Cseresnyés: öt éve folyamatosan emelkednek a keresetek

A keresetek emelkedése a gazdaságfejlesztő és foglalkoztatást segítő programoknak köszönhetően csaknem öt éve folyamatosan tart – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az államtitkár szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: az első nyolc hónapban a nettó bérek 2010 hasonló időszakához képest több mint 50 százalékkal emelkedtek a többi között a családi adókedvezménynek is köszönhetően. A nettó béremelkedés a kedvezmények nélkül is meghaladja a 46 százalékot – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy minden ágazatban jelentős a béremelkedés, bár a vállalkozásoknál az átlagosnál alacsonyabb a reálbér növekedése, mert a kormányzat jelentős életpálya modellekkel próbálja segíteni a közszférában dolgozó munkavállalókat.

Kiemelte, hogy az átlagos reálbér növekedés hónapok óta 10 százalék feletti, a versenyszférában a fizikai munkát végző dolgozók bére emelkedett a legjelentősebben, 14 százalékkal.

Az ágazatok közti különbség kezd eltűnni, az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók bére is emelkedett, ami arra vezethető vissza, hogy komoly igény van a munkaerőre – tette hozzá.
Az NGM közleménye szerint a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi többletbér az idén.

A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően, amely a minimálbérek emelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentését is tartalmazza, a vállalkozásokat a tervezett 2 százalékponton felül további fél százalékpontos járulékcsökkentés is segíti jövőre. Ezzel a cégek összesen mintegy 200 milliárd forintos adócsökkentésben részesülnek, amit a munkahelyvédelmi akció kedvezményei tovább növelnek – közölte az NGM. MTI

Nem látszik a kiút a munkaerőhiányból

Jelentősen növekedett azon KKV cégvezetők aránya, aki komoly problémának gondolja a munkaerőhiányt és emellett meglehetősen kevésnek ítélik meg a kormány ez ellen való törekvését.
A megkérdezettek szerint nem elég a minimálbér emelése a probléma rövidtávú kezelése érdekében.
(Forrás: Gazdaság TV)


Forrás: GazdaságTV.hu

Zalai közgazdász: 600 ezer forint körüli bruttó átlagbér közelítene az uniós átlaghoz

Boros Imre közgazdász szerint 550-600 ezer forint körüli bruttó bér közelítene az uniós átlaghoz, a felzárkózási folyamat elindult, de bőven van még teendő.
Az első Orbán-kormány minisztere az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában elmondta, a rendszerváltás után az volt a cél, hogy 20 éven belül a bérek érjék el a nyugat-európai színvonalat, de az első 20 évben csak még jobban lemaradt az ország, ezért úgy fogalmazott: ideje lépéseket tenni a felzárkózásért.
Hozzátette: a folyamat elindult, amit segít a hat évre kötött bérmegállapodás is. MTI

Még két hónapig lehet fizetni a régi 2000 és 5000 forintosokkal

Még két hónapig (július 31-ig) lehet fizetni a készpénzes vásárlásoknál a régi – 2016 előtt kibocsátott – 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel, mert július végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat – közölte az MNB csütörtökön az MTI-vel.

Augusztus 1-jétől már csak az idén márciusban megjelent, megújított barna 2000 és sárga 5000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ezt követően a kereskedők nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

Kiemelték: a régi bankjegyek a bevonást követően, díjmentesen beválthatók minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig – azonos címletű ­- törvényes fizetőeszközre.

Arról is beszámoltak, hogy a 2000 és 5000 forintos bankjegyek cseréje továbbra is kedvező ütemben halad, így a május végéig a 2000 forintos bankjegyeknek már 60 százaléka, az 5000 forintos bankjegyeknek pedig közel háromnegyede újakra cserélődött.

A forint bankjegyekre vonatkozó változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról a jegybank honlapjának Bankjegy és érme oldalán további információk érhetők el – olvasható az MNB közleményében. MTI

Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a “negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

Merjünk élni, de vigyázzunk a pénzünkre is – mit rontanak el a fiatalok?

Hópehely-generáció: így hívják a mai 20-as, 30-asokat, akik pénzügyi döntéseik alapján is különböznek az idősebbektől. Különlegesnek, egyedinek tartják magukat, és sértődékenyek, ha a jogaikban megsértik őket – a Forbes cikke szerint ez jellemzi a 20-as, 30-asokat.

Az individuális nevelés megtette a hatását, a mai fiatalok biztosak benne, hogy mindent megérdemelnek a világon. Küzdeni, kitartani viszont nem tanultak meg annyira, mint a keményebb nevelést kapott idősebbek.

A túlzott érzékenység arra is vonatkozik, hogy nem akarnak a hópehely-generáció tagjai kilógni a sorból, és szeretnének hasonlóak lenni a többiekhez. Épp ezért nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy ne a ‘csordát’ kövessék.

Leáldozik a befektetéseknek?

A szakértők szerint jobban oda kellene a fiataloknak figyelniük a jövőre. Az idősebb generációhoz képest kevésbé foglalkoznak a befektetésekkel, ami viszont megalapozná a későbbi gondtalan éveket.

Nem érzik magukat tájékozottnak a befektetési piacon, és keveset kockáztatnak a részvények terén. Hosszú távon is a biztonságot tartják elsődlegesnek – állapítja meg a Forbes. A tőzsdén, a befektetések terén viszont kockázatot is kell vállalni, ha nyerni akarunk, és az infláció feletti, 3-4 %-nál nagyobb hozamot várunk.

Éppen így nem igazán fordítanak figyelmet a nyugdíj kérdésére, még a harmincasok sem. Komoly erőfeszítéseket tesznek a diákhitel visszafizetésére, sőt túlzottan aggódnak ők és a környezetük is a diákhitel miatt. Ám a nyugdíj-előtakarékossággal késlekednek, ami hiba, hiszen minél korábban kezdünk el félretenni, annál biztosabb a megtakarítás.

Van annyi pénzed, amennyit költesz?

A külsőségek a fiatalabb generációnál nagyon nagy súllyal esnek a latba. A márkás ruha, a prémium okostelefon, egyáltalán a prémium életérzés sokaknak alapvető cél az életében, pedig ezt nagyon sok pénzbe kerül elérni, ami senkinek sem hullik az ölébe.

Mivel mindenhol, a médiában, reklámokban, az ismerősi körben úgy ‘adják elő’ mindezt, mintha magától értetődő lenne, sok 20-as, 30-as a reális határon felül is költ, hogy a vágyott életszínvonalat elérje. Jellemző például Amerikában, hogy a fiatalok szeretnek jobb lakást bérelni, mint amit valójában ki tudnak fizetni.

Minderre lehetőséget ad a hitelkártya, és az elérhető hitelek. Sokaknak még ott van a családi háttér is, amely pénzeli őket, csak meglegyen mindenük, amire vágynak. Csakhogy a szülők nem mindig lesznek ott egy lépéssel mögöttük, nyitott pénztárcával, és nem mindig lesz nyitva a mamahotel.

Halogatódik az igazi felnőtt élet elkezdése

A megoldás: érdemes az ‘öregek’ gondolkodását eltanulni. Gondolni kell a pénzügyi vésztartalékra, és nem utolsósorban az alap kiadásokra: lakhatás (lakástakarék vagy lakáshitel igénybevételével), autó, gyereknevelés.

Sok esetben elhalasztja a hópehely-generáció a komoly kiadással járó döntéseket, mint a családalapítás, és helyette a napi örömökre költenek, valamint mindarra, ami a többiek szemében kívánatossá teszi őket.

Vagyis a közösségi oldalon megvillantani az egzotikus februári nyaralás képeit vonzóbb, mint félretenni az esküvőre, az első lakásra.

Természetesen fontos, hogy megéljük az élet napi örömeit is, de a hosszútávú gondolkodást a pénzügyek terén ennek a generációnak is meg kell tanulnia.

Cseresnyés: jobban megéri dolgozni januártól

Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.


Az alacsonyabb bérek emelése a felsőbb bérkategóriát is felfelé nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak a béremelések – tette hozzá.     Felidézte, a versenyszférában a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nőtt, akik nettó jövedelme összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentős 10-20 százalékos emelésre lehet számítani – mondta.

A közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt, az adóhivatal dolgozói pedig további 5 százalékkal, a felsőoktatók, kutatók szintén 5 százalékkal keresnek többet – sorolta.     2016 első 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, ami szintén 7 százalék körüli reálbéremelkedést jelenthet – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

Az államtitkár újságírói kérdésre jelezte, hogy tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. Elmondta azt is, hogy az első negyedév a tapasztalatszerzés időszaka, azok felülvizsgálata, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következő lépéseken -így például ha szükséges, bértámogatáson – gondolkodni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy 2019-re megszűnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás bérminimum, illetve az átlag minimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét.

A minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás és lehetőség a tárgyalásra, miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér felett keresők jövedelmét is megemelni. Arra, hogy miből telik a béremelésekre a cégeknek az elnök kifejtette, a magyar családok 2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából részesedtek a 2007-ben elért 65 százalék helyett, ami 700 milliárd forintos jövedelem-kiesés, mindeközben a vállalatok részesedése 2 százalékkal nőtt, mintegy 500 milliárd forintos plusz nyereség áll rendelkezésre. MTI

Kerékpárút épül a Mura térségében

Nagykanizsa és a Mura-parti települések között összesen 38 kilométernyi kerékpárutat jelölnek ki, illetve építenek a Mura program keretében, nagyobbrészt európai uniós forrásokból – közölte a program miniszteri biztosa pénteki, nagykanizsai sajtótájékoztatóján.

Cseresnyés Péter – egyben a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) – kifejtette: a kerékpárutak fejlesztéséről szóló, január 11-én megjelent kormányhatározat a már korábban elfogadott Mura programból két bicikliút építését támogatja. Együttesen több tízmillió forint jut a Nagykanizsától Szepetneken és Semjénházán át Murakeresztúrra vezető 22 kilométernyi, kerékpározható út kijelölésére, valamint a Murakeresztúrt Őrtilossal összekötő, részben a Mura töltésén kialakítandó 16 kilométeres kerékpárút építésére.

A 22 kilométeres kerékpárutat meglévő útvonalakon még az idén kijelölik, a 16 kilométeres új útvonal kiépítését pedig 2019-re kell befejezni. Az új szakaszok már meglévő hálózatokhoz csatlakoznak, így például a balatoni biciklikörútról a Kis-Balaton és Zalakaros érintésével Nagykanizsára már ma is el lehet jutni, de a dél-zalai városból majd a Mura partja is elérhetővé válik két keréken – emelte ki Cseresnyés Péter.

A mintegy 9 milliárd forintos Mura program miniszteri biztosa szólt arról is, hogy megkezdődött az előkészítése több más programelemnek is, így a Zalaerdő Zrt. kisvasúti fejlesztésének, Letenye közelében pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fejlesztésének tervezése, amelyek a kerékpárutakkal együtt a Mura régiójában lévő természeti kincsek megismerését szolgálják. MTI

(Fotó: Wikipédia)

Cseresnyés: megszűnt a szakképzés zsákutca-jellege

A szakképzési kerettantervek munkaanyagai már 2016. június elején nyilvánossá váltak, az iskolavezetők és szaktanárok így időben felkészülhettek az új típusú oktatás felmenő rendszerű bevezetésére a szakgimnáziumok 9. évfolyamán – nyilatkozta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a napokban az MTI-nek.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter kiemelte: a véglegesített kerettantervek a jogszabályi határidőben megjelentek a Magyar Közlönyben.
Hozzátette: az új komplex természettudományos ismereteket oktatandó tantárgy tantervének tervezetei augusztus eleje óta elérhetőek az OFI és az NSZFH honlapján. Az új természettudományos tárgy miatt sehol nem lesznek elbocsátások, sőt több szakképzési centrum főigazgatója jelezte, hogy több természettudományos tárgyat oktató tanár felvételére lenne szüksége – szögezte le az államtitkár.
A politikus emlékeztetett rá: a szakképzési rendszer átalakítására azért volt szükség, hogy minél több képzett, a gazdaság változó igényeinek megfelelő szakember tudjon kilépni a munkaerőpiacra.
Cseresnyés Péter elmondta: ezzel megszűnt a szakképzés eddigi “zsákutca-jellege” is, hiszen mindkét iskolatípus érettségit adó iskolává vált, lehetővé téve a teljes szakmai karrierút befutását. Utóbbit jelentősen támogatja, hogy a második szakképesítés megszerzése is tavaly óta ingyenes az iskolarendszerben, nemcsak a fiatalok, hanem minden felnőtt számára – mondta. (Fotó: Árvai Károly/kormany.hu)

Matolcsy szerint minden OK

Magyarország kiszámítható, stabil pályán van a 2010 utáni sikeres gazdaságpolitikai fordulat, az azt követő stabilizáció és monetáris politikai fordulat eredményeként, így az idén reálisan lehet számolni az ország felminősítésével. Ugyanakkor a gazdaság jó fundamentumok mellett továbbra is sérülékeny pozícióban van, bár ez az elmúlt években érdemben mérséklődött – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI-nek adott interjúban.
Az ország a 2010-14 között végrehajtott konszolidáció és stabilizáció következtében az Európai Unió (EU) egyik összeomlás előtt álló tagállamából az egyik legígéretesebb országává vált – hangsúlyozta. Példaként említette a stabilan a GDP 3 százaléka alatti államháztartási hiányt, a csökkenő pályán lévő államadósságot, a folyamatosan bővülő foglalkoztatást, illetve azt, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan pozitív.
“Az elmúlt évet úgy zártuk, hogy az EU 2-3. legjobb növekedési rátáját értük el, s a költségvetési trendforduló, valamint az államháztartási és növekedési trendforduló után monetáris fordulatot is végre tudott hajtani az ország” – emelte ki a jegybank elnöke.
Matolcsy György szerint ezzel együtt Magyarország sebezhető, részben a magas államadósság, részben amiatt, hogy maga az Európai Unió is sebezhető maradt, nem sikerült az unió 2008 utáni válságkezelése, szemben az Egyesült Államok válságkezelésének sikerével. Rámutatott: Magyarország kockázatait növeli az orosz-ukrán konfliktus, annak földrajzi közelsége, az orosz-Nyugat konfliktus és annak hatása az EU gazdaságára, növekedési kilátásaira.
“Emellett mindenki elismeri, hogy jó úton járunk” – emelte ki.
Az olajár csökkenésével kapcsolatban Matolcsy György arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az olajár és a szénhidrogén-termékek áresése “első hallásra jó hír, de valójában nem feltétlenül az”. Egyes elemzések szerint a világ feltörekvő országai közül Dél-Afrika után Magyarország profitálhat a legtöbbet az alacsony olajárakból, amelyek ugyanakkor deflációt hozhatnak az EU számos országában, talán az egész EU-ban – magyarázta. Matolcsy György hangsúlyozta, hogy sem az EU, sem az Európai Központi Bank nincs felkészülve egy jelentősebb, netán elhúzódó deflációra, amelyben a lakosság leginkább elhalasztja vásárlásait, és ezzel hátráltatja a gazdasági növekedést. Egy olyan fejlett gazdaságú ország, mint Japán, 20 éve küzd a gazdasági stagnálást eredményező deflációval, és talán csak mostanában  sikerül leküzdeniük – figyelmeztetett.
Matolcsy György kiemelte: a magyarországi infláció kedvező pályán halad, bár jelenleg a 3 százalékos inflációs cél alatt van. “Ha a szénhidrogének árváltozását kiszűrjük, akkor is egy mérsékelt, kiszámítható inflációs pályán halad az ország, az adószűrt maginfláció szintén mérsékelt inflációs pálya irányába mutat” – mutatott rá, hozzátéve, idén az alacsony olajárak miatt az éves infláció 0-1 százalék között lehet.
Az MNB elnöke kifejtette: a 2010-es sikeres gazdaságpolitikai fordulat után a jegybank 2013-ban monetáris fordulatot hajtott végre, ezt lehetővé tette a korábbi gazdaságpolitikai fordulat, majd a monetáris irányváltás egyértelműen támogatta, és – elsődleges céljának teljesítése mellett – napjainkban is segíti a kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a jegybank csak a növekedési hitelprogrammal támogatja a kormány gazdaságpolitikai céljait, ám ennél is fontosabb volt, hogy az MNB monetáris tanácsa 2012 augusztusában, a tanács külső tagjainak kezdeményezésére, alapkamat-csökkentési ciklusba kezdett. “Megkezdése óta a Növekedési Hitelprogram közel 1 százalékponttal javította GDP-nket, miközben a jelentősen csökkenő alapkamat további 1 százalékpontos hatással volt. Összességében a monetáris politikai fordulat az elmúlt két évben dinamizálódó hazai növekedés közel felét támogatta.” – mondta Matolcsy György.
A 24 hónapos csökkentési folyamat végén a tanács történelmi mélypontra, 2,1 százalékra vitte le a jegybanki alapkamatot, és ezzel kivételesen kedvező monetáris környezetet teremtett a magyar gazdaság szereplőinek. Az alacsony alapkamat tovagyűrűzött a betéti és a hitelkamatokon, az alacsonyabb hitelkamatok élénkítik a gazdaságot, megmozdult az ingatlanpiac, elindult az új lakások építése – elemezte az MNB elnöke.
Kiemelte: mivel az ország sérülékenységének egyik fő oka a magas államadósság, nagyon fontos, hogy ezt az államadósságot minél nagyobb arányban belföldi forintforrásokból finanszírozza az állam. A jegybank ennek előmozdítására elindította önfinanszírozási programját, amelynek segítségével több százmilliárd forintot irányított át jegybanki kötvényekből államkötvényekbe. Az MNB ezzel erőteljesen támogatta az állampapírpiacot, és az állampapírhozamok csökkenéséhez is jelentősen hozzájárult- jegyezte meg.
Matolcsy György szavai szerint a 2013 tavaszán felgyorsult monetáris politikai fordulat a magyar gazdaság számára kiszámíthatóságot és stabilitást hozott. “Ma már az MNB-ről mindenki úgy vélekedik, hogy a kormánnyal együttműködve, a kormány gazdaságpolitikáját támogatva működik, az MNB megelőzte a hazai hitelezés összeomlását, mindenben kiszámítható, hiteles partnere a globális jelentőségű jegybankoknak, és az uniós központi bankoknak egyaránt” – mondta.
Matolcsy György felidézte, hogy az MNB a monetáris fordulatot a korábbi ortodox monetáris felfogás helyett – akárcsak a Fed, vagy a Bank of England -, nem hagyományos monetáris megoldásokkal valósította meg. A jegybank által létrehozott alapítványok épp azt szolgálják, hogy ezek az újfajta, unortodox megoldások minél nagyobb teret nyerjenek a hazai közgazdasági gondolkodásban és különösen a hazai közgazdasági és pénzügyi oktatásban – tette hozzá.

(MTI)

1 2