Cseresnyés javaslatára csökken az adó

Az Országgyűlés november 14-én elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár.

A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament.
2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés.
Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra.
A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja 94 400 forintra, illetve magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20-ról 19,5 százalékra csökken. MTI

Cseresnyés: a keresetek továbbra is dinamikusan emelkednek

Az év első felében is tovább folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, ugyanis a január-júniusi időszakban, köszönhetően az alacsony inflációnak, 7,5 százalékos volt a reálbér-növekedés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a keresetek január-júniusi adatait kommentálva pénteken az M1 aktuális csatornán.

cseresnyés péter államtitkár

A KSH legfrissebb közlése szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege.
Cseresnyés Péter kiemelte: a 7,5 százalékos nettó reálbér-emelkedés azt jelenti, hogy az éves jövedelmek közel egy havi keresettel nőttek.
Arról is beszámolt, hogy a közigazgatásban, a közszférában végrehajtott béremelés húzta magával a versenyszférát, ugyanis a közszférában 12 százalékos, míg a vállalkozásoknál 6,8 százalékos volt a reálbér-emelkedés.
Az NGM az MTI-nek eljutatott közleményében hangsúlyozta: három és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon.
A versenyszférában 2016 első felében közel 65 ezerrel dolgoznak többen, mint az előző év azonos időszakában.
A közleményben kifejtették, hogy a KSH közlése szerint a közfoglalkoztatás hatása nélkül a vállalkozásoknál 275 300, a költségvetési intézményeknél 268 000, míg a nonprofit szervezeteknél 247 400 forint volt a bruttó keresetek átlaga idén január-júniusban.
Nemzetgazdasági szinten a közfoglalkoztatás hatását beszámítva 7,5 százalékkal, anélkül 8,2 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban a reálkeresetek.
A kimagasló reálbér-emelkedésben nagy szerepe van a továbbra is alacsony inflációnak, az adócsökkentéseknek és a munkahelyvédelmi akciónak, illetve a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek. A töretlen béremelkedés a magyar családok anyagi helyzetére is pozitív hatással van, ami jól mutatja, hogy a magyar reformok működnek – olvasható az NGM közleményében. MTI

3 milliárdnyi adót vitt Svájcba a magyar Tesco

Hárommilliárd forint adót nem Magyarországon, hanem Svájcban fizetett be a Tesco áruházlánc – írta keddi számában a Magyar Idők.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) hívta fel a lap figyelmét arra, hogy elérte a 160 milliárd forintot a Tesco Svájcban fenntartott fióktelepéhez kihelyezett készpénzállománya, amelyet a gyakorlat szerint a hazai szállítók hiteleznek meg kamatmentesen a vállalatnak. Az ebből származó pénzügyi eredmény 16,6 milliárd forint volt, amely után a multinacionális társaság 1,5 százaléknyi nyereségadót fizetett Svájcban, a magyarországi 19 százalékos közteher helyett. Az ebből származó adómegtakarítás hazánkban elérte a hárommilliárd forintot 2015-ben.

nagykanizsa tesco

Bubenkó Csaba, a szakszervezet vezetője a Magyar Időknek azt mondta, hogy a Tesco eredményessége jelentősen javult tavaly, a vállalat 13,2 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta 2015-öt, ebből a fizikai dolgozóknál végrehajtott béremelés kevesebb mint 2,5 milliárd forintba került.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Tescónál évek óta tart az elvándorlás, a teljes munkaidős dolgozói állomány öt év alatt 4500 fővel csökkent a láncnál úgy, hogy az áruházlánc eladásai folyamatosan nőttek. MTI

Feketelista.hu: minden második cégnél adóhiányt tártak fel

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai tavaly 36 888 társaságnál és 11 306 magánszemélynél végeztek adóellenőrzést, a cégeknél csaknem minden második ellenőrzés adóhiány feltárásával zárult, a magánszemélyeknél közel négyötöde. A NAV nagy céges adósainak túlnyomó többsége budapesti székhelyű – közölte a feketelista.hu gazdasági adatbázis.

(Korábbi hírünk A legnagyobb adósok Nagykanizsán és környékén címmel itt olvasható.)

adóhiány

A közlemény szerint az adórevizorok 2015-ben 17 661 gazdasági társaságnál összesen 582 milliárd forint hátralékot tártak fel, míg 2014-ben a 37 744 ellenőrzött társaságból 18 686 céget “füleltek” le, és 587 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg. Az adóhiányosok között 2014-ben 1157 olyan céget találtak, amelynél a nettó adókülönbözet meghaladta a 100 millió forintot, míg 2015-ben 1314-et, csaknem 14 százalékkal többet.
Az adóellenőrök az elmúlt évben 11 306 magánszemélyhez jutottak el, és 8905 esetben állapítottak meg – összesen 45 millió forint – adóhiányt. Egy évvel korábban ebben a körben 12 121 ellenőrzést végeztek, és 9443 adózónál összesen 34 millió forint hátralékot tártak fel.
Az adóhivatal negyedévenként hozza nyilvánosságra azoknak a cégeknek, illetve magánszemélyeknek a nevét, akiknek az adóhiánya 180 napja folyamatosan meghaladja előbbieknél a 100 millió, utóbbiaknál a 10 millió forintot. A NAV listáján 2015 végén 224 név volt, közülük 153 cég, a nagy adóhiányosok sora pedig tavaly 736 üggyel bővült.
A “kipellengérezett” 153 társaság több mint kétharmada (116) budapesti telephelyen van bejegyezve. Félmilliárd forintnál nagyobb adóhiányt 19 cégnél állapítottak meg, közülük 14 a fővárosban működik, a lista élén azonban két vidéki társaság neve olvasható.
A negyedéves listán szereplő több mint másfélszáz cég – hat betéti társaság kivételével – kft. formában működik, egyetlen részvénytársaság neve sem szerepel a listán. A cégek nagy többségét az ellenük indított hatósági eljárások már “kiseperték” a piacról. A 153 társaság közül 111-nek törölték, hétnek pedig felfüggesztették az adószámát, nyolc viszont végelszámolás alatt áll. Míg a nagy adóhiányos cégek több mint kétharmada fővárosi, az érintett magánszemélyeknek mintegy 70 százaléka vidéki lakos.
A feketelista.hu szerkesztői összeállították 2015. teljes – a négy negyedév összevont adatainak – százas “toplistáját” is. A “rangsort” a budapesti Carlo Invest Kft. “vezeti” 2,389 milliárd forint adóhiánnyal, a második a North Santrade Kereskedelmi Kft., a harmadik pedig a Fortill-Agro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A jogkövetkezményekkel együtt legnagyobb befizetési kötelezettség (1,533+3,282 milliárd forint) a Stark Industries Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t terheli. Az év folyamán 13 cégnél mutatott ki az adóhatóság egymilliárd forintnál nagyobb adóhiányt, ehhez jönnek még a jogkövetkezmények terhei. A százas céglistán 75 százalékban fővárosi cégek érintettek.
A feketelista.hu adatbázisban több mint félmillió cégnév szerepel, megtalálható benne tizennégy állami intézmény cégekkel kapcsolatos elmarasztaló határozata, kiderül belőle továbbá, hogy az érintett társaság ellen folyamatban van-e felszámolási eljárás, megvonták-e az adószámát, elmarasztalták-e munkajogi vagy munkavédelmi mulasztások miatt. MTI

Átláthatóbbak lesznek a civil adók 1%-ai

Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének (ASZÖT) javaslata alapján idén minden személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékot felajánló magánszemély rendelkezhet postai illetve elektronikus levelezési címének a kedvezményezettel való közléséről – hívta fel a figyelmet a testület szerdai közleményében.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a törvényváltozással megnyílik a civil szervezeteknek az a lehetőség, hogy az adományozók közvetlen és pontos tájékoztatásával növeljék az átláthatóságot és bizalmat.
Az ASZÖT képviselői felhívják minden 1 százalékot gyűjtő szervezet és felajánló figyelmét, hogy az idei évtől a rendelkező nyilatkozat formátuma is megváltozik, az új nyilatkozat tartalmazza az adózó postai illetve elektronikus levelezési címét, valamint az ezek kiadásához megadható hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozatot is.
Az adományok etikus felhasználása, az átláthatóság és bizalom növekedése elkerülhetővé teszi a sajtóban is nyilvánosságra került visszaéléseket illetve azokat a károkat, melyeket az említett esetek a civil szektor kevesebb nyilvánosságot kapó, ámde megbízhatóan működő nagy többségének okoznak – írták.
A testület üdvözli azt a már régóta javasolt és várt módosítást is, mely szerint a kedvezményezett szervezeteknek előzetesen kell igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit, mely alapján az adóhatóság minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek listáját. A módosítással elkerülhető, hogy egyes felajánlások kárba vesszenek azáltal, hogy a támogatandó szervezetről csak utólag derül ki, hogy nem felelt meg az előírt feltételeknek – olvasható a közleményben.
Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületét 2012-ben hozták létre civil szervezetek.

(MTI)