Cseresnyés: jövőre is folytatódik a munkahelyvédelmi akció

Jövőre is folytatódik a 3 éve indított munkahelyvédelmi akció, amely jelentősen hozzájárult a munkanélküliség és a munkáltatók terheinek csökkentéséhez – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Cseresnyés Péter felidézte, hogy a program évente átlagosan 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti, és indulása óta idén áprilisig már több mint 400 milliárd forinttal csökkentette a munkáltatók terheit.

cseresnyés péter államtitkár

Az ehhez szükséges forrás, 130-140 milliárd forint megtalálható a 2017-es költségvetésben is, a nagyságrend hasonló a tavalyihoz és az ideihez – mondta az államtitkár.
A program azoknak a munkavállalóknak az elhelyezkedését segíti, akik élethelyzetüknél vagy életkoruknál fogva hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, a 25 évnél fiatalabb pályakezdő fiataloknak, a kisgyermekes édesanyáknak, a tartósan munkanélkülieknek, az alacsony iskolázottságúaknak, valamint a nyugdíj felé közeledő, 55 év felettieknek. Foglalkoztatásukat a munkáltatóknak nyújtott adókedvezményekkel ösztönzi a kormány.

A munkahelyvédelmi akció a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását segíti legnagyobb arányban, a program 338 ezer 55 év feletti munkavállaló állását védte meg, emellett több mint 160 ezer pályakezdő fiatal foglalkoztatását és mintegy 40 ezer kisgyermekes édesanya munkahelyének megőrzését segítette.

Az alacsony iskolai végzettségű, szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó 290 ezer ember után szintén támogatást tudtak igénybe venni a munkaadók. A program 30 ezer tartós álláskereső foglalkoztatását is segítette. A program kedvezményei a mezőgazdaságban mintegy 20 ezer embert érintettek.

Az államtitkár megemlítette: 2013-ban 97 milliárd forint, 2014-ben mintegy 125 milliárd forint, 2015-ben pedig több mint 135 milliárd forint volt a kedvezmény mértéke, amit a munkaadók igénybe vehettek a program keretében.

Cseresnyés Péter beszélt az ifjúsági garanciaprogramról is, amely a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását segíti. A program finanszírozására 2020-ig mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre. A garanciaprogramba eddig több mint 50 ezer se nem dolgozó, se nem tanuló 25 év alattit sikerült bevonni és mintegy 30 ezren kaptak képzést és vettek részt a kapcsolódó foglalkoztatási programokban – mondta.
Összességében a foglalkoztatás terén megvalósult eredmények is azt mutatják, hogy a magyar reformok működnek – hangsúlyozta az államtitkár. MTI

Cseresnyés: 2019-ig felmérik a felnőtt lakosság készségszintű tudását

A duális képzésben gyakorlati tudást is megszerző munkavállalók eredményesebben és gyorsabban tudnak belépni a munkaerőpiacra, hiszen rendelkeznek már a szükséges készségekkel, és a munkaadó is egy “kész” munkaerőt kap – emelte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter azt mondta, aki gyakorlati képzést biztosít, a tudáson túl munkakultúrát is átad a fiataloknak.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a munkaerőpiaci igények minél jobb kiszolgálása érdekében egy jelentős felmérés folyik, amely a felnőtt korú lakosság készségszintű tudását méri fel, és várhatóan 2019-re fejeződik be. Erre lehet alapozni majd a képzések irányát, minőségét, tartalmát – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: a szakképzési rendszer átalakítása során a kormány fontosnak tartja a szoros együttműködést a kereskedelmi és iparkamarákkal, tapasztalataik, tudásuk felhasználását.
Kitért arra, hogy a közép- és felsőfokú oktatásban kell meghatározni azokat az alapkészségeket, amelyek szükségesek a munkaerőpiacra lépéshez, kiemelve az egész életen át tartó tanulás és problémamegoldás fontosságát. MTI

Cseresnyés Péter: a versenyszférában nő foglalkoztatottság

Magyarországon a munkavállalókat elsősorban a versenyszféra foglalkoztatja, a jó szaktudást pedig megfizetik, ezért jelentősen emelkednek a bérek – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár(Fotó: Árvai Károly/kormány.hu)

Emlékeztetett: Magyarországon 2010 óta 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 380 ezret a versenyszféra alkalmazott.
Cseresnyés Péter kitért arra, hogy a kormány különböző eszközökkel segíti a foglalkoztatás fehéredését, például a három éve bevezetett munkahelyvédelmi akcióban 900 ezer ember foglalkoztatását támogatta, ezáltal 400 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a foglalkoztatók kérésére a kormány támogatja a munkaerő mobilitását. MTI

Cseresnyés Péter: már több mint 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés

Már több mint 3 éve, 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés, a keresetek nominálisan és reálértékben is emelkedtek – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva. Az NGM közleményében kiemelte a versenyszféra rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülését.

cseresnyés péter államtitkár
A KSH közlése szerint áprilisban 6,4 százalékkal magasabbak voltak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel azelőtt, a nettó bérek – a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt – 8,0 százalékkal emelkedtek.

Cseresnyés Péter kiemelte: az elmúlt 4 hónapban 7,5 százalékos volt a reálbér emelkedés. A köz- és a versenyszférában is jelentős volt a béremelkedés – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rendkívül alacsony infláció miatt a bérek nominálisan és vásárló értéküket tekintve azonos mértékben emelkedtek.
A pénzügyi területeken volt a legmagasabb, a mezőgazdaságban pedig a legalacsonyabb a bruttó átlagkereset – mondta az államtitkár.
Az év további részében is béremelésre számítanak, például a versenyszférában, ugyanis a kereskedelemben a munkaerő megtartása miatt a munkáltatók már emelték a fizetéseket. Várhatóan ez a tendencia a versenyszféra más területein is folytatódik majd – fogalmazott Cseresnyés Péter.

Az NGM kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülés ment végbe 2015 áprilisához képest. A magyar gazdaság folyamatos bővülésének, a vállalkozásoknál és a közszférában megvalósuló béremeléseknek, az alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a Munkahelyvédelmi Akciónak köszönhetően folyamatosan nőnek a reálbérek Magyarországon – írták.

Ismertették, hogy január-áprilisban a bruttó kereset 256 500, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 170 600 forint volt. A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó keresetek átlagát 177 700 forintra becsüli a statisztikai hivatal, a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 274 100, a költségvetési intézményeknél 263 500, míg a nonprofit szervezeteknél 244 000 forint volt a bruttó keresetek átlaga az év első harmadában.

A közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés mindhárom szektorban kiemelkedő mértékű, így a vállalkozási szférában 6,6 százalékos, a költségvetési szférában 12,2 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 7,6 százalékos volt a január-április hónapok átlagában – írta a gazdasági tárca közleményében. MTI

Cseresnyés: a közmunkásokat terelnék az elsődleges munkaerő-piacra

Szél Bernadett LMP-s képviselő a Parlament mai ülésén arról beszélt, hogy míg egyes régiókban továbbra sem lehet munkahelyet találni, máshol munkaerő-hiányról érkezik jelzés.
A kormány leszorította a béreket, s ennek következménye, hogy a kivándorlás kezelhetetlen méreteket ölt. A kormánypárti képviselőkhöz fordulva azt mondta, urizálnak, “off-shoroznak”, külföldi tőkének, haveroknak kedveznek, eközben a dolgozók háromnegyede átlagbér alatt keres, négy millió ember létminimum alatt él.
A magyar növekedés már a legrosszabb között van az unióban, Magyarország összeszerelő üzemmé vált.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter államtitkár azt mondta: félrevezetőek a képviselő által elmondottak. 2010 óta 600 ezerrel többen dolgoznak, a munkába bekapcsolódók száma évről-évre nő. Közülük 370 ezer a versenyszférában helyezkedett el.
Pár éve még kizárólag a munkanélküliség volt a probléma, onnan jutottak el oda, hogy a munkaerő-hiányt hogyan pótolják. Ugyanakkor globális hiányról nincs szó, ahol ez felmerül, ott kapcsolatban vannak cégekkel, felnőttképző intézményekkel, hogy a problémát megoldják – rögzítette.
Közfoglalkoztatásból is egyre több embert igyekeznek átterelni az elsődleges munkaerő-piacra. MTI (Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

1 5 6 7