Cseresnyés: a foglalkoztatást tekintve az ország egyes részei között jelentős eltérések vannak

A foglalkoztatást tekintve az ország egyes részei között jelentős eltérések vannak, hiszen Északnyugat-Magyarországon már most is jelentős a munkaerőhiány, az ország északi részén pedig az átlagosnál  még mindig több az álláskereső – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közölt adataira reagálva.


A KSH hétfői közlése szerint 2016 negyedik negyedévében a foglalkoztatottak száma 4 millió 411 ezer volt, 3,6 százalékkal (152 ezerrel) több, mint egy évvel korábban.    Az államtitkár hozzátette: ezen a helyzeten az oktatáson túl a munkaerő mobilitással lehet segíteni.

Az elmúlt négy évben Magyarországon folyamatosan emelkedtek a bérek, ennek révén megindult a munkaerő visszavándorlás is, tehát egyre többen úgy látják, hogy „a magyar munkahelyek olyan mértékű jövedelmet tudnak adni, amiből már Magyarországon is jól meg lehet élni” – közölte Cseresnyés Péter.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőhiány kezelése érdekében harmadik országbeli munkavállalók behívására is szükség van. Erre az elmúlt években már rendelkezésre állt egy 50 ezres keret, miközben eddig az országban csupán 6-7 ezren dolgoztak harmadik országbeli, vagyis nem európai uniós munkavállalóként.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a magyar munkahelyek ne szűnjenek meg és ennek biztosítása érdekében harmadik országbeli munkavállalókat is kell behozni az esetlegesen fellépő munkaerőhiány ellensúlyozására. MTI

(Fotó: kormány.hu)

Cseresnyés: a keresetek továbbra is dinamikusan emelkednek

Az év első felében is tovább folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január-júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január-júniusi adatait kommentálva pénteken az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH legfrissebb közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege.
Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek.
Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon.
A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A közleményben kifejtették, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban.
Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek.
A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek – olvasható az NGM közleményében. MTI