Nem alszunk eleget, és ebből baj lehet a munkahelyeken is
Miközben egyre rosszabbul és kevesebbet töltünk az ágyban minőségi alvással, a nappalokat meghosszabbítjuk az éjszakai pihenések rovására, minden ember minden nap a tudomány egyik legnagyobb titkának a bűvöletébe esik.
Közel száz éve kezdődött el a tudományos alváskutatás a világon. A Chicagói Egyetem első alvás laboratóriumának a megnyitása óta az alvástudomány multidiszciplinárissá fejlődött. Azóta keresik, kutatják: miért is alszunk?
A Magyar Alvás Szövetség 2023-ban a titkok megfejtésének a nyomába ered és igyekszik segíteni abban, hogy jobban aludjunk.
„Korábban azt hitték, hogy az alvás passzív állapot, az ébrenlét hiánya – mondja a Magyar Alvás Szövetség elnöke, G. Németh György. – Ma már több mint nyolcvan felismert és tudományosan regisztrált, összesen több mint 120 féle alvásbetegséget kutatnak világszerte, közöttük magyar agytudósok.
Nemcsak felismerni, hanem minél szélesebb körben meg is kell ismertetni az emberekkel, hogy maguk is sokat tehetnek a jobb alvásukért.
Nem kevésbé fontos a munkáltatók felismerése és segítése, hiszen csak kipihent, jól alvó embertől várható el megfelelő teljesítmény a munkahelyeken.
Ezt szolgálja a Health System Hungary program, amely a foglalkozás-egészségügyi, munkahelyi egészségmegőrző projektekhez nyújt új szemléletű segítséget. A Magyar Alvás Szövetség tudományos ismeretekkel és gyakorlati tudnivalókkal szeretne hozzájárulni valamennyiünk jobb alvásához – közölte az MTI Országos Sajtószolgálatával kedden a Magyar Alvás Szövetség.
Kövessük végig az emberi agy tevékenységét egy látszólag egyszerű feladatban! Amikor megkérdezi valaki a nevünket, idegrendszerünkben bonyolult változások játszódnak le. A kérdező személy hangja mindkét fülünk hallósejtjeiben ingerületet kelt. Az elektromos jelek idegrostokon keresztül eljutnak a két félteke hallóközpontjaiba, ahol kialakul a hangérzet. Ezután mindkét hallóközpontból elektromos jelek érkeznek a bal féltekében található beszédértő központba. Itt a hallott hangok értelmet nyernek, vagyis megértjük a mondatot. Ezt követően elektromos jelek indulnak a bal félteke beszédmozgató központjába, a beszédmozgató központ elektromos jeleket küld mindkét agyféltekénk mozgatómezőjébe. Végül ezek idegsejtjei működésbe hozzák gégénk, nyelvünk és ajkaink izmait, amelyek megformálják a hangokat. Az érzékszervekből tehát mindkét féltekébe érkeznek információk. Ugyanígy szimmetrikusan indulnak ki a jobb és a bal testfél izmait működtető idegrostok a kérgi mozgatómezőkből. A nyelvvel (beszéd, olvasás, írás) kapcsolatos feladatok viszont csak az egyik féltekéhez kötődnek.
Az emberi agy működése meglehetősen sok energiát igényel, ami abban is megmutatkozik, hogy a keringő vér mintegy 15%-a jut az agyvelőt ellátó erekbe, holott az agy csak 2%-át teszi ki a teljes testtömegnek. Míg belső szerveink vérellátása erősen függ testünk működési állapotától, az egyes szervek igénybevételétől, agyunk vérellátása közel állandó.