Az elkövetési módszerek alapvetően hasonlóak: a csalók közösségi- vagy társkereső oldalakon önmagukat amerikai katonának adják ki. Jellemzően egyedülálló vagy magányos, középkorú vagy idősebb nőkkel veszik fel a kapcsolatot és azt állítják, hogy hazájuktól távol teljesítenek szolgálatot. A jellemzően külföldi kiberbűnözők fordító program segítségével kommunikálnak és apró lépésekben elnyerik a kiszemelt nő bizalmát.
Az egyik csalási módszer lényege, hogy miután a „katona” elnyerte a bizalmat, előhozakodik az összeköltözés, közelbe költözés szándékával. Azt állítja, hogy mesés vagyonnal rendelkezik, melyet futárral előre elküldene a behálózott nőhöz, és amíg ő maga is megérkezik, megbízza őt a csomagok őrzésével. Megadja az ál-futárszolgálat email címét és innentől két szálon folyik a levelezés. A „futár” költségeit rendszerint már az áldozat fizeti, aki hamarosan kapja az újabb értesítést: a szállítmányt a vámon feltartóztatták, további pénzre lesz szükség, hogy a hatóságok eltekintsenek a csomagok átvizsgálásától, lefoglalásától. Amennyiben a nő nem szeretne utalni, a „futár” felhívja a figyelmét, hogy a csomagokon az ő neve, lakcíme van feltüntetve, ezért az illegális küldemény miatt a hatóságok vele szemben fognak eljárni, és akár börtönbüntetésre is számíthat. Amennyiben a nő eközben a „katonát” kérné meg, hogy utaljon a „futárnak”, a „katona” fotót küld „magáról”, miszerint valamilyen akadálya van annak, hogy ő cselekedjen, például kórházban fekszik egy ágyon.
A másik módszer alaptörténete, amikor is a negatív színben feltüntetett külszolgálatból szeretne a „katona” elszabadulni, jellemzően haza, az árván maradt gyermekéhez. Eltávozási engedélyt kérő nyomtatványt küld email-ben a kiszemelt nőnek és megadja „elöljárója” levelezési címét, ahova a nő által kitöltött nyomtatványt kell küldeni. A levelezés innentől itt is két szálon folyik. A nyomtatvány elküldését követően az „elöljáró” válaszol: az eltávozásnak, leszerelésnek költségei vannak, amit át kell utalni. Amint a pénz megérkezik, újabb, már jóval magasabb összeget kérnek, arra hivatkozva, hogy a „katonát” végleg csak az Egyesült Nemzetek Szervezete engedheti el, ezért a pénzt az „ENSZ”-nek kell elküldeni és újabb átutalásokat kérnek.
Nagykanizsaiakkal is megtörtént: több száz millió forintot csalnak ki a kiberbűnözők az emberektől
Egyre változatosabb visszaélési módszerekkel jelentkeznek az adathalászok; a kiberbűnözők Magyarországon éves szinten több száz millió forintot csalnak ki az emberektől az online térben – hangzott el a csütörtökön tartott szakmai konzultáción, amelyen az OTP Bank és az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK), illetve vármegyei rendőr-főkapitányságok szakemberei vettek részt.
Az MTI-nek eljuttatott közleményben felidézték az egyeztetésbe bevont pénzintézet tavalyi reprezentatív kutatását, mely szerint mára szinte mindenki hallott már a bankok nevével visszaélve elkövetett csalásokról. A válaszadók majdnem felénél már próbálkoztak a csalók, százból 14 megkérdezett áldozatul is esett valamilyen csalásnak, százból kilenc főnek pedig anyagi kára is keletkezett a visszaélésből.
Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója a rendezvényen elmondta, hogy a közvélekedés szerint a veszélyeztetettség mértéke nő a kor előrehaladtával. Ezt a feltételezést viszont kutatási adataik nem igazolták vissza, lényegében azok közül, akik gyakrabban használják az online felületeket, szinte mindenki ki van téve a csalási veszélynek – fűzte hozzá.
Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes azt emelte ki, hogy a digitális pénzügyi bűnözők ma elsősorban a fogyasztók érzelmi manipulálásával, megtévesztésével támadnak.
Felidézte, hogy a rendőrség a csalások számának csökkentése érdekében szorosan együttműködik a Magyar Bankszövetséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével; a partnerek közösen oktatási programot indítottak novemberében Kiberpajzs néven. A kampány a banki ügyfeleket szólítja meg, segít felismerni a kiber-biztonsági kockázatokat, illetve ezek elleni fellépés módszereit mutatja be – fejtette ki.
A közleményben összegezték: ha az ügyfél elbizonytalanodik, inkább keresse fel saját bankját és ne indítson telefonálás közben tranzakciókat, ne adja meg adatait egy váratlanul felbukkanó oldalon. A csalásokat csak az ügyfelek maguk előzhetik meg, azzal, ha körültekintően járnak el: mindig alaposan nézzék meg a kapott üzenetet és csakis arra a műveletre adjanak engedélyt, amit ténylegesen el szeretnének végezni – írták.
Kapcsolódó