Cseresnyés: technológiaváltással lehet a cégek munkaerőigényét kielégíteni

A cégek egyre növekvő munkaerőigényére technológiaváltással lehet választ adni – mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára kedd reggel az M1 aktuális csatornán.

(Cseresnyés Péter megbízólevele átadásakor)

Az államtitkár elmondta, az új technológiák bevezetése növelné a cégek termelékenységét, amellett, hogy ugyanakkora vagy kisebb létszámmal is képesek lennének ellátni munkájukat.
Az így felszabaduló munkaerő pedig máshol tudná kamatoztatni a szaktudását – tette hozzá.
A kormány a kis- és középvállalkozásokat be akarja vonni az innovációba, például úgy, hogy szorosabbá teszik a kapcsolatukat az egyetemekkel és más kutatóhelyekkel.
Emlékeztetett, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok foglalkoztatják a magyar munkaerő mintegy kétharmadát – mutatott rá.
Az államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorban elmondta azt is, egyre több munkahelyen robotok végzik a monoton munkát, s a felmérések szerint ez a folyamat erősödni fog.
Ugyanakkor vannak olyan előrejelzések is, amelyek szerint az új technológiák új munkahelyeket teremtenek. MTI

Újra államtitkár lett Cseresnyés Péter

Áder János köztársasági elnök kedden az Országház épületében kinevezte Orbán Viktor negyedik kormányának államtitkárait, akik egyúttal hivatali esküjüket is letették.
Az államfő a miniszterelnök javaslatára összesen 54 államtitkári, illetve közigazgatási államtitkári kinevezési okiratot adott át.
Ez alapján a miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkári posztot az Agrárminisztériumban Farkas Sándor, a Belügyminisztériumban Kontrát Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) Rétvári Bence, a Honvédelmi Minisztériumban Németh Szilárd, az Igazságügyi Minisztériumban Völner Pál, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Cseresnyés Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban Magyar Levente, a Miniszterelnöki Kabinetirodán Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kormányirodán Fónagy János, a Miniszterelnökségen Orbán Balázs, a Pénzügyminisztériumban pedig Tállai András tölti be.

(Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára átveszi a kinevezési okmányt Áder János köztársasági elnöktől (j) az Országház Gobelin-termében 2018. május 22-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Áder János a Miniszterelnökségen nevezte ki a legtöbb államtitkárt, illetve közigazgatási államtitkárt, ahol összesen tízen tették le esküjüket, míg az Emminél kilencen, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, valamint az Agrárminisztériumban hatan-hatan, a Miniszterelnöki Kormányirodán és a Pénzügyminisztériumban öten-öten, a Miniszterelnöki Kabinetirodán és a Honvédelmi Minisztériumban pedig hárman-hárman.
A belügyi, az igazságügyi és a külügyi tárcáknál egyaránt két államtitkár tett esküt, itt közigazgatási államtitkárokat nem neveztek ki.
Az államtitkári, illetve közigazgatási államtitkári kinevezéseken a kormányfő mellett az új kormány korábban esküt tett miniszterei is részt vettek. MTI

Cseresnyés: 2010-hez képest közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta, a munkavállalók nagy része, több mint 550 ezer dolgozó a versenyszférában helyezkedett el – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adataira reagálva.

A KSH szerdai közlése szerint a június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 195 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy a versenyszféra 100 ezer dolgozóval bővült, a közfoglalkoztatottak száma pedig jelentős mértékben csökkent, körülbelül 40 ezerrel, az előző évhez képest.

Az államtitkár szerint komoly versenyhelyzet alakult ki a munkaerőpiacon, a munkaadói oldalon nagy az igény a képzett szakemberekre. Mint fogalmazott, két megoldás van erre: az egyik, hogy képzéssel segítsék a munkavállalókat, másrészt a termelékenység növelése érdekében a munkaadóknak technológiát kell váltaniuk, új eljárásokat kell bevezetniük – tette hozzá.

Cseresnyés Péter arról is beszámolt, hogy Magyarországon körülbelül 68-69 százalékos a foglalkoztatási mutató a 15-64 éves korosztályban, amit jóval 70 százalék fölé lehet vinni. MTI

Cseresnyés: visszataszító a Jobbik elnökének hangneme a nyugdíjasokkal kapcsolatban

Megengedhetetlen és visszataszító az a hangnem, ahogyan a Jobbik elnöke minősítette a nyugdíjasokat – jelentette ki Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és térsége fideszes parlamenti képviselője pénteken.
A politikus nagykanizsai sajtótájékoztatóján azt mondta: mindent elárul Vona Gábor és az általa vezetett ellenzéki párt gondolkodásáról, hogy “a felháborodás és tiltakozás ellenére még egyetlen olyan politikusa sem volt a pártnak, aki azt mondta volna: bocsánat, mégsem úgy gondoltuk, rosszul fogalmaztunk”.

(Fotó: YouTube)

A helyi, nagykanizsai jobbikos politikusokat kell ezért felszólítani arra, hogy “legalább bennük legyen annyi alázat és bátorság”, hogy a bocsánatkérést a párt vezetője helyett megtegyék – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

Úgy fogalmazott, hogy a Jobbik elnöke “lesüllyedt a kocsmapolitizálás szintjére”, amikor azt állította a nyugdíjasokról, hogy “szennyvíz folyik a szájukból”, továbbá “szemükben gyűlölet lobog”, és “vért akarnak ontani”. Az ellenzéki párt ezekkel a kijelentésekkel végképp kiírta magát a szalonképes politikai szervezetek közül.

A Jobbik megsértett csaknem hárommillió embert, akik hosszú évtizedeken át tisztességgel, becsülettel dolgoztak, gyermekeket neveltek, munkájukkal pedig a nehéz gazdasági és politikai körülmények között is megalapozták Magyarország mai sikereit – mondta a politikus.

A társadalom felháborodása jól tapintható, számos civilszervezet, nyugdíjasszervezet és magánember tiltakozott a kijelentések ellen. Ezek után vajon mennyire hiteles a Jobbik, hogyan lehet nekik elhinni éppen a nyugdíjasoknak tett politikai ígéreteiket, ha így beszélnek róla? – tette fel a kérdést Cseresnyés Péter. MTI

Cseresnyés: a kormány kiemelt figyelmet fordít a társadalmi vállalkozási szektorra

A kormány kiemelt figyelmet fordít a társadalmi vállalkozási szektorra, lépéseket tesz a leghátrányosabb szereplők felkarolására, a hátrányos helyzetű régiók támogatására – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) konferenciáján csütörtökön, Budapesten.

(Fotó: MTI)

A szociális, szolidáris gazdaság társadalmi felzárkóztatásban betöltött szerepéről rendezett kétnapos konferencián az államtitkár hozzátette: a Magyarországot történelmileg jellemző kelet-nyugati törésvonal valamennyi gazdasági és társadalmi jelenségnél érvényesül. Ahol a piaci szerepvállalás nem teremti meg a lehetőséget a munkavállalásra, jövedelemszerzésre, a gyors üzleti eredményeken kívül más célokra is szükség van a gazdasági aktivitás élénkítéséhez – fejtette ki.

A kormány tavaly meghirdette 6 milliárd forintos kerettel a társadalmi vállalkozások fenntartható munkahelyteremtését célzó programját, a nyertes pályázók 6,5-250 millió forint összegű projekteket valósíthatnak meg – tette hozzá. Az államtitkár szerint a jövedelemszerzés és gazdasági fejlődés mellett felelősséget kell vállalni a szociális biztonságot nyújtó rendszerek működtetésében is, ami egyre nagyobb kihívás a nemzetállamoknak, így szükség van a helyi közösségekre, vállalkozásokra is.

A szociális gazdaságban működő társadalmi vállalkozások pedig hidat képeznek a piaci folyamatok és a társadalmi szükségletek között – tette hozzá.
Kunijosi Hirosi, az UNIDO főigazgató-helyettese kiemelte: a társadalmi vállalkozók nagyon fontos katalizátorai az innovációnak és a gazdasági fejlődésnek. Számuk évről évre nő, 4-ből egy újonnan létrejövő vállalkozás társadalmi vállalkozás az Európai Unióban.

A szektor 11 millió embert foglalkoztat, ami 6 százaléka az összes foglalkoztatottnak – ismertette.     Nikoletti Antal, az NGM helyettes államtitkára elmondta: a kormány támogatja a hosszú távú együttműködést az UNIDO-val, mivel a szervezet által képviselt célok, az ipari fejlesztés és a társadalmi felzárkózás egybevágnak a kormány elképzeléseivel. Úgy vélte, Magyarország példává válhat a többi ország számára a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés területén elért eredményei miatt. MTI

Cseresnyés: 2017 elején 2 millió nő dolgozott

Idén is pályázhatnak a kis-, közepes és nagyvállalatok, valamint a költségvetési szervek a Családbarát munkahely címre – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nők a családban és a munkahelyen című konferencián.
Novák Katalin közölte, 2017-ben a pályázat keretösszege 60 millió forint, egy pályázó legfeljebb hárommillió forintot nyerhet el.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a nők munkaerőpiaci helyzetéről tartott előadásában azt mondta, 2010-ben Magyarországon mélyponton volt a gazdaság és a foglalkoztatottság, körülbelül 1,7 millió nő dolgozott, a munkanélküliségi mutató pedig majdnem 11 százalék volt a körükben.
2017 elején viszont már kétmillió nő dolgozott, a munkanélküliség mutató pedig 4,7 százalékra esett vissza esetükben – ismertette. MTI

(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Cseresnyés: képzésekkel is segíti a kormány a kkv-k munkavállalóinak digitális fejlődését

Képzésekkel is segíti a kormány a kis- és közepes vállalkozások (kkv) munkavállalóinak digitális fejlődését, az európai uniós forrásokból megvalósuló támogatásokra a kkv-k folyamatosan pályázhatnak – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) 34. országos közgyűlésén.

Az államtitkár tájékoztatott a magyar kisiparosok aktuális helyzetéről, a kkv-kat érintő digitális hatásokról, illetve azok digitális fejlődését segítő európai uniós támogatásokról. Hangsúlyozta, hogy a magyar kkv-szektorban az uniós átlagnál – 67 százalék – magasabb a foglalkoztatási arány, eléri a 70 százalékot. A 2015-ös adat alapján Magyarországon a mikrovállalkozások 848 ezer embert foglalkoztattak, a kisvállalkozások 461 ezret, míg a középszintű vállalkozások 400 ezret.     

Az államtitkár elmondta, annak érdekében, hogy a kkv-k versenyképesek tudjanak maradni, szükség van a digitalizációra és az automatizációra, amihez elengedhetetlen a technológiaváltás és a munkavállalók képzése. Kiemelte, hogy a digitalizáció kihívásai a logisztika, a feldolgozóipar, az építőipar, az irodai adminisztráció és bizonyos szolgáltatások területén a legjelentősebbek. Mivel gépek a digitalizáció segítségével kiváltják az emberi munkaerőt, ezért a kkv-k számára kényszer lesz az új kihívásoknak való megfelelés – fejtette ki.     

Cseresnyés Péter elmondta, fontos a szakmai tudásszint emelése és az alacsonyan képzett munkavállalók képzése. Hozzátette: a szakpolitikai célok elérését, így a kkv-k felkészítését az Ipar 4.0 folyamataira, 7 projekt segíti a Gazdasági innovációs és operatív programban (Ginop). A mikro, kis- és középvállalkozások munkahelyi képzéseire 20 milliárd forint európai uniós támogatás áll rendelkezésre.

A digitális szakadék csökkentésére 22,9 milliárd forint, az idegen nyelvi készségek fejlesztésére 15 milliárd forint, a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztésére 2,5 milliárd forint, a munkaerőpiacra lépést 214 milliárd forinttal támogatják, valamint 160 milliárd forint jut az ifjúsági garancia, és 30 milliárd forint a gyakornoki programra. MTI

Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a “negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

Cseresnyés: 2010-hez képest 690 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Jelentősen, 690 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010-hez képest, a munkavállalók nagy része, csaknem 480 ezer dolgozó a versenyszférában helyezkedett el – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt foglalkoztatási adatokra reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint a 2017. január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 368 ezer volt, 106 ezerrel – 2,5 százalékkal – több, mint egy évvel korábban.  A január-márciusi időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 66 ezerrel, 207 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent.

Cseresnyés Péter kiemelte: a munkanélküliség már 56-57 hónapja folyamatosan csökken, miközben a munkavállalók jelentős részét a versenyszféra szívja fel, mindez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság fejlődik. Ez a fejlődés pedig megköveteli, hogy a jól képzett szakemberek minél nagyobb számban álljanak rendelkezésre.
Beszámolt még a munkahelyvédelmi akció eredményeiről, valamint a fiatalok foglalkoztatási mutatóiról is. Az államtitkár elmondta, hogy a munkahelyvédelmi akció 2013-as indulása óta több mint 500 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a programnak köszönhetően.

A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásáról közölte: 2010-ben a foglalkoztatottságuk nem érte el a 20 százalékot, most 28 százalék felett van ez az arány. A korosztály munkanélküliségi mutatója 2010 környékén meghaladta a 20 százalékot, míg jelenleg 11 százalék alá csökkent, ami jóval az uniós átlag felett van.
Az NGM az MTI-nek eljuttatott közleményében ismertette: a 2017 első negyedévi adatok szerint 121 ezerrel dolgoztak többen a versenyszférában Magyarországon, mint egy éve.

A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási aránya egy év alatt 2 százalékpontot javult, így 67,1 százalékra emelkedett. A 15-24 éves korosztály foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal 28,4 százalékra javult, így a fiatalok közül összesen mintegy 300 ezren dolgoznak. A két nem foglalkoztatási rátája a rendszerváltoztatás óta még soha nem volt ilyen magas az év első három hónapjában, ami a tárca szerint egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac növekedésének köszönhető.
A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, például a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. MTI

Cseresnyés: fizet az állam annak, aki otthagyja a közmunkát

Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, “egyfajta bónuszt” kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t.
Cseresnyés Péter szerint a program több ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítheti elő a versenyszférában.


Az államtitkár úgy vélte, a támogatás ösztönzést jelent a közfoglalkoztatottak számára, hogy még a közfoglalkoztatási jogviszonyuk lejárta előtt elhelyezkedjenek a versenyszférában, ahol magasabbak a bérek, amit kiegészít az elhelyezkedési juttatás is. A juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével, 22 800 forinttal, amelyet havi bontásban, utólagos folyósítással kapnak meg a jogosultak – ismertette.

Az államtitkár közölte: a kormány célja, hogy növelje a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát. Segíteni kell a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el – közölte Cseresnyés Péter.

Az elhelyezkedési juttatás azokat illeti meg, akik a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyuk helyett a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesítenek az elsődleges munkaerőpiacon és akik a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak – ismertette.
Az év végéig tartó programot az NGM koordinálása mellett a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok és a járási vagy fővárosi kerületi hivatalok valósítják meg. MTI

1 2 3