A nyolcvan éve indult olajbányászatnak állítottak emléket Nagykanizsán

Minden egyes történelmi emlék az önbecsülésünket erősíti – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken Nagykanizsán, a 80 éve a dél-zalai térségben indult magyar olajbányászatnak emléket állító nyolcméteres fúrótoronymakett avatásán.
Cseresnyés Péter, úgyis mint a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) az ünnepségen arról beszélt, hogy mára ugyan sokkal kisebb a megyében az olajipar jelentősége, mint az 1930-as, 1940-es években volt, de emlékeztetni kell arra, hogy „a zalai emberek anyagi, egzisztenciális felemelkedése” az olajiparnak köszönhető.

 

(A 80 éve a dél-zalai térségben indult magyar olajbányászatnak emléket állító nyolcméteres fúrótoronymakett Nagykanizsán, az avatás napján 2017. augusztus 18-án. MTI Fotó: Varga György)

 

Felidézte, hogy az első sikeres fúrások helyszínén, Bázakerettyén, Budafán még utak sem nagyon voltak 1937-ben, ebből a helyzetből emelte ki a megyét a kőolaj- és földgázbányászat. Kiépültek az utak, ma is országos jelentőségű építészeti emléknek számító lakótelepeket emeltek, Nagykanizsa lett az olajipar központja. Az ezt követő évtizedekben ezrek dolgoztak ebben az iparágban, Nagykanizsán volt az olaj- és gázipari szakemberek képzőhelye is – sorolta az államtitkár.

 

Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy Trianon után olaj nélkül maradt Magyarország, ezért a Bethlen-kormány idején eladott koncessziós jogokkal 1923-ban először brit cég próbálkozott a kutatással, majd miután nem járt eredménnyel, egy amerikai társaság ért el sikert 1937-ben. A dél-zalai Budafán megkezdett olajkitermelésnek köszönhetően négy évvel később már az egész ország kőolajszükségletét fedezni tudták a zalai kutak.

 

A most felállított emlékmű történetét ismertetve beszélt arról, hogy az 1960-as években a nagykanizsai Dunántúli Kőolajipari Gépgyár (DKG) dolgozói készítették el a nyolcméteres fém makettet, amely a közelmúltig az egykori cég, majd utódjainak alsóbélatelepi üdülőjében állt. A Balaton-parti ingatlan eladása azonban kérdésessé tette jövőjét, ezért kezdeményezték, hogy Nagykanizsára helyezzék át.

 

A jogutód OT Industries felajánlásaként a nagykanizsai központú Rotary Fúrási Zrt. és a RIG Service Zrt., továbbá a Szabadics Zrt., az Anda Kft. és a Mol Bányász Szakszervezet közreműködésével újították és állították fel a 61-es főút Csónakázó-tóhoz vezető körforgalmú kereszteződésében.

Fúrótornyot tesznek a Csótó melletti körforgalomhoz

„Hamarosan új ékessége lesz a városnak. A Nagykanizsa olajos múltját jelképező fúrótorony kerül hónapokon belül a Csónakázó-tó bejáratánál lévő körforgalomhoz.” – számolt be a Kanizsa TV.

fúrótorony

Azt írják, a DKG EAST ZRT. eladott egy balatoni üdülőt és annak udvarán állt egy 8 méteres fúrótorony.

Az ügyben Tóth Nándor alpolgármester intézkedett. Hogy a torony ne legyen vashulladék, ezért úgy gondolták, megmentik.

A tervek szerint a fúrótornyot a Csónakázó tó melletti körforgalomhoz telepítik, hogy a torony egyfajta mementóként emlékeztessen Kanizsa olajos múltjára és a város ipari hagyományaira.

A fúrótorony-projekt  most a tervezési, engedély-beszerzési időszakban van, az ipari mementó még az idén felállításra kerülhet a körforgalomban.

Hogy mindez körülbelül mennyibe kerül, arra a tudósításban nem tértek ki. Remélhetőleg nem megy neki senki a körforgalomnál a 8 méteres fúrótoronynak 🙁