Cseresnyés: a kormány költségvetési és uniós forrásokkal is támogatja a fiatalok foglalkoztatását

A kormány a Munkahelyvédelmi akció keretében költségvetési, az Ifjúsági garancia rendszer segítségével pedig európai uniós forrásokból támogatja a fiatalok foglalkoztatását – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten az #énjövőm- Regeneráció a munkaerőpiacon – Szakmai délelőtt a fiatalok integrációjáról című rendezvényen.

(B-j. Cseresnyés Péter államtitkár, Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere, Orbán Viktor miniszterelnök, Vígh László országgyűlési képviselő, Varga Mihály pénzügyminiszter.)

Cseresnyés Péter felidézte, hogy míg 2010-ben a 25 év alattiak foglalkoztatási mutatója nem érte el a 20 százalékot, mára megközelíti a 30 százalékot, ugyanakkor a fiatalok munkanélküliségi rátája 2010-ben még közel 30 százalékon állt, 2017-re azonban ez a mutató 10,2 százalékra csökkent.

A fiatalok munkanélküliségi mutatója az Európai Unióban 17,7 százalékon áll, Magyarországot csak Németország és Csehország előzi meg. Kiemelte: Magyarországon a fiatalok foglalkoztatásának bővülése a Munkahelyvédelmi akciónak és az Ifjúsági garancia rendszer három elemének az Ifjúsági garancia programnak, a Gyakornoki programnak és a Vállalkozz fiatal! című programnak köszönhető.

Az Ifjúsági garancia program a fiatalok képzésére és foglalkoztatására helyezi a hangsúlyt, 2022-ig tart, és 190 ezer fiatal bevonását tűzte ki célul. A program megvalósítására 190 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből több mint 4 milliárd forint csak a Közép-magyarországi régió fejlesztését szolgálja. A legutóbbi, 2017-es szeptember 8-i adat szerint már több mint 65 ezer, 25 évnél fiatalabb vesz részt a programban.

A gyakornoki program azoknak a fiataloknak segíti az elhelyezkedését, akiknek már van szakmája, de még nem találtak állást. A programban szereplő fiatalok bértámogatást kapnak.

A fiatalok vállalkozóvá válását segítő programban azok a fiatalok kaphatnak 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatást, akiknek üzleti tervét a zsűri megfelelőnek találja. Cseresnyés Péter közölte, a tárca most azon dolgozik, hogy lehet a cégek és a képző intézmények bevonásával a hagyományos kereteket kicsit megbontva, hogyan lehet a piaci igényeknek jobban megfelelő képzéseket kialakítani. MTI

Cseresnyés: a gazdaság elvárásaihoz igazodó képzésre van szükség

A magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minőségi képzés, szakmunkásnevelés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett konferencián kijelentette, olyan alaptudást kell biztosítani, amire építhet az egész életen át tartó tanulás.

– Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért változik a képzés, a tananyag, és az intézményi hálózat – jelezte az államtitkár.
Kitért arra, hogy tízéves program keretében megújítják az intézményhálózatot, első lépésben 10 milliárd forintot fordítanak arra, hogy “21. századi kereteket biztosítsanak a szakképzéshez”. Az épületek mellett a tartalomnak is változnia kell, ezért már az idei tanévtől bizonyos órakeretre és tárgyakra választási lehetőséget kapnak a diákok és a pedagógusok. Olyan új tananyagot sajátíthatnak el például, mint a pénzügyi ismeretek vagy a vakon gépelés – mondta.

 

Szerinte a duális képzési rendszer beváltotta a reményeket, ma már közel 60 ezren rendelkeznek tanulószerződéssel, egyre inkább látják ebben a lehetőséget a cégek, az iskolák és a szülők is. A következő időszakban pályázati keretek között lehetőséget biztosítanak a cégeknek tanműhelyfejlesztésre is.

 

“A felnőttképzést szeretnénk dinamikusabbá tenni”, a cégek lehetnek ezeknek a színterei, a kisebbeknél a belső képzéseket oldhatják így meg, a nagy multinacionális cégek képzőközpontjai pedig külső képzéseket is működtethetnének – fejtette ki Cseresnyés Péter.

 

A politikus szerint meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy dolgozni akaró, motivált, jól képzett szakember “legalább olyan, ha nem jobb egzisztenciát” tud biztosítani magának, mint egy kevésbé sikeres értelmiségi munkakörben dolgozó ember. MTI

Cseresnyés: visszataszító a Jobbik elnökének hangneme a nyugdíjasokkal kapcsolatban

Megengedhetetlen és visszataszító az a hangnem, ahogyan a Jobbik elnöke minősítette a nyugdíjasokat – jelentette ki Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és térsége fideszes parlamenti képviselője pénteken.
A politikus nagykanizsai sajtótájékoztatóján azt mondta: mindent elárul Vona Gábor és az általa vezetett ellenzéki párt gondolkodásáról, hogy “a felháborodás és tiltakozás ellenére még egyetlen olyan politikusa sem volt a pártnak, aki azt mondta volna: bocsánat, mégsem úgy gondoltuk, rosszul fogalmaztunk”.

(Fotó: YouTube)

A helyi, nagykanizsai jobbikos politikusokat kell ezért felszólítani arra, hogy “legalább bennük legyen annyi alázat és bátorság”, hogy a bocsánatkérést a párt vezetője helyett megtegyék – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Úgy fogalmazott, hogy a Jobbik elnöke “lesüllyedt a kocsmapolitizálás szintjére”, amikor azt állította a nyugdíjasokról, hogy “szennyvíz folyik a szájukból”, továbbá “szemükben gyűlölet lobog”, és “vért akarnak ontani”. Az ellenzéki párt ezekkel a kijelentésekkel végképp kiírta magát a szalonképes politikai szervezetek közül.

A Jobbik megsértett csaknem hárommillió embert, akik hosszú évtizedeken át tisztességgel, becsülettel dolgoztak, gyermekeket neveltek, munkájukkal pedig a nehéz gazdasági és politikai körülmények között is megalapozták Magyarország mai sikereit – mondta a politikus.

A társadalom felháborodása jól tapintható, számos civilszervezet, nyugdíjasszervezet és magánember tiltakozott a kijelentések ellen. Ezek után vajon mennyire hiteles a Jobbik, hogyan lehet nekik elhinni éppen a nyugdíjasoknak tett politikai ígéreteiket, ha így beszélnek róla? – tette fel a kérdést Cseresnyés Péter. MTI

Mobilkonyha rászorulóknak Kanizsán

Pénteken adták át Nagykanizsán azt az ételszállító furgont, ami több száz rászorulónak juttat el egy-egy tál meleg ételt a városban és környékén naponta.
A mobilkonyha a Baptista Szeretetszolgálat, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a város támogatásával, illetve a DRVSZ üzemeltetésével látja el feladatát.
Ez a melegétel-osztás azt is mutathatja, hogy a város nemcsak egy-egy akció erejéig törődik a rászorulókkal, karácsony környékén, húsvét környékén, vagy más ünnepek alkalmával, hanem folyamatosan odafigyel azokra a rászorulókra, akik a városban és környékén élnek.
(Forrás és fotók: Cseresnyés Péter – Facebook)

Cseresnyés Péter: 2010-óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 393 ezer volt március-májusban, 79 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest.

 

Az államtitkár hozzátette: a fiatalok foglalkoztatásában a kormány jelentős eredményeket ért el, ugyanis 2010-ben a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása nem érte el a 20 százalékot, a munkanélküliségi mutatójuk pedig megközelítette a 30 százalékot. Napjainkra a fiatalok foglalkoztatottsága közel 30 százalékon, a munkanélküliségi rátájuk pedig 10,2 százalékon áll – közölte.
Az államtitkár kiemelte: a fiatalok foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akció és az az ifjúsági garancia program is segíti.

Cseresnyés Péter a fiatalok európai foglalkoztatottsági helyzetére példaként említette, hogy Görögországban ennek a korosztálynak még mindig közel 50 százalékos a munkanélküliségi mutatója, Dél-Európa egyes országaiban pedig 24-25 százalékos.

Az NGM az MTI-nek szerdán eljutatott közleményében kifejtette: 2010 óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amelyből közel félmillió munkahely a versenyszférában jött létre. A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban éves alapon 3 százalékponttal, 10,8 százalékra mérséklődött, ami az európai átlagnál számottevően kedvezőbb érték.

A kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, a munkavállalási hajlandóság ösztönzésével és a magyar munkaerő elvándorlásának csökkentésével – áll a közleményben. MTI

Cseresnyés: 2017 elején 2 millió nő dolgozott

Idén is pályázhatnak a kis-, közepes és nagyvállalatok, valamint a költségvetési szervek a Családbarát munkahely címre – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nők a családban és a munkahelyen című konferencián.
Novák Katalin közölte, 2017-ben a pályázat keretösszege 60 millió forint, egy pályázó legfeljebb hárommillió forintot nyerhet el.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a nők munkaerőpiaci helyzetéről tartott előadásában azt mondta, 2010-ben Magyarországon mélyponton volt a gazdaság és a foglalkoztatottság, körülbelül 1,7 millió nő dolgozott, a munkanélküliségi mutató pedig majdnem 11 százalék volt a körükben.
2017 elején viszont már kétmillió nő dolgozott, a munkanélküliség mutató pedig 4,7 százalékra esett vissza esetükben – ismertette. MTI

(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Cseresnyés: képzésekkel is segíti a kormány a kkv-k munkavállalóinak digitális fejlődését

Képzésekkel is segíti a kormány a kis- és közepes vállalkozások (kkv) munkavállalóinak digitális fejlődését, az európai uniós forrásokból megvalósuló támogatásokra a kkv-k folyamatosan pályázhatnak – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) 34. országos közgyűlésén.

Az államtitkár tájékoztatott a magyar kisiparosok aktuális helyzetéről, a kkv-kat érintő digitális hatásokról, illetve azok digitális fejlődését segítő európai uniós támogatásokról. Hangsúlyozta, hogy a magyar kkv-szektorban az uniós átlagnál – 67 százalék – magasabb a foglalkoztatási arány, eléri a 70 százalékot. A 2015-ös adat alapján Magyarországon a mikrovállalkozások 848 ezer embert foglalkoztattak, a kisvállalkozások 461 ezret, míg a középszintű vállalkozások 400 ezret.     

Az államtitkár elmondta, annak érdekében, hogy a kkv-k versenyképesek tudjanak maradni, szükség van a digitalizációra és az automatizációra, amihez elengedhetetlen a technológiaváltás és a munkavállalók képzése. Kiemelte, hogy a digitalizáció kihívásai a logisztika, a feldolgozóipar, az építőipar, az irodai adminisztráció és bizonyos szolgáltatások területén a legjelentősebbek. Mivel gépek a digitalizáció segítségével kiváltják az emberi munkaerőt, ezért a kkv-k számára kényszer lesz az új kihívásoknak való megfelelés – fejtette ki.     

Cseresnyés Péter elmondta, fontos a szakmai tudásszint emelése és az alacsonyan képzett munkavállalók képzése. Hozzátette: a szakpolitikai célok elérését, így a kkv-k felkészítését az Ipar 4.0 folyamataira, 7 projekt segíti a Gazdasági innovációs és operatív programban (Ginop). A mikro, kis- és középvállalkozások munkahelyi képzéseire 20 milliárd forint európai uniós támogatás áll rendelkezésre.

A digitális szakadék csökkentésére 22,9 milliárd forint, az idegen nyelvi készségek fejlesztésére 15 milliárd forint, a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztésére 2,5 milliárd forint, a munkaerőpiacra lépést 214 milliárd forinttal támogatják, valamint 160 milliárd forint jut az ifjúsági garancia, és 30 milliárd forint a gyakornoki programra. MTI

Kirúgták, mert a külföldről hazacsábított fiatalok nem kapták meg az állami támogatást

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint nem járt el kellő körültekintéssel a Vállalkozz itthon fiatal! program lebonyolításában az OFA Nonprofit Kft., ezért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn kezdeményezte Pákozdi Szabolcs, az OFA ügyvezető igazgatója munkaviszonyának megszüntetését.

Az NGM hétfői közleményében azt írta, a Nemzetgazdasági Minisztériumban lezárult a Vállalkozz itthon fiatal! programmal kapcsolatos belső eljárás. A vizsgálat megállapította, hogy a VEKOP-8.3.1-16 projekt lebonyolítása során az OFA Nonprofit Kft. nem biztosította a pályázat összhangját a kiírással, és a mentorálás során nem a kellő körültekintéssel járt el.

Tavaly januárban, Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy budapesti rendezvényen elmondta: elindult a fiatalok vállalkozóvá válását segítő program a közép-magyarországi régióban az Ifjúsági garancia rendszer keretében. Az akkori tájékoztatón rámutatott: a Vállalkozz itthon fiatal! elnevezésű projekt célja új egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemléletű 25 év alatti fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, valamint pénzügyi támogatás nyújtása a vállalkozás induló költségeihez. A program keretében a fiatalok képzést, illetve szakmai tanácsadást kapnak üzleti tervük összeállításához, az elfogadott tervvel rendelkezők pedig 3 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak. Cseresnyés Péter felidézte, hogy az Európai Unió 2013-ban létrehozta az Ifjúsági garancia rendszert. 

Idén májusban ellenzéki pártok politikusai többször is bírálták a programot. Kanász-Nagy Máté, az LMP ifjúsági szakszóvivője szerint több korábbihoz hasonlóan becsődölt a Vállalkozz itthon fiatal! program is, és ez is azt mutatja, hogy a kormány csak “kamuprogramokat” indít a fiatalok hazahozataláért. Kanász-Nagy Máté vasárnap az MTI-nek azt mondta, Magyarország egyik legsúlyosabb problémája a folyamatos elvándorlás, havonta több ezer fiatal hagyja el az országot.
Sajtóhírekre hivatkozva közölte, a Vállalkozz itthon fiatal! programmal, amely a fiatalok hazacsábítását szolgálná, hárommillió forintos támogatást biztosítottak volna, de eddig csak 116 ember került be a programba, hangsúlyozta továbbá, a 116-ból csupán öt ember kérelmét támogatták, de ők sem kapták meg az összeget.

A Jobbik az Országos Sajtószolgálaton keresztül közölte: a Fidesz-KDNP lemondott az országot tömegével elhagyó fiatalokról, ennek ékes bizonyítéka, hogy a Gyere haza fiatal! program után a Vállalkozz itthon fiatal! is becsődölt. Amint arról a sajtó is beszámolt, minisztériumi packázások miatt nem tudták beindítani saját cégeiket azok az ifjak, akiket a Fidesz-kormány tavaly kiemelt állami támogatások ígéretével csábított haza külföldről.
“A Vállalkozz itthon fiatal! program mint cseppben a tenger mutatja meg az orbánizmus igazi arcát: a nemes célokat és hangzatos ígéreteket csapnivaló kivitelezés követi, amelyből a végén az ország  helyett csak egy szűk haveri kör gazdagodik.” Ma Magyarországon ugyanis csak azoknak van esélyük “saját lábon állva boldogulni”, akik jó helyen és jó időben csatlakoztak a “nemzeti együttbűnözés rendszeréhez” – közölte a Jobbik. MTI

Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a “negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

Cseresnyés: jövőre 3 éven belül maximum 1 évig lehet közmunkás valaki

A jövő évi költségvetésben újabb intézkedésekkel segítik a foglalkoztatás bővülését, nő a minimálbér, a garantált bérminimum, és a munkát terhelő adók tovább csökkennek – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón május 3-án Budapesten.

Az MTI híre szerint a kanizsai államtitkár a jövő évi tervekkel kapcsolatban azt mondta, 2018-tól 3 éven belül maximum 12 hónapig lehet valaki közmunkás.

“A közmunkaprogramokról közölte: a közfoglalkoztatottak átvezetését szeretnék elérni az elsődleges munkaerőpiacra, illetve azt, hogy a létszámuk 2020-ra 150 ezerre csökkenjen.
2018 nyarától három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehet majd közfoglalkoztatotti státuszban maradni.

40 milliárd forintból a közfoglalkoztatásból kivezető gazdaságélénkítő és mobilitást könnyítő intézkedéseket terveznek bevezetni, ezek nagy része idén elindul – jelentette be.”

1 2 3 5