Cseresnyés: a rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség

A rendszerváltoztatás óta a legalacsonyabb a munkanélküliség Magyarországon, és jóval a nyolc százalék körüli európai uniós átlag alatt van – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kedden az M1 aktuális csatornán. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye kiemelte, hogy történelmi mélységben van a munkanélküliség Magyarországon.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH kedden azt közölte, hogy tovább csökkent a munkanélküliség az augusztus-októberi három hónapban: 4,7 százalék volt az egy hónappal korábbi 4,9 százalék után.
Cseresnyés Péter hozzátette: az EU tagállamai között Magyarországot csak Németország, Csehország és Málta előzi meg a munkanélküliségi mutatóban.
Korcsoportok közül kiemelte, hogy a 20 és 64 éves korosztály foglalkoztatási mutatója már az uniós átlag fölötti, ezen belül a férfiaké 73-74 százalékos.
A fiatalok foglalkoztatása is jelentősen emelkedett, miközben 2010-ben 20 százalék alatti volt, jelenleg közel 30 százalékos, és a munkanélküliségük is visszaesett 12,6 százalékra – ismertette.
Az NGM véleménye szerint az elsődleges munkaerőpiac fokozatos élénkülésének, az adócsökkentéseknek, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhetően töretlenül nő a foglalkoztatottság Magyarországon.
A kiváló makroadatok is bizonyítják, hogy a Magyarország folyamatosan erősödik. MTI

Cseresnyés: jóváhagyták a munkavédelem nemzeti politikáját

A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a munkavédelem nemzeti politikáját, az új stratégia a 2016-2022 közötti időszakra meghatározza a munkavédelem prioritásait – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy konferencián Budapesten a napokban.

cseresnyés péter államtitkár
Cseresnyés Péter az Egészséges munkahelyet minden életkorban című konferencián tartott előadásában kiemelte:
a munkavédelmi politika hatékonyan járul hozzá a munkakörülmények fejlesztéséhez, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzéséhez, és Magyarország versenyképességének fejlesztéséhez.
Megjegyezte: egy tanulmány szerint 2013-ban a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések költsége meghaladta a 200 milliárd forintot össztársadalmi szinten, tehát a gazdaság mutatói szerint is kiemelten fontos a munkavédelem területe.

Cseresnyés Péter kifejtette: az új stratégia elfogadásával Magyarországnak ismét van nemzeti munkavédelmi politikája. Korábban csak egyszer volt meghatározott munkavédelmi politika, annak megvalósítása is csak részben történt meg. Reményét fejezte ki, hogy a program végrehajtásával elért eredmények javítják a munkakörülményeket és a gazdaság eredményességét.
Tájékoztatása szerint a programban a hat évre meghatározott feladatok öt csoportba sorolhatók. Elsőként a vállalkozások versenyképességének fejlesztését emelte ki, amit online eszközökkel támogatnak. További feladat a munkavállalók munkavégző képességének, egészségének megőrzése, a munkavédelmi képzés, oktatás fejlesztése, valamint a munkavédelmi kutatás-fejlesztés.
A program végrehajtása az NGM feladata, de a végrehajtáshoz az érintettek széleskörű összefogása szükséges – tette hozzá. MTI

Cseresnyés: a kormányzati intézkedések is javítják a munkaerőpiaci mutatókat

A kormányzati intézkedések és a gazdasági fejlődés segíti a foglalkoztatást, így folyamatosan csökken a munkanélküliség – közölte Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

cseresnyés péter államtitkár

Hozzátette,

2010 óta durván 680 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ebből 460 ezren a versenyszférában találtak munkát.
A foglalkoztatást segítő kormányzati intézkedések közül a munkahelyvédelmi akcióprogramot emelte ki, amelynek keretében 2013 óta 900 ezer ember jutott munkához, vagy tudta megtartani az állását. A program támogatásával már több mint 400 milliárd forint maradt a munkaadóknál, amit béremelésre és fejlesztésre fordíthattak.

Az NGM államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy a fiatalok körében is javultak a foglalkoztatási mutatók, hiszen a fiatalok munkanélkülisége már folyamatosan 13 százalék alatt van, holott 2010-ben még 30 százalék közelében volt.

Cseresnyés: a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson

Szél Bernadett (LMP) a közszférában tervezett létszámcsökkentést firtatta a Parlament hétfői ülésén. Arcátlanságnak nevezte, hogy a kormány a munkaerőhiányra hivatkozva akar elbocsátani, mikor a közszférában munkaerőhiány és dolgozói szegénység van. Rámutatott, hogy zömmel adminisztratív dolgozókról van szó, miközben leginkább a feldolgozóiparba keresnek munkavállalókat.
Ha a kormány lehetségesnek tartja ezt a cserét, akkor a vízfejjé duzzasztott minisztériumokból küldjenek el embereket futószalaghoz – mondta, majd azt javasolta, Rogán Antal menjen villanyszerelőnek, Lázár János meg a futószalag mellé.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson, hanem hogy racionalizáltabb legyen a foglalkoztatás a közszférában és az ott foglalkoztatottak a versenyszférában helyezkedjenek el.
Számokat azért nem lehet mondani – folytatta -, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem a helyzetet kezeli. MTI

Cseresnyés: hosszú idő óta folyamatosan emelkednek a reálbérek

Hosszú idő óta folyamatosan emelkednek a reálbérek, dinamikájuk az elmúlt időszakban jelentősen növekedett – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
Hozzátette: a reálbérek az elmúlt időszakban az előző évhez képest 7,5 százalékkal voltak magasabbak legutóbb, közfoglalkoztatottak nélkül az index 8 százalék.
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy sorozatban 44. hónapja, több mint 3 és fél éve tart a reálbérek töretlen növekedése Magyarországon.

cseresnyés péter államtitkár

A szaktárca szerint a kedvező gazdasági kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek.
Az államtitkár az M1 aktuális csatornán hangsúlyozta: a 7,5 százalékos reálbéremelkedés azt jelenti, hogy a munkavállalók egy havi bérrel többet tudnak hazavinni, mint egy évvel ezelőtt.
Cseresnyés Péter kitért arra, hogy a vállalkozásoknál a reálbéremelkedés 6,8 százalék, a közszférában ennél lényegesen jelentősebb, 11,4 százalék volt.
Felidézte, hogy a köz érdekében dolgozók több területen folyamatosan kaptak béremelést, például az egészségügyben, a szociális területen dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, összességében az elmúlt időszakban a közszférában dolgozók bére 30 százalékkal emelkedett.
Cseresnyés Péter szólt arról, hogy versenyhelyzet alakult ki a jól képzett szakemberekért, ez eredményezte a versenyszférában is folyamatosan béremelkedést.
A versenyszféra béremelkedésére hatással van a minimálbér növekedése, a személyi jövedelemadó mértékének csökkentése, illetve a közszférában elindult bérnövekedés – fejtette ki az államtitkár. MTI

Cseresnyés: nincs és nem lesz általános munkaerőhiány Magyarországon

Jelenleg nincs általános munkaerőhiány Magyarországon, és a szakképzési rendszer átalakításával azt kívánják elérni, hogy a jövőben se legyen – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Békéscsabán.
Cseresnyés Péter a Békéscsabai Szakképzési Centrumban (BSZC) elmondta: a szakképzési rendszer átalakításának egyik fontos része volt, hogy a szakközépiskolákból szakgimnáziumokat, a szakiskolákból szakközépiskolákat hoztak létre, az elnevezés mellett a képzések is átalakultak. Emellett bevezették a duális képzést, mely során a diákok elsajátíthatják a munkakultúrát is, ami sok esetben egyenes utat jelent a munkalehetőség megszerzéséhez.

cseresnyés péter államtitkár

Az államtitkár hangsúlyozta: a továbbtanulási lehetőség nincs kizárva, négy év után a szakgimnáziumot elvégzők egy éves ráképzéssel technológusok lehetnek; a szakközépiskolások három év után plusz kétéves képzéssel érettségit szerezhetnek, majd szakirányú továbbképzéseken vehetnek részt.
Hozzátette: az is lényeges lépés volt, hogy 21 év helyett 25 éves korig lehet ingyen megszerezni az első szakmát; a második szakma megszerzése is ingyenes, de abban az esetben már a felnőttképzés keretei között kell tanulni.
Cseresnyés Péter emlékeztetett: az elmúlt három év során 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a reálbérek is nőttek,  ami jelzi, hogy a jó szaktudást egyre inkább megbecsülik a munkaadók. MTI

Cseresnyés: “A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”

Az 1945 és 1956 között a Szovjetunióba elhurcolt mintegy 800 ezer magyarnak állít emléket a Veritas Történetkutató Intézet által összeállított vándorkiállítás, amely péntektől Nagykanizsán látható.
A Halis István Városi Könyvtárban tartott megnyitón Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy hosszú ideig hallgatni kellett arról, mi is történt mintegy 800 ezer magyarral. “Hazánk évtizedeken keresztül a másoknak való kiszolgáltatottság, a kollaboráns árulók által irányított elvtelenség vadászterülete volt, ahol emberek százezrei, milliói szenvedtek.” A gulág táboraiba kényszerítettek megaláztatása és iszonyata ugyanakkor a mély hallgatás miatt vált a feledés áldozatává – hangoztatta.

gulag
Az államtitkár úgy fogalmazott: “a kommunizmus és annak itthoni és európai bérencei, még ma is nagyhangú utódai a legembertelenebb eszme képviselői”, akik nem nyerhetik el a történelem megbocsátását. “A hazugság profétái ma is jólfésült üzletemberekként oktatnak ki minket demokráciából”, Brüsszelbe futnak, hogy feljelentsék Magyarországot, és közben szellemi fölényt tulajdonítanak maguknak a kultúra, a művészet és a tudomány számos területén.
A tét ma már Európa léte – idézett Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi, tusnádfürdői beszédéből az államtitkár, aki kitért arra is, hogy a 2012-es békemenet után, amely “azt üzente a világnak, hogy hagyjátok békén Magyarországot”, ma még nagyobb veszély fenyeget.
“Nyugat felől a kötelező betelepítési kvóta, dél felől az államhatárt akár erőszakkal is áttörni hajlandó tömeg”, ezért meg kell védeni a kultúránkat, a gazdaságunkat, a biztonságunkat, a demográfiai viszonyainkat. Ezért kell október másodikán, a népszavazáson nemmel voksolni – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.
A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének apropóján megnyílt nagykanizsai kiállításon Szakály Sándor, a tárlatot létrehozó Veritas Történetkutató Intézet igazgatója azt mondta: annak a múltnak egy szeletét kívánják bemutatni, amelyről évtizedeken keresztül nem beszélhettünk. Holott a 20. századi történelem egyik legtragikusabb korszakáról van szó – emelte ki a történész.
Szólt arról, hogy a történelmi Magyarország területéről elhurcolt mintegy 800 ezer katona és hadifogolynak nyilvánított civil közül 200-250 ezer soha nem tért haza. Akiket később hazaengedtek, azokat is az “ÁVH katonái” fogadták, és sokuknak ezután a hortobágyi vagy recski rabság jutott.
Szakály Sándor kitért arra is, hogy a tablóképekből álló, Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1945-1956 című kiállításnak angol, német, ukrán, román, szerb, szlovák és cseh nyelvű változata is készül, amely igyekszik megmutatni más nemzetek számára, hogy mi történt a gulágon, illetve a gupvinak nevezett hadifogolytáborokban. MTI

(Fotó: Wikipédia)

Cseresnyés: megszűnt a szakképzés zsákutca-jellege

A szakképzési kerettantervek munkaanyagai már 2016. június elején nyilvánossá váltak, az iskolavezetők és szaktanárok így időben felkészülhettek az új típusú oktatás felmenő rendszerű bevezetésére a szakgimnáziumok 9. évfolyamán – nyilatkozta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a napokban az MTI-nek.

cseresnyés péter államtitkár

Cseresnyés Péter kiemelte: a véglegesített kerettantervek a jogszabályi határidőben megjelentek a Magyar Közlönyben.
Hozzátette: az új komplex természettudományos ismereteket oktatandó tantárgy tantervének tervezetei augusztus eleje óta elérhetőek az OFI és az NSZFH honlapján. Az új természettudományos tárgy miatt sehol nem lesznek elbocsátások, sőt több szakképzési centrum főigazgatója jelezte, hogy több természettudományos tárgyat oktató tanár felvételére lenne szüksége – szögezte le az államtitkár.
A politikus emlékeztetett rá: a szakképzési rendszer átalakítására azért volt szükség, hogy minél több képzett, a gazdaság változó igényeinek megfelelő szakember tudjon kilépni a munkaerőpiacra.
Cseresnyés Péter elmondta: ezzel megszűnt a szakképzés eddigi “zsákutca-jellege” is, hiszen mindkét iskolatípus érettségit adó iskolává vált, lehetővé téve a teljes szakmai karrierút befutását. Utóbbit jelentősen támogatja, hogy a második szakképesítés megszerzése is tavaly óta ingyenes az iskolarendszerben, nemcsak a fiatalok, hanem minden felnőtt számára – mondta. (Fotó: Árvai Károly/kormany.hu)

Cseresnyés: 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta

Az elmúlt hat évben több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és 5 százalékra csökkent a munkanélküliség, de van még tartalék, 250 ezren várnak munkára – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a friss statisztikai adatokra reagálva kedden az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette, a vendéglátás, mezőgazdaság, informatika, feldolgozóipar is keresi a munkavállalókat, ezt az igényt kell kielégíteni megfelelő képzéssel, orientálással.
Az elmúlt időszakban már látható volt, hogy verseny alakult ki a piacon a szakképzett munkaerőért, amit az is mutat, hogy lassan három éve jelentősen emelkednek a reálbérek Magyarországon – tette hozzá.
Hangsúlyozta, mindenkinek, a munkavállalóknak, a munkaadóknak és a kormánynak is az az érdeke, hogy továbbra is jelentős mértékben nőjön a foglalkoztatottak száma. A képzések, foglalkoztatás-politikai eszközök segítségével tudnak újabb munkavállalókat a munkaerőpiacra terelni – mondta.

cseresnyés péter államtitkár

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak az adatközlést követően kiadott kommentárja kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma újabb csúcsot döntött, az 5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig olyan alacsony, amilyet a rendszerváltás óta még nem mértek az országban.
A versenyszféra folyamatos bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének és a munkahelyvédelmi akciónak köszönhetően töretlenül emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására is kedvező hatással van – hangsúlyozta az NGM. MTI

Cseresnyés: a keresetek továbbra is dinamikusan emelkednek

Az év első felében is tovább folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január-júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január-júniusi adatait kommentálva pénteken az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH legfrissebb közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege.
Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek.
Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon.
A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A közleményben kifejtették, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban.
Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek.
A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek – olvasható az NGM közleményében. MTI

1 2 3 4 5