Cseresnyés: a keresetek továbbra is dinamikusan emelkednek

Az év első felében is tovább folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január-júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január-júniusi adatait kommentálva pénteken az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH legfrissebb közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege.
Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek.
Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon.
A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A közleményben kifejtették, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban.
Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek.
A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek – olvasható az NGM közleményében. MTI

Falunap Nemespátrón – Fotók, videók

nemespátró falunap 2016-1

Szombaton falunapot rendeztek a Nagykanizsa melletti Nemespátrón.

A program ünnepélyes megnyitóján köszöntőt mondott Cseresnyés Péter államtitkár és átadásra került a díszpolgári cím is.

Nemespátró Önkormányzatának képviselő-testülete Dömötörfy Jenő részére a település érdekében kifejtett kimagasló tevékenységéért Nemespátró község díszpolgára kitüntető címet adományozta. A volt polgármesternek a kitüntető címet Cseresnyés Péter adta át. A köszöntő beszédet Göndör István mondta el. A község ajándékát Gilicze Sándor polgármester adta át az ünnepeltnek. (Fotók/videók: Vízvári József – Pipás)

nemespátró falunap 2016-2

nemespátró falunap 2016-3

nemespátró falunap 2016-4

nemespátró gilicze sándor polgármester

nemespátró falunap 2016-6

nemespátró falunap 2016-7

nemespátró falunap 2016-8

nemespátró falunap 2016-9

nemespátró falunap 2016-10

nemespátró falunap 2016-11

nemespátró falunap 2016-12

nemespátró falunap 2016-13

Cseresnyés: 26 ezer diák dolgozik a nyári diákmunka program keretében

A nyári diákmunka program keretében 26 ezer tanuló vállalt munkát az önkormányzatoknál vagy az önkormányzati fenntartású intézményeknél – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter kiemelte: a fiatalok az önkormányzatoknál jellemzően adminisztratív, az önkormányzati fenntartású intézményeknél (óvoda, iskolai konyha, kertészet) kisegítő feladatokat tudnak ellátni.
A nyári diákmunka program főként azoknak a fiataloknak ad munkalehetőséget, akik olyan településen, vagy földrajzi régióban élnek, ahol a piaci körülmények között nehezebben tudnának munkát találni. Az államtitkár példaként említette Borsod-Abaúj-Zemplén megyét, ahol több mint 4000 tanuló dolgozik a program keretében.
Cseresnyés Péter szerint a nyári diákmunka program azért fontos és hasznos a fiataloknak, mert ez munkakultúrát közvetít számukra, munkatapasztalatot szereznek, és a későbbi munkahelyük kiválasztásában is segíti őket.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a fiatalok foglalkoztatottsága 26-27 százalék között mozog, munkanélküliségi rátájuk pedig 15 százalék alá csökkent. MTI

Klinikai fázisban két, rákbetegségek kezelésére szolgáló molekula

A Servier Hungária francia gyógyszeripari vállalat magyar kutatóinak munkája nyomán klinikai fázisba kerül idén két olyan molekula, amely egyes daganatos betegségekben szenvedőknek újfajta gyógyulási lehetőséget jelenthet a jövőben – számoltak be a kutatás eredményeiről a minap egy sajtótájékoztatón.

rákkutatás 1

A Servier óbudai alapkutatási intézetében tartott sajtótájékoztatón Jan-Frederic Kesselhut, a Servier Hungária vezérigazgatója azt mondta: az egyik molekulát az agresszív vérrák, a másikat pedig a végbélrák kezelésében használhatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon magas a rákos elhalálozások aránya, és ezen belül a végbélrák a leggyakoribb halálok, így nagyon fontos, hogy új molekulákat találjanak a betegségek kezelésére. Reményét fejezte, ki, hogy a két új vegyület segítségével mindkét betegség esetében növelni lehet a túlélés esélyét.

Kothschi András, a Servier gyógyszerkémiai kutató intézetének vezetője kiemelte: a Servier Magyarországon egyszerre van jelen a gyógyszerkutatásban, a klinikai vizsgálatokban és az értékesítésben, ehhez társul az cégcsoporthoz tartozó EGIS révén a gyártás folyamata is. Az ötlettől, a kifejlesztésen keresztül a gyártásig és az értékesítésig magyar munkaerővel, hazai eszközökkel tudjuk ezt véghezvinni – tette hozzá.

rákkutatás 2
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár hangsúlyozta: a Servier munkájában a kutatás-fejlesztés és az egészséggazdaság szerencsés és tudatos egybekapcsolása valósul meg. Hozzátette: a vállalat befektetéseivel, nonprofit szemléletével és gazdálkodásával, munkaerő-politikájával előnyösen hat a nemzeti gazdaságra, jótékonyan hat a magyar emberek egészségügyi helyzetére, segíti a szakemberek, illetve egyetemi kutatócsoportok tudományos fejlődését, valamint pozitív példát mutathat a magyar kis-és középvállalkozások és start-up együttműködések számára.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a világ egészséggazdaságának forgalmát a szakértők mintegy 5,5 billió dollárra becsülik, és a gyógyszeripar a magyar nemzetgazdaságban is fontos szerepet tölt be. Hozzátette: egy gazdasági kutatás szerint a magyar GDP 4,5 százalékát a négy legnagyobb magyarországi gyártóbázissal rendelkező gyógyszercég adja, emellett a magyar ipari kutatás-fejlesztések 40-45 százaléka a gyógyszeriparhoz, az egészséggazdasághoz köthetők. Kiemelte, hogy a szektor azon kevesek közé tartozik, amelyben a válság alatt is nőtt a foglalkoztatottak száma.

rákkutatás 3

Az államtitkár Magyarország gazdaságát stabilnak és fejlődőképesnek nevezte, és kiemelte, hogy a gazdasági teljesítmény növekedését jelzi az is, hogy 26 éve nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint most. Megjegyezte: 2016 első negyedévében ugyan kisebb megtorpanást tapasztalhattak a gazdasági növekedésben, ugyanakkor a foglalkoztatottsági és a fogyasztási adatok is azt mutatják, hogy az éves várható növekedési ütemet ez érdemben nem befolyásolja.
Beneda Attila, Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a Servier nem véletlenül a kormány stratégiai partnere, hiszen komoly kitörési pont a magyar gazdaságnak és a magyar orvosoknak is, hogy a cég Magyarországra hozza a gyógyszerkutatást és a klinikai kísérletek egyes fázisait.

Hangsúlyozta: Magyarország, más öregedő társadalmakhoz hasonlóan nehéz kihívásokkal áll szemben a következő időszakban, hiszen számítások szerint a következő évtizedben mintegy hárommillió olyan beteget kell gyógyítani, akik nem fertőző betegségben, hanem adott esetben onkológiai megbetegedésekben szenvednek. Szerinte ez nagyon komoly kihívás elé fogja állítani a magyar ellátórendszert, és ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű, ha olyan gyógyszerek és ellátási lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek a lehető leghatékonyabban segítenek a betegeken. A helyettes államtitkár fontosnak tartotta a megelőzést, a szűrési programokat és azokat innovatív terápiákat is, amiken a Servier is dolgozik.
Mindkét államtitkár gratulált a Servier Hungáriának az elért sikerhez és további magyarországi fejlesztésre, kutatásra bíztatta a céget. MTI
(Fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)

Cseresnyés: jövőre is folytatódik a munkahelyvédelmi akció

Jövőre is folytatódik a 3 éve indított munkahelyvédelmi akció, amely jelentősen hozzájárult a munkanélküliség és a munkáltatók terheinek csökkentéséhez – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Cseresnyés Péter felidézte, hogy a program évente átlagosan 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti, és indulása óta idén áprilisig már több mint 400 milliárd forinttal csökkentette a munkáltatók terheit.

cseresnyés péter államtitkár

Az ehhez szükséges forrás, 130-140 milliárd forint megtalálható a 2017-es költségvetésben is, a nagyságrend hasonló a tavalyihoz és az ideihez – mondta az államtitkár.
A program azoknak a munkavállalóknak az elhelyezkedését segíti, akik élethelyzetüknél vagy életkoruknál fogva hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, a 25 évnél fiatalabb pályakezdő fiataloknak, a kisgyermekes édesanyáknak, a tartósan munkanélkülieknek, az alacsony iskolázottságúaknak, valamint a nyugdíj felé közeledő, 55 év felettieknek. Foglalkoztatásukat a munkáltatóknak nyújtott adókedvezményekkel ösztönzi a kormány.

A munkahelyvédelmi akció a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását segíti legnagyobb arányban, a program 338 ezer 55 év feletti munkavállaló állását védte meg, emellett több mint 160 ezer pályakezdő fiatal foglalkoztatását és mintegy 40 ezer kisgyermekes édesanya munkahelyének megőrzését segítette.

Az alacsony iskolai végzettségű, szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó 290 ezer ember után szintén támogatást tudtak igénybe venni a munkaadók. A program 30 ezer tartós álláskereső foglalkoztatását is segítette. A program kedvezményei a mezőgazdaságban mintegy 20 ezer embert érintettek.

Az államtitkár megemlítette: 2013-ban 97 milliárd forint, 2014-ben mintegy 125 milliárd forint, 2015-ben pedig több mint 135 milliárd forint volt a kedvezmény mértéke, amit a munkaadók igénybe vehettek a program keretében.

Cseresnyés Péter beszélt az ifjúsági garanciaprogramról is, amely a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását segíti. A program finanszírozására 2020-ig mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre. A garanciaprogramba eddig több mint 50 ezer se nem dolgozó, se nem tanuló 25 év alattit sikerült bevonni és mintegy 30 ezren kaptak képzést és vettek részt a kapcsolódó foglalkoztatási programokban – mondta.
Összességében a foglalkoztatás terén megvalósult eredmények is azt mutatják, hogy a magyar reformok működnek – hangsúlyozta az államtitkár. MTI

Cseresnyés: 2019-ig felmérik a felnőtt lakosság készségszintű tudását

A duális képzésben gyakorlati tudást is megszerző munkavállalók eredményesebben és gyorsabban tudnak belépni a munkaerőpiacra, hiszen rendelkeznek már a szükséges készségekkel, és a munkaadó is egy “kész” munkaerőt kap – emelte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szombat reggel az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter azt mondta, aki gyakorlati képzést biztosít, a tudáson túl munkakultúrát is átad a fiataloknak.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a munkaerőpiaci igények minél jobb kiszolgálása érdekében egy jelentős felmérés folyik, amely a felnőtt korú lakosság készségszintű tudását méri fel, és várhatóan 2019-re fejeződik be. Erre lehet alapozni majd a képzések irányát, minőségét, tartalmát – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: a szakképzési rendszer átalakítása során a kormány fontosnak tartja a szoros együttműködést a kereskedelmi és iparkamarákkal, tapasztalataik, tudásuk felhasználását.
Kitért arra, hogy a közép- és felsőfokú oktatásban kell meghatározni azokat az alapkészségeket, amelyek szükségesek a munkaerőpiacra lépéshez, kiemelve az egész életen át tartó tanulás és problémamegoldás fontosságát. MTI

Cseresnyés Péter: a versenyszférában nő foglalkoztatottság

Magyarországon a munkavállalókat elsősorban a versenyszféra foglalkoztatja, a jó szaktudást pedig megfizetik, ezért jelentősen emelkednek a bérek – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár(Fotó: Árvai Károly/kormány.hu)

Emlékeztetett: Magyarországon 2010 óta 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 380 ezret a versenyszféra alkalmazott.
Cseresnyés Péter kitért arra, hogy a kormány különböző eszközökkel segíti a foglalkoztatás fehéredését, például a három éve bevezetett munkahelyvédelmi akcióban 900 ezer ember foglalkoztatását támogatta, ezáltal 400 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a foglalkoztatók kérésére a kormány támogatja a munkaerő mobilitását. MTI

Cseresnyés Péter: már több mint 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés

Már több mint 3 éve, 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés, a keresetek nominálisan és reálértékben is emelkedtek – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva. Az NGM közleményében kiemelte a versenyszféra rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülését.

cseresnyés péter államtitkár
A KSH közlése szerint áprilisban 6,4 százalékkal magasabbak voltak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel azelőtt, a nettó bérek – a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt – 8,0 százalékkal emelkedtek.

Cseresnyés Péter kiemelte: az elmúlt 4 hónapban 7,5 százalékos volt a reálbér emelkedés. A köz- és a versenyszférában is jelentős volt a béremelkedés – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rendkívül alacsony infláció miatt a bérek nominálisan és vásárló értéküket tekintve azonos mértékben emelkedtek.
A pénzügyi területeken volt a legmagasabb, a mezőgazdaságban pedig a legalacsonyabb a bruttó átlagkereset – mondta az államtitkár.
Az év további részében is béremelésre számítanak, például a versenyszférában, ugyanis a kereskedelemben a munkaerő megtartása miatt a munkáltatók már emelték a fizetéseket. Várhatóan ez a tendencia a versenyszféra más területein is folytatódik majd – fogalmazott Cseresnyés Péter.

Az NGM kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülés ment végbe 2015 áprilisához képest. A magyar gazdaság folyamatos bővülésének, a vállalkozásoknál és a közszférában megvalósuló béremeléseknek, az alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a Munkahelyvédelmi Akciónak köszönhetően folyamatosan nőnek a reálbérek Magyarországon – írták.

Ismertették, hogy január-áprilisban a bruttó kereset 256 500, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 170 600 forint volt. A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó keresetek átlagát 177 700 forintra becsüli a statisztikai hivatal, a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 274 100, a költségvetési intézményeknél 263 500, míg a nonprofit szervezeteknél 244 000 forint volt a bruttó keresetek átlaga az év első harmadában.

A közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés mindhárom szektorban kiemelkedő mértékű, így a vállalkozási szférában 6,6 százalékos, a költségvetési szférában 12,2 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 7,6 százalékos volt a január-április hónapok átlagában – írta a gazdasági tárca közleményében. MTI

Cseresnyés: a közmunkásokat terelnék az elsődleges munkaerő-piacra

Szél Bernadett LMP-s képviselő a Parlament mai ülésén arról beszélt, hogy míg egyes régiókban továbbra sem lehet munkahelyet találni, máshol munkaerő-hiányról érkezik jelzés.
A kormány leszorította a béreket, s ennek következménye, hogy a kivándorlás kezelhetetlen méreteket ölt. A kormánypárti képviselőkhöz fordulva azt mondta, urizálnak, “off-shoroznak”, külföldi tőkének, haveroknak kedveznek, eközben a dolgozók háromnegyede átlagbér alatt keres, négy millió ember létminimum alatt él.
A magyar növekedés már a legrosszabb között van az unióban, Magyarország összeszerelő üzemmé vált.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter államtitkár azt mondta: félrevezetőek a képviselő által elmondottak. 2010 óta 600 ezerrel többen dolgoznak, a munkába bekapcsolódók száma évről-évre nő. Közülük 370 ezer a versenyszférában helyezkedett el.
Pár éve még kizárólag a munkanélküliség volt a probléma, onnan jutottak el oda, hogy a munkaerő-hiányt hogyan pótolják. Ugyanakkor globális hiányról nincs szó, ahol ez felmerül, ott kapcsolatban vannak cégekkel, felnőttképző intézményekkel, hogy a problémát megoldják – rögzítette.
Közfoglalkoztatásból is egyre több embert igyekeznek átterelni az elsődleges munkaerő-piacra. MTI (Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

1 3 4 5