Cseresnyés: nincs és nem lesz általános munkaerőhiány Magyarországon

Jelenleg nincs általános munkaerőhiány Magyarországon, és a szakképzési rendszer átalakításával azt kívánják elérni, hogy a jövőben se legyen – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Békéscsabán.
Cseresnyés Péter a Békéscsabai Szakképzési Centrumban (BSZC) elmondta: a szakképzési rendszer átalakításának egyik fontos része volt, hogy a szakközépiskolákból szakgimnáziumokat, a szakiskolákból szakközépiskolákat hoztak létre, az elnevezés mellett a képzések is átalakultak. Emellett bevezették a duális képzést, mely során a diákok elsajátíthatják a munkakultúrát is, ami sok esetben egyenes utat jelent a munkalehetőség megszerzéséhez.

cseresnyés péter államtitkár

Az államtitkár hangsúlyozta: a továbbtanulási lehetőség nincs kizárva, négy év után a szakgimnáziumot elvégzők egy éves ráképzéssel technológusok lehetnek; a szakközépiskolások három év után plusz kétéves képzéssel érettségit szerezhetnek, majd szakirányú továbbképzéseken vehetnek részt.
Hozzátette: az is lényeges lépés volt, hogy 21 év helyett 25 éves korig lehet ingyen megszerezni az első szakmát; a második szakma megszerzése is ingyenes, de abban az esetben már a felnőttképzés keretei között kell tanulni.
Cseresnyés Péter emlékeztetett: az elmúlt három év során 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a reálbérek is nőttek,  ami jelzi, hogy a jó szaktudást egyre inkább megbecsülik a munkaadók. MTI

Cseresnyés: “A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”

Az 1945 és 1956 között a Szovjetunióba elhurcolt mintegy 800 ezer magyarnak állít emléket a Veritas Történetkutató Intézet által összeállított vándorkiállítás, amely péntektől Nagykanizsán látható.
A Halis István Városi Könyvtárban tartott megnyitón Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy hosszú ideig hallgatni kellett arról, mi is történt mintegy 800 ezer magyarral. “Hazánk évtizedeken keresztül a másoknak való kiszolgáltatottság, a kollaboráns árulók által irányított elvtelenség vadászterülete volt, ahol emberek százezrei, milliói szenvedtek.” A gulág táboraiba kényszerítettek megaláztatása és iszonyata ugyanakkor a mély hallgatás miatt vált a feledés áldozatává – hangoztatta.

gulag
Az államtitkár úgy fogalmazott: “a kommunizmus és annak itthoni és európai bérencei, még ma is nagyhangú utódai a legembertelenebb eszme képviselői”, akik nem nyerhetik el a történelem megbocsátását. “A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”, Brüsszelbe futnak, hogy feljelentsék Magyarországot, és közben szellemi fölényt tulajdonítanak maguknak a kultúra, a művészet és a tudomány számos területén.
A tét ma már Európa léte – idézett Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi, tusnádfürdői beszédéből az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a 2012-es békemenet után, amely “azt üzente a világnak, hogy hagyjátok békén Magyarországot”, ma még nagyobb veszély fenyeget.
“Nyugat felől a kötelező betelepítési kvóta, dél felől az államhatárt akár erőszakkal is áttörni hajlandó tömeg”, ezért meg kell védeni a kultúránkat, a gazdaságunkat, a biztonságunkat, a demográfiai viszonyainkat. Ezért kell október másodikán, a népszavazáson nemmel voksolni – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének apropóján megnyílt nagykanizsai kiállításon Szakály Sándor, a tárlatot létrehozó Veritas Történetkutató Intézet igazgatója azt mondta: annak a múltnak egy szeletét kívánják bemutatni, amelyről évtizedeken keresztül nem beszélhettünk. Holott a 20. századi történelem egyik legtragikusabb korszakáról van szó – emelte ki a történész.
Szólt arról, hogy a történelmi Magyarország területéről elhurcolt mintegy 800 ezer katona és hadifogolynak nyilvánított civil közül 200-250 ezer soha nem tért haza. Akiket később hazaengedtek, azokat is az “ÁVH katonái” fogadták, és sokuknak ezután a hortobágyi vagy recski rabság jutott.
Szakály Sándor kitért arra is, hogy a tablóképekből álló, Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1945-1956 című kiállításnak angol, német, ukrán, román, szerb, szlovák és cseh nyelvű változata is készül, amely igyekszik megmutatni más nemzetek számára, hogy mi történt a gulágon, illetve a gupvinak nevezett hadifogolytáborokban. MTI

(Fotó: Wikipédia)

Cseresnyés: megszűnt a szakképzés zsákutca-jellege

A szakképzési kerettantervek munkaanyagai már 2016. június elején nyilvánossá váltak, az iskolavezetők és szaktanárok így időben felkészülhettek az új típusú oktatás felmenő rendszerű bevezetésére a szakgimnáziumok 9. évfolyamán – nyilatkozta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a napokban az MTI-nek.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter kiemelte: a véglegesített kerettantervek a jogszabályi határidőben megjelentek a Magyar Közlönyben.
Hozzátette: az új komplex természettudományos ismereteket oktatandó tantárgy tantervének tervezetei augusztus eleje óta elérhetőek az OFI és az NSZFH honlapján. Az új természettudományos tárgy miatt sehol nem lesznek elbocsátások, sőt több szakképzési centrum főigazgatója jelezte, hogy több természettudományos tárgyat oktató tanár felvételére lenne szüksége – szögezte le az államtitkár.
A politikus emlékeztetett rá: a szakképzési rendszer átalakítására azért volt szükség, hogy minél több képzett, a gazdaság változó igényeinek megfelelő szakember tudjon kilépni a munkaerőpiacra.
Cseresnyés Péter elmondta: ezzel megszűnt a szakképzés eddigi “zsákutca-jellege” is, hiszen mindkét iskolatípus érettségit adó iskolává vált, lehetővé téve a teljes szakmai karrierút befutását. Utóbbit jelentősen támogatja, hogy a második szakképesítés megszerzése is tavaly óta ingyenes az iskolarendszerben, nemcsak a fiatalok, hanem minden felnőtt számára – mondta. (Fotó: Árvai Károly/kormany.hu)

Cseresnyés: 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta

Az elmúlt hat évben több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és 5 százalékra csökkent a munkanélküliség, de van még tartalék, 250 ezren várnak munkára – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a friss statisztikai adatokra reagálva kedden az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette, a vendéglátás, mezőgazdaság, informatika, feldolgozóipar is keresi a munkavállalókat, ezt az igényt kell kielégíteni megfelelő képzéssel, orientálással.
Az elmúlt időszakban már látható volt, hogy verseny alakult ki a piacon a szakképzett munkaerőért, amit az is mutat, hogy lassan három éve jelentősen emelkednek a reálbérek Magyarországon – tette hozzá.
Hangsúlyozta, mindenkinek, a munkavállalóknak, a munkaadóknak és a kormánynak is az az érdeke, hogy továbbra is jelentős mértékben nőjön a foglalkoztatottak száma. A képzések, foglalkoztatás-politikai eszközök segítségével tudnak újabb munkavállalókat a munkaerőpiacra terelni – mondta.

cseresnyés péter államtitkár

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak az adatközlést követően kiadott kommentárja kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma újabb csúcsot döntött, az 5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig olyan alacsony, amilyet a rendszerváltás óta még nem mértek az országban.
A versenyszféra folyamatos bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének és a munkahelyvédelmi akciónak köszönhetően töretlenül emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására is kedvező hatással van – hangsúlyozta az NGM. MTI

Cseresnyés: a keresetek továbbra is dinamikusan emelkednek

Az év első felében is tovább folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január-júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január-júniusi adatait kommentálva pénteken az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH legfrissebb közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege.
Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek.
Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon.
A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A közleményben kifejtették, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban.
Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek.
A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek – olvasható az NGM közleményében. MTI

Falunap Nemespátrón – Fotók, videók

nemespátró falunap 2016-1

Szombaton falunapot rendeztek a Nagykanizsa melletti Nemespátrón.

A program ünnepélyes megnyitóján köszöntőt mondott Cseresnyés Péter államtitkár és átadásra került a díszpolgári cím is.

Nemespátró Önkormányzatának képviselő-testülete Dömötörfy Jenő részére a település érdekében kifejtett kimagasló tevékenységéért Nemespátró község díszpolgára kitüntető címet adományozta. A volt polgármesternek a kitüntető címet Cseresnyés Péter adta át. A köszöntő beszédet Göndör István mondta el. A község ajándékát Gilicze Sándor polgármester adta át az ünnepeltnek. (Fotók/videók: Vízvári József – Pipás)

nemespátró falunap 2016-2

nemespátró falunap 2016-3

nemespátró falunap 2016-4

nemespátró gilicze sándor polgármester

nemespátró falunap 2016-6

nemespátró falunap 2016-7

nemespátró falunap 2016-8

nemespátró falunap 2016-9

nemespátró falunap 2016-10

nemespátró falunap 2016-11

nemespátró falunap 2016-12

nemespátró falunap 2016-13

Cseresnyés: 26 ezer diák dolgozik a nyári diákmunka program keretében

A nyári diákmunka program keretében 26 ezer tanuló vállalt munkát az önkormányzatoknál vagy az önkormányzati fenntartású intézményeknél – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter kiemelte: a fiatalok az önkormányzatoknál jellemzően adminisztratív, az önkormányzati fenntartású intézményeknél (óvoda, iskolai konyha, kertészet) kisegítő feladatokat tudnak ellátni.
A nyári diákmunka program főként azoknak a fiataloknak ad munkalehetőséget, akik olyan településen, vagy földrajzi régióban élnek, ahol a piaci körülmények között nehezebben tudnának munkát találni. Az államtitkár példaként említette Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ahol több mint 4000 tanuló dolgozik a program keretében.
Cseresnyés Péter szerint a nyári diákmunka program azért fontos és hasznos a fiataloknak, mert ez munkakultúrát közvetít számukra, munkatapasztalatot szereznek, és a későbbi munkahelyük kiválasztásában is segíti őket.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a fiatalok foglalkoztatottsága 26-27 százalék között mozog, munkanélküliségi rátájuk pedig 15 százalék alá csökkent. MTI

Klinikai fázisban két, rákbetegségek kezelésére szolgáló molekula

A Servier Hungária francia gyógyszeripari vállalat magyar kutatóinak munkája nyomán klinikai fázisba kerül idén két olyan molekula, amely egyes daganatos betegségekben szenvedőknek újfajta gyógyulási lehetőséget jelenthet a jövőben – számoltak be a kutatás eredményeiről a minap egy sajtótájékoztatón.

rákkutatás 1

A Servier óbudai alapkutatási intézetében tartott sajtótájékoztatón Jan-Frederic Kesselhut, a Servier Hungária vezérigazgatója azt mondta: az egyik molekulát az agresszív vérrák, a másikat pedig a végbélrák kezelésében használhatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon magas a rákos elhalálozások aránya, és ezen belül a végbélrák a leggyakoribb halálok, így nagyon fontos, hogy új molekulákat találjanak a betegségek kezelésére. Reményét fejezte, ki, hogy a két új vegyület segítségével mindkét betegség esetében növelni lehet a túlélés esélyét.

Kothschi András, a Servier gyógyszerkémiai kutató intézetének vezetője kiemelte: a Servier Magyarországon egyszerre van jelen a gyógyszerkutatásban, a klinikai vizsgálatokban és az értékesítésben, ehhez társul az cégcsoporthoz tartozó EGIS révén a gyártás folyamata is. Az ötlettől, a kifejlesztésen keresztül a gyártásig és az értékesítésig magyar munkaerővel, hazai eszközökkel tudjuk ezt véghezvinni – tette hozzá.

rákkutatás 2
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár hangsúlyozta: a Servier munkájában a kutatás-fejlesztés és az egészséggazdaság szerencsés és tudatos egybekapcsolása valósul meg. Hozzátette: a vállalat befektetéseivel, nonprofit szemléletével és gazdálkodásával, munkaerő-politikájával előnyösen hat a nemzeti gazdaságra, jótékonyan hat a magyar emberek egészségügyi helyzetére, segíti a szakemberek, illetve egyetemi kutatócsoportok tudományos fejlődését, valamint pozitív példát mutathat a magyar kis-és középvállalkozások és start-up együttműködések számára.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a világ egészséggazdaságának forgalmát a szakértők mintegy 5,5 billió dollárra becsülik, és a gyógyszeripar a magyar nemzetgazdaságban is fontos szerepet tölt be. Hozzátette: egy gazdasági kutatás szerint a magyar GDP 4,5 százalékát a négy legnagyobb magyarországi gyártóbázissal rendelkező gyógyszercég adja, emellett a magyar ipari kutatás-fejlesztések 40-45 százaléka a gyógyszeriparhoz, az egészséggazdasághoz köthetők. Kiemelte, hogy a szektor azon kevesek közé tartozik, amelyben a válság alatt is nőtt a foglalkoztatottak száma.

rákkutatás 3

Az államtitkár Magyarország gazdaságát stabilnak és fejlődőképesnek nevezte, és kiemelte, hogy a gazdasági teljesítmény növekedését jelzi az is, hogy 26 éve nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint most. Megjegyezte: 2016 első negyedévében ugyan kisebb megtorpanást tapasztalhattak a gazdasági növekedésben, ugyanakkor a foglalkoztatottsági és a fogyasztási adatok is azt mutatják, hogy az éves várható növekedési ütemet ez érdemben nem befolyásolja.
Beneda Attila, Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a Servier nem véletlenül a kormány stratégiai partnere, hiszen komoly kitörési pont a magyar gazdaságnak és a magyar orvosoknak is, hogy a cég Magyarországra hozza a gyógyszerkutatást és a klinikai kísérletek egyes fázisait.

Hangsúlyozta: Magyarország, más öregedő társadalmakhoz hasonlóan nehéz kihívásokkal áll szemben a következő időszakban, hiszen számítások szerint a következő évtizedben mintegy hárommillió olyan beteget kell gyógyítani, akik nem fertőző betegségben, hanem adott esetben onkológiai megbetegedésekben szenvednek. Szerinte ez nagyon komoly kihívás elé fogja állítani a magyar ellátórendszert, és ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű, ha olyan gyógyszerek és ellátási lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek a lehető leghatékonyabban segítenek a betegeken. A helyettes államtitkár fontosnak tartotta a megelőzést, a szűrési programokat és azokat innovatív terápiákat is, amiken a Servier is dolgozik.
Mindkét államtitkár gratulált a Servier Hungáriának az elért sikerhez és további magyarországi fejlesztésre, kutatásra bíztatta a céget. MTI
(Fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)

Cseresnyés: jövőre is folytatódik a munkahelyvédelmi akció

Jövőre is folytatódik a 3 éve indított munkahelyvédelmi akció, amely jelentősen hozzájárult a munkanélküliség és a munkáltatók terheinek csökkentéséhez – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Cseresnyés Péter felidézte, hogy a program évente átlagosan 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti, és indulása óta idén áprilisig már több mint 400 milliárd forinttal csökkentette a munkáltatók terheit.

cseresnyés péter államtitkár

Az ehhez szükséges forrás, 130-140 milliárd forint megtalálható a 2017-es költségvetésben is, a nagyságrend hasonló a tavalyihoz és az ideihez – mondta az államtitkár.
A program azoknak a munkavállalóknak az elhelyezkedését segíti, akik élethelyzetüknél vagy életkoruknál fogva hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, a 25 évnél fiatalabb pályakezdő fiataloknak, a kisgyermekes édesanyáknak, a tartósan munkanélkülieknek, az alacsony iskolázottságúaknak, valamint a nyugdíj felé közeledő, 55 év felettieknek. Foglalkoztatásukat a munkáltatóknak nyújtott adókedvezményekkel ösztönzi a kormány.

A munkahelyvédelmi akció a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását segíti legnagyobb arányban, a program 338 ezer 55 év feletti munkavállaló állását védte meg, emellett több mint 160 ezer pályakezdő fiatal foglalkoztatását és mintegy 40 ezer kisgyermekes édesanya munkahelyének megőrzését segítette.

Az alacsony iskolai végzettségű, szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó 290 ezer ember után szintén támogatást tudtak igénybe venni a munkaadók. A program 30 ezer tartós álláskereső foglalkoztatását is segítette. A program kedvezményei a mezőgazdaságban mintegy 20 ezer embert érintettek.

Az államtitkár megemlítette: 2013-ban 97 milliárd forint, 2014-ben mintegy 125 milliárd forint, 2015-ben pedig több mint 135 milliárd forint volt a kedvezmény mértéke, amit a munkaadók igénybe vehettek a program keretében.

Cseresnyés Péter beszélt az ifjúsági garanciaprogramról is, amely a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását segíti. A program finanszírozására 2020-ig mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre. A garanciaprogramba eddig több mint 50 ezer se nem dolgozó, se nem tanuló 25 év alattit sikerült bevonni és mintegy 30 ezren kaptak képzést és vettek részt a kapcsolódó foglalkoztatási programokban – mondta.
Összességében a foglalkoztatás terén megvalósult eredmények is azt mutatják, hogy a magyar reformok működnek – hangsúlyozta az államtitkár. MTI

1 4 5 6 7