Cseresnyés : 2020-ig kétezer óvodát újítanak fel, illetve építenek

Kétezer állami, önkormányzati, egyházi, illetve határon túli óvoda újul meg vagy épül fel Magyarországon és a Kárpát-medencében 2020-ig – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Hévízgyörkön.
Cseresnyés Péter a Pest megyei település Sün Balázs óvodájának épületenergetikai, energiahatékonysági fejlesztésének átadó ünnepségén azt mondta: az óvodák felújítására, illetve építésére 100 milliárd forintot fordítanak.

(Cseresnyés Péter. Fotó: Facebook)

A kormány családpolitikájának köszönhetően 9200 óvodai férőhellyel és 1200 óvónővel van ma több Magyarországon – tette hozzá az államtitkár.
Ismertette: a működtetési támogatás a jelenlegi egy főre jutó 81 700 forintról 97 700 forintra emelkedik és további 3 milliárd forint áll rendelkezésre eszközbeszerzésekre 2019-ben, így a jövőre 4,5 milliárd forinttal több támogatást biztosít a kormány az óvodáknak.
Az államtitkár kitért arra, hogy 130 millió forintos energetikai projekt keretében Hévízgyörkön tavasszal elkészült a polgármesteri hivatal, majd a sportöltöző, mostanra pedig a Sün Balázs óvoda fejlesztése is.
Az óvodára jutó 44 millió forintból megvalósult a nyílászárók cseréje, a födém és a homlokzat szigetelése, valamint a napelemek kiépítése. MTI

Cseresnyés: több mint háromezer kilométernyi út újult meg

Az elmúlt években több mint 3000 kilométernyi alsóbbrendű út újult meg Magyarországon, a következő években pedig a Magyar falu program révén jelentős összegeket fordítanak a vidéki, 4-5 számjegyű utak felújítására – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken a Zala megyei Ortaházán.
Cseresnyés Péter, a Páka és Ortaháza között felújított, csaknem 4 kilométeres mellékút átadása kapcsán azt mondta: 2010 óta több mint 3000 kilométer 4-5 számjegyű út újult meg a Magyar Közút beruházásában, idén pedig 1200 kilométernyi mellék- és főút, illetve autópálya felújítása indult el vagy kezdődik meg.

(Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára (b) és Mórocz József, a Magyar Közút Zrt. Zala megyei igazgatója kezet fog a Zala megyei Páka és Ortaháza között felújított, mintegy 4 kilométeres mellékút átadásán 2018. szeptember 14-én. MTI Fotó: Varga György)

A 150 milliárd forintból indítandó Magyar falu program keretében a következő években jelentős rész jut majd a vidéki alsóbbrendű utak felújítására – tette hozzá az államtitkár.
Jelezte, hogy a hazai forrásból mintegy 100 milliárd forint ráfordítással jelenleg zajló útfelújítások mellett a Település- és területfejlesztési operatív programból további 520 kilométernyi 4-5 számjegyű útszakasz “rendbetétele” történik meg.

A Páka és Ortaháza közötti, 3,8 kilométeres, mintegy 600 millió forintból felújított útszakasz átadása kapcsán Cseresnyés Péter azt is elmondta, hogy a térségben élők többször jelezték, milyen lehetetlen állapotban vannak az útjaik, utoljára az 1950-60-as években nyúltak hozzá komolyabban ezekhez az utakhoz. Bár 60 év lemaradását nem lehet egyik évről a másikra pótolni, a kormány nagy hangsúlyt helyez a vidéken, falvakban élők élet- és közlekedési körülményeinek javítására – fogalmazott.

Mórocz József, a Magyar Közút Zrt. Zala megyei igazgatója arról beszélt, hogy Zala megyében két program forrásaiból 35 helyszínen összesen több mint 40 kilométernyi utat újítanak fel ezekben a hónapokban. Ezekre a beruházásokra együttesen mintegy 5,7 milliárd forintot fordítanak. MTI

Cseresnyés: jöhet egy nemzetgazdaságilag nehezebb időszak

Szél Bernadett (LMP) az országgyűlés hétfői ülésén egyetértett azzal a kormányzati állásponttal, hogy küszöbön áll a gazdasági válság, de szerinte Magyarország ugyanolyan sérülékeny most, mint a 2008-as válságkor, a szocialisták kormányzása idején volt.
Pótcselekvésnek nevezte, hogy a kormány a költségvetési tartalék 50 százalékos emelésével készül a válságra.
Szerinte a 2019-es költségvetés megszorító, jövőre reálértéken kevesebb pénz jut az oktatásra, holott ettől függ az ország versenyképessége.

 

(Fotó: MTI/Archív)

 

A kormány szemére vetette, hogy az elmúlt nyolc évben nem tudta a magyar gazdaságot a saját lábára állítani.
A válság legelőször az autóipart éri el, Magyarország pedig ettől az iparágtól függ a legjobban – mutatott rá.

Cseresnyés Péter, az innovációs tárca parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, honnét kellett 2010-ben ezt az országot kivezetni.
Úgy vélte, a magyar gazdaság felkészült arra, hogy továbbfejlődjön, növelje teljesítményét a foglalkoztatás területén és a gazdasági mutatókban.
Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy jöhet egy nemzetgazdaságilag nehezebb időszak – közölte. A felkészülés szerinte a tartalékképzéssel és a gazdaság szereplőinek megerősítésével folyik.
Kitért arra, hogy a jövő évi büdzsé a biztonságos növekedés költségvetése lesz, minden terület több pénzből gazdálkodhat. MTI

Cseresnyés: a Magyarországon működő cégek 97 százaléka magyar tulajdonú, ezek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát

Adópolitikával, az innováció és a hatékonyság ösztönzésével lehet erősíteni a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokat – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kisvállalkozás-fejlesztési kollégiumának kihelyezett ülésén kifejtette: a Magyarországon működő cégek 97 százaléka magyar tulajdonú, ezek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát, miközben az összes nettó árbevételnek csupán a 48 százaléka folyik be hozzájuk.(Cseresnyés Péter megbízólevelét veszi át Áder Jánostól. Fotó: MTI)

Ezen az arányon a hozzáadott érték növelésével és a beruházások bővítésével lehet változtatni, a hazai cégek csak így tudnak fejlődni – közölte az államtitkár.
Magyarország az Európai Unióban tavaly a 22. helyen állt az innovációs rangsorban, a világ fejlettebb részével ellentétben viszont Magyarországon nem a kkv-k az erősek az innovációban, hanem a multinacionális cégek, szerinte ezt a szerepet kellene átvenniük a magyar vállalkozásoknak.

Cseresnyés Péter arról is beszélt, hogy óriás kihívás előtt áll az európai gazdaság, mert Kína, Brazília, Oroszország, Indonézia, Mexikó és Törökország gazdasági súlya egyre növekszik, 2050-re a duplája lesz az európainak. Erre a válasz a technológiaváltás, a robotizáció, a digitalizáció, amivel erősíteni lehet a gazdaságot. A foglalkozások közel 60 százalékában a tevékenységek 30 százaléka automatizálható.

A robotizáció számos munkahelyet vált ki, de új foglalkozások is létrejönnek, amelyek új munkahelyeket teremtenek. Nem váltható ki gépekkel az oktatás, az egészségügy a szociális ellátás területe, továbbá jelentős lesz az igény az informatikai szakemberekre is. A technológiaváltással nem egyenes arányban csökken a foglalkoztatottak létszáma, a cégek nagy többsége nem tervez leépítéseket emiatt – fogalmazott az államtitkár.

Miközben Európában a népesség öregszik, a Távol-Keleten 10-12 év múlva a jelenlegi duplájára, csaknem ötmilliárdra emelkedik a középosztálybeliek száma. Ez Magyarország számára potenciális lehetőség az oktatásban – az orvosképzésben ez már ma is látható -, de a turizmusban is. Az élelmiszeriparban és a vízzel kapcsolatos iparágakban is erősödhet a világban Magyarország szerepe, mert a népességbővüléssel az energiaigény 50, a vízigény 40, az élelmiszerigény pedig 35 százalékkal növekszik 2030-ig – fejtette ki Cseresnyés Péter.

Polay József, a kollégium társelnöke, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a középvárosok népessége egyre csökken Magyarországon, márpedig ennek spirális, öngerjesztő hatásai a helyi gazdaságra és a lakosságra is veszélyesek. A jelenlegi tempóban egy 50 ezres városból néhány évtized múlva alig 30 ezres lesz, ezt a folyamatot gyengítheti a kkv-k megerősítése.

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem (PE) nagykanizsai kampuszigazgatója arról a kutatásról beszélt, amelynek keretében 2015-16-tól vizsgálni kezdték a PE városainak demográfiai mutatóit. Veszprém, Tata, Pápa, Keszthely, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Kőszeg esetében annak az okát keresték, hogy miért csökkent a hallgatói létszám, miközben az egyetemi városok tudományos háttere megerősödött.

Az adatok szerint 1990 óta Magyarországon 5 százalékkal csökkent a népesség, de a PE városai esetén 8-13 százalékos a visszaesés, a szülőképes korú nők aránya pedig még ennél is jobban, 15-20 százalékkal esett vissza a vizsgált hét városban.
Az állami felsőoktatásban 2005-ben még közel 400 ezer hallgató volt, 46 százalékuk Budapesten tanult, 2016-ra 280 ezerre csökkent a hallgatói létszám, de már 57 százalékuk tanult a fővárosban.

A vidéki felsőoktatásból nagyjából “eltűnt” 100 ezer hallgató, a fele a korábbinak, márpedig a vállalkozások és a települések jövőjét nagyban meghatározza, hogy élnek-e ott fiatalok, akik helyben tanulnak és vállalnak munkát – fejtegette a kampuszigazgató.
Hozzátette, hogy “a magyar vidéki városok vesztésre állnak a fővárossal és a külfölddel szemben”, azért úgy lehet vonzóvá tenni a vidéket a fiataloknak, ha erősítik a helyi identitást, és modern munkahelyeket hoznak létre.

A következő 20 éven belül elképesztő mértékű ipari átalakulás lesz a negyedik ipari forradalom révén, ebben csak azok a települések, cégek lehetnek nyertesek, amelyek innovatívak lesznek – fogalmazott Birkner Zoltán. MTI

GE fórum Nagykanizsán

A magyar gazdaság egyre növekvő munkaerőigényét a cégek hatékonyabb működésével, innovációval és technológiaváltással lehet kezelni – fogalmazta meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter a General Electric (GE) nyugat-magyarországi beszállítói fórumán azt mondta: a válság leküzdése után a magyar gazdaság az Európai Unió egyik legnagyobb növekedését tudta felmutatni.

Ma már nem válságkezeléssel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy miként tudunk komolyabban előrelépni, az utóbbi években jelentkező egyre jelentősebb munkaerőigényt kielégíteni. Máshogy kell dolgoznia a cégeknek, újításokra, hatékonyabb működésre, innovációra és a technológia fejlesztésére, váltására ösztönzi őket a magyar kormány – fejtette ki az államtitkár.

Meglátása szerint az új technológiák bevezetése a munkaerőpiac átalakulásához vezet, megjelenik az automatizáció, a robotika, de ez félelmet is kelt a dolgozókban, hogy megmaradnak-e a munkahelyeik. Egyes felmérések szerint a foglalkoztatottak 60 százalékánál és az általuk végzett tevékenység 30 százalékában automatizálható a munka, a cégek ennek ellenére többségükben nem terveznek elbocsátásokat.

Rámutatott: a robotizációval az iparban a monoton tevékenységekben lehet helyettesíteni az embert, de például az egészségügy, a szociális munka és az oktatás területén nem lehet automatizálni az emberi tevékenységet. A robotok, az új technológiák részben valóban “elveszik” az ember munkáját, de új munkakörök is létrejönnek, például a robotok előállítására, programozására. Magyarországon ugyanakkor még óriási növekedési lehetőségek vannak az élelmiszeriparban vagy a vízzel kapcsolatos technológiák területén – jelezte Cseresnyés Péter.

A Magyar Befektetési Ügynökséggel (HIPA) közösen szervezett fórumon Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke arról beszélt, hogy a nemzetközi nagyvállalat egyre inkább számít a kelet-európai, ezen belül is a magyarországi beszállítókra. Az április elején kivált és ma már Tungsram néven működő egykori GE-egységek számítanak a legnagyobb beszállítónak.

A GE magyarországi termelésének 99,9 százalékát exportálja, évente több milliárd dollárt költ vásárlásokra, de ennek egyelőre csak a töredékéből részesülnek a kelet- és közép-európai beszállítók.

A vállalat nemcsak lámpagyártással, hanem repülőgépmotorok és alkatrészeik, erőművi technológiák, olaj- és gázipari, illetve egészségügyi termékek gyártásával foglalkozik. A paksi atomerőmű bővítéséhez 810 millió eurós közbeszerzési tendert nyert a cég erőművi berendezésekre, Lengyelországban pedig egymilliárd eurós tenderrel szenes erőmű megvalósításába kezd, és mindkettő esetében magyar beszállítókra is számítanak.

Jörg Bauer, a Tungsram Group elnök-vezérigazgatója elmondta: a jelenleg Magyarországon több mint 4000 munkavállalót foglalkoztató cég a GE legnagyobb közép-európai beszállítójának számít. A Tungsramnak ugyanakkor több mint 500 magyar alapanyag- és csomagolóanyag-beszállítója van, több mint 700 magyar vállalkozástól pedig elsősorban szolgáltatásokat vásárol. MTI

Cseresnyés: technológiaváltással lehet a cégek munkaerőigényét kielégíteni

A cégek egyre növekvő munkaerőigényére technológiaváltással lehet választ adni – mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára kedd reggel az M1 aktuális csatornán.

(Cseresnyés Péter megbízólevele átadásakor)

Az államtitkár elmondta, az új technológiák bevezetése növelné a cégek termelékenységét, amellett, hogy ugyanakkora vagy kisebb létszámmal is képesek lennének ellátni munkájukat.
Az így felszabaduló munkaerő pedig máshol tudná kamatoztatni a szaktudását – tette hozzá.
A kormány a kis- és középvállalkozásokat be akarja vonni az innovációba, például úgy, hogy szorosabbá teszik a kapcsolatukat az egyetemekkel és más kutatóhelyekkel.
Emlékeztetett, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok foglalkoztatják a magyar munkaerő mintegy kétharmadát – mutatott rá.
Az államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorban elmondta azt is, egyre több munkahelyen robotok végzik a monoton munkát, s a felmérések szerint ez a folyamat erősödni fog.
Ugyanakkor vannak olyan előrejelzések is, amelyek szerint az új technológiák új munkahelyeket teremtenek. MTI

Újra államtitkár lett Cseresnyés Péter

Áder János köztársasági elnök kedden az Országház épületében kinevezte Orbán Viktor negyedik kormányának államtitkárait, akik egyúttal hivatali esküjüket is letették.
Az államfő a miniszterelnök javaslatára összesen 54 államtitkári, illetve közigazgatási államtitkári kinevezési okiratot adott át.
Ez alapján a miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkári posztot az Agrárminisztériumban Farkas Sándor, a Belügyminisztériumban Kontrát Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) Rétvári Bence, a Honvédelmi Minisztériumban Németh Szilárd, az Igazságügyi Minisztériumban Völner Pál, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Cseresnyés Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban Magyar Levente, a Miniszterelnöki Kabinetirodán Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kormányirodán Fónagy János, a Miniszterelnökségen Orbán Balázs, a Pénzügyminisztériumban pedig Tállai András tölti be.

(Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára átveszi a kinevezési okmányt Áder János köztársasági elnöktől (j) az Országház Gobelin-termében 2018. május 22-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Áder János a Miniszterelnökségen nevezte ki a legtöbb államtitkárt, illetve közigazgatási államtitkárt, ahol összesen tízen tették le esküjüket, míg az Emminél kilencen, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, valamint az Agrárminisztériumban hatan-hatan, a Miniszterelnöki Kormányirodán és a Pénzügyminisztériumban öten-öten, a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a Honvédelmi Minisztériumban pedig hárman-hárman.
A belügyi, az igazságügyi és a külügyi tárcáknál egyaránt két államtitkár tett esküt, itt közigazgatási államtitkárokat nem neveztek ki.
Az államtitkári, illetve közigazgatási államtitkári kinevezéseken a kormányfő mellett az új kormány korábban esküt tett miniszterei is részt vettek. MTI

Újra kormánytag Cseresnyés Péter

Cseresnyés Péter miniszterhelyettes lesz.
Az egyik új tárca, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője a zalai származású Palkovics László lesz, aki Nagykanizsa országgyűlési képviselőjét, eddigi munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárt kérte fel parlamenti államtitkárnak.
Ez a poszt miniszterhelyettesi pozíciót jelent.

(Fotó archív. kormány.hu)

Az új tárca felel majd, többek között, az energia- és klímapolitikáért, az infokommunikációért és a fenntarthatóságért, emellett a szakképzés és a felnőttképzés, a vasúti és a közúti közlekedési hálózat fejlesztése, Magyarország energiaellátásának biztosítása, valamint a hulladékgazdálkodás is a fennhatósága alá tartozik a jövőben.
Cseresnyés Péter áprilisban az ötödik ciklusát kezdte a Parlamentben országgyűlési képviselőként – írta a Kanizsa Újság.

Átvette megbízólevelét Cseresnyés Péter

Átvette megbízólevelét Cseresnyés Péter.
A Fidesz-KDNP politikusa az országgyűlési képviselők választását a szavazatok 48,79 százalékával nyerte meg a Nagykanizsa központú zalai 3-as számú választókerületben. A választási bizottság elnöke elmondta, az április 8-ai választás fegyelmezetten, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően lezajlott.
Az új Országgyűlés május 8-án tartja alakuló ülését.

Cseresnyés Péter a Kanizsa TV kérdésére elmondta, a következő ciklusban is folytatja a munkát Nagykanizsa és térsége fejlődéséért.
(Forrás és fotó: Kanizsa Újság)

Orbán Viktor Nagykanizsán

Ha beengedjük a migránsokat, el kell őket tartani – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök kampánykörútjának nagykanizsai állomásán csütörtökön.
A kormányfő Facebook-oldalán közzétett videó tanúsága szerint Cseresnyés Péterrel, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárával, a Fidesz-KDNP nagykanizsai képviselőjelöltjével tett látogatást a zalai városban.

(Fotó: Facebook)

“Ha beengedjük a migránsokat, először el kell őket helyezni” – emelte ki Orbán Viktor, megjegyezve: Nagykanizsán e tekintetben “nincsenek jó helyzetben”, mert van laktanyájuk, s először “ott szokták elhelyezni” a bevándorlókat.
A migránsoknak lakást kell biztosítani, el kell őket tartani – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: világosan ki kell mondani, hogy meg kell állítani a bevándorlást, a migrációt.
“Magyarországot meg kell tartani magyar országnak és hagyni kell, hogy Magyarország továbbfejlődhessen azon az úton, amelyen végre elindult” – jelentette ki Orbán Viktor. MTI

1 2 3 7