Cseresnyés: öt éve folyamatosan emelkednek a keresetek

A keresetek emelkedése a gazdaságfejlesztő és foglalkoztatást segítő programoknak köszönhetően csaknem öt éve folyamatosan tart – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint augusztusban a bruttó átlagkereset 13,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az államtitkár szerint az emelkedés annak tudható be, hogy a munkaerőpiacon jelentős igény alakult ki a jól képzett munkaerő iránt, akiket a munkaadóknak meg kell fizetniük.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: az első nyolc hónapban a nettó bérek 2010 hasonló időszakához képest több mint 50 százalékkal emelkedtek a többi között a családi adókedvezménynek is köszönhetően. A nettó béremelkedés a kedvezmények nélkül is meghaladja a 46 százalékot – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy minden ágazatban jelentős a béremelkedés, bár a vállalkozásoknál az átlagosnál alacsonyabb a reálbér növekedése, mert a kormányzat jelentős életpálya modellekkel próbálja segíteni a közszférában dolgozó munkavállalókat.

Kiemelte, hogy az átlagos reálbér növekedés hónapok óta 10 százalék feletti, a versenyszférában a fizikai munkát végző dolgozók bére emelkedett a legjelentősebben, 14 százalékkal.

Az ágazatok közti különbség kezd eltűnni, az elmúlt időszakban a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók bére is emelkedett, ami arra vezethető vissza, hogy komoly igény van a munkaerőre – tette hozzá.
Az NGM közleménye szerint a 10,1 százalékos reálbér-emelkedés egy átlagos magyar munkavállalónál több mint egyhavi többletbér az idén.

A hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően, amely a minimálbérek emelése mellett a munkáltatói adóterhek csökkentését is tartalmazza, a vállalkozásokat a tervezett 2 százalékponton felül további fél százalékpontos járulékcsökkentés is segíti jövőre. Ezzel a cégek összesen mintegy 200 milliárd forintos adócsökkentésben részesülnek, amit a munkahelyvédelmi akció kedvezményei tovább növelnek – közölte az NGM. MTI

Zalai közgazdász: 600 ezer forint körüli bruttó átlagbér közelítene az uniós átlaghoz

Boros Imre közgazdász szerint 550-600 ezer forint körüli bruttó bér közelítene az uniós átlaghoz, a felzárkózási folyamat elindult, de bőven van még teendő.
Az első Orbán-kormány minisztere az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában elmondta, a rendszerváltás után az volt a cél, hogy 20 éven belül a bérek érjék el a nyugat-európai színvonalat, de az első 20 évben csak még jobban lemaradt az ország, ezért úgy fogalmazott: ideje lépéseket tenni a felzárkózásért.
Hozzátette: a folyamat elindult, amit segít a hat évre kötött bérmegállapodás is. MTI

Cseresnyés: 2010-hez képest 690 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Jelentősen, 690 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010-hez képest, a munkavállalók nagy része, csaknem 480 ezer dolgozó a versenyszférában helyezkedett el – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt foglalkoztatási adatokra reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint a 2017. január-márciusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 368 ezer volt, 106 ezerrel – 2,5 százalékkal – több, mint egy évvel korábban.  A január-márciusi időszakban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 66 ezerrel, 207 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,5 százalékponttal, 4,5 százalékra csökkent.

Cseresnyés Péter kiemelte: a munkanélküliség már 56-57 hónapja folyamatosan csökken, miközben a munkavállalók jelentős részét a versenyszféra szívja fel, mindez pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság fejlődik. Ez a fejlődés pedig megköveteli, hogy a jól képzett szakemberek minél nagyobb számban álljanak rendelkezésre.
Beszámolt még a munkahelyvédelmi akció eredményeiről, valamint a fiatalok foglalkoztatási mutatóiról is. Az államtitkár elmondta, hogy a munkahelyvédelmi akció 2013-as indulása óta több mint 500 milliárd forint maradt a munkáltatóknál a programnak köszönhetően.

A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásáról közölte: 2010-ben a foglalkoztatottságuk nem érte el a 20 százalékot, most 28 százalék felett van ez az arány. A korosztály munkanélküliségi mutatója 2010 környékén meghaladta a 20 százalékot, míg jelenleg 11 százalék alá csökkent, ami jóval az uniós átlag felett van.
Az NGM az MTI-nek eljuttatott közleményében ismertette: a 2017 első negyedévi adatok szerint 121 ezerrel dolgoztak többen a versenyszférában Magyarországon, mint egy éve.

A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási aránya egy év alatt 2 százalékpontot javult, így 67,1 százalékra emelkedett. A 15-24 éves korosztály foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal 28,4 százalékra javult, így a fiatalok közül összesen mintegy 300 ezren dolgoznak. A két nem foglalkoztatási rátája a rendszerváltoztatás óta még soha nem volt ilyen magas az év első három hónapjában, ami a tárca szerint egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac növekedésének köszönhető.
A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a magyar munkaerő-piaci reformoknak, például a gazdaságfejlesztő programoknak, a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak. MTI

Hosszú évek óta Zalában a legalacsonyabbak a bruttó átlagkeresetek

A magyar nemzetgazdaság igazi problémája már nem a munkanélküliség, hanem a legtöbb ágazatot érintő munkaerőhiány – mondta Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára kedden Zalaegerszegen, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara üzleti találkozóján.
Úgy vélte, főként a nyugati országrészben, és ebben Zala megye is érintett, egyértelműen látszik, hogy azok az emberek, akik dolgozni szerettek volna, már munkába tudtak állni.


Kiemelte, hogy a kormány lakhatási támogatással segíti a munkaerő mobilizálását, ezen keresztül a munkaerőhiány kezelését. Ha a munkavállaló nem tudja 21. századi körülményeknek megfelelően megoldani a lakhatását, akkor nem várható el, hogy több száz kilométerre az otthonától vállaljon munkát – mondta.

Simon Attila István a problémák között említette, hogy hosszú évek óta Zala megyében a legalacsonyabbak a bruttó átlagkeresetek, az országos átlagot sem érik el. Ezt csupán kormányzati eszközökkel nem lehet megoldani, a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányzat közös összefogására van szükség ahhoz, hogy ebből a spirálból ki tudjon törni a megye – hangsúlyozta.

Elmondta, a Terület- és településfejlesztési operatív program, valamint az országos szinten meghirdetett gazdaságfejlesztő innovatív programok lehetőséget adnak arra, hogy a Zala megyei vállalkozások forráshoz juthassanak. Legyenek innovatívak, hajtsanak végre fejlesztéseket, mert ha nem ezt teszik, csak a lemaradásukat tudják tartósítani – hívta fel a figyelmet a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár. MTI

Cseresnyés: a magasabb bérkategóriákban is emelkednek a keresetek

A minimálbér és garantált bérminimum emelésével, a bevezetett adócsökkentés mellett nemcsak az alacsonyabb, hanem a magasabb bérkategóriákban is nő a kereset – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden.


Hozzátette, a tárca arra törekszik, hogy minél több embert lehessen bevonni a munkaerőpiacra.
Tájékoztatása szerint ezt egyrészt az igényeknek megfelelő szakember-képzésekkel vagy a munkaerő mobilitás elősegítésével és támogatásával biztosítanák.
A munkába járáshoz kapcsolódó támogatások körét bővítették januártól – jelezte.
A bruttó béremelkedés Magyarországon 8-9 százalékos lesz idén – mondta
Megismételte, tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. MTI

Cseresnyés: jobban megéri dolgozni januártól

Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.


Az alacsonyabb bérek emelése a felsőbb bérkategóriát is felfelé nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak a béremelések – tette hozzá.     Felidézte, a versenyszférában a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nőtt, akik nettó jövedelme összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentős 10-20 százalékos emelésre lehet számítani – mondta.

A közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt, az adóhivatal dolgozói pedig további 5 százalékkal, a felsőoktatók, kutatók szintén 5 százalékkal keresnek többet – sorolta.     2016 első 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, ami szintén 7 százalék körüli reálbéremelkedést jelenthet – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

Az államtitkár újságírói kérdésre jelezte, hogy tervezetten és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a vállalatokat, hogy a megállapodás alapján érvényesítették-e a béremelést. Elmondta azt is, hogy az első negyedév a tapasztalatszerzés időszaka, azok felülvizsgálata, valamint a beérkezett jelzések, problémák elemzése után lehet majd a következő lépéseken -így például ha szükséges, bértámogatáson – gondolkodni.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy 2019-re megszűnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás bérminimum, illetve az átlag minimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét.

A minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás és lehetőség a tárgyalásra, miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér felett keresők jövedelmét is megemelni. Arra, hogy miből telik a béremelésekre a cégeknek az elnök kifejtette, a magyar családok 2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából részesedtek a 2007-ben elért 65 százalék helyett, ami 700 milliárd forintos jövedelem-kiesés, mindeközben a vállalatok részesedése 2 százalékkal nőtt, mintegy 500 milliárd forintos plusz nyereség áll rendelkezésre. MTI

Cseresnyés: közel négy éve folyamatos a reálbérek emelkedése

Magyarország erősödik, közel négy éve folyamatosan emelkednek a reálbérek, 46 hónapja töretlen az emelkedés – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hozzátette:
a reálbér-növekedés főként az adócsökkentéseknek, az alacsony inflációnak, és a kormányzati intézkedéseknek, kiemelten a munkahelyvédelmi akciónak köszönhető. A novemberben megkötött, hat évre szóló bérmegállapodás további emelkedést vetít előre – tette hozzá.
Hozzátette:
a reálbér-növekedés főként az adócsökkentéseknek, az alacsony inflációnak, és a kormányzati intézkedéseknek, kiemelten a munkahelyvédelmi akciónak az eredménye. A munkahelyvédelmi akció kedvezménye 470 milliárd forintot tesz ki.  Kedvezőnek nevezte, hogy mind a verseny-, mind a közszférában magas növekedés tapasztalható.
Az év első 10 hónapjában 7,4 százalékkal emelkedtek a reálbérek, ami azt jelenti, hogy a családok vásárlóereje  átlagosan csaknem egyhavi plusz bérrel emelkedett egyetlen év alatt.
Kiemelte: a novemberi bérmegállapodás további emelkedést vetít előre, a munkáltatói adóterhek csökkentésével a vállalkozókat terhelő adók szintje 2022-re 15,5 százalékkal csökkenhet, ami versenyképes lesz Közép-Európában.
Példaként említette, hogy egy kétkeresős családnál, ahol mindkét szülő minimálbéren dolgozik, 2018-ra egy gyermek esetén 36 ezer forinttal, két gyermeknél 46 ezer forinttal, 3 vagy több gyerek esetében pedig 53 ezer forinttal nő a nettó kereset – ismertette.

A garantált bérminimum esetén egy kétkeresős családnál, ha mindkét szülő a garantált bérminimumot keresi, 2018-ra egy gyereknél havi 68 500 forinttal, két gyerekkel 78 500 forinttal, 3 vagy több gyerek esetén 85 ezer forinttal nő a nettó keresetük.
Az államtitkár aláhúzta: a béremelésekkel 1,2 millió munkavállaló vihet többet haza 2017 januártól, amellyel a háztartások fogyasztása is emelkedik. A növekvő fogyasztás a gazdaság élénküléséhez járul hozzá. A tárca számításai szerint a minimálbérek erőteljes emelése a vállalkozásokat arra készteti, hogy a magasabb bérkategóriába tartozó dolgozóik bérét is tovább emeljék.

Szólt arról is, hogy a társasági adó is jelentősen csökken, egységesen 9 százalékra, emiatt kisebb teherrel kell számolni a munkaadóknak, és ez kompenzációt jelenthet a béremeléshez. MTI

Cseresnyés: hosszú idő óta folyamatosan emelkednek a reálbérek

Hosszú idő óta folyamatosan emelkednek a reálbérek, dinamikájuk az elmúlt időszakban jelentősen növekedett – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.
Hozzátette: a reálbérek az elmúlt időszakban az előző évhez képest 7,5 százalékkal voltak magasabbak legutóbb, közfoglalkoztatottak nélkül az index 8 százalék.
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy sorozatban 44. hónapja, több mint 3 és fél éve tart a reálbérek töretlen növekedése Magyarországon.

cseresnyés péter államtitkár

A szaktárca szerint a kedvező gazdasági kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővülést vetítenek előre, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek.
Az államtitkár az M1 aktuális csatornán hangsúlyozta: a 7,5 százalékos reálbéremelkedés azt jelenti, hogy a munkavállalók egy havi bérrel többet tudnak hazavinni, mint egy évvel ezelőtt.
Cseresnyés Péter kitért arra, hogy a vállalkozásoknál a reálbéremelkedés 6,8 százalék, a közszférában ennél lényegesen jelentősebb, 11,4 százalék volt.
Felidézte, hogy a köz érdekében dolgozók több területen folyamatosan kaptak béremelést, például az egészségügyben, a szociális területen dolgozók, a pedagógusok, a rendvédelmi dolgozók, összességében az elmúlt időszakban a közszférában dolgozók bére 30 százalékkal emelkedett.
Cseresnyés Péter szólt arról, hogy versenyhelyzet alakult ki a jól képzett szakemberekért, ez eredményezte a versenyszférában is folyamatosan béremelkedést.
A versenyszféra béremelkedésére hatással van a minimálbér növekedése, a személyi jövedelemadó mértékének csökkentése, illetve a közszférában elindult bérnövekedés – fejtette ki az államtitkár. MTI

Sztrájk az önkormányzati hivatalokban

koztisztviselok-sztrajk

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete egésznapos, országos szervezésű sztrájkot hirdetett szeptember 14-re.
A sztrájk célja a bérek emelése – az önkormányzati polgármesteri hivatalok valamennyi dolgozójának 2016.10.1-től – az illetményalap megemelésével vagy a szorzók módosításával, összességében 30%-os keresetnövekedés elérése.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta: elsőként azonnali 30 százalékos béremelést, valamint reális, kiszámítható, versenyképes és vonzó életpálya kialakítását követeli az érdekképviselet.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban korábban így nyilatkozott:

“Az önkormányzati tisztviselők ha béremelést kérnek az államtól és a az állam ebbe beleavatkozik, akkor ezt nyilván feltételekkel fogja megtenni, az legyen világos mindenki számára.”
(Forrás: Inforádió)

Cseresnyés: 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 óta

Az elmúlt hat évben több mint 660 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és 5 százalékra csökkent a munkanélküliség, de van még tartalék, 250 ezren várnak munkára – mondta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a friss statisztikai adatokra reagálva kedden az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette, a vendéglátás, mezőgazdaság, informatika, feldolgozóipar is keresi a munkavállalókat, ezt az igényt kell kielégíteni megfelelő képzéssel, orientálással.
Az elmúlt időszakban már látható volt, hogy verseny alakult ki a piacon a szakképzett munkaerőért, amit az is mutat, hogy lassan három éve jelentősen emelkednek a reálbérek Magyarországon – tette hozzá.
Hangsúlyozta, mindenkinek, a munkavállalóknak, a munkaadóknak és a kormánynak is az az érdeke, hogy továbbra is jelentős mértékben nőjön a foglalkoztatottak száma. A képzések, foglalkoztatás-politikai eszközök segítségével tudnak újabb munkavállalókat a munkaerőpiacra terelni – mondta.

cseresnyés péter államtitkár

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak az adatközlést követően kiadott kommentárja kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma újabb csúcsot döntött, az 5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig olyan alacsony, amilyet a rendszerváltás óta még nem mértek az országban.
A versenyszféra folyamatos bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének és a munkahelyvédelmi akciónak köszönhetően töretlenül emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, ami a költségvetés bevételeinek alakulására és a háztartások fogyasztására is kedvező hatással van – hangsúlyozta az NGM. MTI

1 2