Cseresnyés: növelni kell a foglalkoztatottak számát

Az uniós tervekhez hasonlóan Magyarország is a 75 százalékos foglalkoztatást szeretné elérni 2020-ig, szemben a jelenlegi 68 százalékkal – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára Kecskeméten, a XXVI. Országos HR konferencia és kiállítás nyitónapján szerdán.
Hozzátette, napjainkban mintegy 4,3 millió a foglalkoztatottak száma az országban, amelyet 4,5-4,6 millióra kell emelni a cél eléréséhez.
Hangsúlyozta, hogy a növekedést nagyban elősegítik a kormány munkaerő-piaci programjai is.

cseresnyés péter államtitkár

Az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) által szervezett szakmai tanácskozáson az NGM államtitkára hangsúlyozta: új folyamatok jellemzik a foglalkoztatáspolitikát, amire időben reagált a kormányzat és az elindított munkaerőpiaci-ösztönző programok már éreztetik hatásukat. Elmondta, a 2008-ban indult gazdasági válság leginkább Európát rázta meg, s bár még mindig nem sikerült minden államnak megoldani a problémákat, a magyar gazdaság 2012-2013 óta „elkezdett pörögni”, ami a foglalkoztatásban is érzékelhető.
Az államtitkár a munkaerő piacról elmondta: az elmúlt öt évben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A közfoglalkoztatottak és a külföldön munkát vállalók nélkül is több mint 4 millióan dolgoznak az országban.
Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy a munkaerőpiacot a kereslet és a kínálat egyensúlytalansága jellemzi, ahol egyszerre jelentkezik a munkanélküliség és a munkaerőhiány. A területi különbségek eltűntek, és aki akar dolgozni, az talál magának munkát, mert a jól képzett munkaerőre szükség van – tette hozzá. Kifejtette, a kormány ösztönzi a foglalkoztatás növelését, és a szabad vállalkozói zónák létrehozása is ezt a célt szolgálja, hiszen az ott beruházó, munkahelyet teremtő vállalkozások jelentős kedvezményeket kaphatnak.
Az államtitkár hozzátette, hogy sikeres a három éve bevezetett munkavédelmi akcióterv is, azokat a munkaadókat támogatják különféle kedvezményekkel, akik hátrányos helyzetű munkavállalót foglalkoztatnak. Ösztönzik azt is, hogy a közfoglalkoztatottakat átvezessék a versenyszférába.
Közölte, a fiatalok elhelyezkedését az ifjúsági garancia programmal, a vállalkozóvá válásukat pedig képzésekkel segítik. Az államtitkár elmondta: a képzés végén egy üzleti tervet kell készíteniük és a legjobbak maximum 3 millió forintos támogatást kaphatnak vállalkozásuk beindításához.
Cseresnyés Péter a közeljövőben várható változások közül kiemelte a munkaerő-mobilitás támogatását, amelynek révén öt évig lehet majd igénybe venni a lakhatási támogatást és tervezik a jelenlegi 9 forintos kilométer-elszámolás, 15 forintra emelését is. MTI

Cseresnyés: az agyelszívás üteme csökkent

Parlamenti beszámoló a hétfői ülésnapról. Gúr Nándor (MSZP) szerint egyre erősebb agyelszívás sújtja Magyarországot. Rámutatott: a távozók 75 százaléka 40 év alatti, a külföldi munkavállalást pedig a lakosság 15 százalékánál merül fel.
Mikor szabnak féket konkrét intézkedésekkel az elvándorlásnak? – kérdezte.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a be- és visszaáramlás is növekedett, így az agyelszívás üteme nem nőtt, inkább csökkent. A munkaerő nemzetközi mozgása nem sajátosan magyar jelenség – szögezte le.
A régióban a magyarországi elvándorlás szerinte a legkisebb ütemű, nálunk 2-3 százalék körüli, ezért túlzottnak nevezte az aggodalmat.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont 107 igen szavazattal, 37 nem mellett elfogadta. MTI

Cseresnyés: az állami vezetőknek versenyképes jövedelmet kell biztosítani

cseresnyés péter államtitkár

Szél Bernadett (LMP) a Parlament e heti ülésén azt követelte, hogy ne az állami vezetőket stafírozza ki a kormány, hanem a dolgozók bérét emelje. Szerinte ha az állami vezetőkről van szó, a kormány hamar belátja, hogy bérfelzárkóztatásra van szükség, de ha a dolgozók magyar emberekről, akkor rögtön előjön a kis lépések politikájával. Ez a kétsebességes Magyarország – hangoztatta. Példaként a jegybank vezetőinek múlt héten megemelt milliós fizetését említette.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a béremelést azzal indokolta, az állami vezetőknek versenyképes jövedelmet kell biztosítani.
Szólt arról, hogy 2010 és 2015 között 10 százalékkal emelkedtek reálbérek, a minimálbér nettó és bruttó összege is jelentősen emelkedett.
Hozzátette: az Eurostat adatai szerint 2004 óta a magyar átlagbér az uniós átlag 26 százalékáról 29 százalékára nőtt. MTI

„A föld érték, aranybánya” – hangzott el Nagykanizsán

A sertéshús áfájának csökkentése évente 25 milliárd forint megtakarítást jelent a vásárlóknak, vagyis egy négytagú család évente tízezer forintot takarít meg ezzel – jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Nagykanizsán.

nagykanizsa vásárcsarnok

Nagy István a Vásár(olj) Kanizsán! elnevezésű termelői vásár és böllérbemutató kapcsán tartott sajtótájékoztatón egyebek mellett elmondta, hogy az áfacsökkentés „átment” a kereskedőkön, a nagyáruházakban 17 százalékos, a kisebb üzletekben pedig ennél nagyobb mértékű árcsökkenés is tapasztalható.
Az idén 15-20 százalékkal több sertéshús fogy az üzletekben, mint tavaly, ugyanakkor mintegy 10 százalékkal, több mint 3,3 millió darabra nőtt a hazai sertésállomány is – jelezte az államtitkár.

Kitért arra is, hogy a sertéshús minőségének javítása érdekében az FM által kidolgozott védjegyrendszer már több mint 1,3 millió sertésnek nyújt tanúsítványt, vagyis a polcokra kerülő termékek közül nagyjából minden harmadiknak. Az áfacsökkentés legfőbb célja, a sertéshús feketekereskedelmének visszaszorítása is tapasztalható, miközben a tenyészkocák száma máris 6200-zal nőtt.

Február végén, március elején indulnak a sertéstartáshoz köthető vidékfejlesztési programok, amelyek révén 19,8 milliárd forint támogatásra pályázhatnak majd a sertéstelepek korszerűsítésére vállalkozó tenyésztők – közölte Nagy István.

Az MTI kérdésére, hogy mennyire reálisak a várakozások más agrártermékek áfájának csökkentésére, az államtitkár elmondta: a kormányzat nyomon követi a sertéshús áfájának csökkentésével összefüggő hatásokat, folyamatokat, s a gazdaság teljesítőképessége alapján lehet javaslatot tenni arra, hogy más ágazati termék áfája is csökkenjen. A baromfiágazatban azonban nem jellemző olyan nagy mértékben a feketegazdaság, mint a sertések esetében, vagyis ebben a szegmensben „mindenki egyenlő feltételekkel versenyez”, a sertéshús ára pedig még most is magasabb, mint a baromfié – fogalmazta meg.

Egy kérdés kapcsán arról is beszélt, hogy a sertéstelepek technológiai fejlesztése mellett a jól képzett szakemberek iránti igényt is ki kell elégíteni. Az állattartó telepek ugyanis 200-250 ezer forintos nettó fizetésért se nagyon találnak ma már megfelelő képzettségű szakembert, bár a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a mezőgazdasági foglalkoztatók is támogatást kaphattak a munkabérre rakodó járulékok kifizetéséhez.

Cseresnyés Péter, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára – egyben Nagykanizsa és térsége fideszes országgyűlési képviselője – többek közt arról beszélt, hogy a sertéshús áfájának csökkentése mellett közvetett hatásként a foglalkoztatás is növekszik. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében évente átlagosan 900 ezer ember bérterheinek kifizetését támogatja az állam a munkáltatók felé, s ebben a kedvezményrendszerben a mezőgazdasági termelők is szerepelnek.

Említést tett arról, hogy a Nagykanizsán három éve elindított termelői vásár arra is ösztönzi a térségben dolgozó, kerteket művelő, állati termékeket feldolgozó kistermelőket, hogy áruikat közvetlenül a vásárlókhoz juttassák el. Hasonló célt szolgál a hamarosan a kormány elé kerülő Mura program, amelynek célja, hogy nagykanizsai kereskedelmi központtal a helyi termékek előállítását ösztönözze a térségben.
Arra biztatják a termelőket, hogy műveljék meg kertjeiket, s az örökölt tudásukat felhasználva még jobb, ízletesebb és egészségesebb termékeket állítsanak elő, hiszen „a föld érték, aranybánya”.

Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy kevés olyan város van, ahol a jelentős kereskedelmi hagyományokkal rendelkező nagykanizsaihoz hasonló méretű vásárcsarnok található. A termelői vásárok sorozata ma már azzal jár, hogy egyre több őstermelő hozza el áruját, a vásárlók pedig ezáltal egészségesebb termékekhez juthatnak. MTI

(Fotó: A Nagykanizsai Vásárcsarnok.Dél-Zala Press archív)

Cseresnyés: ki kell bővíteni a munkahelyvédelmi akciót

cseresnyés péter államtitkár

Támogatni kell a munkahelyvédelmi akció kibővítését, amely jelenleg mintegy 900 ezer munkavállaló foglalkoztatását segíti – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Cseresnyés Péter kiemelte: olyanokat érint az évi mintegy 135 milliárd forintnyi támogatás, akik munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben vannak.

Példaként a 25 évnél fiatalabb pályakezdő fiatalokat, a kisgyermekes édesanyákat, a tartósan munkanélkülieket, az alacsony iskolázottságú munkavállalókat és a nyugdíj felé közeledő 55 év felettieket említette.

„A munkaadóknak nyújtott kedvezményeket fenn kell tartani, és támogatni kell a kibővítését” – fogalmazott.
A program 2013-as indulása óta már több mint 300 milliárd forinttal csökkentek a munkáltatók terhei, amiből a cégek fejleszteni tudtak vagy újabb munkahelyet teremteni – mondta az államtitkár. MTI

(Fotó: Árvai Károly/kormány.hu)

Cseresnyés: februárban indul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program

cseresnyés péter államtitkár

Hétfőn indítja el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába című foglalkoztatást segítő programot.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára korábban elmondta: a kormány több foglalkoztatást segítő programot is indít 2016 első felében, amelyek közül a február elsején induló projekt lesz az első.

Az új program tervezett keretösszege 3 milliárd forint, amelynek révén a kormány tervei szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.

Az államtitkár elmondta, ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is. MTI

Cseresnyés: a közszféra béremeléseinek is köszönhető a bérek folyamatos növekedése

A bérek folyamatos, 35 hónapja tartó növekedése a magyar gazdaság bővülésének, a versenyszféra és a közszféra béremeléseinek, az alacsony inflációnak, és a kormány munkahelyvédelmi akciójának köszönhető – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter a KSH legfrissebb adataira reagálva kijelentette: a magyar reformok működnek, a bérek 35 hónapja folyamatosan nőnek, és azok reálértéke is emelkedik.
Kitért arra, hogy a múlt év első tizenegy hónapjában kimagasló mértékben, 4,2 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon, a versenyszférában és a közszférában is, a vállalkozásoknál 4, a költségvetési szerveknél 4,5 százalékos volt a reálbérnövekedés – ismertette.

Hozzátette: a reálbérek emelkedésében a közszférában megvalósult emelések is nagy szerepet játszanak. A rendvédelmi, honvédségi életpályához kapcsolódóan 2015-ben első lépésben a rendőrök, a tűzoltók és a katonák illetménye emelkedett átlagosan 30 százalékkal, és átlagosan évi 5 százalékos illetményemelés valósul meg több éven keresztül. A bérek a pedagógus-életpálya bevezetésével az oktatásban is nőnek. Fontosnak nevezte, hogy a szociális területen mintegy 50 ezer szakdolgozó kapott kiegészítő bérpótlékot, ezt idén is megkapják. Az egészségügyben a korábbi évek béremelését kiterjesztették az ügyeleti díjakra és a műszakpótlékra, valamint a fiatal szakorvosok juttatása is nő.
Külön kiemelte: a pedagógusok bére 2013 óta minden évben nő, összesen átlagosan 50 százalékkal, a pedagógus béremelésre 2013 óta már 236 milliárd forintot fordított a kormány.

Cseresnyés Péter elmondta, hogy a reálbérek közel 3 éve tartó töretlen emelkedését a kiskereskedelmi forgalom növekedése is alátámasztja, 2015 első 11 hónapjában 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A háztartások sokkal pozitívabban látják jövedelmi kilátásaikat.

Kitért arra is, hogy a minimálbér és a bérminimum jelentősen nőtt idén: az 1,6 százalékosra tervezett infláció mellett az szja 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimum esetében 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósul meg idén. Ilyen mértékű reálbérnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002. óta nem volt. A keresetek a családi kedvezményeket is figyelembe véve reálértéken átlagosan 15 százalékkal többet értek 2015-ben, mint 2010-ben.

A legalább öt főt foglalkoztató cégeknél 57 ezerrel, 3,0 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma tavaly novemberben éves összevetésben. A versenyszférában is jelentős a létszámnövekedés, ezen belül a kereskedelemben és a járműgyártásban 9 ezerrel, a szállításban ötezerrel, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban pedig 4300-zal dolgoznak többen – sorolta.
A foglalkoztatottak létszámának hónapról-hónapra ismétlődő növekedése is azt mutatja, hogy a magyar reformok működnek – húzta alá az államtitkár. MTI

Megkezdődött a kötelező betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtés Cseresnyés Péter választókörzetében

Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő választókerületében is megkezdődött a Fidesz által kezdeményezett kötelező betelepítési kvóta elleni petíció aláírásgyűjtése.

betelepítés petíció

Nagykanizsán a Fidesz irodában (Nagykanizsa, Sugár u.14) hétfőtől-péntekig 9-18 óra között lehet aláírni a petíciót.

Az aláírásgyűjtés az országgyűlési képviselő választókerületének minden településén megtörténik, melyről hirdetményt tesznek közzé – írta Facebook oldalán Cseresnyés Péter.

Mint fogalmazott: ” Meg kell védeni Magyarországot a kötelező betelepítési kvóta ellen!
Csatlakozzon Ön is a petícióhoz, mondjon nemet a jogtalan és értelmetlen betelepítési kvótákra!”

Cseresnyés Péter: Európa szervezett megszállása zajlik

Az október 23-i letenyei megemlékezésen Cseresnyés Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára volt a városi ünnepség szónoka.

cseresnyés péter államtitkár 1

Fotó: Letenye Média

Az államtitkár nyilvánosan most először foglalt állást a migráció kérdésében. Mint mondta:

” – A magyar nemzet 1000 év alatt megtanulta, hogy a szabadságról, a hazáról nem elég csak beszélni, azért harcolni kell a háborúban és tenni kell a békés hétköznapokban is. Minden nemzedéknek megvan a maga keresztje és felelőssége.
Az, hogy kiből lesz hős és ki lesz gyáva, az dönti el, hogy ki veszi a vállára a keresztet és ki nem. A mai kornak is megvan a maga kihívása. Sokan ezt még nem veszik észre vagy nem akarják észrevenni. Úgy gondolják, ha homokba dugják a fejüket, attól majd megoldódnak a problémák. De ez nem így van, dönteni kell.
A magyarok ösztönei mindig is jól működtek. Talán azért is, mert az elmúlt 500 évünk nem szólt másról, mint a szabadságért való küzdelemről.

cseresnyés péter államtitkár 2

Fotó: Letenye Média

Számunkra a szabadság nem magától értendő, nem a szüleinktől kapott örökség, azért minden nemzedéknek újra és újra meg kellett küzdenie. Európa szerencsésebb részén ezt nem értették eddig, de ez a szerencsés időszak most véget ért.
Az európai létformát, a biztonságot, a kultúrát, a hitünket ma olyan veszély fenyegeti, ami veszedelmesebb minden eddigi erőnél, amivel Európa valaha találkozott. A világtörténelem eddigi legintenzívebb népvándorlása és Európa szervezett megszállása zajlik. Milliók menetelnek Európa felé keletről és délről. Ma már azt is tudjuk, hogy a valódi üldözöttek mellett megélhetési bevándorlók, bűnözők, katonák, talán terroristák is vannak.
A történelem során idegenek soha ilyen könnyen nem jutottak be Európába. Sajnos azt kell mondani, Európa mai vezetői sokan eddig még arról is lemondtak, hogy megállítsák és megkérdezzék a menetelőket: kik ők, honnan és miért jöttek?
Mi magyarok 1956 óta tudjuk, nem csak az idegen megszállók és a gyilkosok okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenek és az alkalmatlanok és a köztünk élő napraforgók is, akik saját gyengeségük miatt képesek voltak eladni a saját nemzetük szabadságát. Európa úgy néz ki, ma is tele van alkalmatlan vezetőkkel, tehetetlenekkel, akik feltétel nélküli néma szolidaritást, befogadást, béketűrést követelnek emberektől és megsértik a nemzetek szuverenitását amikor felhatalmazás nélkül, önhatalmúlag milliónyi idegent hívnak meg és osztogatnának szét országok között” – fogalmazott többek között  letenyei beszédében a munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár.

Cseresnyés: megszűnik a szakmunkásképzés zsákutca jellege

A foglalkoztatás növekedésében a szakképzés átalakítása is jelentős szerepet játszik, többek között azzal, hogy megszűnik a szakmunkásképzés zsákutca jellege – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

Fotó: Botár Gergely/Miniszterelnökség

A szakképzés új rendszere lehetővé teszi azt is, hogy a szakmunkás végzettséget szerzők felsőfokú képzésben folytassák tanulmányaikat. Eddig a szakmunkások nehezen tehettek érettségit, a jövőben ez könnyebbé válik és így megnyílhat az út számukra is a felsőoktatási intézmények felé – mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi „zsákutca jelleg” is oka volt annak, hogy kevesen tanultak szakmát.
A közoktatástól elválik a szakképzés, így inkább a munkaerő-piaci igények szerint képezhetik majd a szakmunkásokat – mondta az államtitkár. A duális képzésben a szakmára a munkahelyeken tanítják meg a fiatalokat a munkaadók – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy a szakképzés fejlesztését segíti az is, hogy már a második szakmát is ingyen lehet elsajátítani. MTI

1 3 4 5 6