Perszimulációt tartott diákokkal a Kúria elnöke Nagykanizsán
Középiskolás diákokkal közösen vett részt csütörtökön Nagykanizsán perszimulációs gyakorlaton a Kúria elnöke, aki szerint a diákok egészséges igazságérzete tökéletesen működik.
Egy két évvel ezelőtti, budapesti középiskolásokkal tartott perszimuláció után a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium volt az első vidéki helyszín, ahol Darák Péter a diákokkal közösen vett részt egy imitált per folyamatában. A nyitott bíróság program keretében számos törvényszéken is zajlanak hasonló „perek”, amelyekben a középiskolások maguk játsszák el a vádlottak, a tanúk, illetve az ügyész, az ügyvéd és a bíró szerepét.
(Darák Péter, a Kúria elnöke (b4) és Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája (b2) perszimulációs gyakorlaton vesz részt középiskolás diákokkal közösen a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban 2016. november 17-én. A nyitott bíróság program keretében számos törvényszéken is zajlanak hasonló „perek”, amelyekben a középiskolások maguk játszák el a vádlottak, a tanúk, illetve az ügyész, az ügyvéd és a bíró szerepét. MTI Fotó: Varga György)
A nagykanizsai esethez Vaskuti András, a Kúria Büntető Kollégiumának bírája készítette fel a közreműködőket, akiknek két 17 éves fiú verekedése és harmadik társuk informatikai adatok megszerzésére irányuló kényszerítése miatt kellett „felelnie”. Az ítéletet pedig a diákokból álló bírói tanácsnak – benne az ülnökként a fiatalokat segítő kúriai elnöknek – kellett meghoznia.
A megidézett tárgyalás szünetében Darák Péter az MTI kérdésére elmondta: a hasonló perszimulációk tapasztalata szerint a diákok „természetes igazságérzete abszolút működik”.
(Darák Péter, a Kúria elnöke és Zavaczky Áron tanuló egy perszimulációs gyakorlaton a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban. MTI Fotó: Varga György)
Hozzátette: sokszor vádolják a bíróságokat azzal, hogy logikátlan, ésszerűtlen ítéletet hoznak, hogy a döntések nem találkoznak a társadalom igazságérzetével. Ennek az az oka, hogy „ami megérzéses alapon igaznak tűnik”, az a jog kimunkált módszertana mellett „nem mindig ugyanolyan színben tűnik fel”.
Kitért rá, hogy a jogelmélet is sokat foglalkozik azzal, hogy az objektív igazság vagy egy eljárási – vagyis a rendelkezésre álló adatok alapján meghozott legészszerűbb – igazság alapján születnek a döntések. A Kúrián ebben az évben éppen egy joggyakorlati csoport foglalkozik az ítéleti bizonyosság kérdésével, amelyet egy országszerte 800 bíró által kitöltött, 60 kérdésből álló kérdőív alapján dolgoznak fel.
A kiértékelés most zajlik, de az már látható az előzetes feldolgozottságból, hogy „elég jelentős különbség” van a bírók között is abban, hogy ki „milyen bizonyosságot tart a maga szempontjából elegendőnek” – jelezte Darák Péter. MTI
