Ilyen lesz Kanizsa 15-20 év múlva?

Valószínűleg nem sokan olvassák el Nagykanizsa készülő településrendezési tervét, amely jelenleg véleményezés alatt áll. A dokumentumban többek között részleteiben is taglalják azt, hogy is képzelik el Kanizsa jövőjét. Például így:

(Fotó: Szeller Péter)

Nagykanizsa  városrészeinek  következő  15-20  évre  szóló  hosszú  távú  jövőképe  röviden  az alábbiakban fogalmazható meg:

Magyarország  tengeri  kapujának  újjászületett,  élettel  teli  belvárosa,  minőségi  vendéglátó-helyekkel és üzletekkel, a nagyvárosias hangulatú városi életet kedvelő szegényebbeknek és tehetősebbeknek,  fiatalabbaknak  és  idősebbeknek  szép,  egészséges  és  kényelmesen használható otthont nyújtó városi környezettel.

A  korábbi  városközponti  városrész  kibővült,  a  városfejlesztés  és  a  városrehabilitáció eredményeként  a  megújult  és  kibővült  városközpont  magas  minőségű  városi  szövete magában foglalja északon a Dózsa György úti egykori laktanya rehabilitált épületegyüttesét, délen a Belvároshoz szervesen kapcsolódó Sétakert zöldterületét és a MAORT lakónegyed felújított kertvárosi lakóépületeit is, amelyek a XX. századi magyarországi modern építészet értékes építészeti örökségét képezik.

A  7-es  számú  főútvonaltól  északra,  az  M7-es  autópálya  mentén,  a  város  kapujában Nagykanizsa  és  a  Nyugat  –  Dunántúl  déli  részének  modern  technológiai  központja  terül  el, amely a Nyugat – Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ ipari létesítményeinek és más versenyképes ipari vállalkozásoknak ad otthont. Tőlük délre kereskedelmi és vegyes, illetve lakó funkciójú városi övezetek találhatóak.

(Fotó: Dani Mercedes)

Keleti városrész

A feltörekvő fiatal és fiatal középkorú munkavállalók, családok, kényelmes városi életre vágyó idős  emberek  közkedvelt  otthona  egy  európai  nagyvárosi  lakónegyed  színvonalas  városi környezetével és szolgáltatásaival.

Déli városrész

Közkedvelt,  klasszikus  kertváros  a  tágabb  térség  legszebb  városi  parkjával,  a  helyreállított Sétakerttel  a  városközponthoz  kapcsolódó  északi  póluson,  rendezett  jó  minőségű lakókörnyezet és szociális lakások a hátrányos helyzetűek számára a déli póluson, rendezett, működő ipari, gazdasági területekkel a két pólus között.

Sánc, Szabadhegy és Csónakázó tó

A  jómódú  népesség  által  is  kifejezetten  keresett  új kertváros  Szabadhegyen  a  város legattraktívabb   és   legfrekventáltabb   rekreációs   területével,   nemzetközi   vonzású, csúcskategóriás    wellness-    és    termálturisztikai    szállodai    szolgáltatásokkal, sportlétesítményekkel a Csónakázó-tó körül.

Kiskanizsa és Bajcsa városrész

A  Dunántúlt  friss  zöldséggel,  gyümölccsel  ellátó,  termálvízzel  fűtött  üvegházas  kertészetek városrésze, európai nívójú települési környezettel és helyi szolgáltatásokkal

Bagola városrész

Egyfajta nagykanizsai „Lővérek” népszerű természet közeli, jó levegőjű, csendes városrésze a Csónakázó-tó déli szomszédságában.

Palin és Korpavár városrész

Palin  elegáns  kertes,  családi  házas  negyed  a  város legnagyobb  munkahelyi  övezete közelében,  Korpavár  az  ipari,  logisztikai  létesítményekben  dolgozó  munkavállalók  családi házas településrésze.

(Fotó: Kis-Bankné Kondákor Marianna)

A  környezeti  szempontból  fenntartható  fejlődés  előmozdítása  érdekében  tervezett  legjelentősebb településrendezési beavatkozások:

Városközpont rehabilitációja, vonzóbbá tétele a lakosság és a vállalkozások számára. Új  ipari  terület  kialakítása  a  városközpont  és  a  legnagyobb  lakosságszámú,  lakóterületi  funkciójú városrész,  a  Keleti  városrész  közvetlen  szomszédságában  a  kompakt  város  kialakításának előmozdítása érdekében.
Délkeleti, déli és délnyugati elkerülő és tehermentesítő út kialakítása a városközpont tehermentesítése és  a  tőle  délre  levő  városrészek  valamint  az  új  ipari  terület  közvetlen  kapcsolatának  biztosítása érdekében.

A fentiekben említett fejlesztések a megyei területi tervek szerves részét alkották, ennek megfelelően integráns alkotóelemei voltak a megyei településfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program környezeti hatásvizsgálatának is, amelyek során egyeztetésre és elfogadásra kerültek.

(Forrás ITT)