Cseresnyés: a Magyarországon működő cégek 97 százaléka magyar tulajdonú, ezek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát

Adópolitikával, az innováció és a hatékonyság ösztönzésével lehet erősíteni a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokat – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kisvállalkozás-fejlesztési kollégiumának kihelyezett ülésén kifejtette: a Magyarországon működő cégek 97 százaléka magyar tulajdonú, ezek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát, miközben az összes nettó árbevételnek csupán a 48 százaléka folyik be hozzájuk.(Cseresnyés Péter megbízólevelét veszi át Áder Jánostól. Fotó: MTI)

Ezen az arányon a hozzáadott érték növelésével és a beruházások bővítésével lehet változtatni, a hazai cégek csak így tudnak fejlődni – közölte az államtitkár.
Magyarország az Európai Unióban tavaly a 22. helyen állt az innovációs rangsorban, a világ fejlettebb részével ellentétben viszont Magyarországon nem a kkv-k az erősek az innovációban, hanem a multinacionális cégek, szerinte ezt a szerepet kellene átvenniük a magyar vállalkozásoknak.

Cseresnyés Péter arról is beszélt, hogy óriás kihívás előtt áll az európai gazdaság, mert Kína, Brazília, Oroszország, Indonézia, Mexikó és Törökország gazdasági súlya egyre növekszik, 2050-re a duplája lesz az európainak. Erre a válasz a technológiaváltás, a robotizáció, a digitalizáció, amivel erősíteni lehet a gazdaságot. A foglalkozások közel 60 százalékában a tevékenységek 30 százaléka automatizálható.

A robotizáció számos munkahelyet vált ki, de új foglalkozások is létrejönnek, amelyek új munkahelyeket teremtenek. Nem váltható ki gépekkel az oktatás, az egészségügy a szociális ellátás területe, továbbá jelentős lesz az igény az informatikai szakemberekre is. A technológiaváltással nem egyenes arányban csökken a foglalkoztatottak létszáma, a cégek nagy többsége nem tervez leépítéseket emiatt – fogalmazott az államtitkár.

Miközben Európában a népesség öregszik, a Távol-Keleten 10-12 év múlva a jelenlegi duplájára, csaknem ötmilliárdra emelkedik a középosztálybeliek száma. Ez Magyarország számára potenciális lehetőség az oktatásban – az orvosképzésben ez már ma is látható -, de a turizmusban is. Az élelmiszeriparban és a vízzel kapcsolatos iparágakban is erősödhet a világban Magyarország szerepe, mert a népességbővüléssel az energiaigény 50, a vízigény 40, az élelmiszerigény pedig 35 százalékkal növekszik 2030-ig – fejtette ki Cseresnyés Péter.

Polay József, a kollégium társelnöke, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a középvárosok népessége egyre csökken Magyarországon, márpedig ennek spirális, öngerjesztő hatásai a helyi gazdaságra és a lakosságra is veszélyesek. A jelenlegi tempóban egy 50 ezres városból néhány évtized múlva alig 30 ezres lesz, ezt a folyamatot gyengítheti a kkv-k megerősítése.

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem (PE) nagykanizsai kampuszigazgatója arról a kutatásról beszélt, amelynek keretében 2015-16-tól vizsgálni kezdték a PE városainak demográfiai mutatóit. Veszprém, Tata, Pápa, Keszthely, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Kőszeg esetében annak az okát keresték, hogy miért csökkent a hallgatói létszám, miközben az egyetemi városok tudományos háttere megerősödött.

Az adatok szerint 1990 óta Magyarországon 5 százalékkal csökkent a népesség, de a PE városai esetén 8-13 százalékos a visszaesés, a szülőképes korú nők aránya pedig még ennél is jobban, 15-20 százalékkal esett vissza a vizsgált hét városban.
Az állami felsőoktatásban 2005-ben még közel 400 ezer hallgató volt, 46 százalékuk Budapesten tanult, 2016-ra 280 ezerre csökkent a hallgatói létszám, de már 57 százalékuk tanult a fővárosban.

A vidéki felsőoktatásból nagyjából “eltűnt” 100 ezer hallgató, a fele a korábbinak, márpedig a vállalkozások és a települések jövőjét nagyban meghatározza, hogy élnek-e ott fiatalok, akik helyben tanulnak és vállalnak munkát – fejtegette a kampuszigazgató.
Hozzátette, hogy “a magyar vidéki városok vesztésre állnak a fővárossal és a külfölddel szemben”, azért úgy lehet vonzóvá tenni a vidéket a fiataloknak, ha erősítik a helyi identitást, és modern munkahelyeket hoznak létre.

A következő 20 éven belül elképesztő mértékű ipari átalakulás lesz a negyedik ipari forradalom révén, ebben csak azok a települések, cégek lehetnek nyertesek, amelyek innovatívak lesznek – fogalmazott Birkner Zoltán. MTI

Átvette megbízólevelét Cseresnyés Péter

Átvette megbízólevelét Cseresnyés Péter.
A Fidesz-KDNP politikusa az országgyűlési képviselők választását a szavazatok 48,79 százalékával nyerte meg a Nagykanizsa központú zalai 3-as számú választókerületben. A választási bizottság elnöke elmondta, az április 8-ai választás fegyelmezetten, és a jogszabályi előírásoknak megfelelően lezajlott.
Az új Országgyűlés május 8-án tartja alakuló ülését.

Cseresnyés Péter a Kanizsa TV kérdésére elmondta, a következő ciklusban is folytatja a munkát Nagykanizsa és térsége fejlődéséért.
(Forrás és fotó: Kanizsa Újság)

Cseresnyés: a közfoglalkoztatottak és a nyugdíjasok körében is jelentős a munkaerőtartalék

A közfoglalkoztatottak, a nyugdíjasok és a kisgyermekes anyák is jelentős munkaerőtartalékot jelentenek az elsődleges munkaerőpiac számára – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A nyugdíjasok foglalkoztatásának bővítésére hozták létre a nyugdíjas szövetkezeteket, a kisgyermekes anyák számára pedig egyebek mellett a rugalmas munkaidőbeosztás bevezetése jelenti a megoldást – tette hozzá az államtitkár. Arról is beszámolt, hogy folytatódik a közfoglalkoztatottak versenyszférába jutását segítő program, amelyben 2016-ban 4400-an, tavaly pedig 4700-an igényeltek támogatást.

Cseresnyés Péter emlékeztetett, hogy az eddigi kormányzati foglalkoztatáspolitikai intézkedések három területre összpontosítanak: a képzésekre, a munkaerő mobilitásának fokozására és a foglalkoztatás bővítésére.
 
Közölte, az elmúlt időszakban a szakképzésben, a felnőttoktatásban és a felnőtt képzésben is jelentős változások történtek, mindezek azt szolgálták, hogy a képzések alkalmazkodjanak a piaci igényekhez.
 
Az államtitkár megjegyezte, hogy a felnőttképzésben idén már lehetőség van rövid időtartamú, körülbelül 30 órás tanfolyamok, úgynevezett betanító képzések indítására, ezek csak a cégek igényeit veszik figyelembe. Példaként említette, ha a vállalat egy új gépet vásárol, akkor ennek a kezelését egy rövid ciklusú képzésben tanulhatják meg a dolgozók, így mindez lehetőséget teremt egy bizonyos munkakör gyors betöltésére.
 
A munkaerő mobilitását segítő intézkedések közül kiemelte, hogy több mint 30 ezer forinttal nő az albérleti támogatás összege, ugyanis idén a minimálbér 60 százalékára, 82 800 forintra emelkedett az az összeg, amivel a munkáltató havonta segítheti dolgozójának lakhatását.
Továbbra is adómentes a dolgozók elhelyezése azokon a munkásszállókon, ahol egy lakóhelyiségben 1 dolgozót helyeznek el. Ezen felül pedig idén már másodszor írtak ki pályázatot önkormányzatok részére munkásszállók építésére, 5 milliárd forintos keretösszegből.
 
Cseresnyés Péter kiemelte: január 6-tól munkahelyteremtő beruházásokra, 5 milliárd forintos keretösszegben hirdetett pályázatot a kormány a mikro, kis és közepes vállalkozásoknak. A program vélhetően 3000 új munkahely létrejöttéhez járul majd hozzá. MTI

Cseresnyés: belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20-64 év közöttiek foglalkoztatása

Belátható időn belül 75 százalékos lehet a 20-64 év közöttiek foglalkoztatása Magyarországon, amivel eléri az EU által 2020-ra kitűzött célt a korosztály foglalkoztatási arányát tekintve – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Cseresnyés Péter közölte: Magyarország már most 73 százalék feletti arányt tud felmutatni, szemben az Európai Unió 70-71 százalékos átlagával.

Cseresnyés Péter a munkaügyi adatokat részletezve elmondta: a munkavédelmi akció a munkahely megtartásában segít, és a munkába állást támogatja. Az akciónak köszönhetően a munkaadóknál mintegy 580 milliárd forint maradt a kedvezmények miatt. Emellett az ifjúsági garancia szintén jelentős program, amely azon fiatalok foglalkoztatását segíti, akik koruknál fogva sokszor tapasztalatlanságuk, illetve végzettség hiánya miatt nem kapnak munkát. Ez a program mintegy 60 ezer fiatal elhelyezkedést segítette, jelenleg is 20 ezren vesznek részt képzésben – tette hozzá.

Kifejtette, egy másik jelentős program a 25 év feletti, általában tartós munkanélküliek elhelyezkedését segíti. Ennek a programnak a keretösszege több mint 200 milliárd forint, és jelenleg mintegy 60 ezer embert támogatnak a program a révén. A képzésbe bevon emberek száma mintegy 30 ezer – mondta az államtitkár.

Többek között ezeknek a programoknak is köszönhető – emelte ki -, hogy míg 2010-ben a Magyarországon foglalkoztatottak száma nem érte el a 3,8 milliót, addig most 4,45 millió a foglalkoztatottak száma. Elmondta, számuk 1990 óta nem volt olyan magas, mint most, több mint 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma az utóbbi években.

Biztatónak nevezte, hogy a versenyszférában több mint 560 ezren tudtak elhelyezkedni. Így a munkanélküliségi ráta Magyarországon most 4 százalékos – 183 ezer munkanélküli van -, ami uniós összevetésben is igen kedvező – mondta Cseresnyés Péter. MTI

Cseresnyés: az informatika kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak

Az informatikai fejlesztések iparága egy kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az építészeti tervező szoftvereket fejlesztő Graphisoft ötszázadik munkavállalójának alkalmazását ünneplő rendezvényen elmondta, eddig több tucat cég jelentkezett a kormány közelmúltban meghirdetett, 4 ezer informatikai fejlesztő képzését célzó programjára.

Emlékeztetett, a programba jelentkezők 3-4 hónapos alapképzést követően helyezkedhetnek el a részt vevő vállalatoknál, amelyek saját területükön viszik tovább a képzést.
Cseresnyés Péter szólt a kedvező magyarországi foglalkoztatottsági adatokról is, kifejtve, hogy a 2011-es 3,8 millióról az idei év második felére 4,4 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliség 4,1 százalékra csökkent, aminél csak Máltán, Németországban és Csehországban mérnek alacsonyabbat az Európai Unióban.
Ezen kedvező mutatók mögött – az erről szóló kritikák ellenére – nem a közfoglalkoztatás áll, ugyanis az abban részt vevők száma 2010 óta 100-110 ezerrel emelkedett, míg a versenyszférában 500 ezerrel dolgoznak többen – jegyezte meg az államtitkár.
Kiemelte továbbá, hogy a 2010-es 800 ezerről 350 ezerre csökkent az ország inaktív munkaerő-tartaléka, vagyis azoknak a száma, akik rövid időn belül bevethetők a munkaerőpiacon.
Ezzel egyidőben azonban a hét évvel ezelőtti 15 ezerről 50 ezer nőtt az üres álláshelyek száma a versenyszférában, miközben az állami foglalkoztatóknál szinte változatlanul 15 ezer körül van ez a szám. MTI

Cseresnyés javaslatára csökken az adó

Az Országgyűlés november 14-én elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár.

A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament.
2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés.
Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra.
A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja 94 400 forintra, illetve magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20-ról 19,5 százalékra csökken. MTI

Olcsó munkabérű keleti munkavállalókkal pótolnák a magyar munkaerőt?

Volner János (Jobbik) a Market építőipari cég vezetőjének nyilatkozatát idézte, miszerint rövid időn belül távol-keleti munkásokkal pótolnák a magyar munkaerő-hiányt.
Az Országgyűlés hétfői ülésén az interpellációk sorában azt kérdezte, terveznek migránsokat betelepíteni Magyarországra, hiszen korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén arról beszélt, hogy rövidesen hazánk is oda jut, hogy olcsó munkabérű migránsok betelepítésével kell a munkaerő-hiányt pótolni.
Az rendben van, hogy 600 ezer ember az alacsony fizetések miatt külföldre kényszerül, azaz elüldözik a magyar embereket, és őket olcsó munkabérű keleti munkásokkal pótolnák? – firtatta a jobbikos politikus.

(Fotó: MTI archív)

Cseresnyés Péter államtitkár Vona Gábor Jobbik elnök kvótarendszerről szóló nyilatkozatát hozta válaszul, miszerint amíg ez pár ezer emberről szól, ezen lehet gondolkodni.
Szerinte a jobbikos képviselő nem tesz különbséget az illegális migránsok, a külföldi befektetők és a munkavállalás céljából, harmadik országból ideérkező vendégmunkások között.
Utóbbiak csak átmenetileg, munkavégzés céljából vannak itt, és ennek lejárta után elhagyják az országot. Az érintettek csak korlátozott számban kaphatnak munkavállalási engedélyt – közölte.
Az államtitkár kijelentette: magyar munkavállalókat szeretnének a magyar munkahelyekre, és ennek jegyében alakították át a szakképzést is.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 109 igen és 34 nem szavazattal jóváhagyta. MTI

Cseresnyés: öt éve folyamatosan emelkednek a keresetek

A keresetek emelkedése a gazdaságfejlesztő és foglalkoztatást segítő programoknak köszönhetően csaknem öt éve folyamatosan tart – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az államtitkár szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: az első nyolc hónapban a nettó bérek 2010 hasonló időszakához képest több mint 50 százalékkal emelkedtek a többi között a családi adókedvezménynek is köszönhetően. A nettó béremelkedés a kedvezmények nélkül is meghaladja a 46 százalékot – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy minden ágazatban jelentős a béremelkedés, bár a vállalkozásoknál az átlagosnál alacsonyabb a reálbér növekedése, mert a kormányzat jelentős életpálya modellekkel próbálja segíteni a közszférában dolgozó munkavállalókat.

Kiemelte, hogy az átlagos reálbér növekedés hónapok óta 10 százalék feletti, a versenyszférában a fizikai munkát végző dolgozók bére emelkedett a legjelentősebben, 14 százalékkal.

Az ágazatok közti különbség kezd eltűnni, az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók bére is emelkedett, ami arra vezethető vissza, hogy komoly igény van a munkaerőre – tette hozzá.
Az NGM közleménye szerint a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi többletbér az idén.

A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően, amely a minimálbérek emelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentését is tartalmazza, a vállalkozásokat a tervezett 2 százalékponton felül további fél százalékpontos járulékcsökkentés is segíti jövőre. Ezzel a cégek összesen mintegy 200 milliárd forintos adócsökkentésben részesülnek, amit a munkahelyvédelmi akció kedvezményei tovább növelnek – közölte az NGM. MTI

Kerékpárversenyt nyert Letenyén Cseresnyés Péter államtitkár

A történet:
Szombaton kora délután a Letenyei Hóvirág Óvoda Mozdulj Letenye címmel rendezte meg a III. Jótékonysági futóversenyt, amelyen kerékpárosok is rajthoz álltak.
A tavalyi rendezvényen is megjelent Cseresnyés Péter, aki 2016-ban azt a könnyelmű ígéretet tette a kisvárosban, hogy az idei versenyen ő is rajthoz áll versenybiciklivel.

Így is történt. A rajtot Farkas Szilárd letenyei polgármester indította, a bringások a Letenye-Tótszerdahely-Tótszentmárton-Becsehely-Letenye etapon – ami cirka 20 kilométer – hajtottak végig, a versenyt Cseresnyés Péter nyerte 39 perc 2 másodperces szintidővel.

(A célba érkezés után Cseresnyés Péter államtitkár)

Az államtitkár a Dél-Zala Press-nek elmondta, az átlagsebessége 28,8-29 km/óra volt, ami nem egy rossz idő, de elég kevés azokhoz a kerékpáros versenyekhez képest, amelyeken szokott indulni.
Mint megtudtuk, a kormánytag a kerékpározás szerelmese, átlag napi 14 órát dolgozik, de ha teheti kerékpárra ül és tekeri a kilométereket.

(Az eredményhirdetésen Cseresnyés Péter, mellette a női kategória győztese Zsohár Andrea és a gyermek kategória legjobbja Zsohár Fanni)

Meglepő módon velünk egészen kedves volt, most nem azt a Cseresnyés Pétert láttuk, aki a hivatalos Fidesz propagandát mantrázza, itt avat, ott avat, ezt nyit meg, azt nyit meg, hanem egészen mást.
Az egyszerű, hétköznapi tanárt, a sportot szerető embert.

A nevezési díjból befolyt összegből óvodai fejlesztő játékokat, eszközöket vásárolnak az apróságoknak.
A versenyről szóló teljes cikket a Letenye Médián ITT OLVASHATJÁK EL.

Cseresnyés: 2010-hez képest közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta, a munkavállalók nagy része, több mint 550 ezer dolgozó a versenyszférában helyezkedett el – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adataira reagálva.

A KSH szerdai közlése szerint a június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 195 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy a versenyszféra 100 ezer dolgozóval bővült, a közfoglalkoztatottak száma pedig jelentős mértékben csökkent, körülbelül 40 ezerrel, az előző évhez képest.

Az államtitkár szerint komoly versenyhelyzet alakult ki a munkaerőpiacon, a munkaadói oldalon nagy az igény a képzett szakemberekre. Mint fogalmazott, két megoldás van erre: az egyik, hogy képzéssel segítsék a munkavállalókat, másrészt a termelékenység növelése érdekében a munkaadóknak technológiát kell váltaniuk, új eljárásokat kell bevezetniük – tette hozzá.

Cseresnyés Péter arról is beszámolt, hogy Magyarországon körülbelül 68-69 százalékos a foglalkoztatási mutató a 15-64 éves korosztályban, amit jóval 70 százalék fölé lehet vinni. MTI

1 2 3 5