céges autó. Az ilyen juttatások nem sokkal növelik, a cég kiadásait viszont az alkalmazott elköteleződését erősíti a cég iránt.

A VeszpremAllas.hu weboldalon számos olyan városi és megyei elhelyezkedésű céget találhatunk, akik hasonló ösztönző rendszert használnak. Részletek a linken elérhetők. Az ilyen cégekhez önéletrajzunk beküldésével jelentkezhetünk, online akár azonnal.

A jól fizetős cégekhez nem egyszerű bejutni, mondhatni nagyon is nehéz. Nem minden esetben hirdetik meg az ilyen állásokat, hanem már az ott dolgozók között próbálnak kiválasztani, így sokszor érdemes akár más pozícióban is elhelyezkedni az általunk kiválasztott cégnél, és ha képesek vagyunk magunkat fejleszteni, és a vezetők számára megmutatni a tudásunk, akkor képesek lehetünk előrelépni, és a számunkra ideális pozícióban elhelyezkedni.

Nem látszik a kiút a munkaerőhiányból

Jelentősen növekedett azon KKV cégvezetők aránya, aki komoly problémának gondolja a munkaerőhiányt és emellett meglehetősen kevésnek ítélik meg a kormány ez ellen való törekvését.
A megkérdezettek szerint nem elég a minimálbér emelése a probléma rövidtávú kezelése érdekében.
(Forrás: Gazdaság TV)


Forrás: GazdaságTV.hu

Cseresnyés: a foglalkoztatást tekintve az ország egyes részei között jelentős eltérések vannak

A foglalkoztatást tekintve az ország egyes részei között jelentős eltérések vannak, hiszen Északnyugat-Magyarországon már most is jelentős a munkaerőhiány, az ország északi részén pedig az átlagosnál  még mindig több az álláskereső – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közölt adataira reagálva.


A KSH hétfői közlése szerint 2016 negyedik negyedévében a foglalkoztatottak száma 4 millió 411 ezer volt, 3,6 százalékkal (152 ezerrel) több, mint egy évvel korábban.    Az államtitkár hozzátette: ezen a helyzeten az oktatáson túl a munkaerő mobilitással lehet segíteni.

Az elmúlt négy évben Magyarországon folyamatosan emelkedtek a bérek, ennek révén megindult a munkaerő visszavándorlás is, tehát egyre többen úgy látják, hogy „a magyar munkahelyek olyan mértékű jövedelmet tudnak adni, amiből már Magyarországon is jól meg lehet élni” – közölte Cseresnyés Péter.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőhiány kezelése érdekében harmadik országbeli munkavállalók behívására is szükség van. Erre az elmúlt években már rendelkezésre állt egy 50 ezres keret, miközben eddig az országban csupán 6-7 ezren dolgoztak harmadik országbeli, vagyis nem európai uniós munkavállalóként.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a magyar munkahelyek ne szűnjenek meg és ennek biztosítása érdekében harmadik országbeli munkavállalókat is kell behozni az esetlegesen fellépő munkaerőhiány ellensúlyozására. MTI

(Fotó: kormány.hu)

Cseresnyés: nincs és nem lesz általános munkaerőhiány Magyarországon

Jelenleg nincs általános munkaerőhiány Magyarországon, és a szakképzési rendszer átalakításával azt kívánják elérni, hogy a jövőben se legyen – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Békéscsabán.
Cseresnyés Péter a Békéscsabai Szakképzési Centrumban (BSZC) elmondta: a szakképzési rendszer átalakításának egyik fontos része volt, hogy a szakközépiskolákból szakgimnáziumokat, a szakiskolákból szakközépiskolákat hoztak létre, az elnevezés mellett a képzések is átalakultak. Emellett bevezették a duális képzést, mely során a diákok elsajátíthatják a munkakultúrát is, ami sok esetben egyenes utat jelent a munkalehetőség megszerzéséhez.

cseresnyés péter államtitkár

Az államtitkár hangsúlyozta: a továbbtanulási lehetőség nincs kizárva, négy év után a szakgimnáziumot elvégzők egy éves ráképzéssel technológusok lehetnek; a szakközépiskolások három év után plusz kétéves képzéssel érettségit szerezhetnek, majd szakirányú továbbképzéseken vehetnek részt.
Hozzátette: az is lényeges lépés volt, hogy 21 év helyett 25 éves korig lehet ingyen megszerezni az első szakmát; a második szakma megszerzése is ingyenes, de abban az esetben már a felnőttképzés keretei között kell tanulni.
Cseresnyés Péter emlékeztetett: az elmúlt három év során 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a reálbérek is nőttek,  ami jelzi, hogy a jó szaktudást egyre inkább megbecsülik a munkaadók. MTI