Még két hónapig lehet fizetni a régi 2000 és 5000 forintosokkal

Még két hónapig (július 31-ig) lehet fizetni a készpénzes vásárlásoknál a régi – 2016 előtt kibocsátott – 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel, mert július végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat – közölte az MNB csütörtökön az MTI-vel.

Augusztus 1-jétől már csak az idén márciusban megjelent, megújított barna 2000 és sárga 5000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ezt követően a kereskedők nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

Kiemelték: a régi bankjegyek a bevonást követően, díjmentesen beválthatók minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig – azonos címletű ­- törvényes fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a 2000 és 5000 forintos bankjegyek cseréje továbbra is kedvező ütemben halad, így a május végéig a 2000 forintos bankjegyeknek már 60 százaléka, az 5000 forintos bankjegyeknek pedig közel háromnegyede újakra cserélődött.

A forint bankjegyekre vonatkozó változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról a jegybank honlapjának Bankjegy és érme oldalán további információk érhetők el – olvasható az MNB közleményében. MTI

Alig van infláció

Az üzemanyagárak esése és az élelmiszerárak csökkenése húzta lefelé az inflációt decemberben az MTI által szerdán megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, még hónapokig maradhat a defláció Magyarországon.
A fogyasztói árak 2014-ben átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek, decemberben 0,9 százalékkal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest, novemberhez viszonyítva pedig 0,7 százalékkal csökkentek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint nem volt meglepetés a decemberi inflációs adat, nagyban befolyásolta az üzemanyagárakba begyűrűző olajáresés, illetve az élelmiszerárak csökkenése.
Az idei év kérdése, hogy mikor és milyen szinten áll meg az olajár meredek zuhanása, illetve mennyire lesz tartós ez az alacsony szint – hívta fel a figyelmet.
Az elemző szerint még hónapokig maradhat a defláció, 2015-ben nem fog teljesülni a magyar jegybank inflációs célja, így a tavaly decemberi adat fényében 0,4 százalékra módosították az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést.
Emlékeztetett: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentésében úgy fogalmaz, hogy az olajáresés, illetve az eurózónában elmaradó gazdasági fellendülés “a monetáris kondíciók lazításának irányába mutat”. Ezért az elemző úgy véli, hogy a márciusi friss inflációs előrejelzést követően az MNB változtatni fog a kommunikációján, hogy előkészítsen egy újabb kamatcsökkentési ciklust.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője elmondta: számoltak az olajáresés hatásaival, valamint az alacsonyabb mezőgazdasági termelői árak miatt csökkenő élelmiszerárakkal. Ugyanakkor a fogyasztói árakat szintén befolyásolta, hogy a szolgáltatási szektorban és az iparban egyaránt tovább mérséklődtek az árvárakozások, ami mutatja, hogy a nyomott üzemanyag- és az élelmiszeráraknak másodkörös hatása is van és általános árcsökkenési tendenciát okoz – tette hozzá.
Az elemző úgy véli keresleti oldalon a bővülő gazdaság, a növekvő fogyasztás és beruházás éppen az áremelkedésnek kedvezne.
Elmondta: a hónapok óta csökkenő árak deflációra utalnak, azonban fogyasztási statisztikákból kifolyólag nem valószínű, hogy deflációs spirál (a tartósan alacsony árak ellenére a lakosság kevesebbet fogyaszt, ami további árcsökkenést eredményez) alakulna ki, inkább a csökkenő árszínvonal pozitív hatását lehet majd érezni Magyarországon.
A szakértő szerint az MNB próbál átnézni az egyszeri hatásokon, azonban ha az alapvető inflációs mutatók (maginfláció, kereslet érzékeny infláció) is markánsan csökkennek, a jegybank akár az újbóli kamatcsökkenést is megfontolhatja.
Balatoni András kifejtette: a lényegesen gyengébb forinthoz hozzá kell szokni, az euró jegyzése könnyedén elérheti a 323-324 forintos korábbi csúcsot, a következő 1-2 hónapban pedig 315-324 forint közötti kereskedési sávra számít az elemző.
A gyengülő tendencia azonban természetes folyamat, hiszen az alacsony infláció leértékelődő árfolyamot eredményez.

(MTI)

Matolcsy szerint minden OK

Magyarország kiszámítható, stabil pályán van a 2010 utáni sikeres gazdaságpolitikai fordulat, az azt követő stabilizáció és monetáris politikai fordulat eredményeként, így az idén reálisan lehet számolni az ország felminősítésével. Ugyanakkor a gazdaság jó fundamentumok mellett továbbra is sérülékeny pozícióban van, bár ez az elmúlt években érdemben mérséklődött – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI-nek adott interjúban.
Az ország a 2010-14 között végrehajtott konszolidáció és stabilizáció következtében az Európai Unió (EU) egyik összeomlás előtt álló tagállamából az egyik legígéretesebb országává vált – hangsúlyozta. Példaként említette a stabilan a GDP 3 százaléka alatti államháztartási hiányt, a csökkenő pályán lévő államadósságot, a folyamatosan bővülő foglalkoztatást, illetve azt, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan pozitív.
“Az elmúlt évet úgy zártuk, hogy az EU 2-3. legjobb növekedési rátáját értük el, s a költségvetési trendforduló, valamint az államháztartási és növekedési trendforduló után monetáris fordulatot is végre tudott hajtani az ország” – emelte ki a jegybank elnöke.
Matolcsy György szerint ezzel együtt Magyarország sebezhető, részben a magas államadósság, részben amiatt, hogy maga az Európai Unió is sebezhető maradt, nem sikerült az unió 2008 utáni válságkezelése, szemben az Egyesült Államok válságkezelésének sikerével. Rámutatott: Magyarország kockázatait növeli az orosz-ukrán konfliktus, annak földrajzi közelsége, az orosz-Nyugat konfliktus és annak hatása az EU gazdaságára, növekedési kilátásaira.
“Emellett mindenki elismeri, hogy jó úton járunk” – emelte ki.
Az olajár csökkenésével kapcsolatban Matolcsy György arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az olajár és a szénhidrogén-termékek áresése “első hallásra jó hír, de valójában nem feltétlenül az”. Egyes elemzések szerint a világ feltörekvő országai közül Dél-Afrika után Magyarország profitálhat a legtöbbet az alacsony olajárakból, amelyek ugyanakkor deflációt hozhatnak az EU számos országában, talán az egész EU-ban – magyarázta. Matolcsy György hangsúlyozta, hogy sem az EU, sem az Európai Központi Bank nincs felkészülve egy jelentősebb, netán elhúzódó deflációra, amelyben a lakosság leginkább elhalasztja vásárlásait, és ezzel hátráltatja a gazdasági növekedést. Egy olyan fejlett gazdaságú ország, mint Japán, 20 éve küzd a gazdasági stagnálást eredményező deflációval, és talán csak mostanában  sikerül leküzdeniük – figyelmeztetett.
Matolcsy György kiemelte: a magyarországi infláció kedvező pályán halad, bár jelenleg a 3 százalékos inflációs cél alatt van. “Ha a szénhidrogének árváltozását kiszűrjük, akkor is egy mérsékelt, kiszámítható inflációs pályán halad az ország, az adószűrt maginfláció szintén mérsékelt inflációs pálya irányába mutat” – mutatott rá, hozzátéve, idén az alacsony olajárak miatt az éves infláció 0-1 százalék között lehet.
Az MNB elnöke kifejtette: a 2010-es sikeres gazdaságpolitikai fordulat után a jegybank 2013-ban monetáris fordulatot hajtott végre, ezt lehetővé tette a korábbi gazdaságpolitikai fordulat, majd a monetáris irányváltás egyértelműen támogatta, és – elsődleges céljának teljesítése mellett – napjainkban is segíti a kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a jegybank csak a növekedési hitelprogrammal támogatja a kormány gazdaságpolitikai céljait, ám ennél is fontosabb volt, hogy az MNB monetáris tanácsa 2012 augusztusában, a tanács külső tagjainak kezdeményezésére, alapkamat-csökkentési ciklusba kezdett. “Megkezdése óta a Növekedési Hitelprogram közel 1 százalékponttal javította GDP-nket, miközben a jelentősen csökkenő alapkamat további 1 százalékpontos hatással volt. Összességében a monetáris politikai fordulat az elmúlt két évben dinamizálódó hazai növekedés közel felét támogatta.” – mondta Matolcsy György.
A 24 hónapos csökkentési folyamat végén a tanács történelmi mélypontra, 2,1 százalékra vitte le a jegybanki alapkamatot, és ezzel kivételesen kedvező monetáris környezetet teremtett a magyar gazdaság szereplőinek. Az alacsony alapkamat tovagyűrűzött a betéti és a hitelkamatokon, az alacsonyabb hitelkamatok élénkítik a gazdaságot, megmozdult az ingatlanpiac, elindult az új lakások építése – elemezte az MNB elnöke.
Kiemelte: mivel az ország sérülékenységének egyik fő oka a magas államadósság, nagyon fontos, hogy ezt az államadósságot minél nagyobb arányban belföldi forintforrásokból finanszírozza az állam. A jegybank ennek előmozdítására elindította önfinanszírozási programját, amelynek segítségével több százmilliárd forintot irányított át jegybanki kötvényekből államkötvényekbe. Az MNB ezzel erőteljesen támogatta az állampapírpiacot, és az állampapírhozamok csökkenéséhez is jelentősen hozzájárult- jegyezte meg.
Matolcsy György szavai szerint a 2013 tavaszán felgyorsult monetáris politikai fordulat a magyar gazdaság számára kiszámíthatóságot és stabilitást hozott. “Ma már az MNB-ről mindenki úgy vélekedik, hogy a kormánnyal együttműködve, a kormány gazdaságpolitikáját támogatva működik, az MNB megelőzte a hazai hitelezés összeomlását, mindenben kiszámítható, hiteles partnere a globális jelentőségű jegybankoknak, és az uniós központi bankoknak egyaránt” – mondta.
Matolcsy György felidézte, hogy az MNB a monetáris fordulatot a korábbi ortodox monetáris felfogás helyett – akárcsak a Fed, vagy a Bank of England -, nem hagyományos monetáris megoldásokkal valósította meg. A jegybank által létrehozott alapítványok épp azt szolgálják, hogy ezek az újfajta, unortodox megoldások minél nagyobb teret nyerjenek a hazai közgazdasági gondolkodásban és különösen a hazai közgazdasági és pénzügyi oktatásban – tette hozzá.

(MTI)

Az MNB szerint indulhat a Széchenyi István Hitelszövetkezet betéteseinek kártalanítása

Hatályossá vált a jegybank határozata, amellyel visszavonta a Széchenyi István Hitelszövetkezet működési engedélyét, ez megnyitja az utat a hitelszövetkezet végelszámolása vagy felszámolása, illetve a betétesek kártalanítása előtt – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel hétfőn.
A közlemény szerint szombaton lépett hatályba az MNB határozata, amely visszavonta a Széchenyi István Hitelszövetkezet tevékenységi engedélyét. A jegybank 2014. november 6-án tette közzé engedély-visszavonó határozatát, amely – a szövetkezeti integrációról szóló törvény előírása szerint – a jogszabály feltételeinek megvalósulásával 8 nap elteltével vált hatályossá.
Ezt követően a jegybank által a Széchenyi István Hitelszövetkezethez kirendelt felügyeleti biztosok várhatóan rövidesen kezdeményezik az intézmény végelszámolását vagy felszámolását – hangsúlyozza az MNB.
Az eljárás megindulását követően az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a jogszabály által előírt 20 munkanapon belül 100 ezer eurós összeghatárig (jelenlegi árfolyamon több mint 30 millió forintig) kártalanítja a biztosított követeléssel bíró betéteseket a hitelintézeti törvény alapján.
A betéteseknek egyelőre semmit sem kell tenniük, az OBA minden szükséges részletes tájékoztatást meg fog adni, illetve rendelkezik majd a megfelelő ügyféladatokkal – hívja fel a figyelmet az MNB.
Emlékeztetnek arra, hogy a Széchenyi István Hitelszövetkezet mintegy 6 ezer betétessel rendelkezett, működési területe jellemzően Zala megye és környéke egy részét ölelte fel. A hitelszövetkezet mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése a hitelintézeti szektorban nagyon csekély volt, nem érte el a 0,3 ezreléket sem.
A szövetkezeti hitelintézeti szektor helyzete – ellentétben ezen egyedi intézménnyel – prudenciális szempontból összességében stabil. A hitelszövetkezetek Magyarországon csak saját részjegy-tulajdonosi körében gyűjthetnek betéteket és nyújthatnak alapvetően szolgáltatásokat, így ügyfélkörük korlátozott – hangsúlyozza a jegybank.

(MTI)

Nagy még a csend a Széchenyi Hitelszövetkezet körül

Az elmúlt héten bejelentésre került, hogy a főként Zala megyében működő hitelszövetkezet engedélyét az MNB felfüggesztette, és ideiglenesen felügyeleti biztosok végzik az irányítást. A pénzintézet oldalán található hivatalos értesítés szerint

A Magyar Nemzeti Bank határozatában teljes körű betét, és más visszafizetendő forrás kifizetési tilalmat rendelt el. Az MNB egyúttal megtiltotta a Hitelszövetkezetnek újabb kockázatvállalással járó ügyletek megkötését, vagy hitel és kölcsönszerződésben foglalt határidők meghosszabbítását.

Ennek apropóján több ügyfél is felkereste a fiókokat, valamint telefonon is igyekeztek érdeklődni, ám egyik esetben sem jártak sikerrel.

Az érintettek részére mind Hitelszövetkezetünk, és az Országos Betétbiztosítási Alap a későbbiekben minden szükséges tájékoztatást meg fog adni.

Azonban az ügyfelek mind a mai napig nem kaptak egyértelmű tájékoztatást arról a pénzintézettől, hogy felvett hitelösszegük törlesztését folytathatják-e, vagy ideiglenesen leállíthatják-e befizetéseiket az ügy rendeződéséig, sőt arról sem kaptak információt, hogy vezetett számlájuk elérésére mikor lesz lehetőség. A hitelintézet hallgatása több ezer családot – beleértve a dolgozóikat is – és vállalkozót is érint, akiknek a napi működése válik mindinkább bizonytalanná. A bizonytalanságot az is mélyíti, hogy a Széchenyi Hitelszövetkezet vezetőin kívül más, az esetben érintett vagy kompetens szervek sem adtak ki eddig tájékoztatást.

Az RTL Klub nemrég közvetített híradójából annyi derült ki, hogy a pénzintézet Töröcskei Istvánnak – aki egyébként az AKK vezetője is – érdekeltsége alá tartozik az egyébként nemrégiben több milliárd forintnyi tőkeinjekciót kapott, mégis folyamatosan veszteséges hitelszövetkezet.
Mindeközben a klienseket folyamatosan csábítják át más bankok is, tudtuk meg néhány érintettől.