Kerékpárversenyt nyert Letenyén Cseresnyés Péter államtitkár

A történet:
Szombaton kora délután a Letenyei Hóvirág Óvoda Mozdulj Letenye címmel rendezte meg a III. Jótékonysági futóversenyt, amelyen kerékpárosok is rajthoz álltak.
A tavalyi rendezvényen is megjelent Cseresnyés Péter, aki 2016-ban azt a könnyelmű ígéretet tette a kisvárosban, hogy az idei versenyen ő is rajthoz áll versenybiciklivel.

Így is történt. A rajtot Farkas Szilárd letenyei polgármester indította, a bringások a Letenye-Tótszerdahely-Tótszentmárton-Becsehely-Letenye etapon – ami cirka 20 kilométer – hajtottak végig, a versenyt Cseresnyés Péter nyerte 39 perc 2 másodperces szintidővel.

(A célba érkezés után Cseresnyés Péter államtitkár)

Az államtitkár a Dél-Zala Press-nek elmondta, az átlagsebessége 28,8-29 km/óra volt, ami nem egy rossz idő, de elég kevés azokhoz a kerékpáros versenyekhez képest, amelyeken szokott indulni.
Mint megtudtuk, a kormánytag a kerékpározás szerelmese, átlag napi 14 órát dolgozik, de ha teheti kerékpárra ül és tekeri a kilométereket.

(Az eredményhirdetésen Cseresnyés Péter, mellette a női kategória győztese Zsohár Andrea és a gyermek kategória legjobbja Zsohár Fanni)

Meglepő módon velünk egészen kedves volt, most nem azt a Cseresnyés Pétert láttuk, aki a hivatalos Fidesz propagandát mantrázza, itt avat, ott avat, ezt nyit meg, azt nyit meg, hanem egészen mást.
Az egyszerű, hétköznapi tanárt, a sportot szerető embert.

A nevezési díjból befolyt összegből óvodai fejlesztő játékokat, eszközöket vásárolnak az apróságoknak.
A versenyről szóló teljes cikket a Letenye Médián ITT OLVASHATJÁK EL.

Cseresnyés: a rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség

A rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség Magyarországon, és jóval a nyolc százalék körüli európai uniós átlag alatt van – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kedden az M1 aktuális csatornán. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye kiemelte, hogy történelmi mélységben van a munkanélküliség Magyarországon.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH kedden azt közölte, hogy tovább csökkent a munkanélküliség az augusztus-októberi három hónapban: 4,7 százalék volt az egy hónappal korábbi 4,9 százalék után.
Cseresnyés Péter hozzátette: az EU tagállamai között Magyarországot csak Németország, Csehország és Málta előzi meg a munkanélküliségi mutatóban.
Korcsoportok közül kiemelte, hogy a 20 és 64 éves korosztály foglalkoztatási mutatója már az uniós átlag fölötti, ezen belül a férfiaké 73-74 százalékos.
A fiatalok foglalkoztatása is jelentősen emelkedett, miközben 2010-ben 20 százalék alatti volt, jelenleg közel 30 százalékos, és a munkanélküliségük is visszaesett 12,6 százalékra – ismertette.
Az NGM véleménye szerint az elsődleges munkaerőpiac fokozatos élénkülésének, az adócsökkentéseknek, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhetően töretlenül nő a foglalkoztatottság Magyarországon.
A kiváló makroadatok is bizonyítják, hogy a Magyarország folyamatosan erősödik. MTI

Cseresnyés: „A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”

Az 1945 és 1956 között a Szovjetunióba elhurcolt mintegy 800 ezer magyarnak állít emléket a Veritas Történetkutató Intézet által összeállított vándorkiállítás, amely péntektől Nagykanizsán látható.
A Halis István Városi Könyvtárban tartott megnyitón Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy hosszú ideig hallgatni kellett arról, mi is történt mintegy 800 ezer magyarral. „Hazánk évtizedeken keresztül a másoknak való kiszolgáltatottság, a kollaboráns árulók által irányított elvtelenség vadászterülete volt, ahol emberek százezrei, milliói szenvedtek.” A gulág táboraiba kényszerítettek megaláztatása és iszonyata ugyanakkor a mély hallgatás miatt vált a feledés áldozatává – hangoztatta.

gulag
Az államtitkár úgy fogalmazott: „a kommunizmus és annak itthoni és európai bérencei, még ma is nagyhangú utódai a legembertelenebb eszme képviselői”, akik nem nyerhetik el a történelem megbocsátását. „A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”, Brüsszelbe futnak, hogy feljelentsék Magyarországot, és közben szellemi fölényt tulajdonítanak maguknak a kultúra, a művészet és a tudomány számos területén.
A tét ma már Európa léte – idézett Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi, tusnádfürdői beszédéből az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a 2012-es békemenet után, amely „azt üzente a világnak, hogy hagyjátok békén Magyarországot”, ma még nagyobb veszély fenyeget.
„Nyugat felől a kötelező betelepítési kvóta, dél felől az államhatárt akár erőszakkal is áttörni hajlandó tömeg”, ezért meg kell védeni a kultúránkat, a gazdaságunkat, a biztonságunkat, a demográfiai viszonyainkat. Ezért kell október másodikán, a népszavazáson nemmel voksolni – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének apropóján megnyílt nagykanizsai kiállításon Szakály Sándor, a tárlatot létrehozó Veritas Történetkutató Intézet igazgatója azt mondta: annak a múltnak egy szeletét kívánják bemutatni, amelyről évtizedeken keresztül nem beszélhettünk. Holott a 20. századi történelem egyik legtragikusabb korszakáról van szó – emelte ki a történész.
Szólt arról, hogy a történelmi Magyarország területéről elhurcolt mintegy 800 ezer katona és hadifogolynak nyilvánított civil közül 200-250 ezer soha nem tért haza. Akiket később hazaengedtek, azokat is az „ÁVH katonái” fogadták, és sokuknak ezután a hortobágyi vagy recski rabság jutott.
Szakály Sándor kitért arra is, hogy a tablóképekből álló, Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1945-1956 című kiállításnak angol, német, ukrán, román, szerb, szlovák és cseh nyelvű változata is készül, amely igyekszik megmutatni más nemzetek számára, hogy mi történt a gulágon, illetve a gupvinak nevezett hadifogolytáborokban. MTI

(Fotó: Wikipédia)

Cseresnyés: megszűnt a szakképzés zsákutca-jellege

A szakképzési kerettantervek munkaanyagai már 2016. június elején nyilvánossá váltak, az iskolavezetők és szaktanárok így időben felkészülhettek az új típusú oktatás felmenő rendszerű bevezetésére a szakgimnáziumok 9. évfolyamán – nyilatkozta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a napokban az MTI-nek.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter kiemelte: a véglegesített kerettantervek a jogszabályi határidőben megjelentek a Magyar Közlönyben.
Hozzátette: az új komplex természettudományos ismereteket oktatandó tantárgy tantervének tervezetei augusztus eleje óta elérhetőek az OFI és az NSZFH honlapján. Az új természettudományos tárgy miatt sehol nem lesznek elbocsátások, sőt több szakképzési centrum főigazgatója jelezte, hogy több természettudományos tárgyat oktató tanár felvételére lenne szüksége – szögezte le az államtitkár.
A politikus emlékeztetett rá: a szakképzési rendszer átalakítására azért volt szükség, hogy minél több képzett, a gazdaság változó igényeinek megfelelő szakember tudjon kilépni a munkaerőpiacra.
Cseresnyés Péter elmondta: ezzel megszűnt a szakképzés eddigi „zsákutca-jellege” is, hiszen mindkét iskolatípus érettségit adó iskolává vált, lehetővé téve a teljes szakmai karrierút befutását. Utóbbit jelentősen támogatja, hogy a második szakképesítés megszerzése is tavaly óta ingyenes az iskolarendszerben, nemcsak a fiatalok, hanem minden felnőtt számára – mondta. (Fotó: Árvai Károly/kormany.hu)

Cseresnyés: a keresetek továbbra is dinamikusan emelkednek

Az év első felében is tovább folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január-júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január-júniusi adatait kommentálva pénteken az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH legfrissebb közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege.
Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek.
Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon.
A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A közleményben kifejtették, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban.
Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek.
A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek – olvasható az NGM közleményében. MTI

Cseresnyés Péter: a versenyszférában nő foglalkoztatottság

Magyarországon a munkavállalókat elsősorban a versenyszféra foglalkoztatja, a jó szaktudást pedig megfizetik, ezért jelentősen emelkednek a bérek – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár(Fotó: Árvai Károly/kormány.hu)

Emlékeztetett: Magyarországon 2010 óta 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 380 ezret a versenyszféra alkalmazott.
Cseresnyés Péter kitért arra, hogy a kormány különböző eszközökkel segíti a foglalkoztatás fehéredését, például a három éve bevezetett munkahelyvédelmi akcióban 900 ezer ember foglalkoztatását támogatta, ezáltal 400 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a foglalkoztatók kérésére a kormány támogatja a munkaerő mobilitását. MTI

Cseresnyés: hat év alatt több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

A foglalkoztatottak száma több mint két éve 4 millió felett van, több mint 600 ezerrel nőtt 2010 óta, a munkanélküliségi ráta a 2010-es kormányváltás óta kevesebb mint felére csökkent, 26 éve nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, a magyar reformok működnek – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden budapesti sajtótájékoztatóján.

cseresnyés péter államtitkár

Az államtitkár kifejtette: a foglalkoztatottak számának növekedése elsősorban a versenyszférában bekövetkezett bővülésnek köszönhető, ahol 380 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. A munkanélküliségi ráta az elmúlt hat évben közel 12 százalékról 5,5 százalékra süllyedt.
A foglalkoztatás bővülésében jelentős szerepe volt a kormány gazdaságösztönző és adópolitikájának valamint foglalkoztatási programjainak – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

A férfiak és a nők körében is javultak a mutatók, a férfiak foglalkoztatottsága meghaladja a 70 százalékot, a nőké pedig közel 60 százalék. A fiatalok foglalkoztatottsága is javult, a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 15 százalék alá süllyedt, foglalkoztatottságuk megközelíti a 30 százalékot. A fiatalok munkanélküliségi rátája 2010-ben közel 30 százalék volt, foglalkoztatottságuk pedig nem érte el a 20 százalékot – tette hozzá.

A foglalkoztatást segítő programok közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciót. Mint elmondta, a munkahelyi kedvezmények áprilisban közel 900 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget, 2013 óta több mint 400 milliárd forint kedvezményt vettek igénybe a foglalkoztatók. Az államtitkár kiemelte emellett az Ifjúsági garancia program valamint a rugalmas foglalkoztatás elősegítésének ösztönző hatását is.

A foglalkoztatást a kormány adópolitikája is segíti, mondta. Jövőre többek között nőnek a munkavállalók mobilitását segítő adókedvezmények, többet lehet lakhatási támogatásra fordítani, emelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése.

Az államtitkár kifejtette: a foglalkoztatottak számának növekedése, a munkanélküliség csökkenése azt jelenti, a „segély helyett munka” jó irány.
Cseresnyés Péter kérdésekre válaszolva a Brexittel kapcsolatban azt mondta, az eddigi információk alapján azokat, akik már ott dolgoznak, nem érintik a változások. Hozzátette, ahogy eddig is, várják haza a kinn dolgozó magyarokat, nagy igény van a jól képzett munkaerőre. MTI

Cseresnyés Péter: már több mint 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés

Már több mint 3 éve, 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés, a keresetek nominálisan és reálértékben is emelkedtek – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva. Az NGM közleményében kiemelte a versenyszféra rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülését.

cseresnyés péter államtitkár
A KSH közlése szerint áprilisban 6,4 százalékkal magasabbak voltak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel azelőtt, a nettó bérek – a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt – 8,0 százalékkal emelkedtek.

Cseresnyés Péter kiemelte: az elmúlt 4 hónapban 7,5 százalékos volt a reálbér emelkedés. A köz- és a versenyszférában is jelentős volt a béremelkedés – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rendkívül alacsony infláció miatt a bérek nominálisan és vásárló értéküket tekintve azonos mértékben emelkedtek.
A pénzügyi területeken volt a legmagasabb, a mezőgazdaságban pedig a legalacsonyabb a bruttó átlagkereset – mondta az államtitkár.
Az év további részében is béremelésre számítanak, például a versenyszférában, ugyanis a kereskedelemben a munkaerő megtartása miatt a munkáltatók már emelték a fizetéseket. Várhatóan ez a tendencia a versenyszféra más területein is folytatódik majd – fogalmazott Cseresnyés Péter.

Az NGM kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülés ment végbe 2015 áprilisához képest. A magyar gazdaság folyamatos bővülésének, a vállalkozásoknál és a közszférában megvalósuló béremeléseknek, az alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a Munkahelyvédelmi Akciónak köszönhetően folyamatosan nőnek a reálbérek Magyarországon – írták.

Ismertették, hogy január-áprilisban a bruttó kereset 256 500, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 170 600 forint volt. A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó keresetek átlagát 177 700 forintra becsüli a statisztikai hivatal, a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 274 100, a költségvetési intézményeknél 263 500, míg a nonprofit szervezeteknél 244 000 forint volt a bruttó keresetek átlaga az év első harmadában.

A közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés mindhárom szektorban kiemelkedő mértékű, így a vállalkozási szférában 6,6 százalékos, a költségvetési szférában 12,2 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 7,6 százalékos volt a január-április hónapok átlagában – írta a gazdasági tárca közleményében. MTI

Cseresnyés: növelni kell a foglalkoztatottak számát

Az uniós tervekhez hasonlóan Magyarország is a 75 százalékos foglalkoztatást szeretné elérni 2020-ig, szemben a jelenlegi 68 százalékkal – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára Kecskeméten, a XXVI. Országos HR konferencia és kiállítás nyitónapján szerdán.
Hozzátette, napjainkban mintegy 4,3 millió a foglalkoztatottak száma az országban, amelyet 4,5-4,6 millióra kell emelni a cél eléréséhez.
Hangsúlyozta, hogy a növekedést nagyban elősegítik a kormány munkaerő-piaci programjai is.

cseresnyés péter államtitkár

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) által szervezett szakmai tanácskozáson az NGM államtitkára hangsúlyozta: új folyamatok jellemzik a foglalkoztatáspolitikát, amire időben reagált a kormányzat és az elindított munkaerőpiaci-ösztönző programok már éreztetik hatásukat. Elmondta, a 2008-ban indult gazdasági válság leginkább Európát rázta meg, s bár még mindig nem sikerült minden államnak megoldani a problémákat, a magyar gazdaság 2012-2013 óta „elkezdett pörögni”, ami a foglalkoztatásban is érzékelhető.
Az államtitkár a munkaerő piacról elmondta: az elmúlt öt évben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A közfoglalkoztatottak és a külföldön munkát vállalók nélkül is több mint 4 millióan dolgoznak az országban.
Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy a munkaerőpiacot a kereslet és a kínálat egyensúlytalansága jellemzi, ahol egyszerre jelentkezik a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A területi különbségek eltűntek, és aki akar dolgozni, az talál magának munkát, mert a jól képzett munkaerőre szükség van – tette hozzá. Kifejtette, a kormány ösztönzi a foglalkoztatás növelését, és a szabad vállalkozói zónák létrehozása is ezt a célt szolgálja, hiszen az ott beruházó, munkahelyet teremtő vállalkozások jelentős kedvezményeket kaphatnak.
Az államtitkár hozzátette, hogy sikeres a három éve bevezetett munkavédelmi akcióterv is, azokat a munkaadókat támogatják különféle kedvezményekkel, akik hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztatnak. Ösztönzik azt is, hogy a közfoglalkoztatottakat átvezessék a versenyszférába.
Közölte, a fiatalok elhelyezkedését az ifjúsági garancia programmal, a vállalkozóvá válásukat pedig képzésekkel segítik. Az államtitkár elmondta: a képzés végén egy üzleti tervet kell készíteniük és a legjobbak maximum 3 millió forintos támogatást kaphatnak vállalkozásuk beindításához.
Cseresnyés Péter a közeljövőben várható változások közül kiemelte a munkaerő-mobilitás támogatását, amelynek révén öt évig lehet majd igénybe venni a lakhatási támogatást és tervezik a jelenlegi 9 forintos kilométer-elszámolás, 15 forintra emelését is. MTI

Cseresnyés: az agyelszívás üteme csökkent

Parlamenti beszámoló a hétfői ülésnapról. Gúr Nándor (MSZP) szerint egyre erősebb agyelszívás sújtja Magyarországot. Rámutatott: a távozók 75 százaléka 40 év alatti, a külföldi munkavállalást pedig a lakosság 15 százalékánál merül fel.
Mikor szabnak féket konkrét intézkedésekkel az elvándorlásnak? – kérdezte.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a be- és visszaáramlás is növekedett, így az agyelszívás üteme nem nőtt, inkább csökkent. A munkaerő nemzetközi mozgása nem sajátosan magyar jelenség – szögezte le.
A régióban a magyarországi elvándorlás szerinte a legkisebb ütemű, nálunk 2-3 százalék körüli, ezért túlzottnak nevezte az aggodalmat.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 107 igen szavazattal, 37 nem mellett elfogadta. MTI