Cseresnyés Péter: 2010-óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 393 ezer volt március-májusban, 79 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett. A munkanélküliek átlagos létszáma 48 ezerrel 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,1 százalékponttal, 4,4 százalékra csökkent március-májusban az egy évvel korábbihoz képest.

 

Az államtitkár hozzátette: a fiatalok foglalkoztatásában a kormány jelentős eredményeket ért el, ugyanis 2010-ben a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatása nem érte el a 20 százalékot, a munkanélküliségi mutatójuk pedig megközelítette a 30 százalékot. Napjainkra a fiatalok foglalkoztatottsága közel 30 százalékon, a munkanélküliségi rátájuk pedig 10,2 százalékon áll – közölte.
Az államtitkár kiemelte: a fiatalok foglalkoztatását a munkahelyvédelmi akció és az az ifjúsági garancia program is segíti.

Cseresnyés Péter a fiatalok európai foglalkoztatottsági helyzetére példaként említette, hogy Görögországban ennek a korosztálynak még mindig közel 50 százalékos a munkanélküliségi mutatója, Dél-Európa egyes országaiban pedig 24-25 százalékos.

Az NGM az MTI-nek szerdán eljutatott közleményében kifejtette: 2010 óta közel 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, amelyből közel félmillió munkahely a versenyszférában jött létre. A munkanélküliségi ráta a 15-24 éves korosztályban éves alapon 3 százalékponttal, 10,8 százalékra mérséklődött, ami az európai átlagnál számottevően kedvezőbb érték.

A kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, a munkavállalási hajlandóság ösztönzésével és a magyar munkaerő elvándorlásának csökkentésével – áll a közleményben. MTI

Kirúgták, mert a külföldről hazacsábított fiatalok nem kapták meg az állami támogatást

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint nem járt el kellő körültekintéssel a Vállalkozz itthon fiatal! program lebonyolításában az OFA Nonprofit Kft., ezért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn kezdeményezte Pákozdi Szabolcs, az OFA ügyvezető igazgatója munkaviszonyának megszüntetését.

Az NGM hétfői közleményében azt írta, a Nemzetgazdasági Minisztériumban lezárult a Vállalkozz itthon fiatal! programmal kapcsolatos belső eljárás. A vizsgálat megállapította, hogy a VEKOP-8.3.1-16 projekt lebonyolítása során az OFA Nonprofit Kft. nem biztosította a pályázat összhangját a kiírással, és a mentorálás során nem a kellő körültekintéssel járt el.

Tavaly januárban, Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy budapesti rendezvényen elmondta: elindult a fiatalok vállalkozóvá válását segítő program a közép-magyarországi régióban az Ifjúsági garancia rendszer keretében. Az akkori tájékoztatón rámutatott: a Vállalkozz itthon fiatal! elnevezésű projekt célja új egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemléletű 25 év alatti fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, valamint pénzügyi támogatás nyújtása a vállalkozás induló költségeihez. A program keretében a fiatalok képzést, illetve szakmai tanácsadást kapnak üzleti tervük összeállításához, az elfogadott tervvel rendelkezők pedig 3 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak. Cseresnyés Péter felidézte, hogy az Európai Unió 2013-ban létrehozta az Ifjúsági garancia rendszert. 

Idén májusban ellenzéki pártok politikusai többször is bírálták a programot. Kanász-Nagy Máté, az LMP ifjúsági szakszóvivője szerint több korábbihoz hasonlóan becsődölt a Vállalkozz itthon fiatal! program is, és ez is azt mutatja, hogy a kormány csak “kamuprogramokat” indít a fiatalok hazahozataláért. Kanász-Nagy Máté vasárnap az MTI-nek azt mondta, Magyarország egyik legsúlyosabb problémája a folyamatos elvándorlás, havonta több ezer fiatal hagyja el az országot.
Sajtóhírekre hivatkozva közölte, a Vállalkozz itthon fiatal! programmal, amely a fiatalok hazacsábítását szolgálná, hárommillió forintos támogatást biztosítottak volna, de eddig csak 116 ember került be a programba, hangsúlyozta továbbá, a 116-ból csupán öt ember kérelmét támogatták, de ők sem kapták meg az összeget.

A Jobbik az Országos Sajtószolgálaton keresztül közölte: a Fidesz-KDNP lemondott az országot tömegével elhagyó fiatalokról, ennek ékes bizonyítéka, hogy a Gyere haza fiatal! program után a Vállalkozz itthon fiatal! is becsődölt. Amint arról a sajtó is beszámolt, minisztériumi packázások miatt nem tudták beindítani saját cégeiket azok az ifjak, akiket a Fidesz-kormány tavaly kiemelt állami támogatások ígéretével csábított haza külföldről.
“A Vállalkozz itthon fiatal! program mint cseppben a tenger mutatja meg az orbánizmus igazi arcát: a nemes célokat és hangzatos ígéreteket csapnivaló kivitelezés követi, amelyből a végén az ország  helyett csak egy szűk haveri kör gazdagodik.” Ma Magyarországon ugyanis csak azoknak van esélyük “saját lábon állva boldogulni”, akik jó helyen és jó időben csatlakoztak a “nemzeti együttbűnözés rendszeréhez” – közölte a Jobbik. MTI

Cseresnyés: jövőre 3 éven belül maximum 1 évig lehet közmunkás valaki

A jövő évi költségvetésben újabb intézkedésekkel segítik a foglalkoztatás bővülését, nő a minimálbér, a garantált bérminimum, és a munkát terhelő adók tovább csökkennek – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón május 3-án Budapesten.

Az MTI híre szerint a kanizsai államtitkár a jövő évi tervekkel kapcsolatban azt mondta, 2018-tól 3 éven belül maximum 12 hónapig lehet valaki közmunkás.

“A közmunkaprogramokról közölte: a közfoglalkoztatottak átvezetését szeretnék elérni az elsődleges munkaerőpiacra, illetve azt, hogy a létszámuk 2020-ra 150 ezerre csökkenjen.
2018 nyarától három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehet majd közfoglalkoztatotti státuszban maradni.

40 milliárd forintból a közfoglalkoztatásból kivezető gazdaságélénkítő és mobilitást könnyítő intézkedéseket terveznek bevezetni, ezek nagy része idén elindul – jelentette be.”

Cseresnyés: a kormányzati intézkedések is javítják a munkaerőpiaci mutatókat

A kormányzati intézkedések és a gazdasági fejlődés segíti a foglalkoztatást, így folyamatosan csökken a munkanélküliség – közölte Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

cseresnyés péter államtitkár

Hozzátette,

2010 óta durván 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 460 ezren a versenyszférában találtak munkát.
A foglalkoztatást segítő kormányzati intézkedések közül a munkahelyvédelmi akcióprogramot emelte ki, amelynek keretében 2013 óta 900 ezer ember jutott munkához, vagy tudta megtartani az állását. A program támogatásával már több mint 400 milliárd forint maradt a munkaadóknál, amit béremelésre és fejlesztésre fordíthattak.

Az NGM államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalok körében is javultak a foglalkoztatási mutatók, hiszen a fiatalok munkanélkülisége már folyamatosan 13 százalék alatt van, holott 2010-ben még 30 százalék közelében volt.

Cseresnyés: a keresetek továbbra is dinamikusan emelkednek

Az év első felében is tovább folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január-júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január-júniusi adatait kommentálva pénteken az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH legfrissebb közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege.
Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek.
Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon.
A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A közleményben kifejtették, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban.
Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek.
A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek – olvasható az NGM közleményében. MTI

Cseresnyés: jövőre is folytatódik a munkahelyvédelmi akció

Jövőre is folytatódik a 3 éve indított munkahelyvédelmi akció, amely jelentősen hozzájárult a munkanélküliség és a munkáltatók terheinek csökkentéséhez – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Cseresnyés Péter felidézte, hogy a program évente átlagosan 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti, és indulása óta idén áprilisig már több mint 400 milliárd forinttal csökkentette a munkáltatók terheit.

cseresnyés péter államtitkár

Az ehhez szükséges forrás, 130-140 milliárd forint megtalálható a 2017-es költségvetésben is, a nagyságrend hasonló a tavalyihoz és az ideihez – mondta az államtitkár.
A program azoknak a munkavállalóknak az elhelyezkedését segíti, akik élethelyzetüknél vagy életkoruknál fogva hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, a 25 évnél fiatalabb pályakezdő fiataloknak, a kisgyermekes édesanyáknak, a tartósan munkanélkülieknek, az alacsony iskolázottságúaknak, valamint a nyugdíj felé közeledő, 55 év felettieknek. Foglalkoztatásukat a munkáltatóknak nyújtott adókedvezményekkel ösztönzi a kormány.

A munkahelyvédelmi akció a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását segíti legnagyobb arányban, a program 338 ezer 55 év feletti munkavállaló állását védte meg, emellett több mint 160 ezer pályakezdő fiatal foglalkoztatását és mintegy 40 ezer kisgyermekes édesanya munkahelyének megőrzését segítette.

Az alacsony iskolai végzettségű, szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó 290 ezer ember után szintén támogatást tudtak igénybe venni a munkaadók. A program 30 ezer tartós álláskereső foglalkoztatását is segítette. A program kedvezményei a mezőgazdaságban mintegy 20 ezer embert érintettek.

Az államtitkár megemlítette: 2013-ban 97 milliárd forint, 2014-ben mintegy 125 milliárd forint, 2015-ben pedig több mint 135 milliárd forint volt a kedvezmény mértéke, amit a munkaadók igénybe vehettek a program keretében.

Cseresnyés Péter beszélt az ifjúsági garanciaprogramról is, amely a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatását segíti. A program finanszírozására 2020-ig mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre. A garanciaprogramba eddig több mint 50 ezer se nem dolgozó, se nem tanuló 25 év alattit sikerült bevonni és mintegy 30 ezren kaptak képzést és vettek részt a kapcsolódó foglalkoztatási programokban – mondta.
Összességében a foglalkoztatás terén megvalósult eredmények is azt mutatják, hogy a magyar reformok működnek – hangsúlyozta az államtitkár. MTI

Cseresnyés Péter: a versenyszférában nő foglalkoztatottság

Magyarországon a munkavállalókat elsősorban a versenyszféra foglalkoztatja, a jó szaktudást pedig megfizetik, ezért jelentősen emelkednek a bérek – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár(Fotó: Árvai Károly/kormány.hu)

Emlékeztetett: Magyarországon 2010 óta 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 380 ezret a versenyszféra alkalmazott.
Cseresnyés Péter kitért arra, hogy a kormány különböző eszközökkel segíti a foglalkoztatás fehéredését, például a három éve bevezetett munkahelyvédelmi akcióban 900 ezer ember foglalkoztatását támogatta, ezáltal 400 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a foglalkoztatók kérésére a kormány támogatja a munkaerő mobilitását. MTI

Cseresnyés: növelni kell a foglalkoztatottak számát

Az uniós tervekhez hasonlóan Magyarország is a 75 százalékos foglalkoztatást szeretné elérni 2020-ig, szemben a jelenlegi 68 százalékkal – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára Kecskeméten, a XXVI. Országos HR konferencia és kiállítás nyitónapján szerdán.
Hozzátette, napjainkban mintegy 4,3 millió a foglalkoztatottak száma az országban, amelyet 4,5-4,6 millióra kell emelni a cél eléréséhez.
Hangsúlyozta, hogy a növekedést nagyban elősegítik a kormány munkaerő-piaci programjai is.

cseresnyés péter államtitkár

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) által szervezett szakmai tanácskozáson az NGM államtitkára hangsúlyozta: új folyamatok jellemzik a foglalkoztatáspolitikát, amire időben reagált a kormányzat és az elindított munkaerőpiaci-ösztönző programok már éreztetik hatásukat. Elmondta, a 2008-ban indult gazdasági válság leginkább Európát rázta meg, s bár még mindig nem sikerült minden államnak megoldani a problémákat, a magyar gazdaság 2012-2013 óta “elkezdett pörögni”, ami a foglalkoztatásban is érzékelhető.
Az államtitkár a munkaerő piacról elmondta: az elmúlt öt évben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A közfoglalkoztatottak és a külföldön munkát vállalók nélkül is több mint 4 millióan dolgoznak az országban.
Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy a munkaerőpiacot a kereslet és a kínálat egyensúlytalansága jellemzi, ahol egyszerre jelentkezik a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A területi különbségek eltűntek, és aki akar dolgozni, az talál magának munkát, mert a jól képzett munkaerőre szükség van – tette hozzá. Kifejtette, a kormány ösztönzi a foglalkoztatás növelését, és a szabad vállalkozói zónák létrehozása is ezt a célt szolgálja, hiszen az ott beruházó, munkahelyet teremtő vállalkozások jelentős kedvezményeket kaphatnak.
Az államtitkár hozzátette, hogy sikeres a három éve bevezetett munkavédelmi akcióterv is, azokat a munkaadókat támogatják különféle kedvezményekkel, akik hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztatnak. Ösztönzik azt is, hogy a közfoglalkoztatottakat átvezessék a versenyszférába.
Közölte, a fiatalok elhelyezkedését az ifjúsági garancia programmal, a vállalkozóvá válásukat pedig képzésekkel segítik. Az államtitkár elmondta: a képzés végén egy üzleti tervet kell készíteniük és a legjobbak maximum 3 millió forintos támogatást kaphatnak vállalkozásuk beindításához.
Cseresnyés Péter a közeljövőben várható változások közül kiemelte a munkaerő-mobilitás támogatását, amelynek révén öt évig lehet majd igénybe venni a lakhatási támogatást és tervezik a jelenlegi 9 forintos kilométer-elszámolás, 15 forintra emelését is. MTI

Cseresnyés Péter: Európa szervezett megszállása zajlik

Az október 23-i letenyei megemlékezésen Cseresnyés Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára volt a városi ünnepség szónoka.

cseresnyés péter államtitkár 1

Fotó: Letenye Média

Az államtitkár nyilvánosan most először foglalt állást a migráció kérdésében. Mint mondta:

” – A magyar nemzet 1000 év alatt megtanulta, hogy a szabadságról, a hazáról nem elég csak beszélni, azért harcolni kell a háborúban és tenni kell a békés hétköznapokban is. Minden nemzedéknek megvan a maga keresztje és felelőssége.
Az, hogy kiből lesz hős és ki lesz gyáva, az dönti el, hogy ki veszi a vállára a keresztet és ki nem. A mai kornak is megvan a maga kihívása. Sokan ezt még nem veszik észre vagy nem akarják észrevenni. Úgy gondolják, ha homokba dugják a fejüket, attól majd megoldódnak a problémák. De ez nem így van, dönteni kell.
A magyarok ösztönei mindig is jól működtek. Talán azért is, mert az elmúlt 500 évünk nem szólt másról, mint a szabadságért való küzdelemről.

cseresnyés péter államtitkár 2

Fotó: Letenye Média

Számunkra a szabadság nem magától értendő, nem a szüleinktől kapott örökség, azért minden nemzedéknek újra és újra meg kellett küzdenie. Európa szerencsésebb részén ezt nem értették eddig, de ez a szerencsés időszak most véget ért.
Az európai létformát, a biztonságot, a kultúrát, a hitünket ma olyan veszély fenyegeti, ami veszedelmesebb minden eddigi erőnél, amivel Európa valaha találkozott. A világtörténelem eddigi legintenzívebb népvándorlása és Európa szervezett megszállása zajlik. Milliók menetelnek Európa felé keletről és délről. Ma már azt is tudjuk, hogy a valódi üldözöttek mellett megélhetési bevándorlók, bűnözők, katonák, talán terroristák is vannak.
A történelem során idegenek soha ilyen könnyen nem jutottak be Európába. Sajnos azt kell mondani, Európa mai vezetői sokan eddig még arról is lemondtak, hogy megállítsák és megkérdezzék a menetelőket: kik ők, honnan és miért jöttek?
Mi magyarok 1956 óta tudjuk, nem csak az idegen megszállók és a gyilkosok okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenek és az alkalmatlanok és a köztünk élő napraforgók is, akik saját gyengeségük miatt képesek voltak eladni a saját nemzetük szabadságát. Európa úgy néz ki, ma is tele van alkalmatlan vezetőkkel, tehetetlenekkel, akik feltétel nélküli néma szolidaritást, befogadást, béketűrést követelnek emberektől és megsértik a nemzetek szuverenitását amikor felhatalmazás nélkül, önhatalmúlag milliónyi idegent hívnak meg és osztogatnának szét országok között” – fogalmazott többek között  letenyei beszédében a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár.

Cseresnyés: megszűnik a szakmunkásképzés zsákutca jellege

A foglalkoztatás növekedésében a szakképzés átalakítása is jelentős szerepet játszik, többek között azzal, hogy megszűnik a szakmunkásképzés zsákutca jellege – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

Fotó: Botár Gergely/Miniszterelnökség

A szakképzés új rendszere lehetővé teszi azt is, hogy a szakmunkás végzettséget szerzők felsőfokú képzésben folytassák tanulmányaikat. Eddig a szakmunkások nehezen tehettek érettségit, a jövőben ez könnyebbé válik és így megnyílhat az út számukra is a felsőoktatási intézmények felé – mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi “zsákutca jelleg” is oka volt annak, hogy kevesen tanultak szakmát.
A közoktatástól elválik a szakképzés, így inkább a munkaerő-piaci igények szerint képezhetik majd a szakmunkásokat – mondta az államtitkár. A duális képzésben a szakmára a munkahelyeken tanítják meg a fiatalokat a munkaadók – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy a szakképzés fejlesztését segíti az is, hogy már a második szakmát is ingyen lehet elsajátítani. MTI