Folytatódnak a kerékpársportos fejlesztések a muraföldi térségben

Tovább folytatódnak a már elkezdődött kerékpársportos fejlesztések a Nagykanizsa és a nyugati határszél között elterülő, új nevén Murafölde térségben.
Cseresnyés Péter, a körzet országgyűlési képviselője a Lispeszentadorjánban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a 83 települést magába foglaló térség az előző században a magyar olajipar központja volt, amely akkor jelentősen élénkítette a helyi gazdaságot.
Hozzátette: az olajforrások kiapadása az itt lakók elszegényedéséhez vezetett, ezért a Mura Program keretében most a turizmus – azon belül is a kerékpáros turizmus -, valamint az agrárium fejlesztésével igyekeznek fellendíteni a környék gazdaságát.

(Fotó: Cseresnyés Péter – Facebook)

„Az elmúlt években több tíz kilométer új kerékpárutat építettünk, illetve száz kilométeres nagyságrendben jelöltünk ki kerékpárúra-útvonalakat a már meglévő úthálózaton” – jelentette ki Cseresnyés Péter, aki emlékeztetett rá, hogy Zalakarosról Nagykanizsa érintésével kerékpárúton már elérhető a horvátországi Kapronca és Csáktornya, a közeljövőben pedig egy nemzetközi pályázat segítségével kerékpárutas összeköttetést létesítenek Nagykanizsa, Zalakaros, a Kis-Balaton és a Balaton-kör között.

Hozzátette: ezzel párhuzamosan figyelmet fordítanak az alacsonyabb rendű utak állapotának javítására, felújítására is.
Cseresnyés Péter, aki egyúttal az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára is, kiemelte: a számos természeti értékkel rendelkező Muraföldén öt-hat, a lipseszentadorjánihoz hasonló túraközpontot kívánnak kialakítani a bakancsos és a biciklis turisták számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagykanizsai Csónakázó-tó mellett működik az ország egyik legszínvonalasabb mountain-bike pályája.

„A sport és a turizmus kéz a kézben járnak” – hangsúlyozta Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke, aki hangoztatta, hogy a vasárnap megrendezett Tour de Zalakaros a maga közel háromezer fős résztvevőjével – a Tour de Pelso után – az ország második legnagyobb tömegeket megmozgató országúti kerékpáros szabadidősport rendezvénye, így annak turisztikai hatása sem elhanyagolható.

A Magyar Turisztikai Szövetség elnöki tisztét is betöltő sportvezető szerint ezért érdemes elgondolkozni a verseny egy nappal való kibővítésében, vagy a kerékpárosok által kedvelt környéken egy másik verseny megszervezésén.
Princzinger Péter beszélt arról is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség tanulmányútjait követően a külföldi kerékpáros szaklapokon keresztül idén Murafölde és Zalakaros környékének természeti, turisztikai és gasztronómiai értékeire hívja fel az európai országok biciklis turistáinak figyelmét. MTI

Cseresnyés: a Mura térségi zártkertekben akár kivit is termeszthetnek

A Mura térségében a volt szőlőterületek, zártkerti ingatlanok egyik újrahasznosítási lehetőségét kínálja a kivitermesztés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura Program miniszteri biztosa szombaton Becsehelyen.

Cseresnyés Péter Magyarország legnagyobb, mintegy négyhektáros kiviültetvényének szüreti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a térség gazdasági-turisztikai fejlesztését célzó Mura Program egyik példája lehet a dél-zalai dombokon terjedő kivitermesztés.

(Miklós Ákos Márton a termést nézi négyhektáros kiviültetvényén a Zala megyei Becsehely közelében 2017. július 28-án. MTI Fotó: Varga György)

A Becsehely határában elterülő, országosan is egyedülálló kiviültetvény is azt mutatja, hogy az elhagyott szőlőültetvények és zártkerti ingatlanok újrahasznosításához a kivit is sikerrel alkalmazhatják – tette hozzá.
Az államtitkár kifejtette: a Mura Program egyik alapvető célja, hogy megerősítse a térségben a mezőgazdaságot, hogy jövőképet biztosítson azoknak a gazdálkodóknak, akik továbbra is a föld megműveléséből akarnak megélni. A becsehelyi ültetvény eredményei láttán már most lenne 10-20 hektárnyi további terület, amelyen más gazdálkodók ugyancsak kivitermesztésbe fognának, „küzdünk azért, hogy támogatható telepítésű növény legyen a kivi” – jelezte Cseresnyés Péter.

A családi gazdaságot irányító Miklós Ákos Márton elmondta: ma még talán unikálisnak számít a kivitermesztés, de a Nagykanizsa-Letenye-Lenti vonalon húzódó dombvidéken ehhez ideálisak a körülmények. Különleges a klíma, ezért télen nem fagynak el a gyümölcsök, megfelelőek a talajadottságok, a gyümölcsnek nincsenek kártevői, ezért semmiféle vegyszeres növényvédelmet nem igényel, csupán megfelelő tápanyagot és öntözést kell biztosítani.

Hozzátette, hogy az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt száz évvel ezelőtt még Új-Zélandon sem ismerték, a közelmúltra pedig már a szigetország lett az egyik legnagyobb termelő a világon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországon nem a globális felmelegedésnek köszönhetőek az ideális viszonyok, akár évtizedekkel ezelőtt is lehetett volna kivit termeszteni, csak mostanáig nem fedezte fel senki az ebben rejlő lehetőségeket. MTI

Kerékpárút épül a Mura térségében

Nagykanizsa és a Mura-parti települések között összesen 38 kilométernyi kerékpárutat jelölnek ki, illetve építenek a Mura program keretében, nagyobbrészt európai uniós forrásokból – közölte a program miniszteri biztosa pénteki, nagykanizsai sajtótájékoztatóján.

Cseresnyés Péter – egyben a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) – kifejtette: a kerékpárutak fejlesztéséről szóló, január 11-én megjelent kormányhatározat a már korábban elfogadott Mura programból két bicikliút építését támogatja. Együttesen több tízmillió forint jut a Nagykanizsától Szepetneken és Semjénházán át Murakeresztúrra vezető 22 kilométernyi, kerékpározható út kijelölésére, valamint a Murakeresztúrt Őrtilossal összekötő, részben a Mura töltésén kialakítandó 16 kilométeres kerékpárút építésére.

A 22 kilométeres kerékpárutat meglévő útvonalakon még az idén kijelölik, a 16 kilométeres új útvonal kiépítését pedig 2019-re kell befejezni. Az új szakaszok már meglévő hálózatokhoz csatlakoznak, így például a balatoni biciklikörútról a Kis-Balaton és Zalakaros érintésével Nagykanizsára már ma is el lehet jutni, de a dél-zalai városból majd a Mura partja is elérhetővé válik két keréken – emelte ki Cseresnyés Péter.

A mintegy 9 milliárd forintos Mura program miniszteri biztosa szólt arról is, hogy megkezdődött az előkészítése több más programelemnek is, így a Zalaerdő Zrt. kisvasúti fejlesztésének, Letenye közelében pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fejlesztésének tervezése, amelyek a kerékpárutakkal együtt a Mura régiójában lévő természeti kincsek megismerését szolgálják. MTI

(Fotó: Wikipédia)

Indul a Mura nemzeti program

Mintegy 80 település komplex – természeti, társadalmi és gazdasági szférát egyaránt érintő – fejlesztését segíti a Mura nemzeti program – az erről szóló kormánydöntés szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

mura program

A kormányhatározat szerint miniszteri biztos koordinálja a programot, akit a Miniszterelnökséget vezető miniszter nevez ki.
A fejlesztések egy részét uniós társfinanszírozású programok fedezik, így például a Mura-mente komplex élőhely-fejlesztést, benne tanösvényekkel és a területkezelési centrum kialakítását, illetve társadalmi vállalkozások képzését és mentorálását. Ezek közül is előnyben részesülnek a helyi gazdaság fejlesztésére irányuló – kertészeti, agrár-innovációs, halgazdálkodási, agrárgazdasági – projektek, valamint a településfejlesztést szolgáló kezdeményezések.
A Mura programban hazai forrásból finanszírozható például a Zalaerdő Erdészeti Zrt. által irányított erdei kisvasút-korszerűsítés. MTI

A programot Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, államtitkár kezdeményezte.