Állás általános iskolai végzettséggel

Manapság Magyarországon a regisztrált munkakeresők közel fele szakképzetlen, általános iskolai végzettséggel, esetleg gimnáziumi tanulmányokkal rendelkeznek. Így elég korlátozott az általuk elérhető munkalehetőségek köre, vagy legalábbis egy elég szűk tartományban mozog. Mégis, bármily hihetetlen, a munkaadók szerint nagyon nehéz megbízható fizikai munkást találni. Hogy miből válogathat, aki általános iskola végzettséggel keres munkát? Ilyen például a gépkezelő, összeszerelő, betanított munkás, mezőgazdasági munkás, ezeknek a betöltésért nem állnak kígyózó sorok.

Lássuk csak, melyik munkánál mi jelenthet előnyt. Ezek egyikéhez sem kell több 8 általánosnál, szakmai előéletet és szakképzettséget sem igényel. Mezőgazdaság, gyártóipar: jó fizikum, talpraesettség, jó kézügyesség és terhelhetőség. Gépkezelő: jó kézügyesség, rugalmasság, munka iránti érdeklődés. Csomagolás, címkézés: orvosi alkalmassági, erkölcsi bizonyítvány, többféle műszak vállalása. Operátor: előny a gépek ismerete, de ha nem, akkor is betanítanak, erkölcsi bizonyítvány. Segédmunkás: többnyire fizikai munka, jó fizikum, terhelhetőség, és nem árt a precizitás sem. Előny, ha jól tudsz csapatban dolgozni, és tudsz utasítást maradéktalanul végrehajtani. Komissiózás: megbízhatóság, érdeklődés, többféle műszak vállalása. A komissiózás röviden az a feladatkör, amikor mi interneten rendelünk valamit, a webshop raktárában pedig kiválogatják, összecsomagolják, felcímkézik azt.

Ahogy az előbbiekben utaltunk rá, többféle munkaidős állást különböztetünk meg. Ilyen a teljes és a részmunkaidős állás. A teljes munkaidő a napi 8 vagy heti 40 óra munkát takarja, ami a Munka Törvénykönyve alapján átlagosan havi 21,75 nappal számolva havi 174 óra munkát jelent, a részmunkaidős pedig az, ami 8 óra alatti óraszámmal végezhető. Létezik továbbá 1, illetve több műszakos állás is. Az egyműszakos leggyakrabban 8-12 órás, de ugyanez lehet több műszakos is, hiszen 12 óra esetében kétszer 12 óráról, 8 órás esetében háromszor 8 óráról beszélünk. Ezek közül általában 2 félét kötelező vállalni, például reggeles, délutános, éjszakás. Ezek kiadása heti váltásban történik. Bérezés szempontjából is különbség van a teljes és a részmunkaidős között, a teljes munkaidős fizetés egész jól hangzik, hiszen benne vannak a bérpótlékok is, mint a vasárnapi munkavégzés, ünnepnapi, túlóra, ügyelet. Ezeken felül néhány helyen oda vannak írva az esetleges fizetésen kívüli, nem pénzbeli juttatások is.

Aki munkát keres, bátran tanulmányozza át a MADS Marketing Kft. oldalán található álláslehetőségeket. Nagyon sokan keresnek raktári árukezelőket, kisegítőket, címkézőket, valamint komissiózáshoz munkaerőt.

Cseresnyés: a közfoglalkoztatottak és a nyugdíjasok körében is jelentős a munkaerőtartalék

A közfoglalkoztatottak, a nyugdíjasok és a kisgyermekes anyák is jelentős munkaerőtartalékot jelentenek az elsődleges munkaerőpiac számára – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A nyugdíjasok foglalkoztatásának bővítésére hozták létre a nyugdíjas szövetkezeteket, a kisgyermekes anyák számára pedig egyebek mellett a rugalmas munkaidőbeosztás bevezetése jelenti a megoldást – tette hozzá az államtitkár. Arról is beszámolt, hogy folytatódik a közfoglalkoztatottak versenyszférába jutását segítő program, amelyben 2016-ban 4400-an, tavaly pedig 4700-an igényeltek támogatást.

Cseresnyés Péter emlékeztetett, hogy az eddigi kormányzati foglalkoztatáspolitikai intézkedések három területre összpontosítanak: a képzésekre, a munkaerő mobilitásának fokozására és a foglalkoztatás bővítésére.
 
Közölte, az elmúlt időszakban a szakképzésben, a felnőttoktatásban és a felnőtt képzésben is jelentős változások történtek, mindezek azt szolgálták, hogy a képzések alkalmazkodjanak a piaci igényekhez.
 
Az államtitkár megjegyezte, hogy a felnőttképzésben idén már lehetőség van rövid időtartamú, körülbelül 30 órás tanfolyamok, úgynevezett betanító képzések indítására, ezek csak a cégek igényeit veszik figyelembe. Példaként említette, ha a vállalat egy új gépet vásárol, akkor ennek a kezelését egy rövid ciklusú képzésben tanulhatják meg a dolgozók, így mindez lehetőséget teremt egy bizonyos munkakör gyors betöltésére.
 
A munkaerő mobilitását segítő intézkedések közül kiemelte, hogy több mint 30 ezer forinttal nő az albérleti támogatás összege, ugyanis idén a minimálbér 60 százalékára, 82 800 forintra emelkedett az az összeg, amivel a munkáltató havonta segítheti dolgozójának lakhatását.
Továbbra is adómentes a dolgozók elhelyezése azokon a munkásszállókon, ahol egy lakóhelyiségben 1 dolgozót helyeznek el. Ezen felül pedig idén már másodszor írtak ki pályázatot önkormányzatok részére munkásszállók építésére, 5 milliárd forintos keretösszegből.
 
Cseresnyés Péter kiemelte: január 6-tól munkahelyteremtő beruházásokra, 5 milliárd forintos keretösszegben hirdetett pályázatot a kormány a mikro, kis és közepes vállalkozásoknak. A program vélhetően 3000 új munkahely létrejöttéhez járul majd hozzá. MTI

Cseresnyés: belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20-64 év közöttiek foglalkoztatása

Belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20-64 év közöttiek foglalkoztatása Magyarországon, amivel eléri az EU által 2020-ra kitűzött célt a korosztály foglalkoztatási arányát tekintve – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Cseresnyés Péter közölte: Magyarország már most 73 százalék feletti arányt tud felmutatni, szemben az Európai Unió 70-71 százalékos átlagával.

Cseresnyés Péter a munkaügyi adatokat részletezve elmondta: a munkavédelmi akció a munkahely megtartásában segít, és a munkába állást támogatja. Az akciónak köszönhetően a munkaadóknál mintegy 580 milliárd forint maradt a kedvezmények miatt. Emellett az ifjúsági garancia szintén jelentős program, amely azon fiatalok foglalkoztatását segíti, akik koruknál fogva sokszor tapasztalatlanságuk, illetve végzettség hiánya miatt nem kapnak munkát. Ez a program mintegy 60 ezer fiatal elhelyezkedést segítette, jelenleg is 20 ezren vesznek részt képzésben – tette hozzá.

Kifejtette, egy másik jelentős program a 25 év feletti, általában tartós munkanélküliek elhelyezkedését segíti. Ennek a programnak a keretösszege több mint 200 milliárd forint, és jelenleg mintegy 60 ezer embert támogatnak a program a révén. A képzésbe bevon emberek száma mintegy 30 ezer – mondta az államtitkár.

Többek között ezeknek a programoknak is köszönhető – emelte ki -, hogy míg 2010-ben a Magyarországon foglalkoztatottak száma nem érte el a 3,8 milliót, addig most 4,45 millió a foglalkoztatottak száma. Elmondta, számuk 1990 óta nem volt olyan magas, mint most, több mint 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az utóbbi években.

Biztatónak nevezte, hogy a versenyszférában több mint 560 ezren tudtak elhelyezkedni. Így a munkanélküliségi ráta Magyarországon most 4 százalékos – 183 ezer munkanélküli van -, ami uniós összevetésben is igen kedvező – mondta Cseresnyés Péter. MTI

Olcsó munkabérű keleti munkavállalókkal pótolnák a magyar munkaerőt?

Volner János (Jobbik) a Market építőipari cég vezetőjének nyilatkozatát idézte, miszerint rövid időn belül távol-keleti munkásokkal pótolnák a magyar munkaerő-hiányt.
Az Országgyűlés hétfői ülésén az interpellációk sorában azt kérdezte, terveznek migránsokat betelepíteni Magyarországra, hiszen korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén arról beszélt, hogy rövidesen hazánk is oda jut, hogy olcsó munkabérű migránsok betelepítésével kell a munkaerő-hiányt pótolni.
Az rendben van, hogy 600 ezer ember az alacsony fizetések miatt külföldre kényszerül, azaz elüldözik a magyar embereket, és őket olcsó munkabérű keleti munkásokkal pótolnák? – firtatta a jobbikos politikus.

(Fotó: MTI archív)

Cseresnyés Péter államtitkár Vona Gábor Jobbik elnök kvótarendszerről szóló nyilatkozatát hozta válaszul, miszerint amíg ez pár ezer emberről szól, ezen lehet gondolkodni.
Szerinte a jobbikos képviselő nem tesz különbséget az illegális migránsok, a külföldi befektetők és a munkavállalás céljából, harmadik országból ideérkező vendégmunkások között.
Utóbbiak csak átmenetileg, munkavégzés céljából vannak itt, és ennek lejárta után elhagyják az országot. Az érintettek csak korlátozott számban kaphatnak munkavállalási engedélyt – közölte.
Az államtitkár kijelentette: magyar munkavállalókat szeretnének a magyar munkahelyekre, és ennek jegyében alakították át a szakképzést is.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 109 igen és 34 nem szavazattal jóváhagyta. MTI

Cseresnyés: öt éve folyamatosan emelkednek a keresetek

A keresetek emelkedése a gazdaságfejlesztő és foglalkoztatást segítő programoknak köszönhetően csaknem öt éve folyamatosan tart – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az államtitkár szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: az első nyolc hónapban a nettó bérek 2010 hasonló időszakához képest több mint 50 százalékkal emelkedtek a többi között a családi adókedvezménynek is köszönhetően. A nettó béremelkedés a kedvezmények nélkül is meghaladja a 46 százalékot – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy minden ágazatban jelentős a béremelkedés, bár a vállalkozásoknál az átlagosnál alacsonyabb a reálbér növekedése, mert a kormányzat jelentős életpálya modellekkel próbálja segíteni a közszférában dolgozó munkavállalókat.

Kiemelte, hogy az átlagos reálbér növekedés hónapok óta 10 százalék feletti, a versenyszférában a fizikai munkát végző dolgozók bére emelkedett a legjelentősebben, 14 százalékkal.

Az ágazatok közti különbség kezd eltűnni, az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók bére is emelkedett, ami arra vezethető vissza, hogy komoly igény van a munkaerőre – tette hozzá.
Az NGM közleménye szerint a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi többletbér az idén.

A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően, amely a minimálbérek emelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentését is tartalmazza, a vállalkozásokat a tervezett 2 százalékponton felül további fél százalékpontos járulékcsökkentés is segíti jövőre. Ezzel a cégek összesen mintegy 200 milliárd forintos adócsökkentésben részesülnek, amit a munkahelyvédelmi akció kedvezményei tovább növelnek – közölte az NGM. MTI

Cseresnyés: 2010-hez képest közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta, a munkavállalók nagy része, több mint 550 ezer dolgozó a versenyszférában helyezkedett el – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adataira reagálva.

A KSH szerdai közlése szerint a június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 195 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy a versenyszféra 100 ezer dolgozóval bővült, a közfoglalkoztatottak száma pedig jelentős mértékben csökkent, körülbelül 40 ezerrel, az előző évhez képest.

Az államtitkár szerint komoly versenyhelyzet alakult ki a munkaerőpiacon, a munkaadói oldalon nagy az igény a képzett szakemberekre. Mint fogalmazott, két megoldás van erre: az egyik, hogy képzéssel segítsék a munkavállalókat, másrészt a termelékenység növelése érdekében a munkaadóknak technológiát kell váltaniuk, új eljárásokat kell bevezetniük – tette hozzá.

Cseresnyés Péter arról is beszámolt, hogy Magyarországon körülbelül 68-69 százalékos a foglalkoztatási mutató a 15-64 éves korosztályban, amit jóval 70 százalék fölé lehet vinni. MTI

Cseresnyés Péter: 2010-óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 393 ezer volt március-májusban, 79 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest.

 

Az államtitkár hozzátette: a fiatalok foglalkoztatásában a kormány jelentős eredményeket ért el, ugyanis 2010-ben a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása nem érte el a 20 százalékot, a munkanélküliségi mutatójuk pedig megközelítette a 30 százalékot. Napjainkra a fiatalok foglalkoztatottsága közel 30 százalékon, a munkanélküliségi rátájuk pedig 10,2 százalékon áll – közölte.
Az államtitkár kiemelte: a fiatalok foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akció és az az ifjúsági garancia program is segíti.

Cseresnyés Péter a fiatalok európai foglalkoztatottsági helyzetére példaként említette, hogy Görögországban ennek a korosztálynak még mindig közel 50 százalékos a munkanélküliségi mutatója, Dél-Európa egyes országaiban pedig 24-25 százalékos.

Az NGM az MTI-nek szerdán eljutatott közleményében kifejtette: 2010 óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amelyből közel félmillió munkahely a versenyszférában jött létre. A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban éves alapon 3 százalékponttal, 10,8 százalékra mérséklődött, ami az európai átlagnál számottevően kedvezőbb érték.

A kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, a munkavállalási hajlandóság ösztönzésével és a magyar munkaerő elvándorlásának csökkentésével – áll a közleményben. MTI

Cseresnyés: 2017 elején 2 millió nő dolgozott

Idén is pályázhatnak a kis-, közepes és nagyvállalatok, valamint a költségvetési szervek a Családbarát munkahely címre – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nők a családban és a munkahelyen című konferencián.
Novák Katalin közölte, 2017-ben a pályázat keretösszege 60 millió forint, egy pályázó legfeljebb hárommillió forintot nyerhet el.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a nők munkaerőpiaci helyzetéről tartott előadásában azt mondta, 2010-ben Magyarországon mélyponton volt a gazdaság és a foglalkoztatottság, körülbelül 1,7 millió nő dolgozott, a munkanélküliségi mutató pedig majdnem 11 százalék volt a körükben.
2017 elején viszont már kétmillió nő dolgozott, a munkanélküliség mutató pedig 4,7 százalékra esett vissza esetükben – ismertette. MTI

(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Cseresnyés: képzésekkel is segíti a kormány a kkv-k munkavállalóinak digitális fejlődését

Képzésekkel is segíti a kormány a kis- és közepes vállalkozások (kkv) munkavállalóinak digitális fejlődését, az európai uniós forrásokból megvalósuló támogatásokra a kkv-k folyamatosan pályázhatnak – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) 34. országos közgyűlésén.

Az államtitkár tájékoztatott a magyar kisiparosok aktuális helyzetéről, a kkv-kat érintő digitális hatásokról, illetve azok digitális fejlődését segítő európai uniós támogatásokról. Hangsúlyozta, hogy a magyar kkv-szektorban az uniós átlagnál – 67 százalék – magasabb a foglalkoztatási arány, eléri a 70 százalékot. A 2015-ös adat alapján Magyarországon a mikrovállalkozások 848 ezer embert foglalkoztattak, a kisvállalkozások 461 ezret, míg a középszintű vállalkozások 400 ezret.     

Az államtitkár elmondta, annak érdekében, hogy a kkv-k versenyképesek tudjanak maradni, szükség van a digitalizációra és az automatizációra, amihez elengedhetetlen a technológiaváltás és a munkavállalók képzése. Kiemelte, hogy a digitalizáció kihívásai a logisztika, a feldolgozóipar, az építőipar, az irodai adminisztráció és bizonyos szolgáltatások területén a legjelentősebbek. Mivel gépek a digitalizáció segítségével kiváltják az emberi munkaerőt, ezért a kkv-k számára kényszer lesz az új kihívásoknak való megfelelés – fejtette ki.     

Cseresnyés Péter elmondta, fontos a szakmai tudásszint emelése és az alacsonyan képzett munkavállalók képzése. Hozzátette: a szakpolitikai célok elérését, így a kkv-k felkészítését az Ipar 4.0 folyamataira, 7 projekt segíti a Gazdasági innovációs és operatív programban (Ginop). A mikro, kis- és középvállalkozások munkahelyi képzéseire 20 milliárd forint európai uniós támogatás áll rendelkezésre.

A digitális szakadék csökkentésére 22,9 milliárd forint, az idegen nyelvi készségek fejlesztésére 15 milliárd forint, a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztésére 2,5 milliárd forint, a munkaerőpiacra lépést 214 milliárd forinttal támogatják, valamint 160 milliárd forint jut az ifjúsági garancia, és 30 milliárd forint a gyakornoki programra. MTI

Jövőre hat szombaton kell dolgozni

Jövőre hat szombat is munkanap lesz a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló, nemzetgazdasági miniszteri rendelet szerint, amely a Magyar Közlönyben jelent meg pénteken. A munkanap áthelyezések miatt ugyanakkor kilenc hosszú hétvége lesz 2018-ban.

A rendelet alapján a jövő évi munkaszüneti napok körüli  munkarend úgy változik, hogy március 10-én, április 21-én, október 13-án, november 10-én, december 1-jén és december 15-én, szombatonként dolgozni kell majd.    
Ugyanakkor cserébe a rendelet szerint pihenőnap lett jövőre a nemzeti ünnepet követő március 16. péntek, a munka ünnepe előtti április 30. hétfő, az 1956-os forradalom ünnepét megelőző október 22. hétfő, valamint a mindenszentek napja utáni november 2. péntek, illetve december 24. hétfő és december 31. hétfő is.
Emellett jövőre augusztus 20-a is hétfőre esik, továbbá húsvét- és pünkösdhétfőt (április 2., illetve május 21.) is beleszámítva összesen kilenc  hosszú hétvégével tervezhetnek jövőre a munkavállalók. Január 1-je 2018-ban szintén hétfőre esik.  
A rendelet kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottak munkarendjére, kivéve a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatókat, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjét. MTI

1 2 3