Átvette megbízólevelét Cseresnyés Péter

Átvette megbízólevelét Cseresnyés Péter.
A Fidesz-KDNP politikusa az országgyűlési képviselők választását a szavazatok 48,79 százalékával nyerte meg a Nagykanizsa központú zalai 3-as számú választókerületben. A választási bizottság elnöke elmondta, az április 8-ai választás fegyelmezetten, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően lezajlott.
Az új Országgyűlés május 8-án tartja alakuló ülését.

Cseresnyés Péter a Kanizsa TV kérdésére elmondta, a következő ciklusban is folytatja a munkát Nagykanizsa és térsége fejlődéséért.
(Forrás és fotó: Kanizsa Újság)

Orbán Viktor Nagykanizsán

Ha beengedjük a migránsokat, el kell őket tartani – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök kampánykörútjának nagykanizsai állomásán csütörtökön.
A kormányfő Facebook-oldalán közzétett videó tanúsága szerint Cseresnyés Péterrel, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárával, a Fidesz-KDNP nagykanizsai képviselőjelöltjével tett látogatást a zalai városban.

(Fotó: Facebook)

„Ha beengedjük a migránsokat, először el kell őket helyezni” – emelte ki Orbán Viktor, megjegyezve: Nagykanizsán e tekintetben „nincsenek jó helyzetben”, mert van laktanyájuk, s először „ott szokták elhelyezni” a bevándorlókat.
A migránsoknak lakást kell biztosítani, el kell őket tartani – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: világosan ki kell mondani, hogy meg kell állítani a bevándorlást, a migrációt.
„Magyarországot meg kell tartani magyar országnak és hagyni kell, hogy Magyarország továbbfejlődhessen azon az úton, amelyen végre elindult” – jelentette ki Orbán Viktor. MTI

Közel félmilliárd forint segíti a helyben maradást a Mura programban

Közel félmilliárd forint összegű, a helyben maradást segítő tevékenységekre fordítható pályázatot nyert el a Mura nemzeti program keretéből 34 település – közölte szombati nagykanizsai sajtótájékoztatóján Cseresnyés Péter, a program miniszteri biztosa.

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára elmondta: a Mura program elsősorban gazdaságfejlesztési, a mezőgazdasági tevékenységet, az élelmiszer-feldolgozást és a turizmust szolgáló program, amelynek egyik jelentős elemeként a helyben maradást szolgáló tevékenységekre költhetnek közel 500 millió forintot az összesen mintegy 20 ezer lakosú 34 településen.
Az a céljuk, hogy olyan ismereteket, tudást adjanak át az ott élőknek, amely erősítheti az identitástudatot, növelheti a helyi értékek ismertségét.

Iványi László, a települések konzorciumát vezető Bázakerettye polgármestere (független) úgy fogalmazott: a most induló és négy éven át tartó program középpontjában a humánkapacitás fejlesztése áll.
Ez azt jelenti, hogy óvónők, pedagógusok, szociális és kulturális területen dolgozó szakemberek részére továbbképzéseket, tanulmányutakat szerveznek, hátrányos helyzetű tanulók számára nyelvoktatást, óvodásoknak egyéni fejlesztő foglalkozásokat biztosítanak.
A pályázatból a helyi közösségi közlekedés támogatására, családokkal közös hétvégi és szünidei tematikus – pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi – programokra is fordítanak, továbbá 40 kiválasztott tehetséges diák számára tanulmányi ösztöndíjat is kínálnak majd – ismertette a polgármester. MTI

Cseresnyés: a közfoglalkoztatottak és a nyugdíjasok körében is jelentős a munkaerőtartalék

A közfoglalkoztatottak, a nyugdíjasok és a kisgyermekes anyák is jelentős munkaerőtartalékot jelentenek az elsődleges munkaerőpiac számára – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A nyugdíjasok foglalkoztatásának bővítésére hozták létre a nyugdíjas szövetkezeteket, a kisgyermekes anyák számára pedig egyebek mellett a rugalmas munkaidőbeosztás bevezetése jelenti a megoldást – tette hozzá az államtitkár. Arról is beszámolt, hogy folytatódik a közfoglalkoztatottak versenyszférába jutását segítő program, amelyben 2016-ban 4400-an, tavaly pedig 4700-an igényeltek támogatást.

Cseresnyés Péter emlékeztetett, hogy az eddigi kormányzati foglalkoztatáspolitikai intézkedések három területre összpontosítanak: a képzésekre, a munkaerő mobilitásának fokozására és a foglalkoztatás bővítésére.
 
Közölte, az elmúlt időszakban a szakképzésben, a felnőttoktatásban és a felnőtt képzésben is jelentős változások történtek, mindezek azt szolgálták, hogy a képzések alkalmazkodjanak a piaci igényekhez.
 
Az államtitkár megjegyezte, hogy a felnőttképzésben idén már lehetőség van rövid időtartamú, körülbelül 30 órás tanfolyamok, úgynevezett betanító képzések indítására, ezek csak a cégek igényeit veszik figyelembe. Példaként említette, ha a vállalat egy új gépet vásárol, akkor ennek a kezelését egy rövid ciklusú képzésben tanulhatják meg a dolgozók, így mindez lehetőséget teremt egy bizonyos munkakör gyors betöltésére.
 
A munkaerő mobilitását segítő intézkedések közül kiemelte, hogy több mint 30 ezer forinttal nő az albérleti támogatás összege, ugyanis idén a minimálbér 60 százalékára, 82 800 forintra emelkedett az az összeg, amivel a munkáltató havonta segítheti dolgozójának lakhatását.
Továbbra is adómentes a dolgozók elhelyezése azokon a munkásszállókon, ahol egy lakóhelyiségben 1 dolgozót helyeznek el. Ezen felül pedig idén már másodszor írtak ki pályázatot önkormányzatok részére munkásszállók építésére, 5 milliárd forintos keretösszegből.
 
Cseresnyés Péter kiemelte: január 6-tól munkahelyteremtő beruházásokra, 5 milliárd forintos keretösszegben hirdetett pályázatot a kormány a mikro, kis és közepes vállalkozásoknak. A program vélhetően 3000 új munkahely létrejöttéhez járul majd hozzá. MTI

Multifunkciós rendezvénycsarnok és versenyuszoda épül Nagykanizsán

Együttesen 15 milliárd forintos beruházással, a Modern városok program keretében kezdődhet meg egy multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok, valamint egy nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas új uszoda építése Nagykanizsán – jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken sajtótájékoztatón a zalai városban.

(Ilyen lesz a kanizsai sportcsarnok)

(A nagykanizsai uszoda látványterve. Fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)

A város fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a kormánnyal kötött megállapodás révén soha nem látott léptékű fejlesztés valósulhat meg a városban európai uniós és hazai források felhasználásával.
A két beruházás „történelmi jelentőségű” Nagykanizsa életében, mert ezeket az évtizedek óta tervezett létesítményeket saját forrásból nem tudták volna megvalósítani – fogalmazott Cseresnyés Péter.

A politikus kifejtette: tavaly december 28-án született az a kormányhatározat, amely rendelkezik a forrásokról. A Modern városok program keretében Nagykanizsán ezek az első jelentősebb fejlesztések, amelyek – a város térségi központi szerepe miatt – nemcsak a helyben, hanem a környező településeken élőket is szolgálják majd.

Dénes Sándor (Fidesz-KDNP) polgármester arról számolt be, hogy a 6,2 milliárd forintból megvalósuló versenyuszoda a jelenlegi, 33 méteres medencéjű uszoda mellett épül meg. Egy világversenyekre is alkalmas 50 méteres, valamint egy 25 méteres medence készül, amelyet a legkorszerűbb vízszűrési technológiával, valamint a fenntarthatóságot biztosító hőszivattyús energiarendszerrel látnak el.

A 8,8 milliárd forintból épülő sport- és rendezvénycsarnokban – a mobil lelátókat is beleértve – összesen mintegy ötezer néző foglalhat helyet, és a létesítmény a tagolhatósága révén egyszerre több sportág művelőinek is helyet tud adni. Olyan mobil színpaddal, valamint fény- és hangtechnikával szerelik fel, amely koncertek és más rendezvények megtartására is lehetőséget biztosít majd – sorolta a polgármester.

Dénes Sándor elmondta: a két új létesítménynek elkészültek a látványtervei, idén megkezdődnek a munkálatok, és a tervek szerint 2019 végére mindkettő elkészül. MTI

A kórházi dolgozókhoz ment karácsonykor a kanizsai államtitkár

Idén is meglátogattuk a Kanizsai Dorottya Kórház dolgozóit, akik a Karácsonyt is munkával töltik. A kardiológiai osztályon egy jelképes ajándékcsomaggal köszöntem meg minden egészségügyi dolgozónak, hogy az ünnepek alatt is számíthatunk rájuk.

Ahogy mi, a térségben élők számíthatunk az ápolók, orvosok, mentők munkájára, úgy a magyar egészségügy, a betegek és egészségügyi dolgozók is számíthatnak a kormányra.
Azon dolgozunk, hogy a betegellátás színvonala és az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, anyagi megbecsülése is javuljon, a magyar rendelők és kórházak fejlődjenek.
A Kanizsai Dorottya Kórház az elmúlt években szinte teljes egészében megújult, a fejlesztés pedig tovább folytatódik.

Hála és köszönet minden egészségügyi dolgozónak! – írta Facebook oldalán Cseresnyés Péter.

(Fotó: Facebook)

A gazdaság és a turizmus fejlesztését szolgálja a Mura nemzeti program

A helyi hagyományokra, a gazdasági potenciálra és új gyümölcsfajták termesztésére építve egyszerre szolgálja a gazdaság és a turizmus fejlesztését a mintegy 80 dél-zalai települést érintő Mura nemzeti program – mondta a program miniszteri biztosa hétfőn Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a zalai helyi termékeket bemutató vásáron és konferencián kifejtette: a kistelepülési szerkezetű, kis lélekszámú falvakkal rendelkező Zala megyében az elöregedés, az elnéptelenedés, a fiatalok elvándorlása, a műveletlenül hagyott területek gyarapodása jellemző.

Kifejtette, a gazdaság- és turizmusfejlesztést szolgáló program arra épít, hogy megpróbálja kihasználni a térségben lévő potenciált, új lehetőségeket adva arra, hogy az itt élők itt találják meg a megélhetésüket.

A megyei önkormányzat által indított, Zalai innovatív foglalkoztatási paktum megvalósítása elnevezésű projekt keretében másodszor tartott Zalai helyi termék karácsony című rendezvényen az államtitkár úgy fogalmazott: a Mura program egyben identitásépítésről is szól, szeretnék országszerte megismertetni a Murafölde névvel illetett térségből származó minőségi helyi terméket.

Az agrárium fejlesztése terén említést tett arról, hogy a térségben van már példa új technológiákkal végzett szőlő- és bogyósgyümölcs-termesztésre, valamint eddig szinte ismeretlen gyümölcsfajták, mint a kivi vagy a datolyaszilva eredményes nagyüzemi termesztésére, és az egyre népszerűbb gyógynövénytermesztésre. Mindezek feldolgozására kisüzemekre, hűtőházakra is szükség van, s az így előállított termékeket az idei érkező turisták számára is értékesíteni lehet – jelezte a politikus.

Kitért arra is, hogy korábban a határközeli térség el volt zárva, ami ma egyszerre előny és nehézség is a turisztikai fejlesztések szempontjából. A térségben azonban a gyarapodó kerékpárutakkal, a Mura folyó kihasználásával, valamint a sokakat vonzó fesztiválok szervezésével tovább lehet erősíteni az idegenforgalmat.

A Mura programban a Zalaerdő Zrt. egymilliárd forintos kisvasút-fejlesztése már elindult, akárcsak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park 470 millió forintból Letenye környékén megvalósuló élőhely-fejlesztési programja – jelezte az államtitkár. MTI

Az idősekért, az ünnepért kampányol a kanizsai államtitkár

Ahogy a sajtó is beszámolt róla, Cseresnyés Péter minden Karácsonykor (és Húsvétkor is) elmegy a választókerülete minden idősek otthonába. (Pláne a választási évet megelőzően, gondolnánk, ha nem tudnánk, hogy évek óta tartó “szokás” ez már nála)

Aki már járt ilyen intézményben, sejtheti, a képviselő nem szavazatokat gyűjt ezeken a helyeken, de már hagyomány-szerűen gyermekrajzos lapokkal, némi édességgel és gyümölccsel köszönti az ott élő időseket. És ami talán a legfontosabb: figyelemmel, és kedvességgel.

(Cseresnyés Péter feleségével lakásukban állították össze a család szeretetdobozait. Fotó: Facebook)

Ugyan számos nyilatkozatában elmondta, rendkívül fontosnak tartja az idősebb generációk megbecsülését, illetve azt is, hogy erre a fiatalabb generációkat is megtanítsák erre, úgy látszik, valóban nem csak kampányfogás ez az “emberi politikus” dolog.

Mint megtudtuk, a napokban minden óvodának felkérést küldött, amiben arra kéri az óvónőket, rajzoltassanak a településen egyedül élő öregeknek, kérjék meg a szülőket, hogy a gyerekekkel látogassák meg egyedül élő szomszédaikat, hiszen lehet, hogy épp ezzel törik meg ünnepük magányát.

Emellett nagy sikerrel zajlik a tavaly általa indított cipősdobozos akció is.
A legnépszerűbb közösségi oldalon több ezren követik Cseresnyést, így a jó példa fontos és dicséretes.

Cikkünk nem fényezni akarja az államtitkárt, aki valószínűleg nincs is erre rászorulva, de jó látni, hogy nem minden (és főként nem az ünnep) szól a politikáról.

Lássuk be, ez a felhívás valóban szép gesztus, ne habozzunk, az ünnepek alatt figyeljünk még jobban egymásra, a nehéz helyzetben élőkre, az egyedül élőkre!

Cseresnyés: belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20-64 év közöttiek foglalkoztatása

Belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20-64 év közöttiek foglalkoztatása Magyarországon, amivel eléri az EU által 2020-ra kitűzött célt a korosztály foglalkoztatási arányát tekintve – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Cseresnyés Péter közölte: Magyarország már most 73 százalék feletti arányt tud felmutatni, szemben az Európai Unió 70-71 százalékos átlagával.

Cseresnyés Péter a munkaügyi adatokat részletezve elmondta: a munkavédelmi akció a munkahely megtartásában segít, és a munkába állást támogatja. Az akciónak köszönhetően a munkaadóknál mintegy 580 milliárd forint maradt a kedvezmények miatt. Emellett az ifjúsági garancia szintén jelentős program, amely azon fiatalok foglalkoztatását segíti, akik koruknál fogva sokszor tapasztalatlanságuk, illetve végzettség hiánya miatt nem kapnak munkát. Ez a program mintegy 60 ezer fiatal elhelyezkedést segítette, jelenleg is 20 ezren vesznek részt képzésben – tette hozzá.

Kifejtette, egy másik jelentős program a 25 év feletti, általában tartós munkanélküliek elhelyezkedését segíti. Ennek a programnak a keretösszege több mint 200 milliárd forint, és jelenleg mintegy 60 ezer embert támogatnak a program a révén. A képzésbe bevon emberek száma mintegy 30 ezer – mondta az államtitkár.

Többek között ezeknek a programoknak is köszönhető – emelte ki -, hogy míg 2010-ben a Magyarországon foglalkoztatottak száma nem érte el a 3,8 milliót, addig most 4,45 millió a foglalkoztatottak száma. Elmondta, számuk 1990 óta nem volt olyan magas, mint most, több mint 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az utóbbi években.

Biztatónak nevezte, hogy a versenyszférában több mint 560 ezren tudtak elhelyezkedni. Így a munkanélküliségi ráta Magyarországon most 4 százalékos – 183 ezer munkanélküli van -, ami uniós összevetésben is igen kedvező – mondta Cseresnyés Péter. MTI

Cseresnyés: az informatika kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak

Az informatikai fejlesztések iparága egy kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az építészeti tervező szoftvereket fejlesztő Graphisoft ötszázadik munkavállalójának alkalmazását ünneplő rendezvényen elmondta, eddig több tucat cég jelentkezett a kormány közelmúltban meghirdetett, 4 ezer informatikai fejlesztő képzését célzó programjára.

Emlékeztetett, a programba jelentkezők 3-4 hónapos alapképzést követően helyezkedhetnek el a részt vevő vállalatoknál, amelyek saját területükön viszik tovább a képzést.
Cseresnyés Péter szólt a kedvező magyarországi foglalkoztatottsági adatokról is, kifejtve, hogy a 2011-es 3,8 millióról az idei év második felére 4,4 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliség 4,1 százalékra csökkent, aminél csak Máltán, Németországban és Csehországban mérnek alacsonyabbat az Európai Unióban.
Ezen kedvező mutatók mögött – az erről szóló kritikák ellenére – nem a közfoglalkoztatás áll, ugyanis az abban részt vevők száma 2010 óta 100-110 ezerrel emelkedett, míg a versenyszférában 500 ezerrel dolgoznak többen – jegyezte meg az államtitkár.
Kiemelte továbbá, hogy a 2010-es 800 ezerről 350 ezerre csökkent az ország inaktív munkaerő-tartaléka, vagyis azoknak a száma, akik rövid időn belül bevethetők a munkaerőpiacon.
Ezzel egyidőben azonban a hét évvel ezelőtti 15 ezerről 50 ezer nőtt az üres álláshelyek száma a versenyszférában, miközben az állami foglalkoztatóknál szinte változatlanul 15 ezer körül van ez a szám. MTI

1 2 3 4 5 8