Egyre több külföldi jön Magyarországra dolgozni

A KSH 2018-as felméréséből kiderül, hogy tavaly is folyamatosan nőtt a munkaerő-kereslet. A munkáltatók a 2018-as év I. negyedévében 79,4 ezer megüresedő, azonnal betölthető állást jelentettek. Ez a szám a II. negyedévben 83,6 ezerre, a III. negyedévben pedig 87,7 ezerre emelkedett. A KSH felmérése rávilágított arra is, hogy továbbra is az adminisztratív és a szolgáltatást támogató tevékenységekből származott a legtöbb betöltetlen állás, az összes álláshely 5,2 %-a. Munkaerőhiány a feldolgozóiparban is megfigyelhető, 2018-ban 22,9 ezer üres állás volt ebben a szektorban, a kereskedelemben 8,1 ezer, míg az építőiparban 5,9 ezer.

Miből fakad a hiány?

Egyrészt kevesebb diák jelenik meg a középfokú oktatásban, mint öt évvel ezelőtt, 14 ezerrel kevesebb a gimnáziumban tanulók száma, és 86 ezerrel kevesebben tanulnak szakmát. Másrészt a bérek még mindig alacsonyak, bár több mint 70 %-kal emelkedtek 2010 óta, így a munkaerő lassan áramlik olyan lehetőségek felé, amelyek magasabb bárszínvonallal kecsegtetnek. További ok a demográfiai folyamatok változása, a népességfogyás és a népesség elöregedése. Végül az atipikus foglalkoztatási formák (például a határozott idejű szerződéses foglalkoztatás, a részmunkaidős foglalkoztatás) hiánya vagy alacsony aránya is szerepet játszik. Mi a megoldás?

Külföldről érkező munkavállalók segíthetnek a problémán?

“A bérek és egyéb juttatások látványosabb emelése, jobb munkakörülmények biztosítása, mobilszállások telepítése és nem utolsó sorban a rugalmas munkaidő, valamint a munkaerő import együttesen kínálnak csak megoldást a problémára” – mondja Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezető igazgatója. A mobilszállások Európa szerte egyre népszerűbbek. A gyárak mellett létesített boltok, étkezdék és egészségügyi szolgáltatások egyfajta mini városként és közösségként funkcionálnak, amely révén a fluktuáció is csökkenthető.

A technológia fejlődésével a munkavégzés jellege is megváltozott, a helyhez és időhöz kötött munkahelyek helyett ma már egymástól távol és egymástól függetlenül dolgoznak az emberek. Ez a trend először a szellemi foglalkozások esetében jelentkezett, de hamarosan eléri a fizikai állományt is. A munkahelyek így egyre kevésbé lesznek képesek a szocializációs igényeket kielégíteni. Egyes kutatások szerint a feladatközpontúvá váló munka világában a munkaerő számára különösen fontossá válik, hogy a szervezet és az alkalmazott között belső, mély meggyőződésen alapuló kapcsolat, az egymáshoz tartozás természetes érzése alakuljon ki. A mobilszállások ezt erősíthetik.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 2018 szeptemberi felmérése alapján a tavalyi év harmadik negyedév végéig 150 %-kal több külföldi érkezett Magyarországra munkavállalás céljából, mint az azt megelőző évben. 2018 októberéig összesen 83 611-en folyamodtak tartózkodási engedélyért, míg 2017-ben 61 588-an. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felméréséből kiderült, hogy nem EU-s európai országból érkezőknek 2098, nem EU-szomszédos országból érkezőknek 790, míg Európán kívüli országokból érkezők részére 7176 engedélyt bocsátottak ki a hatóságok 2017-ben.

A határon túli toborzásra ma már szinte minden nagyvállalat nyitott, mivel a folyamat számukra nem túl komplikált. A kölcsönző cég ugyanis szinte mindent átvállal, a teljes adminisztrációt, a bérszámfejtést, a TB ügyintézést, a szállásoltatást és az utaztatást is. Emellett anyanyelvi tolmácsot és a helyszínre kitelepült on site felügyeletet is biztosítanak igény esetén. A munkaerőt gyorsan be lehet állítani dolgozni.

“A határon túlról főként Ukrajnából, Romániából és Szerbiából érkeznek munkavállalók. A visszajelzések alapján az ukrán munkavállalókat kifejezetten szeretik foglalkoztatni, de mivel Nyugat Európa is munkaerőhiánnyal küszködik, ezért nagy a verseny értük” – teszi hozzá Csákvári Róbert, aki szerint megjelentek egzotikusabb országokból érkező munkavállalók is, például Mongóliából is van már érdeklődés a magyar piac iránt. A fizikai- és szellemi munkásokra egyaránt igaz, hogy a jobb kereseti lehetőségek reményében, valamint a hazájukhoz viszonylag közeli munkalehetőség miatt választják Magyarországot. Jellemző rájuk, hogy a fluktuációjuk kifejezetten alacsony, jellemzően motivált, munkaszerető és szorgalmas emberekről van szó, akik hosszútávú munkavégzésben gondolkoznak. További előny a potenciális munkaerő mennyisége, ugyanis egy-egy munkaerő kölcsönzésnél akár több száz potenciális munkavállalóval is számolhatnak a cégek.

A KSH éves adatelemzése 2018-ban 22.700 román és 10.500 ukrán munkavállaló érkezett hazánkba, ami nagyon hasonló az egy évvel korábbi adatokhoz, ami kis mértékben ugyan, de javíthatja Magyarország munkaerő helyzetét, de egyre nehezebb lesz ezekből az országokból is munkaerőt szerezni, Romániában emelkednek a bérek, az ukránok pedig kétszáz kilométerrel odébb már több mint a dupláját keresik a magyar béreknek.

Magyarországon a férfiak és a nők keresete között átlagosan 50-60 000 forint a különbség

Magyarországon a férfi és a női munkavállalók átlagos nettó fizetése között a fizikai, illetve az irodai munkát végzők körében is mintegy 50-60 000 forintos különbség van.
A fizikai munkát végző férfiak átlagos nettó keresete 224 000 forint, míg a nőknél ez az összeg 170 000 forint, az irodai dolgozóknál szintén átlagosan 50 000 forint a különbség – derül ki az EMPX Solutions tanácsadó cég reprezentatív felméréséből.

(Az árufeltöltők keveset keresnek)

A vállalat kétszer 500 ember bevonásával végezte el a kutatást. A fizikai dolgozóknál tavaly nyáron, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a vendéglátás, a turizmus és a szállítás területén tevékenykedők közül kérdeztek meg 500 embert arról, hogy alakul a nők bérezése, mi motiválja őket, mennyire mobilisak. Ezeket az eredményeket vetették össze a cég 2017-es felmérésének eredményeivel, amelyben 500, a versenyszférában dolgozó irodai alkalmazottat kérdeztek meg hasonló témában.

A két felmérés összehasonlításából kiderült, hogy a tényleges bérek mellett a két nem által ideálisnak tartott fizetések is jelentősen eltérnek: a fizikai dolgozóknál a férfiak 371 000 forintos nettó fizetéssel, a nők pedig már 249 000 forinttal is elégedettek lennének. Az irodai dolgozóknál hasonló volt a különbség: a megkérdezett nők 309 000 forintos nettó bért szeretnének, a férfiak viszont 432 000 forintra tartanának igényt.

(A férfiak munkáját állítólag jobban megfizetik)

A munkahelyváltás vizsgálatánál megállapították, hogy a fizikai dolgozóknál mindkét nem számára a magasabb jövedelem a legnagyobb motiváció, a férfiak 35, a nőknek pedig 37 százaléka szerint döntésükben ez játssza a legnagyobb szerepet. A férfiak a jövedelmet követően leggyakrabban a munkakörnyezet minőségét, a kihívást és fejlődési lehetőséget, a kiszámíthatóságot, valamint a rugalmasabb munkaidőt említették, a nőknél viszont ezeken felül megjelent még a jobb beosztás is. Az irodai dolgozók körében a nőknél a magasabb jövedelem maradt az első helyen, a férfiak viszont a szakmailag vonzóbb lehetőséget választották a legnagyobb motivációnak.

A felmérés szerint a fizikai munkát végző nőknek és a férfiaknak is 10 százaléka tervez 1 éven belül munkahelyet váltani, ugyanakkor a férfiak 79 százaléka, a nőknek pedig 84 százaléka egyáltalán nem tervez ilyesmit. Az irodai dolgozók között a férfiak 16 százaléka, a nők 12 százaléka szeretne egy éven belül munkahelyet váltani, ugyanakkor hozzátették, hogy a kutatásban résztvevő nők 82 százaléka jelenlegi munkahelyén akar maradni, a férfiaknál ez az arány 73 százalék volt.

A tanácsadó cég szerint a nemek közti bérkülönbségek elsősorban a foglalkozási és szektorok szerinti szegregációval, valamint a női karrierépítéshez és a családi kötelezettségekhez való viszonyulásokkal magyarázhatóak. MTI

Megszavazta az országgyűlés a rabszolgatörvényt

December 12-én a rendszerváltás utáni parlamentarizmus talán legnagyobb botránya közepette az országgyűlés megszavazta a munka törvénykönyvének módosítását, így 2019-től életbe lép az ellenzői által rabszolgatörvénynek nevezett változtatás.
A javaslatot 130 igen, 52 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el.

(Az ellenzéki pártok kezdeményezésére a munka törvénykönyvének módosítása ellen indult tüntetés résztvevői és rendőrök a Parlament előtti Kossuth téren 2018. december 12-én. Fotó:MTI/Mohai Balázs)

A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama – ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap.
Eddig ez a passzus úgy szólt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap – vagy 52 hét -, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.
Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, “önként vállalt túlmunka” elrendelhető.
A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.
A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezentúl úgy szól, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani, és ez megtehető egyenlőtlenül.
Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ugyancsak egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell kiadni – kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottaknál.
A Fidesz a törvénymódosítás céljáról szólva azt hangsúlyozta, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat. (MTI)

(Videó: Euronews)

Állás általános iskolai végzettséggel

Manapság Magyarországon a regisztrált munkakeresők közel fele szakképzetlen, általános iskolai végzettséggel, esetleg gimnáziumi tanulmányokkal rendelkeznek. Így elég korlátozott az általuk elérhető munkalehetőségek köre, vagy legalábbis egy elég szűk tartományban mozog. Mégis, bármily hihetetlen, a munkaadók szerint nagyon nehéz megbízható fizikai munkást találni. Hogy miből válogathat, aki általános iskola végzettséggel keres munkát? Ilyen például a gépkezelő, összeszerelő, betanított munkás, mezőgazdasági munkás, ezeknek a betöltésért nem állnak kígyózó sorok.

Lássuk csak, melyik munkánál mi jelenthet előnyt. Ezek egyikéhez sem kell több 8 általánosnál, szakmai előéletet és szakképzettséget sem igényel. Mezőgazdaság, gyártóipar: jó fizikum, talpraesettség, jó kézügyesség és terhelhetőség. Gépkezelő: jó kézügyesség, rugalmasság, munka iránti érdeklődés. Csomagolás, címkézés: orvosi alkalmassági, erkölcsi bizonyítvány, többféle műszak vállalása. Operátor: előny a gépek ismerete, de ha nem, akkor is betanítanak, erkölcsi bizonyítvány. Segédmunkás: többnyire fizikai munka, jó fizikum, terhelhetőség, és nem árt a precizitás sem. Előny, ha jól tudsz csapatban dolgozni, és tudsz utasítást maradéktalanul végrehajtani. Komissiózás: megbízhatóság, érdeklődés, többféle műszak vállalása. A komissiózás röviden az a feladatkör, amikor mi interneten rendelünk valamit, a webshop raktárában pedig kiválogatják, összecsomagolják, felcímkézik azt.

Ahogy az előbbiekben utaltunk rá, többféle munkaidős állást különböztetünk meg. Ilyen a teljes és a részmunkaidős állás. A teljes munkaidő a napi 8 vagy heti 40 óra munkát takarja, ami a Munka Törvénykönyve alapján átlagosan havi 21,75 nappal számolva havi 174 óra munkát jelent, a részmunkaidős pedig az, ami 8 óra alatti óraszámmal végezhető. Létezik továbbá 1, illetve több műszakos állás is. Az egyműszakos leggyakrabban 8-12 órás, de ugyanez lehet több műszakos is, hiszen 12 óra esetében kétszer 12 óráról, 8 órás esetében háromszor 8 óráról beszélünk. Ezek közül általában 2 félét kötelező vállalni, például reggeles, délutános, éjszakás. Ezek kiadása heti váltásban történik. Bérezés szempontjából is különbség van a teljes és a részmunkaidős között, a teljes munkaidős fizetés egész jól hangzik, hiszen benne vannak a bérpótlékok is, mint a vasárnapi munkavégzés, ünnepnapi, túlóra, ügyelet. Ezeken felül néhány helyen oda vannak írva az esetleges fizetésen kívüli, nem pénzbeli juttatások is.

Aki munkát keres, bátran tanulmányozza át a MADS Marketing Kft. oldalán található álláslehetőségeket. Nagyon sokan keresnek raktári árukezelőket, kisegítőket, címkézőket, valamint komissiózáshoz munkaerőt.

Cseresnyés: a közfoglalkoztatottak és a nyugdíjasok körében is jelentős a munkaerőtartalék

A közfoglalkoztatottak, a nyugdíjasok és a kisgyermekes anyák is jelentős munkaerőtartalékot jelentenek az elsődleges munkaerőpiac számára – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A nyugdíjasok foglalkoztatásának bővítésére hozták létre a nyugdíjas szövetkezeteket, a kisgyermekes anyák számára pedig egyebek mellett a rugalmas munkaidőbeosztás bevezetése jelenti a megoldást – tette hozzá az államtitkár. Arról is beszámolt, hogy folytatódik a közfoglalkoztatottak versenyszférába jutását segítő program, amelyben 2016-ban 4400-an, tavaly pedig 4700-an igényeltek támogatást.

Cseresnyés Péter emlékeztetett, hogy az eddigi kormányzati foglalkoztatáspolitikai intézkedések három területre összpontosítanak: a képzésekre, a munkaerő mobilitásának fokozására és a foglalkoztatás bővítésére.
 
Közölte, az elmúlt időszakban a szakképzésben, a felnőttoktatásban és a felnőtt képzésben is jelentős változások történtek, mindezek azt szolgálták, hogy a képzések alkalmazkodjanak a piaci igényekhez.
 
Az államtitkár megjegyezte, hogy a felnőttképzésben idén már lehetőség van rövid időtartamú, körülbelül 30 órás tanfolyamok, úgynevezett betanító képzések indítására, ezek csak a cégek igényeit veszik figyelembe. Példaként említette, ha a vállalat egy új gépet vásárol, akkor ennek a kezelését egy rövid ciklusú képzésben tanulhatják meg a dolgozók, így mindez lehetőséget teremt egy bizonyos munkakör gyors betöltésére.
 
A munkaerő mobilitását segítő intézkedések közül kiemelte, hogy több mint 30 ezer forinttal nő az albérleti támogatás összege, ugyanis idén a minimálbér 60 százalékára, 82 800 forintra emelkedett az az összeg, amivel a munkáltató havonta segítheti dolgozójának lakhatását.
Továbbra is adómentes a dolgozók elhelyezése azokon a munkásszállókon, ahol egy lakóhelyiségben 1 dolgozót helyeznek el. Ezen felül pedig idén már másodszor írtak ki pályázatot önkormányzatok részére munkásszállók építésére, 5 milliárd forintos keretösszegből.
 
Cseresnyés Péter kiemelte: január 6-tól munkahelyteremtő beruházásokra, 5 milliárd forintos keretösszegben hirdetett pályázatot a kormány a mikro, kis és közepes vállalkozásoknak. A program vélhetően 3000 új munkahely létrejöttéhez járul majd hozzá. MTI

Cseresnyés: belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20-64 év közöttiek foglalkoztatása

Belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20-64 év közöttiek foglalkoztatása Magyarországon, amivel eléri az EU által 2020-ra kitűzött célt a korosztály foglalkoztatási arányát tekintve – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Cseresnyés Péter közölte: Magyarország már most 73 százalék feletti arányt tud felmutatni, szemben az Európai Unió 70-71 százalékos átlagával.

Cseresnyés Péter a munkaügyi adatokat részletezve elmondta: a munkavédelmi akció a munkahely megtartásában segít, és a munkába állást támogatja. Az akciónak köszönhetően a munkaadóknál mintegy 580 milliárd forint maradt a kedvezmények miatt. Emellett az ifjúsági garancia szintén jelentős program, amely azon fiatalok foglalkoztatását segíti, akik koruknál fogva sokszor tapasztalatlanságuk, illetve végzettség hiánya miatt nem kapnak munkát. Ez a program mintegy 60 ezer fiatal elhelyezkedést segítette, jelenleg is 20 ezren vesznek részt képzésben – tette hozzá.

Kifejtette, egy másik jelentős program a 25 év feletti, általában tartós munkanélküliek elhelyezkedését segíti. Ennek a programnak a keretösszege több mint 200 milliárd forint, és jelenleg mintegy 60 ezer embert támogatnak a program a révén. A képzésbe bevon emberek száma mintegy 30 ezer – mondta az államtitkár.

Többek között ezeknek a programoknak is köszönhető – emelte ki -, hogy míg 2010-ben a Magyarországon foglalkoztatottak száma nem érte el a 3,8 milliót, addig most 4,45 millió a foglalkoztatottak száma. Elmondta, számuk 1990 óta nem volt olyan magas, mint most, több mint 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az utóbbi években.

Biztatónak nevezte, hogy a versenyszférában több mint 560 ezren tudtak elhelyezkedni. Így a munkanélküliségi ráta Magyarországon most 4 százalékos – 183 ezer munkanélküli van -, ami uniós összevetésben is igen kedvező – mondta Cseresnyés Péter. MTI

Olcsó munkabérű keleti munkavállalókkal pótolnák a magyar munkaerőt?

Volner János (Jobbik) a Market építőipari cég vezetőjének nyilatkozatát idézte, miszerint rövid időn belül távol-keleti munkásokkal pótolnák a magyar munkaerő-hiányt.
Az Országgyűlés hétfői ülésén az interpellációk sorában azt kérdezte, terveznek migránsokat betelepíteni Magyarországra, hiszen korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén arról beszélt, hogy rövidesen hazánk is oda jut, hogy olcsó munkabérű migránsok betelepítésével kell a munkaerő-hiányt pótolni.
Az rendben van, hogy 600 ezer ember az alacsony fizetések miatt külföldre kényszerül, azaz elüldözik a magyar embereket, és őket olcsó munkabérű keleti munkásokkal pótolnák? – firtatta a jobbikos politikus.

(Fotó: MTI archív)

Cseresnyés Péter államtitkár Vona Gábor Jobbik elnök kvótarendszerről szóló nyilatkozatát hozta válaszul, miszerint amíg ez pár ezer emberről szól, ezen lehet gondolkodni.
Szerinte a jobbikos képviselő nem tesz különbséget az illegális migránsok, a külföldi befektetők és a munkavállalás céljából, harmadik országból ideérkező vendégmunkások között.
Utóbbiak csak átmenetileg, munkavégzés céljából vannak itt, és ennek lejárta után elhagyják az országot. Az érintettek csak korlátozott számban kaphatnak munkavállalási engedélyt – közölte.
Az államtitkár kijelentette: magyar munkavállalókat szeretnének a magyar munkahelyekre, és ennek jegyében alakították át a szakképzést is.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 109 igen és 34 nem szavazattal jóváhagyta. MTI

Cseresnyés: öt éve folyamatosan emelkednek a keresetek

A keresetek emelkedése a gazdaságfejlesztő és foglalkoztatást segítő programoknak köszönhetően csaknem öt éve folyamatosan tart – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az államtitkár szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: az első nyolc hónapban a nettó bérek 2010 hasonló időszakához képest több mint 50 százalékkal emelkedtek a többi között a családi adókedvezménynek is köszönhetően. A nettó béremelkedés a kedvezmények nélkül is meghaladja a 46 százalékot – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy minden ágazatban jelentős a béremelkedés, bár a vállalkozásoknál az átlagosnál alacsonyabb a reálbér növekedése, mert a kormányzat jelentős életpálya modellekkel próbálja segíteni a közszférában dolgozó munkavállalókat.

Kiemelte, hogy az átlagos reálbér növekedés hónapok óta 10 százalék feletti, a versenyszférában a fizikai munkát végző dolgozók bére emelkedett a legjelentősebben, 14 százalékkal.

Az ágazatok közti különbség kezd eltűnni, az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók bére is emelkedett, ami arra vezethető vissza, hogy komoly igény van a munkaerőre – tette hozzá.
Az NGM közleménye szerint a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi többletbér az idén.

A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően, amely a minimálbérek emelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentését is tartalmazza, a vállalkozásokat a tervezett 2 százalékponton felül további fél százalékpontos járulékcsökkentés is segíti jövőre. Ezzel a cégek összesen mintegy 200 milliárd forintos adócsökkentésben részesülnek, amit a munkahelyvédelmi akció kedvezményei tovább növelnek – közölte az NGM. MTI

Cseresnyés: 2010-hez képest közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta, a munkavállalók nagy része, több mint 550 ezer dolgozó a versenyszférában helyezkedett el – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adataira reagálva.

A KSH szerdai közlése szerint a június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 195 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy a versenyszféra 100 ezer dolgozóval bővült, a közfoglalkoztatottak száma pedig jelentős mértékben csökkent, körülbelül 40 ezerrel, az előző évhez képest.

Az államtitkár szerint komoly versenyhelyzet alakult ki a munkaerőpiacon, a munkaadói oldalon nagy az igény a képzett szakemberekre. Mint fogalmazott, két megoldás van erre: az egyik, hogy képzéssel segítsék a munkavállalókat, másrészt a termelékenység növelése érdekében a munkaadóknak technológiát kell váltaniuk, új eljárásokat kell bevezetniük – tette hozzá.

Cseresnyés Péter arról is beszámolt, hogy Magyarországon körülbelül 68-69 százalékos a foglalkoztatási mutató a 15-64 éves korosztályban, amit jóval 70 százalék fölé lehet vinni. MTI

Cseresnyés Péter: 2010-óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 393 ezer volt március-májusban, 79 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest.

 

Az államtitkár hozzátette: a fiatalok foglalkoztatásában a kormány jelentős eredményeket ért el, ugyanis 2010-ben a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása nem érte el a 20 százalékot, a munkanélküliségi mutatójuk pedig megközelítette a 30 százalékot. Napjainkra a fiatalok foglalkoztatottsága közel 30 százalékon, a munkanélküliségi rátájuk pedig 10,2 százalékon áll – közölte.
Az államtitkár kiemelte: a fiatalok foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akció és az az ifjúsági garancia program is segíti.

Cseresnyés Péter a fiatalok európai foglalkoztatottsági helyzetére példaként említette, hogy Görögországban ennek a korosztálynak még mindig közel 50 százalékos a munkanélküliségi mutatója, Dél-Európa egyes országaiban pedig 24-25 százalékos.

Az NGM az MTI-nek szerdán eljutatott közleményében kifejtette: 2010 óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amelyből közel félmillió munkahely a versenyszférában jött létre. A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban éves alapon 3 százalékponttal, 10,8 százalékra mérséklődött, ami az európai átlagnál számottevően kedvezőbb érték.

A kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, a munkavállalási hajlandóság ösztönzésével és a magyar munkaerő elvándorlásának csökkentésével – áll a közleményben. MTI

1 2 3