Cseresnyés: az informatika kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak

Az informatikai fejlesztések iparága egy kitörési pontja lehet a magyar gazdaságnak – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az építészeti tervező szoftvereket fejlesztő Graphisoft ötszázadik munkavállalójának alkalmazását ünneplő rendezvényen elmondta, eddig több tucat cég jelentkezett a kormány közelmúltban meghirdetett, 4 ezer informatikai fejlesztő képzését célzó programjára.

Emlékeztetett, a programba jelentkezők 3-4 hónapos alapképzést követően helyezkedhetnek el a részt vevő vállalatoknál, amelyek saját területükön viszik tovább a képzést.
Cseresnyés Péter szólt a kedvező magyarországi foglalkoztatottsági adatokról is, kifejtve, hogy a 2011-es 3,8 millióról az idei év második felére 4,4 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliség 4,1 százalékra csökkent, aminél csak Máltán, Németországban és Csehországban mérnek alacsonyabbat az Európai Unióban.
Ezen kedvező mutatók mögött – az erről szóló kritikák ellenére – nem a közfoglalkoztatás áll, ugyanis az abban részt vevők száma 2010 óta 100-110 ezerrel emelkedett, míg a versenyszférában 500 ezerrel dolgoznak többen – jegyezte meg az államtitkár.
Kiemelte továbbá, hogy a 2010-es 800 ezerről 350 ezerre csökkent az ország inaktív munkaerő-tartaléka, vagyis azoknak a száma, akik rövid időn belül bevethetők a munkaerőpiacon.
Ezzel egyidőben azonban a hét évvel ezelőtti 15 ezerről 50 ezer nőtt az üres álláshelyek száma a versenyszférában, miközben az állami foglalkoztatóknál szinte változatlanul 15 ezer körül van ez a szám. MTI

Cseresnyés javaslatára csökken az adó

Az Országgyűlés november 14-én elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár.

A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament.
2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés.
Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra.
A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja 94 400 forintra, illetve magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20-ról 19,5 százalékra csökken. MTI

Nagykanizsai középiskolában tartott előadást a helyi államtitkár

Az igazgató szerint aktuális vidékfejlesztési kérdésekről beszélt a gyerekekkel a Fidesz Zala megyei országgyűlési képviselője a nagykanizsai Mező Ferenc Gimnáziumban.
Cseresnyés Péter tanítási időben tartott előadást végzős diákoknak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a politikának nincs helye az iskolában.
Az MSZP Zala megyei elnöke pedig azt mondta, a Fidesz aktuálpolitikai kérdésekkel zaklatja a diákokat – adta hírül az RTL Klub.

(Fotó: RTL Klub videó)

Mint valóban független nagykanizsai média, magunk részéről csak annyit tennénk hozzá, – és ennek a Fidesz-fanok és a  Sorosozók biztosan örülnek –  nem tudni, az RTL Klub honnan értesült arról, Cseresnyés a Mező gimiben tart majd előadást.

Az is furcsa, hogy keveredett a helyszínre az MSZP képviselője.

A tény azonban mégiscsak tény.

Következzen az ominózus videó.

Kerékpárversenyt nyert Letenyén Cseresnyés Péter államtitkár

A történet:
Szombaton kora délután a Letenyei Hóvirág Óvoda Mozdulj Letenye címmel rendezte meg a III. Jótékonysági futóversenyt, amelyen kerékpárosok is rajthoz álltak.
A tavalyi rendezvényen is megjelent Cseresnyés Péter, aki 2016-ban azt a könnyelmű ígéretet tette a kisvárosban, hogy az idei versenyen ő is rajthoz áll versenybiciklivel.

Így is történt. A rajtot Farkas Szilárd letenyei polgármester indította, a bringások a Letenye-Tótszerdahely-Tótszentmárton-Becsehely-Letenye etapon – ami cirka 20 kilométer – hajtottak végig, a versenyt Cseresnyés Péter nyerte 39 perc 2 másodperces szintidővel.

(A célba érkezés után Cseresnyés Péter államtitkár)

Az államtitkár a Dél-Zala Press-nek elmondta, az átlagsebessége 28,8-29 km/óra volt, ami nem egy rossz idő, de elég kevés azokhoz a kerékpáros versenyekhez képest, amelyeken szokott indulni.
Mint megtudtuk, a kormánytag a kerékpározás szerelmese, átlag napi 14 órát dolgozik, de ha teheti kerékpárra ül és tekeri a kilométereket.

(Az eredményhirdetésen Cseresnyés Péter, mellette a női kategória győztese Zsohár Andrea és a gyermek kategória legjobbja Zsohár Fanni)

Meglepő módon velünk egészen kedves volt, most nem azt a Cseresnyés Pétert láttuk, aki a hivatalos Fidesz propagandát mantrázza, itt avat, ott avat, ezt nyit meg, azt nyit meg, hanem egészen mást.
Az egyszerű, hétköznapi tanárt, a sportot szerető embert.

A nevezési díjból befolyt összegből óvodai fejlesztő játékokat, eszközöket vásárolnak az apróságoknak.
A versenyről szóló teljes cikket a Letenye Médián ITT OLVASHATJÁK EL.

Cseresnyés: 2010-hez képest közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Közel 740 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta, a munkavállalók nagy része, több mint 550 ezer dolgozó a versenyszférában helyezkedett el – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adataira reagálva.

A KSH szerdai közlése szerint a június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 32 ezer fővel, 195 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.

Cseresnyés Péter kiemelte, hogy a versenyszféra 100 ezer dolgozóval bővült, a közfoglalkoztatottak száma pedig jelentős mértékben csökkent, körülbelül 40 ezerrel, az előző évhez képest.

Az államtitkár szerint komoly versenyhelyzet alakult ki a munkaerőpiacon, a munkaadói oldalon nagy az igény a képzett szakemberekre. Mint fogalmazott, két megoldás van erre: az egyik, hogy képzéssel segítsék a munkavállalókat, másrészt a termelékenység növelése érdekében a munkaadóknak technológiát kell váltaniuk, új eljárásokat kell bevezetniük – tette hozzá.

Cseresnyés Péter arról is beszámolt, hogy Magyarországon körülbelül 68-69 százalékos a foglalkoztatási mutató a 15-64 éves korosztályban, amit jóval 70 százalék fölé lehet vinni. MTI

Cseresnyés: a gazdaság elvárásaihoz igazodó képzésre van szükség

A magyar gazdaság jövője, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minőségi képzés, szakmunkásnevelés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett konferencián kijelentette, olyan alaptudást kell biztosítani, amire építhet az egész életen át tartó tanulás.

– Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért változik a képzés, a tananyag, és az intézményi hálózat – jelezte az államtitkár.
Kitért arra, hogy tízéves program keretében megújítják az intézményhálózatot, első lépésben 10 milliárd forintot fordítanak arra, hogy “21. századi kereteket biztosítsanak a szakképzéshez”. Az épületek mellett a tartalomnak is változnia kell, ezért már az idei tanévtől bizonyos órakeretre és tárgyakra választási lehetőséget kapnak a diákok és a pedagógusok. Olyan új tananyagot sajátíthatnak el például, mint a pénzügyi ismeretek vagy a vakon gépelés – mondta.

 

Szerinte a duális képzési rendszer beváltotta a reményeket, ma már közel 60 ezren rendelkeznek tanulószerződéssel, egyre inkább látják ebben a lehetőséget a cégek, az iskolák és a szülők is. A következő időszakban pályázati keretek között lehetőséget biztosítanak a cégeknek tanműhelyfejlesztésre is.

 

“A felnőttképzést szeretnénk dinamikusabbá tenni”, a cégek lehetnek ezeknek a színterei, a kisebbeknél a belső képzéseket oldhatják így meg, a nagy multinacionális cégek képzőközpontjai pedig külső képzéseket is működtethetnének – fejtette ki Cseresnyés Péter.

 

A politikus szerint meg kell értetni a szülőkkel, hogy egy dolgozni akaró, motivált, jól képzett szakember “legalább olyan, ha nem jobb egzisztenciát” tud biztosítani magának, mint egy kevésbé sikeres értelmiségi munkakörben dolgozó ember. MTI

Cseresnyés: a kormány kiemelt figyelmet fordít a társadalmi vállalkozási szektorra

A kormány kiemelt figyelmet fordít a társadalmi vállalkozási szektorra, lépéseket tesz a leghátrányosabb szereplők felkarolására, a hátrányos helyzetű régiók támogatására – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az ENSZ Iparfejlesztési Szervezetének (UNIDO) konferenciáján csütörtökön, Budapesten.

(Fotó: MTI)

A szociális, szolidáris gazdaság társadalmi felzárkóztatásban betöltött szerepéről rendezett kétnapos konferencián az államtitkár hozzátette: a Magyarországot történelmileg jellemző kelet-nyugati törésvonal valamennyi gazdasági és társadalmi jelenségnél érvényesül. Ahol a piaci szerepvállalás nem teremti meg a lehetőséget a munkavállalásra, jövedelemszerzésre, a gyors üzleti eredményeken kívül más célokra is szükség van a gazdasági aktivitás élénkítéséhez – fejtette ki.

A kormány tavaly meghirdette 6 milliárd forintos kerettel a társadalmi vállalkozások fenntartható munkahelyteremtését célzó programját, a nyertes pályázók 6,5-250 millió forint összegű projekteket valósíthatnak meg – tette hozzá. Az államtitkár szerint a jövedelemszerzés és gazdasági fejlődés mellett felelősséget kell vállalni a szociális biztonságot nyújtó rendszerek működtetésében is, ami egyre nagyobb kihívás a nemzetállamoknak, így szükség van a helyi közösségekre, vállalkozásokra is.

A szociális gazdaságban működő társadalmi vállalkozások pedig hidat képeznek a piaci folyamatok és a társadalmi szükségletek között – tette hozzá.
Kunijosi Hirosi, az UNIDO főigazgató-helyettese kiemelte: a társadalmi vállalkozók nagyon fontos katalizátorai az innovációnak és a gazdasági fejlődésnek. Számuk évről évre nő, 4-ből egy újonnan létrejövő vállalkozás társadalmi vállalkozás az Európai Unióban.

A szektor 11 millió embert foglalkoztat, ami 6 százaléka az összes foglalkoztatottnak – ismertette.     Nikoletti Antal, az NGM helyettes államtitkára elmondta: a kormány támogatja a hosszú távú együttműködést az UNIDO-val, mivel a szervezet által képviselt célok, az ipari fejlesztés és a társadalmi felzárkózás egybevágnak a kormány elképzeléseivel. Úgy vélte, Magyarország példává válhat a többi ország számára a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés területén elért eredményei miatt. MTI

Cseresnyés: képzésekkel is segíti a kormány a kkv-k munkavállalóinak digitális fejlődését

Képzésekkel is segíti a kormány a kis- és közepes vállalkozások (kkv) munkavállalóinak digitális fejlődését, az európai uniós forrásokból megvalósuló támogatásokra a kkv-k folyamatosan pályázhatnak – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) 34. országos közgyűlésén.

Az államtitkár tájékoztatott a magyar kisiparosok aktuális helyzetéről, a kkv-kat érintő digitális hatásokról, illetve azok digitális fejlődését segítő európai uniós támogatásokról. Hangsúlyozta, hogy a magyar kkv-szektorban az uniós átlagnál – 67 százalék – magasabb a foglalkoztatási arány, eléri a 70 százalékot. A 2015-ös adat alapján Magyarországon a mikrovállalkozások 848 ezer embert foglalkoztattak, a kisvállalkozások 461 ezret, míg a középszintű vállalkozások 400 ezret.     

Az államtitkár elmondta, annak érdekében, hogy a kkv-k versenyképesek tudjanak maradni, szükség van a digitalizációra és az automatizációra, amihez elengedhetetlen a technológiaváltás és a munkavállalók képzése. Kiemelte, hogy a digitalizáció kihívásai a logisztika, a feldolgozóipar, az építőipar, az irodai adminisztráció és bizonyos szolgáltatások területén a legjelentősebbek. Mivel gépek a digitalizáció segítségével kiváltják az emberi munkaerőt, ezért a kkv-k számára kényszer lesz az új kihívásoknak való megfelelés – fejtette ki.     

Cseresnyés Péter elmondta, fontos a szakmai tudásszint emelése és az alacsonyan képzett munkavállalók képzése. Hozzátette: a szakpolitikai célok elérését, így a kkv-k felkészítését az Ipar 4.0 folyamataira, 7 projekt segíti a Gazdasági innovációs és operatív programban (Ginop). A mikro, kis- és középvállalkozások munkahelyi képzéseire 20 milliárd forint európai uniós támogatás áll rendelkezésre.

A digitális szakadék csökkentésére 22,9 milliárd forint, az idegen nyelvi készségek fejlesztésére 15 milliárd forint, a munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztésére 2,5 milliárd forint, a munkaerőpiacra lépést 214 milliárd forinttal támogatják, valamint 160 milliárd forint jut az ifjúsági garancia, és 30 milliárd forint a gyakornoki programra. MTI

Kirúgták, mert a külföldről hazacsábított fiatalok nem kapták meg az állami támogatást

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint nem járt el kellő körültekintéssel a Vállalkozz itthon fiatal! program lebonyolításában az OFA Nonprofit Kft., ezért Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn kezdeményezte Pákozdi Szabolcs, az OFA ügyvezető igazgatója munkaviszonyának megszüntetését.

Az NGM hétfői közleményében azt írta, a Nemzetgazdasági Minisztériumban lezárult a Vállalkozz itthon fiatal! programmal kapcsolatos belső eljárás. A vizsgálat megállapította, hogy a VEKOP-8.3.1-16 projekt lebonyolítása során az OFA Nonprofit Kft. nem biztosította a pályázat összhangját a kiírással, és a mentorálás során nem a kellő körültekintéssel járt el.

Tavaly januárban, Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára egy budapesti rendezvényen elmondta: elindult a fiatalok vállalkozóvá válását segítő program a közép-magyarországi régióban az Ifjúsági garancia rendszer keretében. Az akkori tájékoztatón rámutatott: a Vállalkozz itthon fiatal! elnevezésű projekt célja új egyéni vagy mikrovállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemléletű 25 év alatti fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, valamint pénzügyi támogatás nyújtása a vállalkozás induló költségeihez. A program keretében a fiatalok képzést, illetve szakmai tanácsadást kapnak üzleti tervük összeállításához, az elfogadott tervvel rendelkezők pedig 3 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak. Cseresnyés Péter felidézte, hogy az Európai Unió 2013-ban létrehozta az Ifjúsági garancia rendszert. 

Idén májusban ellenzéki pártok politikusai többször is bírálták a programot. Kanász-Nagy Máté, az LMP ifjúsági szakszóvivője szerint több korábbihoz hasonlóan becsődölt a Vállalkozz itthon fiatal! program is, és ez is azt mutatja, hogy a kormány csak “kamuprogramokat” indít a fiatalok hazahozataláért. Kanász-Nagy Máté vasárnap az MTI-nek azt mondta, Magyarország egyik legsúlyosabb problémája a folyamatos elvándorlás, havonta több ezer fiatal hagyja el az országot.
Sajtóhírekre hivatkozva közölte, a Vállalkozz itthon fiatal! programmal, amely a fiatalok hazacsábítását szolgálná, hárommillió forintos támogatást biztosítottak volna, de eddig csak 116 ember került be a programba, hangsúlyozta továbbá, a 116-ból csupán öt ember kérelmét támogatták, de ők sem kapták meg az összeget.

A Jobbik az Országos Sajtószolgálaton keresztül közölte: a Fidesz-KDNP lemondott az országot tömegével elhagyó fiatalokról, ennek ékes bizonyítéka, hogy a Gyere haza fiatal! program után a Vállalkozz itthon fiatal! is becsődölt. Amint arról a sajtó is beszámolt, minisztériumi packázások miatt nem tudták beindítani saját cégeiket azok az ifjak, akiket a Fidesz-kormány tavaly kiemelt állami támogatások ígéretével csábított haza külföldről.
“A Vállalkozz itthon fiatal! program mint cseppben a tenger mutatja meg az orbánizmus igazi arcát: a nemes célokat és hangzatos ígéreteket csapnivaló kivitelezés követi, amelyből a végén az ország  helyett csak egy szűk haveri kör gazdagodik.” Ma Magyarországon ugyanis csak azoknak van esélyük “saját lábon állva boldogulni”, akik jó helyen és jó időben csatlakoztak a “nemzeti együttbűnözés rendszeréhez” – közölte a Jobbik. MTI

Cseresnyés: létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig

Létrejöhet egymillió új munkahely 2020-ig Magyarországon, de egyes régiókban még mindig problémát jelent a munkaerőhiány és a munkanélküliség együttes jelenléte – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal konferenciáján.

Az államtitkár kiemelte, hogy az információ-technológia és az automatizálás terjedése új tudásigényeket hozott létre: az ipar 4.0, a “negyedik ipari forradalom” korában nélkülözhetetlen a digitális kompetenciák elmélyítése a szakképzésben és a felnőttképzésben is. Hozzátette, hogy a Magyarország számára kulcsfontosságú német gazdaságban becslések szerint már most 40 milliárd euró befektetés érkezik az ipar 4.0 fejlesztésére egy év alatt.

Kiemelte azt is, hogy a gazdaság számára szükséges alapkompetenciák fejlesztése nem csupán a szakképzés felelőssége, hiszen az általános iskolai képzésből eltűntek a manuális készségeket fejlesztő órák, a diákok túlnyomó része sosem tapasztalja meg a saját kezű alkotás élményét.

Cseresnyés Péter a rendezvényen felidézte, hogy 2010 óta csaknem 700 ezer új munkahely jött létre, ezek túlnyomó többségét – csaknem 475 ezer állást – a versenyszféra hozta létre. A munkaerő-kínálat azonban a képzettebbek elhelyezkedésével fokozatosan romlik, a megüresedő álláshelyeket egyre nehezebb betölteni, ezért a vállalkozások között éleződik a verseny a szakképzett utánpótlásért – tette hozzá az államtitkár.

A konferencián Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a felnőttképzés fontosságát hangsúlyozta a munkaerőhiány megoldásában, mivel az iskolarendszerű képzés a 3-5 éves vagy annál hosszabb képzésekkel lassabban tud reagálni a munkaadók elvárásaira.

Hozzátette, hogy össze kell hangolni az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó uniós támogatások felhasználását, de fontos szerep jut a költségvetési forrásoknak is, többek között a szakképző intézmények felújításában és fejlesztésében. MTI

1 2 3 5