Cseresnyés: kötelező lesz a képzés a közmunkásoknak

A közfoglalkoztatottaknak a jövőben el kell fogadniuk a felajánlott képzéseket, a munkavállalóknak kötelező lesz bejelenteniük a munkahelyi baleseteket és megszűnnek a foglalkoztatási szövetkezetek – többek között ezek a javaslatok találhatóak az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló indítványban, amit pénteken tárgyalt a parlament.

cseresnyés péter államtitkár
A javaslatot a kormányzat részéről ismertető Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a parlament pénteki ülésén elöljáróban azt mondta, a kabinet sokat tett a foglalkoztatási szint növeléséért és a munkanélküliség csökkentéséért.
A most tárgyalt törvényjavaslat alapján a közfoglalkoztatottnak el kell fogadniuk a nekik felajánlott képzési lehetőségeket – közölte. Az indítvány lehetőséget teremt arra, hogy fellépjenek a kötelezettség megszegőivel szemben – tette hozzá.
A kormány fontosnak tartja a munkavédelmi helyzet javítását, ezért szigorodnak a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályai. Amennyiben a sérült munkavállaló nem jelenti be a balesetet, akkor később neki kell bizonyítania, hogy balesete a munkavégzéssel összefüggésben történt – mondta. A bejelentést elektronikus úton is meg lehet tenni.
A javaslat a honvédségen belül is lehetőséget teremt a munkavédelmi tevékenység és a munkavédelmi érdekképviselet optimális megszervezésére és működtetésére – mondta az államtitkár.
A bérgaranciáról szóló törvény módosításával egyértelműsítik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a csődtörvény szerinti kielégítési sorrend – emelte ki.
Cseresnyés Péter elmondta, a szövetkezeti törvény módosításával megszűnik a foglalkoztatási szövetkezet, mert ez a szervezeti forma nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A visszaélések megelőzését szolgálja, hogy a jövőben a szociális szövetkezeteknek tagjai között lennie kell legalább egy helyi önkormányzatnak vagy közhasznú jogállású szervezetnek – jelezte. MTI

Cseresnyés: jóváhagyták a munkavédelem nemzeti politikáját

A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten a napokban.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter az Egészséges munkahelyet minden életkorban című konferencián tartott előadásában kiemelte:
a munkavédelmi politika hatékonyan járul hozzá a munkakörülmények fejlesztéséhez, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzéséhez, és Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez.
Megjegyezte: egy tanulmány szerint 2013-ban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések költsége meghaladta a 200 milliárd forintot össztársadalmi szinten, tehát a gazdaság mutatói szerint is kiemelten fontos a munkavédelem területe.

Cseresnyés Péter kifejtette: az új stratégia elfogadásával Magyarországnak ismét van nemzeti munkavédelmi politikája. Korábban csak egyszer volt meghatározott munkavédelmi politika, annak megvalósítása is csak részben történt meg. Reményét fejezte ki, hogy a program végrehajtásával elért eredmények javítják a munkakörülményeket és a gazdaság eredményességét.
Tájékoztatása szerint a programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsőként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégző képességének, egészségének megőrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés.
A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörű összefogása szükséges – tette hozzá. MTI

Cseresnyés: a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson

Szél Bernadett (LMP) a közszférában tervezett létszámcsökkentést firtatta a Parlament hétfői ülésén. Arcátlanságnak nevezte, hogy a kormány a munkaerőhiányra hivatkozva akar elbocsátani, mikor a közszférában munkaerőhiány és dolgozói szegénység van. Rámutatott, hogy zömmel adminisztratív dolgozókról van szó, miközben leginkább a feldolgozóiparba keresnek munkavállalókat.
Ha a kormány lehetségesnek tartja ezt a cserét, akkor a vízfejjé duzzasztott minisztériumokból küldjenek el embereket futószalaghoz – mondta, majd azt javasolta, Rogán Antal menjen villanyszerelőnek, Lázár János meg a futószalag mellé.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson, hanem hogy racionalizáltabb legyen a foglalkoztatás a közszférában és az ott foglalkoztatottak a versenyszférában helyezkedjenek el.
Számokat azért nem lehet mondani – folytatta -, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem a helyzetet kezeli. MTI

Cseresnyés: nincs és nem lesz általános munkaerőhiány Magyarországon

Jelenleg nincs általános munkaerőhiány Magyarországon, és a szakképzési rendszer átalakításával azt kívánják elérni, hogy a jövőben se legyen – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Békéscsabán.
Cseresnyés Péter a Békéscsabai Szakképzési Centrumban (BSZC) elmondta: a szakképzési rendszer átalakításának egyik fontos része volt, hogy a szakközépiskolákból szakgimnáziumokat, a szakiskolákból szakközépiskolákat hoztak létre, az elnevezés mellett a képzések is átalakultak. Emellett bevezették a duális képzést, mely során a diákok elsajátíthatják a munkakultúrát is, ami sok esetben egyenes utat jelent a munkalehetőség megszerzéséhez.

cseresnyés péter államtitkár

Az államtitkár hangsúlyozta: a továbbtanulási lehetőség nincs kizárva, négy év után a szakgimnáziumot elvégzők egy éves ráképzéssel technológusok lehetnek; a szakközépiskolások három év után plusz kétéves képzéssel érettségit szerezhetnek, majd szakirányú továbbképzéseken vehetnek részt.
Hozzátette: az is lényeges lépés volt, hogy 21 év helyett 25 éves korig lehet ingyen megszerezni az első szakmát; a második szakma megszerzése is ingyenes, de abban az esetben már a felnőttképzés keretei között kell tanulni.
Cseresnyés Péter emlékeztetett: az elmúlt három év során 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a reálbérek is nőttek,  ami jelzi, hogy a jó szaktudást egyre inkább megbecsülik a munkaadók. MTI

Zala megyében 7 ezer alá csökkent az álláskeresők száma

Zala megyében tovább csökkent a regisztrált álláskeresők száma, július végén 6984 álláskereső szerepelt a nyilvántartásban, csaknem 23 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya kedden az MTI-vel.

nagykanizsa városkép

A hivatal adatai szerint júliusban 300-zal kevesebb álláskeresőt regisztráltak, mint a nyár első hónapjában. A korábbi években, júliusban kismértékben változott a nyilvántartott álláskeresők száma. A mérséklődésben az idén az is szerepet játszott, hogy júliusban bővült a közfoglalkoztatás – Nagykanizsán speciális közfoglalkoztatási pilot kezdődött – és a feldolgozóiparban is nagyobb volt a munkaerőigény.
A gazdaságilag aktív népesség 5,5 százaléka volt regisztrált álláskereső július végén Zala megyében: az álláskeresési ráta az előző havinál 0,3 százalékponttal, míg az egy évvel korábbinál 1,5 százalékponttal volt alacsonyabb.
Júliusban a munkáltatók az elsődleges munkaerőpiacon 860 új álláshelyet jelentettek be. Az év első 7 hónapjában összesen 6,5 ezer új, nem támogatott álláshely volt a megyében.
A nyár második hónapjában több mint 1,5 ezer álláskereső került ki a regisztrációból, közülük csaknem ezren tudtak elhelyezkedni.
Folyamatosan csökken a tartósan – egy évnél hosszabb ideje folyamatosan – álláskeresők száma is, július végén 1,9 ezren voltak a nyilvántartásban, csaknem 700-zal kevesebben, mint egy évvel korábban – közölte a kormányhivatal. MTI

A pilot programról:

A foglalkoztatásba mentális, szociális vagy egészségügyi okokból be nem vonható álláskeresők számára tervezett speciális közfoglalkoztatási pilot program 2016. július 1-jén kerül elindításra 5 hónapos időtartamra 4 megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Zala), mindösszesen 300 fővel. A program a jelenleg működő önkormányzati nonprofit gazdasági társaságoknál (pl. településüzemeltetési feladatokat ellátó szervezetek), vagy települési önkormányzatoknál kerül megvalósításra. A programban résztvevő települések kiválasztására a BM, az érintett járási és kormányhivatalok, valamint a települési önkormányzatok közös szakmai egyeztetését követően került sor.

Cseresnyés: 26 ezer diák dolgozik a nyári diákmunka program keretében

A nyári diákmunka program keretében 26 ezer tanuló vállalt munkát az önkormányzatoknál vagy az önkormányzati fenntartású intézményeknél – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter kiemelte: a fiatalok az önkormányzatoknál jellemzően adminisztratív, az önkormányzati fenntartású intézményeknél (óvoda, iskolai konyha, kertészet) kisegítő feladatokat tudnak ellátni.
A nyári diákmunka program főként azoknak a fiataloknak ad munkalehetőséget, akik olyan településen, vagy földrajzi régióban élnek, ahol a piaci körülmények között nehezebben tudnának munkát találni. Az államtitkár példaként említette Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ahol több mint 4000 tanuló dolgozik a program keretében.
Cseresnyés Péter szerint a nyári diákmunka program azért fontos és hasznos a fiataloknak, mert ez munkakultúrát közvetít számukra, munkatapasztalatot szereznek, és a későbbi munkahelyük kiválasztásában is segíti őket.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a fiatalok foglalkoztatottsága 26-27 százalék között mozog, munkanélküliségi rátájuk pedig 15 százalék alá csökkent. MTI

Cseresnyés: februárban indul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program

cseresnyés péter államtitkár

Hétfőn indítja el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába című foglalkoztatást segítő programot.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára korábban elmondta: a kormány több foglalkoztatást segítő programot is indít 2016 első felében, amelyek közül a február elsején induló projekt lesz az első.

Az új program tervezett keretösszege 3 milliárd forint, amelynek révén a kormány tervei szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.

Az államtitkár elmondta, ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is. MTI

1 2 3