Ipari informatikai labort avatott a Pannon Egyetem Nagykanizsán

Az iparban zajló, elsősorban informatikai folyamatok modellezésére képes labort adtak át kedden a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán, ahol egyebek mellett az adatbányászat vagy a gépi tanulási folyamat területével is foglalkoznak – tájékoztatta az egyetem kedden az MTI-t.

A közlemény arra emlékeztet, hogy a cégek piaci versenyképességének elengedhetetlen feltétele az ipar 4.0 elvárásainak követése, a digitalizáció és a robotika térnyerése. A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara a hazai ipar piacvezető vállalataival és vállalkozásaival hosszútávú és erős kapcsolatokat épített ki az elmúlt években, ennek következő lépéseként adták át az Emberi Erőforrások Minisztériuma Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapjából megvalósult, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza Alkalmazott Informatikai Tanszékének új laborját.

(Fotó: YouTube)

A laborban a modern ipari folyamatok oktatását segítő infrastruktúra segítségével a hallgatók megismerik az egyes, elsődlegesen informatikai egységek célját és működését, valamint ezek rendszerét. A labor az ipar szereplői számára is hasznos kutatások alapjául szolgál, a még bevezetés előtti új technológiák fejlesztésére és tesztelésére is alkalmas.

A modern, teljesen automatizált ipari folyamatok minden lényeges eleme megjelenik a rendszerben, azaz a termék vásárlásától a legyártásán át a vevő kiszolgálásáig modellezik azt a folyamatot, ami számos kutatási terület összehangolt munkáját követeli meg. Ilyen terület például az adaptív rendszerek, az adatbányászat, a gépi tanulás, az optimalizálás vagy a számítógép-hálózatok.

A közlemény idézi Gelencsér Andrást, a Pannon Egyetem rektorát, aki szerint a hazai gazdaság piaci szereplőivel való sikeres együttműködés is bizonyítja, hogy a Pannon Egyetem kiváló oktató-kutató gárdája komoly gazdasági potenciált képvisel a szektorban. Az egyetem három nagyobb céggel már hosszútávú megállapodást kötött a labor igénybevételére, de továbbra is nyitottak a regionális igények kiszolgálására. MTI

Angol nyelven indít vízügyi képzést a Pannon Egyetem Nagykanizsán

Vízügyi üzemeltetési mérnök alapszakot indít a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza, Magyarországon először angol nyelven – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.
Közleményükben kiemelték: globális vízhiány várható, ezért a víztechnológiák támogatása, innovatív fejlesztése minden ország számára nemzetstratégiai cél. Magyarország meghatározó szerepet tölt be ezen a területen, hiszen a Kárpát-medence geológiai és geográfiai adottságai, illetve az ezzel párosuló víztechnológiai tudás több mint százéves tradíciókkal rendelkezik.

(A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza)

Miután egyre fokozódik az igény a fejlett víztechnológiai megoldások iránt, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza 2019 szeptemberétől Magyarországon először indít angol nyelvű vízügyi üzemeltetési mérnök alapszakot.
Galambos Ildikó, az oktatási anyagot kidolgozó nagykanizsai Soós Ernő Víztechnológiai Kutató- és Fejlesztő Központ igazgatója arra számít, hogy a nagykanizsai képzésre a vízhiánnyal küzdő országokban – vagyis a dél-amerikai, ázsiai és afrikai térségben – is felfigyelnek – olvasható a közleményben.
A Pannon Egyetemen arra számítanak, hogy az angol nyelvű képzés erősítheti a nagykanizsai kampusz nemzetközibbé válását, a külföldi hallgatók mellett azonban magyar jelentkezőkre is számítanak, olyanokra, akik később nemzetközi szinten szeretnék hasznosítani a tudásukat.
A leendő hallgatók ugyanakkor a magyar nyelvű képzést is választhatják – derül ki a közleményből. MTI

Üzemmérnök-informatikus képzés indul Nagykanizsán

A Pannon Egyetem (PE) veszprémi és nagykanizsai képzőhelyén, valamint a Budapesti Műszaki Egyetemen indul új rendszerű, gyakorlatra épülő alapszakként üzemmérnök-informatikus képzés – jelentette be a napokban Nagykanizsán az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára.
Palkovics László a PE nagykanizsai kampuszán tartott sajtótájékoztatón elmondta: a zalai kezdeményezésre, a munkáltatók igényének megfelelve kialakított új képzési formát kevesebb matematikai elméleti alapra, de a gyakorlatnak nagyobb hangsúlyt adva alakították ki. Olyan szakembereket képeznek, akik nem programozó-matematikusok lesznek, hanem a vállalati informatikai rendszerek működtetésével, fejlesztésével foglalkoznak majd.

Kifejtette, hogy a hagyományos BSc szakokhoz képest a BProf szakként szereplő új tanulmányi formához kevesebb matematikai elméleti alapozás szükséges, nagyobb hangsúlyt kap ugyanis a gyakorlati képzés, amelyet duális formában cégeknél biztosítanak.
Ez az alapképzés nagyobb kedvet adhat a szakgimnáziumokban, informatikai szakos gimnáziumi osztályokban végzetteknek ahhoz, hogy rövidebb idő alatt piacképes diplomát szerezzenek.
Az új alapszak azonban “nem zsákutcás képzés”, hiszen megfelelő kiegészítő modulokkal továbblépési lehetőséget is ad a hallgatóknak. A képzés tartalmát a műszaki egyetem és a PE közösen dolgozta ki.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a korábbi hét százalékról kilenc százalékra nőtt az informatikai képzésre jelentkező hallgató aránya. Azt várják, hogy ez az új alapszak további növekedést is lehetővé tesz, hiszen nagy a munkaerőpiaci kereslet, az elhelyezkedés tehát szinte biztos, vagyis ez a diploma “jó befektetés” az állam és a hallgatók számára is.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a vidéki képzőhelyek esetében valószínűsíthető, hogy az itt végzettek a környéken is maradnak munkavállalóként.
Emlékeztetett arra, hogy az egyik legnagyobb igény az informatikusok iránt mutatkozik a vállalatok részéről, az ipar digitalizálásával pedig ilyesfajta képzésre, szakemberekre még nagyobb szükség lesz.
A szakképző iskolákban is megpróbálják a megfelelő alapokat biztosítani, ami lehetővé teszi a továbblépést mérnök-informatikus, informatikus képzésekre is.

Gelencsér András, a PE rektora úgy fogalmazott, hogy a műszaki, informatikai képzés az egyetem egyik zászlóshajója, képzéseik szorosan kötődnek a helyi gazdasági szereplők igényeihez.
Az a tapasztalatuk, hogy a BSc szakokon nagy a hallgatói lemorzsolódás vagy meghosszabbodik a tanulmányi idejük, ezért az új alapszakkal várhatóan csökken a lemaradók aránya, de egyben hamarabb is kerülhetnek a végzettek a munkaerőpiacra.

Az MTI kérdésére Palkovics László azt mondta: nincs limit az új alapszakra jelentkezők esetében, de azzal számolnak, hogy a műszaki egyetemen várhatón 300-400 hallgató jelentkezhet már a mostani felvételi időszakban, és akár a minimális 280 ponttal is bekerülhetnek. Hartnung Ferenc, a PE dékánja ehhez azt tette hozzá, hogy a Pannon Egyetemen 150 fős kapacitásúra tervezik az új képzést, de igény szerint ezt a keretet bővíteni is lehet. MTI

Saját készítésű robotot is bemutatnak Nagykanizsán

Okos- és 3D-s technológiák, izgalmas interaktív játékok, látványos optikai és fizikai kísérletek szerepelnek a Zala megyei programokban pénteken, a Kutatók éjszakáján.

A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán a víz, az informatika, a turizmus és a környezetvédelem lesz majd a központi téma. Az innovatív programokon a feltalálók mutatják be találmányaikat: Zajzon Imre az úszó törpe erőművet, Gyurkó Balázs a saját maga által épített robotot, Drávecz Árpád és Varga Tamás az online-játékot, Koszorú Kristóf pedig az okostelefonnal irányítható tankot. (MTI)

A fenti programból kiderül, hogy mintegy fél órában Dénes Sándor kanizsai polgármester is tart előadást a PEN-en.
A városvezető víz és fizika címmel mondja el gondolatait.
Lesz csillagles a Csillagdában, de Stamler Lajos művésztanár is beszél a víz és a képzőművészet kapcsolatáról.
A PEN programok pénteken délután 16 órától – 21 óráig tartanak.

Az Országház sziluettjével nyert a Cseri csapata

Kedden került átadásra a Pannon Egyetem Nagykanizsa Facebook oldalán indított szavazás nyertesének díja.

(B-j. Birkner Zoltán, Meszlarics Márk, Szalai Patrik, Horváth Balázs. Fotó: PTE Nagykanizsai Kampusz)

A szavazni a városnapi P-napon rendezett raklapfestő versenyen elkészült alkotásokra lehetett.
A legtöbb szavazatot a Cseri elektro csapata (Nagykanizsai Szakképzési Centrum Cserháti Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma) nyerte 270 szavazattal, de a második, harmadik helyezett FB lájkjainak száma is 200 felett volt.
A díjat Horváth Balázs, a Netta-Pannonia Kft ügyvezetője, és dr Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának oktatási igazgatója adta át, mely
hetijegy az augusztus 1-5 között rendezendő Ördögkatlan fesztiválra – értesült a Dél-Zala Press Torma-Paluska Ágnestől a a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának kommunikációs koordinátorától.

CSR Délután a kanizsai PEN-en

Szeptember 27-én Nagykanizsa volt a helyszíne az EMVFE, Első Magyar CSR Egyesület CSR Délután programsorozatának, melynek célja helyben cselekedni a felelős üzleti megoldásokért. A rendezvénynek a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza adott helyet.
Helyi gazdasági, oktatási és civilszervezeti döntéshozók és szakemberek részvételével járták körbe a vállalati felelősség és fenntarthatóság kérdéskörét.

Bevezető előadásában Takács Júlia, az EMVFE elnöke, csr szakértő, a CSR Hungary ügyvezető igazgatója több tévhitet is eloszlatott a CSR, azaz a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával (Corporate Social Responsibility) kapcsolatban.
Az EMVFE megközelítése szerint a CSR nem csak a nagyvállalatok ügye és nem egyenlő az alkalmankénti jótékonykodással, 1-1 jó ügy támogatásával, hanem egy komplex menedzsment rendszer, amelynek át kell hatnia a vállalkozás működésének minden területét. Kis és nagy cégek, akár közintézmények esetében is érvényes ez. Ebben fontos szerepet játszik a lokalitás, a helyi közösség. Magasabb életminőséget tudunk elérni a vállalati felelősség és fenntarthatóság alapelveinek gyakorlatba ültetésével.
Ráadásul a vállalatok és más szervezetek felelősségvállalása áttekinthetővé és mérhetővé is tehető, ami hosszú távon elősegíti a társadalmi ügyekben érintett szférák együttműködésének finomra hangolását.

nagykanizsa-pannon-egyetem-berkesne-rodek-nora

(Berkesné Rodek Nóra)

Az előadást Berkesné Rodek Nóra, a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának oktatója, az EMVFE Junior szekciójának igazgatója folytatta azzal a gondolattal, hogy az egyetemek felelőssége a hallgatók CSR érzékenyítésén és szakmai felkészítésén túl, a helyi döntéshozók informálása a követendő menedzsment szemléletekről, kutatási eredményekről, működő modellekről és jó gyakorlatokról, melyek elősegítik a felelős döntéshozást. A CSR (vállalatok társadalmi felelősségvállalása) szemlélet menedzsment szintű alkalmazása támogatja a versenyképességet és a fenntartható fejlődést. A felelős működés pozitív eredményein túl az előadó felhívta a résztvevők figyelmét a generációváltás kihívásaira, melyre szintén megoldást jelenthet a felelős működés. Jelenleg a munkaerőpiacon három generáció képviselőivel találkozunk, akik nemcsak jellemvonásaikban különböznek egymástól, de a munkával való kapcsolatuk és a munkakörülményekkel szemben támasztott igényeik is markánsan eltérnek. A jövőben a vállalkozásoknak nagyobb hangsúlyt kell majd fektetni olyan humán erőforrás tervezésből származó kihívásokra, mint például a karrier branding, az utánpótlás nevelés, a munkahelyi design, a menedzsment fejlesztése, a munkaerő toborzása és megtartása. Gondolatait az előadó a felelős vezető ismérveivel zárta, majd tájékoztatta a hallgatóságot, hogy miként tudja a kampusz és az EMVFE Junior szekciója támogatni a fiatal menedzsereket a felelős működéshez vezető úton.

nagykanizsa-pannon-egyetem

Horváth Balázs, a Netta-Pannonia Kft. ügyvezető igazgatója bemutatta az általa képviselt cégcsoport tevékenységét általánosságban, majd a CSR területeinek megfelelően. Számos jó gyakorlati példával szemléltette, hogy náluk a felelősségvállalás az egész szervezetre kiterjed. Előadása összefoglalásaként hangsúlyozta a helyi értékteremtés fontosságát, majd invitálta a jelenlévőket cégük telephelyén saját kezdeményezés által megvalósított, a kanizsai vár emlékének tisztelgő kiállítás megtekintésére.
A Pannonia cégcsoport 1993 óta tevékenykedik, működése során közszolgáltatást lát el 107 településen és több mint 2500 ipari partnert szolgál ki. Szerteágazó szolgáltatási palettával rendelkezik: foglalkozik köztisztasági, hó- és síkosság mentesítési tevékenységgel, parkgondozással, virágbolt-üzemeltetéssel, személyszállítással.
A cégcsoport a kezdetektől fontosnak tartja, hogy részt vállaljon a helyi közösségek életében, támogassa a civil szféra kezdeményezéseit, nemcsak a környezetvédelem területén, hanem egyéb vonatkozásban is. Emellett a Pannonia cégcsoport saját maga is kezdeményezett különböző projekteket. Ezek közül kiemelkedik a Kanizsa-„vár” kiállítás projekt. Utóbbi ékes bizonyítéka annak, hogyan tud egy cég kellő kitartással, profiljától teljesen eltérő szegmensben maradandót, a közösség számára fontosat alkotni.
Ehhez elengedhetetlen a munkavállalók kezdeményező készsége, eltökéltsége és a projektben résztvevő valamennyi érintett csapatmunkája.(Forrás: Nagykanizsa PEN)

Vizes, mérnöki és MBA képzések a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán

Víz- és szennyvízkezelő rendszerüzemeltető szakember/szakmérnök szakirányú továbbképzés 2016. őszi kezdéssel.
A víz a földi élet egyik alapfeltétele, nem véletlen, hogy a hozzá kapcsolódó kérdések világméreteket öltenek. Hazánkban sincs ez másként, hiszen víz “nagyhatalomként” kiemelkedő jelentőségű és folyamatos a vízkezelés és a víztisztítás területe.

pte nagykanizsa

A felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért keretein belül a Pannon Egyetem Mérnöki Kara és a nemzetközi hírnevű nagykanizsai HIDROFILT Kft. közös gondozásban egy országosan is egyedülálló szakirányú mérnökképzést indított Nagykanizsán.
A víz- és szennyvízkezelő rendszerüzemeltető szakmérnök szakirányú továbbképzési szak célja olyan speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik korábban megszerzett szakképzettségük és felsőfokú ismereteik birtokában képesek az iparágak és közüzemek különböző víz- és szennyvízkezelési problémáinak megoldására – írta az mfor.hu. További részletek és jelentkezési feltételek ITT.

Villamosmérnök-képzés indul Nagykanizsán

Elsősorban a zalai és somogyi cégek munkaerőigényeinek megfelelve villamosmérnök-képzést indít a Pannon Egyetem (PE) Nagykanizsai Kampusza, építve a 13 éve zajló mérnök-informatikus képzésre.

pte nagykanizsa

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a bejelentés kapcsán tartott szerdai sajtótájékoztatón elmondta: egy befektető elsősorban olyan térségben kíván letelepedni, ahol megfelelően képzett vagy képezhető munkaerő áll a  rendelkezésére. Olyan településre pedig nehéz minőségi munkát váró befektetőt csábítani, ahol nincs felsőfokú képzőhely.
Ha sikerül azt elérni, hogy bővüljön a foglalkoztatás, és ezzel együtt a gazdaság is növekedjen, a következő lépésben a hatékonyságot a technológiai fejlesztésekkel lehet elérni. Ehhez pedig szükség van programozáshoz, automatizáláshoz értő szakemberekre – jegyezte meg az államtitkár.
Gelencsér András, a PE rektora elmondta: a veszprémi székhelyű oktatási intézmény sikerrel működik hálózatos egyetemként, vagyis Zalaegerszegen, Keszthelyen és Nagykanizsán is azonos színvonalú felsőfokú képzést biztosít a hallgatóknak. Ezért is döntött az egyetem szenátusa arról, hogy a térségbeli munkaerőigénynek megfelelve jövő szeptembertől villamosmérnöki képzést indítanak Nagykanizsán.
Hartung Ferenc, a PE Műszaki Informatikai Karának dékánja hozzátette: Veszprémben évtizedek óta folyik villamosmérnöki képzés, amely tavaly óta duális formában zajlik. A rendkívül eszköz- és szakemberigényes képzés nagykanizsai indítását is éppen a duális képzés teremtette meg, hiszen ehhez partnerként cégek és középiskolák is kellenek.
Birkner Zoltán kampuszigazgató mindezt azzal egészítette ki, hogy a 16 éve működő nagykanizsai képzőhelyen 13 éve zajlik a mostani új szakhoz is kiváló alapot adó mérnök-informatikus képzés, amelynek keretében eddig több mint 300 diplomát bocsátottak ki. Nagykanizsán ugyanakkor két éve folyik víztechnológiai kutatás és oktatás is másoddiplomás képzés formájában, a kampusz harmadik erőssége pedig a turizmus és térségfejlesztés szakembereit képző szak. MTI

Nagykanizsa és Zalaegerszeg együttműködése a zalai mérnökképzésért

Országosan is példaértékű lehet az az együttműködés, amelyet Zalaegerszeg és Nagykanizsa önkormányzata, a mindkét városban jelen lévő Pannon Egyetem, valamint öt jelentős hazai és nemzetközi hátterű cég kötött a műszaki és informatikai duális felsőoktatás erősítése érdekében – közölte a keddi aláírás alkalmából Zalaegerszeg polgármestere.
A két önkormányzat, az egyetem, illetve a Flextronics International Kft., a GE Hungary Kft., a Honeywell Hőtechnikai Kft., a Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft., valamint az Anton Kft. között létrejött megállapodás kapcsán Balaicz Zoltán úgy fogalmazott: a szereplőknek érdekük, hogy növekedjen a hallgatói létszám, s ezáltal ki tudják elégíteni az egyre növekvő munkaerőigényt.

nagykanizsa pte duális képzés

Kitért arra is, hogy Zalaegerszegen a jövő év végéig mintegy 2500 új álláshely jön létre, s ezek 20 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre vár.
A zalai megyeszékhelyen éppen a munkaerőpiaci igények miatt indult el 2002-ben műszaki felsőoktatás, és 2012-ben Kecskeméttel együtt itt indult el az országban elsőként a duális mérnökképzés. Rangot ad a városnak a minőségi felsőoktatás, ezért – a közép- és felsőoktatásban a hiányszakmákra kiterjesztett saját ösztöndíjrendszerrel együtt – jövőre már több mint 200 millió forintot fordít az önkormányzat felsőoktatási célokra – sorolta Zalaegerszeg városvezetője.
Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélekedett, hogy “nagyon nagy bajban vagyunk”, mert csak nehezen találni felsőfokú műszaki végzettségű szakembereket a megyében. A felsőoktatás mellett azonban fontos, hogy már a középiskolásokat is meg kell szólítani, igyekezni kell a megyében tartani a leendő hallgatókat, mert Budapest ezen a területen is “elszippantja” a diákokat.
Emlékeztetett arra, hogy Nagykanizsán a közelmúltban létrejött egy víztechnológiai kutatóközpont, amely a Hidrofilt Kft. mint hazai magántulajdonú cég, a Pannon Egyetem és az önkormányzat együttműködésének köszönhető, és ezzel minta lehet mások számára is.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora elmondta: a hálózatos intézményként működő, veszprémi székhelyű egyetem öt karon és számos telephelyén csaknem 8000 hallgatót oktat. Megítélése szerint a hallgatókat csak akkor lehet helyben tartani, ha már itt megtalálják a leendő munkaadóikat, illetve náluk bekapcsolódhatnak a kutatásokba, fejlesztésekbe, a gyakorlati munkába, a munkáltatók pedig ezen keresztül már kiválasztásuk előtt megismerhetik őket.
Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának igazgatója arról beszélt, hogy a felsőoktatási vezetők az utóbbi években egyre gyakrabban találkoznak vállalatvezetőkkel, mert a gazdaság “kikényszerítette” a munkaerőpiac igényeinek megfelelő oktatást. Zalában jelenleg már 40 duális képzőhely segíti a felsőfokú oktatást, de nemcsak a műszaki és informatikai képzésre kívánják kiterjeszteni az együttműködést, hanem például a Keszthelyen vezető szerepet betöltő agrárképzésre is.
A megállapodást aláíró cégek nevében Lang János, a Flextronics alelnöke kifejtette: Zalában nagyon nagy szükség van erős műszaki felsőfokú oktatásra, mert jelentősen iparosodott a térség, ahol nagyon komoly cégek települtek meg. Nem lehet szétválasztani az erős ipart az erős felsőoktatástól, s a duális informatikai és mérnökképzés révén sokkal gyorsabban egymásra találhatnak a hallgatók és a vállalatok. MTI

(Fotó: Seres Zoltán/Balaicz Zoltán – Facebook)

1 2 3