Cseresnyés: hat év alatt több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

A foglalkoztatottak száma több mint két éve 4 millió felett van, több mint 600 ezerrel nőtt 2010 óta, a munkanélküliségi ráta a 2010-es kormányváltás óta kevesebb mint felére csökkent, 26 éve nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most, a magyar reformok működnek – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden budapesti sajtótájékoztatóján.

cseresnyés péter államtitkár

Az államtitkár kifejtette: a foglalkoztatottak számának növekedése elsősorban a versenyszférában bekövetkezett bővülésnek köszönhető, ahol 380 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. A munkanélküliségi ráta az elmúlt hat évben közel 12 százalékról 5,5 százalékra süllyedt.
A foglalkoztatás bővülésében jelentős szerepe volt a kormány gazdaságösztönző és adópolitikájának valamint foglalkoztatási programjainak – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

A férfiak és a nők körében is javultak a mutatók, a férfiak foglalkoztatottsága meghaladja a 70 százalékot, a nőké pedig közel 60 százalék. A fiatalok foglalkoztatottsága is javult, a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája 15 százalék alá süllyedt, foglalkoztatottságuk megközelíti a 30 százalékot. A fiatalok munkanélküliségi rátája 2010-ben közel 30 százalék volt, foglalkoztatottságuk pedig nem érte el a 20 százalékot – tette hozzá.

A foglalkoztatást segítő programok közül kiemelte a munkahelyvédelmi akciót. Mint elmondta, a munkahelyi kedvezmények áprilisban közel 900 ezer munkavállaló foglalkoztatásához nyújtottak segítséget, 2013 óta több mint 400 milliárd forint kedvezményt vettek igénybe a foglalkoztatók. Az államtitkár kiemelte emellett az Ifjúsági garancia program valamint a rugalmas foglalkoztatás elősegítésének ösztönző hatását is.

A foglalkoztatást a kormány adópolitikája is segíti, mondta. Jövőre többek között nőnek a munkavállalók mobilitását segítő adókedvezmények, többet lehet lakhatási támogatásra fordítani, emelkedik a saját gépkocsival történő munkába járás költségtérítése.

Az államtitkár kifejtette: a foglalkoztatottak számának növekedése, a munkanélküliség csökkenése azt jelenti, a “segély helyett munka” jó irány.
Cseresnyés Péter kérdésekre válaszolva a Brexittel kapcsolatban azt mondta, az eddigi információk alapján azokat, akik már ott dolgoznak, nem érintik a változások. Hozzátette, ahogy eddig is, várják haza a kinn dolgozó magyarokat, nagy igény van a jól képzett munkaerőre. MTI

Cseresnyés Péter: már több mint 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés

Már több mint 3 éve, 40 hónapja folyamatos a reálbér növekedés, a keresetek nominálisan és reálértékben is emelkedtek – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva. Az NGM közleményében kiemelte a versenyszféra rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülését.

cseresnyés péter államtitkár
A KSH közlése szerint áprilisban 6,4 százalékkal magasabbak voltak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel azelőtt, a nettó bérek – a jövedelemadó kulcsának csökkentése miatt – 8,0 százalékkal emelkedtek.

Cseresnyés Péter kiemelte: az elmúlt 4 hónapban 7,5 százalékos volt a reálbér emelkedés. A köz- és a versenyszférában is jelentős volt a béremelkedés – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rendkívül alacsony infláció miatt a bérek nominálisan és vásárló értéküket tekintve azonos mértékben emelkedtek.
A pénzügyi területeken volt a legmagasabb, a mezőgazdaságban pedig a legalacsonyabb a bruttó átlagkereset – mondta az államtitkár.
Az év további részében is béremelésre számítanak, például a versenyszférában, ugyanis a kereskedelemben a munkaerő megtartása miatt a munkáltatók már emelték a fizetéseket. Várhatóan ez a tendencia a versenyszféra más területein is folytatódik majd – fogalmazott Cseresnyés Péter.

Az NGM kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy a versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – rekordmértékű, 77 ezres létszámbővülés ment végbe 2015 áprilisához képest. A magyar gazdaság folyamatos bővülésének, a vállalkozásoknál és a közszférában megvalósuló béremeléseknek, az alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a Munkahelyvédelmi Akciónak köszönhetően folyamatosan nőnek a reálbérek Magyarországon – írták.

Ismertették, hogy január-áprilisban a bruttó kereset 256 500, a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 170 600 forint volt. A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó keresetek átlagát 177 700 forintra becsüli a statisztikai hivatal, a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 274 100, a költségvetési intézményeknél 263 500, míg a nonprofit szervezeteknél 244 000 forint volt a bruttó keresetek átlaga az év első harmadában.

A közfoglalkoztatással szűrt reálbér-emelkedés mindhárom szektorban kiemelkedő mértékű, így a vállalkozási szférában 6,6 százalékos, a költségvetési szférában 12,2 százalékos, a nonprofit szektorban pedig 7,6 százalékos volt a január-április hónapok átlagában – írta a gazdasági tárca közleményében. MTI

Cseresnyés: a közmunkásokat terelnék az elsődleges munkaerő-piacra

Szél Bernadett LMP-s képviselő a Parlament mai ülésén arról beszélt, hogy míg egyes régiókban továbbra sem lehet munkahelyet találni, máshol munkaerő-hiányról érkezik jelzés.
A kormány leszorította a béreket, s ennek következménye, hogy a kivándorlás kezelhetetlen méreteket ölt. A kormánypárti képviselőkhöz fordulva azt mondta, urizálnak, “off-shoroznak”, külföldi tőkének, haveroknak kedveznek, eközben a dolgozók háromnegyede átlagbér alatt keres, négy millió ember létminimum alatt él.
A magyar növekedés már a legrosszabb között van az unióban, Magyarország összeszerelő üzemmé vált.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter államtitkár azt mondta: félrevezetőek a képviselő által elmondottak. 2010 óta 600 ezerrel többen dolgoznak, a munkába bekapcsolódók száma évről-évre nő. Közülük 370 ezer a versenyszférában helyezkedett el.
Pár éve még kizárólag a munkanélküliség volt a probléma, onnan jutottak el oda, hogy a munkaerő-hiányt hogyan pótolják. Ugyanakkor globális hiányról nincs szó, ahol ez felmerül, ott kapcsolatban vannak cégekkel, felnőttképző intézményekkel, hogy a problémát megoldják – rögzítette.
Közfoglalkoztatásból is egyre több embert igyekeznek átterelni az elsődleges munkaerő-piacra. MTI (Fotó: Botár Gergely/kormany.hu)

Cseresnyés: növelni kell a foglalkoztatottak számát

Az uniós tervekhez hasonlóan Magyarország is a 75 százalékos foglalkoztatást szeretné elérni 2020-ig, szemben a jelenlegi 68 százalékkal – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára Kecskeméten, a XXVI. Országos HR konferencia és kiállítás nyitónapján szerdán.
Hozzátette, napjainkban mintegy 4,3 millió a foglalkoztatottak száma az országban, amelyet 4,5-4,6 millióra kell emelni a cél eléréséhez.
Hangsúlyozta, hogy a növekedést nagyban elősegítik a kormány munkaerő-piaci programjai is.

cseresnyés péter államtitkár

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) által szervezett szakmai tanácskozáson az NGM államtitkára hangsúlyozta: új folyamatok jellemzik a foglalkoztatáspolitikát, amire időben reagált a kormányzat és az elindított munkaerőpiaci-ösztönző programok már éreztetik hatásukat. Elmondta, a 2008-ban indult gazdasági válság leginkább Európát rázta meg, s bár még mindig nem sikerült minden államnak megoldani a problémákat, a magyar gazdaság 2012-2013 óta “elkezdett pörögni”, ami a foglalkoztatásban is érzékelhető.
Az államtitkár a munkaerő piacról elmondta: az elmúlt öt évben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A közfoglalkoztatottak és a külföldön munkát vállalók nélkül is több mint 4 millióan dolgoznak az országban.
Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy a munkaerőpiacot a kereslet és a kínálat egyensúlytalansága jellemzi, ahol egyszerre jelentkezik a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A területi különbségek eltűntek, és aki akar dolgozni, az talál magának munkát, mert a jól képzett munkaerőre szükség van – tette hozzá. Kifejtette, a kormány ösztönzi a foglalkoztatás növelését, és a szabad vállalkozói zónák létrehozása is ezt a célt szolgálja, hiszen az ott beruházó, munkahelyet teremtő vállalkozások jelentős kedvezményeket kaphatnak.
Az államtitkár hozzátette, hogy sikeres a három éve bevezetett munkavédelmi akcióterv is, azokat a munkaadókat támogatják különféle kedvezményekkel, akik hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztatnak. Ösztönzik azt is, hogy a közfoglalkoztatottakat átvezessék a versenyszférába.
Közölte, a fiatalok elhelyezkedését az ifjúsági garancia programmal, a vállalkozóvá válásukat pedig képzésekkel segítik. Az államtitkár elmondta: a képzés végén egy üzleti tervet kell készíteniük és a legjobbak maximum 3 millió forintos támogatást kaphatnak vállalkozásuk beindításához.
Cseresnyés Péter a közeljövőben várható változások közül kiemelte a munkaerő-mobilitás támogatását, amelynek révén öt évig lehet majd igénybe venni a lakhatási támogatást és tervezik a jelenlegi 9 forintos kilométer-elszámolás, 15 forintra emelését is. MTI

Cseresnyés: az agyelszívás üteme csökkent

Parlamenti beszámoló a hétfői ülésnapról. Gúr Nándor (MSZP) szerint egyre erősebb agyelszívás sújtja Magyarországot. Rámutatott: a távozók 75 százaléka 40 év alatti, a külföldi munkavállalást pedig a lakosság 15 százalékánál merül fel.
Mikor szabnak féket konkrét intézkedésekkel az elvándorlásnak? – kérdezte.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a be- és visszaáramlás is növekedett, így az agyelszívás üteme nem nőtt, inkább csökkent. A munkaerő nemzetközi mozgása nem sajátosan magyar jelenség – szögezte le.
A régióban a magyarországi elvándorlás szerinte a legkisebb ütemű, nálunk 2-3 százalék körüli, ezért túlzottnak nevezte az aggodalmat.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 107 igen szavazattal, 37 nem mellett elfogadta. MTI

Cseresnyés Péter: a reálbér-emelkedés mögött gazdasági növekedés, kormányzati intézkedés, alacsony infláció húzódik meg

cseresnyés péter államtitkár

A reálbérek emelkedése mögött a gazdaság folyamatos növekedése, kormányzati intézkedések és az alacsony infláció húzódik meg – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
A béremelkedésre kedvező hatású kormányzat intézkedések között említette az államtitkár a személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra csökkentését, a munkaadók járulékterheinek mérséklését.
Cseresznyés Péter kiemelte, hogy közfoglalkoztatás nélkül a reálbér emelkedés 7 százalék lett volna januárban az előző évihez képest, a vállalkozásoknál 5,8 százalékkal, a közszférában 10,5 százalék nőttek a reálkeresetek.
Szerinte a tendencia 2016-ban folytatódik, jelentős munkaerőigény alakult ki a munkaerőpiacon, a jó szakképzett munkaerőt meg kell fizetni. A közszférában az idén bizonyos foglalkoztatási ágakban béremelkedés volt, ez is segíti a reálbérek emelkedését.
A versenyszférában 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a közszférában 20 ezerrel több közfoglalkoztatott dolgozik 2016. januárban, mint az előző év januárjában. A különbség azt mutatja, hogy a gazdaság növekszik, és a versenyszférában jelentős munkaerő igény alakult ki, a legnagyobb foglalkoztató a feldolgozóipar, és a szállítás volt, ez a két terület 30 ezer új munkavállalót alkalmazott az elmúlt egy évben – tette hozzá az államtitkár. MTI

Cseresnyés: az állami vezetőknek versenyképes jövedelmet kell biztosítani

cseresnyés péter államtitkár

Szél Bernadett (LMP) a Parlament e heti ülésén azt követelte, hogy ne az állami vezetőket stafírozza ki a kormány, hanem a dolgozók bérét emelje. Szerinte ha az állami vezetőkről van szó, a kormány hamar belátja, hogy bérfelzárkóztatásra van szükség, de ha a dolgozók magyar emberekről, akkor rögtön előjön a kis lépések politikájával. Ez a kétsebességes Magyarország – hangoztatta. Példaként a jegybank vezetőinek múlt héten megemelt milliós fizetését említette.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a béremelést azzal indokolta, az állami vezetőknek versenyképes jövedelmet kell biztosítani.
Szólt arról, hogy 2010 és 2015 között 10 százalékkal emelkedtek reálbérek, a minimálbér nettó és bruttó összege is jelentősen emelkedett.
Hozzátette: az Eurostat adatai szerint 2004 óta a magyar átlagbér az uniós átlag 26 százalékáról 29 százalékára nőtt. MTI

Cseresnyés: februárban indul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program

cseresnyés péter államtitkár

Hétfőn indítja el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába című foglalkoztatást segítő programot.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára korábban elmondta: a kormány több foglalkoztatást segítő programot is indít 2016 első felében, amelyek közül a február elsején induló projekt lesz az első.

Az új program tervezett keretösszege 3 milliárd forint, amelynek révén a kormány tervei szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.

Az államtitkár elmondta, ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is. MTI

Megkezdődött a kötelező betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtés Cseresnyés Péter választókörzetében

Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő választókerületében is megkezdődött a Fidesz által kezdeményezett kötelező betelepítési kvóta elleni petíció aláírásgyűjtése.

betelepítés petíció

Nagykanizsán a Fidesz irodában (Nagykanizsa, Sugár u.14) hétfőtől-péntekig 9-18 óra között lehet aláírni a petíciót.

Az aláírásgyűjtés az országgyűlési képviselő választókerületének minden településén megtörténik, melyről hirdetményt tesznek közzé – írta Facebook oldalán Cseresnyés Péter.

Mint fogalmazott: ” Meg kell védeni Magyarországot a kötelező betelepítési kvóta ellen!
Csatlakozzon Ön is a petícióhoz, mondjon nemet a jogtalan és értelmetlen betelepítési kvótákra!”

1 2 3 4