Életre keltettek egy 53 éves MTZ-t a kanizsai Cserhátisok

Négy évig darabokban volt a kanizsai Cserháti Sándor Szakképző Iskola műhelyében egy 1964-es MTZ, amit oktatójuk irányítása mellett a Cseri autószerelő tanulói raktak össze.

(Az öreg MTZ a Cserhátiban. Fotó: Facebook)

A veterán gépet Ring Balázs oktató segítségével Arany Balázs, Kempf Martin, Mátyás Marcell és Horváth Bence keltette életre.

A gépész tanulók is sokat segítettek, ugyanis sok esetben a már beszerezhetetlen alkatrészeket saját maguk gyártották le.

Meglehet, hogy az idei borsfai Dutra találkozón megjelenik majd a Cserhátis MTZ is.

A jó öreg masinát le is videózták.

(Forrás: NSZC Cserháti Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma – Facebook)

Ilyen lesz Kanizsa 15-20 év múlva?

Valószínűleg nem sokan olvassák el Nagykanizsa készülő településrendezési tervét, amely jelenleg véleményezés alatt áll. A dokumentumban többek között részleteiben is taglalják azt, hogy is képzelik el Kanizsa jövőjét. Például így:

(Fotó: Szeller Péter)

Nagykanizsa  városrészeinek  következő  15-20  évre  szóló  hosszú  távú  jövőképe  röviden  az alábbiakban fogalmazható meg:

Magyarország  tengeri  kapujának  újjászületett,  élettel  teli  belvárosa,  minőségi  vendéglátó-helyekkel és üzletekkel, a nagyvárosias hangulatú városi életet kedvelő szegényebbeknek és tehetősebbeknek,  fiatalabbaknak  és  idősebbeknek  szép,  egészséges  és  kényelmesen használható otthont nyújtó városi környezettel.

A  korábbi  városközponti  városrész  kibővült,  a  városfejlesztés  és  a  városrehabilitáció eredményeként  a  megújult  és  kibővült  városközpont  magas  minőségű  városi  szövete magában foglalja északon a Dózsa György úti egykori laktanya rehabilitált épületegyüttesét, délen a Belvároshoz szervesen kapcsolódó Sétakert zöldterületét és a MAORT lakónegyed felújított kertvárosi lakóépületeit is, amelyek a XX. századi magyarországi modern építészet értékes építészeti örökségét képezik.

A  7-es  számú  főútvonaltól  északra,  az  M7-es  autópálya  mentén,  a  város  kapujában Nagykanizsa  és  a  Nyugat  –  Dunántúl  déli  részének  modern  technológiai  központja  terül  el, amely a Nyugat – Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ ipari létesítményeinek és más versenyképes ipari vállalkozásoknak ad otthont. Tőlük délre kereskedelmi és vegyes, illetve lakó funkciójú városi övezetek találhatóak.

(Fotó: Dani Mercedes)

Keleti városrész

A feltörekvő fiatal és fiatal középkorú munkavállalók, családok, kényelmes városi életre vágyó idős  emberek  közkedvelt  otthona  egy  európai  nagyvárosi  lakónegyed  színvonalas  városi környezetével és szolgáltatásaival.

Déli városrész

Közkedvelt,  klasszikus  kertváros  a  tágabb  térség  legszebb  városi  parkjával,  a  helyreállított Sétakerttel  a  városközponthoz  kapcsolódó  északi  póluson,  rendezett  jó  minőségű lakókörnyezet és szociális lakások a hátrányos helyzetűek számára a déli póluson, rendezett, működő ipari, gazdasági területekkel a két pólus között.

Sánc, Szabadhegy és Csónakázó tó

A  jómódú  népesség  által  is  kifejezetten  keresett  új kertváros  Szabadhegyen  a  város legattraktívabb   és   legfrekventáltabb   rekreációs   területével,   nemzetközi   vonzású, csúcskategóriás    wellness-    és    termálturisztikai    szállodai    szolgáltatásokkal, sportlétesítményekkel a Csónakázó-tó körül.

Kiskanizsa és Bajcsa városrész

A  Dunántúlt  friss  zöldséggel,  gyümölccsel  ellátó,  termálvízzel  fűtött  üvegházas  kertészetek városrésze, európai nívójú települési környezettel és helyi szolgáltatásokkal

Bagola városrész

Egyfajta nagykanizsai „Lővérek” népszerű természet közeli, jó levegőjű, csendes városrésze a Csónakázó-tó déli szomszédságában.

Palin és Korpavár városrész

Palin  elegáns  kertes,  családi  házas  negyed  a  város legnagyobb  munkahelyi  övezete közelében,  Korpavár  az  ipari,  logisztikai  létesítményekben  dolgozó  munkavállalók  családi házas településrésze.

(Fotó: Kis-Bankné Kondákor Marianna)

A  környezeti  szempontból  fenntartható  fejlődés  előmozdítása  érdekében  tervezett  legjelentősebb településrendezési beavatkozások:

Városközpont rehabilitációja, vonzóbbá tétele a lakosság és a vállalkozások számára. Új  ipari  terület  kialakítása  a  városközpont  és  a  legnagyobb  lakosságszámú,  lakóterületi  funkciójú városrész,  a  Keleti  városrész  közvetlen  szomszédságában  a  kompakt  város  kialakításának előmozdítása érdekében.
Délkeleti, déli és délnyugati elkerülő és tehermentesítő út kialakítása a városközpont tehermentesítése és  a  tőle  délre  levő  városrészek  valamint  az  új  ipari  terület  közvetlen  kapcsolatának  biztosítása érdekében.

A fentiekben említett fejlesztések a megyei területi tervek szerves részét alkották, ennek megfelelően integráns alkotóelemei voltak a megyei településfejlesztési koncepció és a megyei területfejlesztési program környezeti hatásvizsgálatának is, amelyek során egyeztetésre és elfogadásra kerültek.

(Forrás ITT)

STOP! Vagy SOTP?

Nagykanizsán csütörtök délután 13 körüli időben fotózta olvasónk ezt a friss aszfaltfelfestést a Dózsa György utca – Hevesi utca kereszteződésénél.
Vajon hogy nem tűnt fel a lelkes munkásoknak, hogy a négy betűs szóból kettőt sikeresen összekevertek?

(Fotó: Tóth Melinda)

Dehogynem! Ugyanis este már a SOTP! helyett STOP! felirat volt olvasható az aszfalton.

(Fotó: Teperics Krisztián – Facebook)

Persze, attól még, hogy SOTP-ot festettek a flaszterre a STOP tábla még ugyanúgy megállásra kötelezi a közlekedőket.

Hogy a felfestés poénból volt vagy véletlen, azt nem tudni, de nem egy fotó készült arról, hogy a jó munkásemberek meghackelték az ominózus kereszteződést 🙂

Nyuszis dekorációk Kanizsán

Bár a Húsvét nem kimondottan a húsvéti nyúlról szól, azért nyuszis dekorációkkal is lehet örömet szerezni az apróságoknak.

Például itt van egy ötletes nyuszis dekoráció, amit a Király utcai körforgalomban kapott lencsevégre a Hello Kanizsa és egy kicsit feldobja a városképet is 🙂

Varga György olvasónktól két olyan fotót is kaptunk, amin a húsvéti nyúlon kívül még tojásfák is vannak.

Az ötletes elrendezés a Platán soron látható.

Ha esetleg még valakinek van kedve és ideje küldeni nekünk tapsifüles dekorációs fotót, akkor tegyétek meg és bővítjük vele ezt a cikket.

Írhattok a KanizsaPress nevű Facebook oldalunkra privát üzenetben vagy jöhetnek a fotók az info@delzalapress.hu e-mail címünkre is.

Boldog húsvétot kívánunk mindenkinek!

Légvárat vett Kanizsa

A napokban egy légvárat vásárolt a kanizsai önkormányzat, amelyet a városi rendezvényeken ingyen használhatnak a gyerekek.

A Kanizsa Vár! feliratú játszóeszközt azért vették meg, mert eddig béreltek légvárat, viszont úgy gondolták, hosszabb távon gazdaságosabb, ha saját légvára van a városnak.

A vár a történelmi múltat, a Thúry-Zrínyi kultuszt hivatott szimbolizálni.

Az egyik felfestett őrt a vitézlő oskola vezetőjérő mintázták.

A nagykanizsai ovisok már tesztelték az önkormányzat légvárát és tetszett nekik.

Azt, hogy mennyiért vették a légvárat nem tudni, egy új,  átlagos légvár  ára ma bruttóban félmillió forint felett van, de a kanizsai akár az egymilliót is elérheti, tekintve, hogy speciális feliratokkal látták el.

(Fotó és forrás: YouTube)

Megkezdődött a kilátó átépítése a Csótónál

A napokban szakemberek jelentek meg a nagykanizsai Csónakázó tó kilátójánál, amely során átvette a munkaterületet a fővárosi kivitelező cég.
Korábban beszámoltunk arról, hogy mintegy 125 millióból újul meg az építmény, amely az ígéretek szerint várhatóan igazi kanizsai turisztikai attrakció lesz.

(A tervek szerint így fog kinézni a megújult kilátó.)

A Zalaerdő beruházása során a torony alapját is feltárják, majd a szükséges alkatrészek gyártása történik meg.
A beruházás látványosabb elemei nyár folyamán láthatók.
A Csótó kilátótornyának átépítésével, megújításával a tervek szerint szeptemberre végeznek, az ünnepélyes avatást októberre tervezi a Zalaerdő.

285 millióból fejleszt az E.ON Kanizsán

Több mint félmilliárd forint értékű villamos- és gázhálózati beruházást tervez idén az E.ON Zala megyében – közölte a társaság dél-dunántúli áramhálózati cégének vezérigazgatója pénteken Nagykanizsán.

Gelencsér Lajos elmondta: Nagykanizsán 285 millió forintból újítanak fel és építenek ki új villamos- és gázvezetékeket, illetve szerelvényeket. További tíz zalai településen 200 millió forintot meghaladó gázhálózati munkát terveznek, illetve 66 millió forintból öt települést érintő áramhálózati rekonstrukció lesz.
Ez utóbbi még nem is fedi le a megye egészét, Zala északi és nyugati területeinek beruházásai ugyanis az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. kereteibe tartoznak – jelezte a vezérigazgató.

Hozzátette, hogy a munkálatok célja a biztonság, az üzemzavarok megelőzése, ezért tervszerűen és folyamatosan újítanak fel és cserélnek áram- és gázvezetékeket, valamint a hozzájuk kapcsolódó szerelvényeket. A beruházásokra, karbantartásokra és üzemviteli feladatokra együttesen évente mintegy kétmilliárd forintot költenek Zala megyében.

Várfalvi Ferenc, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. nagykanizsai üzemvezetője kifejtette: 2017-ben Nagykanizsán 120 millió forint, a megye déli és keleti részén további öt településen pedig több mint 66 millió forint értékű beruházást terveznek. A dél-zalai városban például több kilométernyi légvezetéket váltanak ki és helyeznek a föld alá, valamint új transzformátorokat is építenek a megnövekedett lakossági és ipari fogyasztói igények kiszolgálása érdekében.

Nagy József, az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. nagykanizsai üzemvezetője arról beszélt, hogy a város területén 165 millió forintot költenek a beruházásokra ebben az évben, további tíz településen pedig még 202 millió forint értékű munkálatokat terveznek. Nagykanizsán egyebek mellett számos lakótelepi társasháznál kicserélik az utcai vezetékeket és a szerelvényeket, de más Zalaegerszegen, Keszthelyen, Lentiben és Zalakaroson és más kisebb településeken is folytatják a vezetékcseréket. MTI

Felújítják a Csótó kilátóját

Hamarosan megkezdődik a nagykanizsai Csónakázó tónál lévő kilátó felújítása.

A beruházás mintegy 125 millió forintba kerül, a megújult kilátóban egy földszinti rendezvénytér és panoráma kilátó is lesz.

A költségeket a Zalaerdő állja, amely korábban pályázatot írt ki a kilátó rendbe tételére.

A kivitelezést egy fővárosi cég végzi, ugyanis ők tették a legkedvezőbb ajánlatot az évek óta balesetveszély miatt lezárt kilátó rekonstrukciójára.

Az ígéretek szerint a Csótó felújított kilátója igazi turisztikai attrakció lesz.

Először nekilátnak a részleges bontásnak, majd legyártatják a szükséges új szerkezeti elemeket, aztán összeszerelik az egészet.

A tervek szerint az építmény díszkivilágítást is kap majd – írja a ZH.

(Fotók: a Zalaerdő ZRT. pályázati anyagából)

 

Ütős videó a fluidumkitermelő technikus osztályról

A Google kereső ismét egy kanizsai kincset hozott fel az internet sötét bugyraiból 🙂

Ugyanis rátaláltunk a 2014-16 között a Nagykanizsai Szakképzési Centrumban végzett fluidumkitermelő technikus osztály összefoglaló videójára.

A fluidumkitermekő technikusok munkaterülete a szénhidrogén-kitermelés, a vízbányászat és a geotermikus energiafelhasználás területei.
Így a képzés során alkalmassá válnak a fluidumszállítás terén arra, hogy kiválasszák a különböző halmazállapotú közegek szállításához szükséges csővezetékek, idomok anyagát, méretét, kapcsolódó szerelvényeit, valamint ezeket kezeljék.

Röviden ennyit a szakmáról és fogadjátok szeretettel a fluidumkitermelő osztály ütős videóját 🙂

Kanizsán forgatják az Esélyteleneket

Ha ki akarod próbálni magad egy különleges szerepben, jelentkezz az Esélytelenek című film szereplőjének!

Várják 16-20 év közötti fiúk, valamint a tömeges jelenetekre fiúk és lányok jelentkezését!

Előny, ha nem először állsz kamera elé.

A forgatás tervezett ideje és helye: 2017 április-május, Nagykanizsa.

A filmforgatás részleteiről további információk a fotón találhatók 🙂

1 2 3 5