Cseresnyés: belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20-64 év közöttiek foglalkoztatása

Belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20-64 év közöttiek foglalkoztatása Magyarországon, amivel eléri az EU által 2020-ra kitűzött célt a korosztály foglalkoztatási arányát tekintve – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Cseresnyés Péter közölte: Magyarország már most 73 százalék feletti arányt tud felmutatni, szemben az Európai Unió 70-71 százalékos átlagával.

Cseresnyés Péter a munkaügyi adatokat részletezve elmondta: a munkavédelmi akció a munkahely megtartásában segít, és a munkába állást támogatja. Az akciónak köszönhetően a munkaadóknál mintegy 580 milliárd forint maradt a kedvezmények miatt. Emellett az ifjúsági garancia szintén jelentős program, amely azon fiatalok foglalkoztatását segíti, akik koruknál fogva sokszor tapasztalatlanságuk, illetve végzettség hiánya miatt nem kapnak munkát. Ez a program mintegy 60 ezer fiatal elhelyezkedést segítette, jelenleg is 20 ezren vesznek részt képzésben – tette hozzá.

Kifejtette, egy másik jelentős program a 25 év feletti, általában tartós munkanélküliek elhelyezkedését segíti. Ennek a programnak a keretösszege több mint 200 milliárd forint, és jelenleg mintegy 60 ezer embert támogatnak a program a révén. A képzésbe bevon emberek száma mintegy 30 ezer – mondta az államtitkár.

Többek között ezeknek a programoknak is köszönhető – emelte ki -, hogy míg 2010-ben a Magyarországon foglalkoztatottak száma nem érte el a 3,8 milliót, addig most 4,45 millió a foglalkoztatottak száma. Elmondta, számuk 1990 óta nem volt olyan magas, mint most, több mint 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az utóbbi években.

Biztatónak nevezte, hogy a versenyszférában több mint 560 ezren tudtak elhelyezkedni. Így a munkanélküliségi ráta Magyarországon most 4 százalékos – 183 ezer munkanélküli van -, ami uniós összevetésben is igen kedvező – mondta Cseresnyés Péter. MTI

Cseresnyés Péter: 2010-óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 393 ezer volt március-májusban, 79 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest.

 

Az államtitkár hozzátette: a fiatalok foglalkoztatásában a kormány jelentős eredményeket ért el, ugyanis 2010-ben a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása nem érte el a 20 százalékot, a munkanélküliségi mutatójuk pedig megközelítette a 30 százalékot. Napjainkra a fiatalok foglalkoztatottsága közel 30 százalékon, a munkanélküliségi rátájuk pedig 10,2 százalékon áll – közölte.
Az államtitkár kiemelte: a fiatalok foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akció és az az ifjúsági garancia program is segíti.

Cseresnyés Péter a fiatalok európai foglalkoztatottsági helyzetére példaként említette, hogy Görögországban ennek a korosztálynak még mindig közel 50 százalékos a munkanélküliségi mutatója, Dél-Európa egyes országaiban pedig 24-25 százalékos.

Az NGM az MTI-nek szerdán eljutatott közleményében kifejtette: 2010 óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amelyből közel félmillió munkahely a versenyszférában jött létre. A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban éves alapon 3 százalékponttal, 10,8 százalékra mérséklődött, ami az európai átlagnál számottevően kedvezőbb érték.

A kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, a munkavállalási hajlandóság ösztönzésével és a magyar munkaerő elvándorlásának csökkentésével – áll a közleményben. MTI

Cseresnyés: 2010-hez képest 690 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Jelentősen, 690 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010-hez képest, a munkavállalók nagy része, csaknem 480 ezer dolgozó a versenyszférában helyezkedett el – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt foglalkoztatási adatokra reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint a 2017. január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 368 ezer volt, 106 ezerrel – 2,5 százalékkal – több, mint egy évvel korábban.  A január-márciusi időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 66 ezerrel, 207 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent.

Cseresnyés Péter kiemelte: a munkanélküliség már 56-57 hónapja folyamatosan csökken, miközben a munkavállalók jelentős részét a versenyszféra szívja fel, mindez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság fejlődik. Ez a fejlődés pedig megköveteli, hogy a jól képzett szakemberek minél nagyobb számban álljanak rendelkezésre.
Beszámolt még a munkahelyvédelmi akció eredményeiről, valamint a fiatalok foglalkoztatási mutatóiról is. Az államtitkár elmondta, hogy a munkahelyvédelmi akció 2013-as indulása óta több mint 500 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a programnak köszönhetően.

A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásáról közölte: 2010-ben a foglalkoztatottságuk nem érte el a 20 százalékot, most 28 százalék felett van ez az arány. A korosztály munkanélküliségi mutatója 2010 környékén meghaladta a 20 százalékot, míg jelenleg 11 százalék alá csökkent, ami jóval az uniós átlag felett van.
Az NGM az MTI-nek eljuttatott közleményében ismertette: a 2017 első negyedévi adatok szerint 121 ezerrel dolgoztak többen a versenyszférában Magyarországon, mint egy éve.

A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási aránya egy év alatt 2 százalékpontot javult, így 67,1 százalékra emelkedett. A 15-24 éves korosztály foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal 28,4 százalékra javult, így a fiatalok közül összesen mintegy 300 ezren dolgoznak. A két nem foglalkoztatási rátája a rendszerváltoztatás óta még soha nem volt ilyen magas az év első három hónapjában, ami a tárca szerint egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac növekedésének köszönhető.
A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, például a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. MTI

Cseresnyés: fizet az állam annak, aki otthagyja a közmunkát

Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, „egyfajta bónuszt” kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.
Cseresnyés Péter szerint a program több ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítheti elő a versenyszférában.


Az államtitkár úgy vélte, a támogatás ösztönzést jelent a közfoglalkoztatottak számára, hogy még a közfoglalkoztatási jogviszonyuk lejárta előtt elhelyezkedjenek a versenyszférában, ahol magasabbak a bérek, amit kiegészít az elhelyezkedési juttatás is. A juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével, 22 800 forinttal, amelyet havi bontásban, utólagos folyósítással kapnak meg a jogosultak – ismertette.

Az államtitkár közölte: a kormány célja, hogy növelje a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát. Segíteni kell a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el – közölte Cseresnyés Péter.

Az elhelyezkedési juttatás azokat illeti meg, akik a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyuk helyett a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesítenek az elsődleges munkaerőpiacon és akik a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak – ismertette.
Az év végéig tartó programot az NGM koordinálása mellett a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok és a járási vagy fővárosi kerületi hivatalok valósítják meg. MTI

Cseresnyés: a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon

A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, döntő részben a versenyszférában bővült a foglalkoztatás 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss munkaerőpiaci adatait ismertetve az államtitkár elmondta, 4 millió 414 ezren dolgoztak tavaly szeptember-novemberben, ami 705 ezerrel haladja meg a 2010-es adatot. A foglalkoztatási ráta 67,5 százalékra javult a 2010-es 54,6 százalékról, ezzel Magyarország meghaladta az uniós átlagot – tette hozzá.

(Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

Kiemelte: a munkanélküliség továbbra is csökken, szeptember-novemberben 4,5 százalékon állt, az uniós rangsorban Magyarországot már csak Németország és Csehország előzi meg.
A fiatalok, 15-24 évesek körében a munkanélküliség, 11,8 százalékra, a 2010-es csaknem 30 százalékról, míg a foglalkoztatási ráta itt 29,2 százalékra emelkedett – fűzte hozzá.

A javuló munkaerőpiaci mutatók az elmúlt években kialakult gazdasági környezetnek és hangsúlyosan a foglalkoztatáspolitika terén hozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetők – szögezte le az államtitkár. Ezek közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciót, amely 920 ezer ember munkavállalását segítette elő, 2016-ban így 140-150 milliárd forint marad a munkaadóknál. Összességében, 2013 óta több mint 470 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatása nyomán – mutatott rá. A másik program, a 2016 februárjában bevezetett közfoglalkoztatásból versenyszférába program, 4400 ember lépett így ki az elsődleges munkaerőpiacra eddig – ismertette. Eredményes volt a lakhatási támogatás bevezetése, amivel 6500 munkavállalón tudtak segíteni – mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta, a külföldön dolgozó, magyarországi lakhellyel rendelkező magyarokat is tartalmazzák a foglalkoztatási statisztikák, mintegy 110-120 ezer embert. Számuk 2010-hez képest mintegy 60 ezerrel nőtt – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiány nem veti vissza a beruházásokat az építőiparban, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szektor mindig megtalálta a szükséges munkaerőt, gyorsan reagált.
Elmondta, a munkaadók érzik, hogy a béren keresztül lehet megtartani a munkavállalókat, és újakat szerezni. Hozzátette, hogy várhatóan a reálbérek tovább nőnek. Úgy vélte, a mintegy 50-60 ezer üres álláshelyet a 200 ezres munkanélküliséggel szembe állítva átképzéssel, kormányzati ösztönző intézkedésekkel ki lehet szolgálni a felmerülő munkaerőigényt. MTI

Cseresnyés: a rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség

A rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség Magyarországon, és jóval a nyolc százalék körüli európai uniós átlag alatt van – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kedden az M1 aktuális csatornán. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye kiemelte, hogy történelmi mélységben van a munkanélküliség Magyarországon.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH kedden azt közölte, hogy tovább csökkent a munkanélküliség az augusztus-októberi három hónapban: 4,7 százalék volt az egy hónappal korábbi 4,9 százalék után.
Cseresnyés Péter hozzátette: az EU tagállamai között Magyarországot csak Németország, Csehország és Málta előzi meg a munkanélküliségi mutatóban.
Korcsoportok közül kiemelte, hogy a 20 és 64 éves korosztály foglalkoztatási mutatója már az uniós átlag fölötti, ezen belül a férfiaké 73-74 százalékos.
A fiatalok foglalkoztatása is jelentősen emelkedett, miközben 2010-ben 20 százalék alatti volt, jelenleg közel 30 százalékos, és a munkanélküliségük is visszaesett 12,6 százalékra – ismertette.
Az NGM véleménye szerint az elsődleges munkaerőpiac fokozatos élénkülésének, az adócsökkentéseknek, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhetően töretlenül nő a foglalkoztatottság Magyarországon.
A kiváló makroadatok is bizonyítják, hogy a Magyarország folyamatosan erősödik. MTI

Cseresnyés: jóváhagyták a munkavédelem nemzeti politikáját

A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten a napokban.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter az Egészséges munkahelyet minden életkorban című konferencián tartott előadásában kiemelte:
a munkavédelmi politika hatékonyan járul hozzá a munkakörülmények fejlesztéséhez, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzéséhez, és Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez.
Megjegyezte: egy tanulmány szerint 2013-ban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések költsége meghaladta a 200 milliárd forintot össztársadalmi szinten, tehát a gazdaság mutatói szerint is kiemelten fontos a munkavédelem területe.

Cseresnyés Péter kifejtette: az új stratégia elfogadásával Magyarországnak ismét van nemzeti munkavédelmi politikája. Korábban csak egyszer volt meghatározott munkavédelmi politika, annak megvalósítása is csak részben történt meg. Reményét fejezte ki, hogy a program végrehajtásával elért eredmények javítják a munkakörülményeket és a gazdaság eredményességét.
Tájékoztatása szerint a programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsőként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégző képességének, egészségének megőrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés.
A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörű összefogása szükséges – tette hozzá. MTI

Cseresnyés: hosszú idő óta folyamatosan emelkednek a reálbérek

Hosszú idő óta folyamatosan emelkednek a reálbérek, dinamikájuk az elmúlt időszakban jelentősen növekedett – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
Hozzátette: a reálbérek az elmúlt időszakban az előző évhez képest 7,5 százalékkal voltak magasabbak legutóbb, közfoglalkoztatottak nélkül az index 8 százalék.
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy sorozatban 44. hónapja, több mint 3 és fél éve tart a reálbérek töretlen növekedése Magyarországon.

cseresnyés péter államtitkár

A szaktárca szerint a kedvező gazdasági kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek.
Az államtitkár az M1 aktuális csatornán hangsúlyozta: a 7,5 százalékos reálbéremelkedés azt jelenti, hogy a munkavállalók egy havi bérrel többet tudnak hazavinni, mint egy évvel ezelőtt.
Cseresnyés Péter kitért arra, hogy a vállalkozásoknál a reálbéremelkedés 6,8 százalék, a közszférában ennél lényegesen jelentősebb, 11,4 százalék volt.
Felidézte, hogy a köz érdekében dolgozók több területen folyamatosan kaptak béremelést, például az egészségügyben, a szociális területen dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, összességében az elmúlt időszakban a közszférában dolgozók bére 30 százalékkal emelkedett.
Cseresnyés Péter szólt arról, hogy versenyhelyzet alakult ki a jól képzett szakemberekért, ez eredményezte a versenyszférában is folyamatosan béremelkedést.
A versenyszféra béremelkedésére hatással van a minimálbér növekedése, a személyi jövedelemadó mértékének csökkentése, illetve a közszférában elindult bérnövekedés – fejtette ki az államtitkár. MTI

Cseresnyés: 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta

Az elmúlt hat évben több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és 5 százalékra csökkent a munkanélküliség, de van még tartalék, 250 ezren várnak munkára – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a friss statisztikai adatokra reagálva kedden az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette, a vendéglátás, mezőgazdaság, informatika, feldolgozóipar is keresi a munkavállalókat, ezt az igényt kell kielégíteni megfelelő képzéssel, orientálással.
Az elmúlt időszakban már látható volt, hogy verseny alakult ki a piacon a szakképzett munkaerőért, amit az is mutat, hogy lassan három éve jelentősen emelkednek a reálbérek Magyarországon – tette hozzá.
Hangsúlyozta, mindenkinek, a munkavállalóknak, a munkaadóknak és a kormánynak is az az érdeke, hogy továbbra is jelentős mértékben nőjön a foglalkoztatottak száma. A képzések, foglalkoztatás-politikai eszközök segítségével tudnak újabb munkavállalókat a munkaerőpiacra terelni – mondta.

cseresnyés péter államtitkár

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak az adatközlést követően kiadott kommentárja kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma újabb csúcsot döntött, az 5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig olyan alacsony, amilyet a rendszerváltás óta még nem mértek az országban.
A versenyszféra folyamatos bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének és a munkahelyvédelmi akciónak köszönhetően töretlenül emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására is kedvező hatással van – hangsúlyozta az NGM. MTI

Foglalkoztatás javítás a hátrányos helyzetűek számára Zalában

Zala megyében 2,93 milliárd forintot fordítanak a hátrányos helyzetű emberek elhelyezkedését, társadalmi beilleszkedését, foglalkoztatási rehabilitációját elősegítő programokba – közölte Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja csütörtökön az MTI-vel.

Az európai uniós finanszírozással megvalósuló projekt 2011. májusában indult, és az idén április végén zárul le. Célja a foglalkoztathatóság növelése, az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a diszkrimináció csökkenése.
A programba a múlt év decemberéig 3767 álláskeresőt vontak be, igényekre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokat és támogatásokat és biztosítottak számukra.
A programban résztvevők csaknem 30 százaléka 25 év alatti pályakezdő, 22 százaléka pedig már betöltötte az 50. életévét. A tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek aránya mintegy 20 százalék, és csaknem 15 százalék alacsony iskolai végzettségű – olvasható a munkaügyi központ honlapján.
A program keretében 1853 álláskereső részesült bér- és bérköltség támogatásban, több mint 150 esetben pedig a vállalkozóvá válásukat segítették. Közzel 40 ember a lakhatási, vagy az útiköltség támogatást vehette igénybe.
A projekt kezdete óta 104 képzést indítottak, ebből 32 képzés 2014-ben kezdődött. Egyebek közt szakács, bérügyintéző, uszodamester, valutapénztáros képzéseket tartottak, de az álláskeresőknek oktattak vállalkozási ismereteket és digitális írástudást is.
A program keretében humánszolgáltatást is nyújtottak,   álláskeresési, pályamódosítási tanácsadást tartottak, oktatták az álláskeresési technikákat, motivációs tréninget tartottak, de idetartozott a mentori szolgáltatás és munkaközvetítés is. Ezeket a szolgáltatásokat 6790 ember vette igénybe.

(MTI)