Cseresnyés: februárban indul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program

cseresnyés péter államtitkár

Hétfőn indítja el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába című foglalkoztatást segítő programot.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára korábban elmondta: a kormány több foglalkoztatást segítő programot is indít 2016 első felében, amelyek közül a február elsején induló projekt lesz az első.

Az új program tervezett keretösszege 3 milliárd forint, amelynek révén a kormány tervei szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.

Az államtitkár elmondta, ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is. MTI

Cseresnyés: a közszféra béremeléseinek is köszönhető a bérek folyamatos növekedése

A bérek folyamatos, 35 hónapja tartó növekedése a magyar gazdaság bővülésének, a versenyszféra és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak, és a kormány munkahelyvédelmi akciójának köszönhető – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter a KSH legfrissebb adataira reagálva kijelentette: a magyar reformok működnek, a bérek 35 hónapja folyamatosan nőnek, és azok reálértéke is emelkedik.
Kitért arra, hogy a múlt év első tizenegy hónapjában kimagasló mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon, a versenyszférában és a közszférában is, a vállalkozásoknál 4, a költségvetési szerveknél 4,5 százalékos volt a reálbérnövekedés – ismertette.

Hozzátette: a reálbérek emelkedésében a közszférában megvalósult emelések is nagy szerepet játszanak. A rendvédelmi, honvédségi életpályához kapcsolódóan 2015-ben első lépésben a rendőrök, a tűzoltók és a katonák illetménye emelkedett átlagosan 30 százalékkal, és átlagosan évi 5 százalékos illetményemelés valósul meg több éven keresztül. A bérek a pedagógus-életpálya bevezetésével az oktatásban is nőnek. Fontosnak nevezte, hogy a szociális területen mintegy 50 ezer szakdolgozó kapott kiegészítő bérpótlékot, ezt idén is megkapják. Az egészségügyben a korábbi évek béremelését kiterjesztették az ügyeleti díjakra és a műszakpótlékra, valamint a fiatal szakorvosok juttatása is nő.
Külön kiemelte: a pedagógusok bére 2013 óta minden évben nő, összesen átlagosan 50 százalékkal, a pedagógus béremelésre 2013 óta már 236 milliárd forintot fordított a kormány.

Cseresnyés Péter elmondta, hogy a reálbérek közel 3 éve tartó töretlen emelkedését a kiskereskedelmi forgalom növekedése is alátámasztja, 2015 első 11 hónapjában 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A háztartások sokkal pozitívabban látják jövedelmi kilátásaikat.

Kitért arra is, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentősen nőtt idén: az 1,6 százalékosra tervezett infláció mellett az szja 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimum esetében 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósul meg idén. Ilyen mértékű reálbérnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002. óta nem volt. A keresetek a családi kedvezményeket is figyelembe véve reálértéken átlagosan 15 százalékkal többet értek 2015-ben, mint 2010-ben.

A legalább öt főt foglalkoztató cégeknél 57 ezerrel, 3,0 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly novemberben éves összevetésben. A versenyszférában is jelentős a létszámnövekedés, ezen belül a kereskedelemben és a járműgyártásban 9 ezerrel, a szállításban ötezerrel, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban pedig 4300-zal dolgoznak többen – sorolta.
A foglalkoztatottak létszámának hónapról-hónapra ismétlődő növekedése is azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek – húzta alá az államtitkár. MTI

Megkezdődött a kötelező betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtés Cseresnyés Péter választókörzetében

Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő választókerületében is megkezdődött a Fidesz által kezdeményezett kötelező betelepítési kvóta elleni petíció aláírásgyűjtése.

betelepítés petíció

Nagykanizsán a Fidesz irodában (Nagykanizsa, Sugár u.14) hétfőtől-péntekig 9-18 óra között lehet aláírni a petíciót.

Az aláírásgyűjtés az országgyűlési képviselő választókerületének minden településén megtörténik, melyről hirdetményt tesznek közzé – írta Facebook oldalán Cseresnyés Péter.

Mint fogalmazott: ” Meg kell védeni Magyarországot a kötelező betelepítési kvóta ellen!
Csatlakozzon Ön is a petícióhoz, mondjon nemet a jogtalan és értelmetlen betelepítési kvótákra!”

Cseresnyés Péter: Európa szervezett megszállása zajlik

Az október 23-i letenyei megemlékezésen Cseresnyés Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára volt a városi ünnepség szónoka.

cseresnyés péter államtitkár 1

Fotó: Letenye Média

Az államtitkár nyilvánosan most először foglalt állást a migráció kérdésében. Mint mondta:

” – A magyar nemzet 1000 év alatt megtanulta, hogy a szabadságról, a hazáról nem elég csak beszélni, azért harcolni kell a háborúban és tenni kell a békés hétköznapokban is. Minden nemzedéknek megvan a maga keresztje és felelőssége.
Az, hogy kiből lesz hős és ki lesz gyáva, az dönti el, hogy ki veszi a vállára a keresztet és ki nem. A mai kornak is megvan a maga kihívása. Sokan ezt még nem veszik észre vagy nem akarják észrevenni. Úgy gondolják, ha homokba dugják a fejüket, attól majd megoldódnak a problémák. De ez nem így van, dönteni kell.
A magyarok ösztönei mindig is jól működtek. Talán azért is, mert az elmúlt 500 évünk nem szólt másról, mint a szabadságért való küzdelemről.

cseresnyés péter államtitkár 2

Fotó: Letenye Média

Számunkra a szabadság nem magától értendő, nem a szüleinktől kapott örökség, azért minden nemzedéknek újra és újra meg kellett küzdenie. Európa szerencsésebb részén ezt nem értették eddig, de ez a szerencsés időszak most véget ért.
Az európai létformát, a biztonságot, a kultúrát, a hitünket ma olyan veszély fenyegeti, ami veszedelmesebb minden eddigi erőnél, amivel Európa valaha találkozott. A világtörténelem eddigi legintenzívebb népvándorlása és Európa szervezett megszállása zajlik. Milliók menetelnek Európa felé keletről és délről. Ma már azt is tudjuk, hogy a valódi üldözöttek mellett megélhetési bevándorlók, bűnözők, katonák, talán terroristák is vannak.
A történelem során idegenek soha ilyen könnyen nem jutottak be Európába. Sajnos azt kell mondani, Európa mai vezetői sokan eddig még arról is lemondtak, hogy megállítsák és megkérdezzék a menetelőket: kik ők, honnan és miért jöttek?
Mi magyarok 1956 óta tudjuk, nem csak az idegen megszállók és a gyilkosok okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenek és az alkalmatlanok és a köztünk élő napraforgók is, akik saját gyengeségük miatt képesek voltak eladni a saját nemzetük szabadságát. Európa úgy néz ki, ma is tele van alkalmatlan vezetőkkel, tehetetlenekkel, akik feltétel nélküli néma szolidaritást, befogadást, béketűrést követelnek emberektől és megsértik a nemzetek szuverenitását amikor felhatalmazás nélkül, önhatalmúlag milliónyi idegent hívnak meg és osztogatnának szét országok között” – fogalmazott többek között  letenyei beszédében a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár.

Cseresnyés: megszűnik a szakmunkásképzés zsákutca jellege

A foglalkoztatás növekedésében a szakképzés átalakítása is jelentős szerepet játszik, többek között azzal, hogy megszűnik a szakmunkásképzés zsákutca jellege – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

Fotó: Botár Gergely/Miniszterelnökség

A szakképzés új rendszere lehetővé teszi azt is, hogy a szakmunkás végzettséget szerzők felsőfokú képzésben folytassák tanulmányaikat. Eddig a szakmunkások nehezen tehettek érettségit, a jövőben ez könnyebbé válik és így megnyílhat az út számukra is a felsőoktatási intézmények felé – mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi “zsákutca jelleg” is oka volt annak, hogy kevesen tanultak szakmát.
A közoktatástól elválik a szakképzés, így inkább a munkaerő-piaci igények szerint képezhetik majd a szakmunkásokat – mondta az államtitkár. A duális képzésben a szakmára a munkahelyeken tanítják meg a fiatalokat a munkaadók – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy a szakképzés fejlesztését segíti az is, hogy már a második szakmát is ingyen lehet elsajátítani. MTI

Cseresnyés Péter: öt év alatt 555 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

A 2010-es kormányváltás óta 555 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a növekedés döntően a versenyszférában következett be, ahol 332 ezerrel dolgoznak többen, mint öt éve – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán, Budapesten.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter interjút ad a Kanizsa TV munkatársainak 2015. október 23-án Letenyén. Fotó: Letenye Média

Az elmúlt időszak munkaerőpiaci eredményeit értékelő sajtótájékoztatón az államtitkár hozzátette: öt év alatt 64,8 százalékra javult a foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról, míg a munkanélküliségi ráta 6,5 százalékra csökkent az öt évvel ezelőtti 11,6 százalékról. Jól látszik a foglalkoztatás terén is, hogy működnek a magyar reformok – jelentette ki az államtitkár.
A rendszerváltás óta nem volt ennyi embernek munkája Magyarországon, mint most – tette hozzá. Az államtitkár beszámolt arról, hogy a tervek szerint 2015 végén indul a Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése – támogató szolgáltatások című kiemelt projekt és a hozzá kapcsolódó pályázat, amelyre 7,3 milliárd forintot különített el a kormány. A programban részt vevő, a társadalmi és üzleti céllal egyaránt rendelkező, úgynevezett “társadalmi vállalkozások” képzési- és bértámogatásban részesülhetek a vállalkozásfejlesztést, üzleti fenntarthatóságot, valamint munkanélküliek és inaktívak foglalkoztatását elősegítő tevékenységekhez.
Cseresnyés Péter kitért az október elején indult, a 25 év alatti álláskeresők és inaktívak foglalkoztatását támogató, Út a munkaerőpiacra elnevezésű programra is. A 102 milliárd forintból megvalósuló, 2018 végéig tartó projekt segítségével mintegy 96 ezer álláskereső esélyei javulhatnak, csaknem 50 ezren helyezkedhetnek el az elsődleges munkaerőpiacon és nagyságrendileg ugyanennyi ember képzése valósulhat meg a következő években – ismertette.
Cseresnyés Péter szerint a kiemelkedő foglalkoztatási eredmények annak köszönhetők, hogy a kormány a foglalkoztatás növelését helyezte a gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzések fókuszába.
Mint mondta, a 2013-ban indított Munkahelyvédemi akcióterv “eddig soha nem látott mértékű támogatást” biztosított a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásához az alkalmazási költségek célzott csökkentésén keresztül. 2015 augusztusáig a versenyszférában több, mint 310 milliárd forint munkahelyvédelmi kedvezményt vettek igénybe a foglalkoztatók – ismertette. Az akcióterv segítségével 2013-hoz képest 230 ezerrel több hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztatnak a versenyszférában – mondta az NGM államtitkára. MTI

1 3 4 5