Egy héttel később újra próbálkoztak

Hamis, román papírokkal próbált átcsempészni a letenyei határnál négy afgán férfit egy 30 éves pakisztáni állampolgárságú nápolyi férfi autójával.

A gyanú szerint 2014. október 8-án éjjel 2 óra 45 perckor a nápolyi fiatalember olasz felségjelzésű személyautójával és négy külföldi utasával kilépésre jelentkezett a letenyei határátkelőnél. A zalai rendőrök mind az öt férfi okmányát átvizsgálták, és megállapították, hogy a négy afgán férfi utas közül hárman hamis, román személyi igazolványt adtak át. Az okmányokban a migránsok fényképei szerepeltek valótlan adatokkal, míg a negyedik útitársuknak nem voltak papírjai.

A rendelkezésre álló adatok szerint a négy afgán fiatalember Olaszországba akart eljutni. Kiderült, hogy a román nyelvű okmányokhoz a fotókat mobiltelefonnal készíttették Budapesten több száz euróért, majd a fővárosból közel száz euróért vitte volna őket a sofőr tovább, aki tudta hogy utasai hamis iratokkal rendelkeznek, amely az államhatár átlépésére nem jogosítja fel őket.

A nyomozók megállapították, hogy a négy afgán férfivel szemben egy héttel korábban, 2014. szeptember 30-án az M70-es autóút 3+800 kilométerszelvényénél ugyan ezen ok miatt intézkedtek a zalai rendőrök. Akkor egy román rendszámú kisbusszal próbálták átlépni a magyar határt.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya a sofőr ellen – őrizetbe vétele mellett – embercsempészés bűntett, míg a három afgán ellen közokirat-hamisítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

 

Októberben ismét Cinema City Filmünnep

A kedvezményes jegyek mellett tematikus filmklubokkal és háttérbeszélgetésekkel is várja csütörtöktől vasárnapig a közönséget a Cinema City Filmünnep a mozihálózat minden fővárosi és vidéki mozijában.

A jegyszedők helyét a Filmünnep alatt egy időre ismert magyar színészek, zenészek és televíziós személyiségek veszik át, a nézők a négy nap alatt több mint ötven hírességgel találkozhatnak – olvasható a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A filmünnep ideje alatt a mozirajongók kedvezményes áron, 710 és 910 forintért nézhetik meg a műsoron tartott és a legújabb filmeket. Ebben az évben október 9-én három produkció debütál a vásznakon, ötöt pedig premier előtt láthat a közönség, köztük a Gibraltárt, a Doboztrollokat, a Babysittinget és az eddig csak a miskolcu CineFesten bemutatott Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című magyar filmet.
A cég forgalmazásában két előadásban lesz látható Andrei Gruzsniczki fekete-fehér filmje, amely az 1980-as évek Romániáját és annak titkosszolgálatát, a Secrutitatét mutatja be. A One Direction Where We Are világkörüli turnéjának milánói koncertfelvételét október 11-én és 12-én tekinthetik meg a rajongók a hálózat összes vidéki és négy budapesti mozijában.
A filmünnep alatt hat olyan filmet is bemutatnak, amelyek után a nézők filmklubokon vehetnek részt, ahol neves filmesztéták és a témában jártas szakemberek beszélgetnek, köztük Szabó Simon színész-rendezővel, Réz András filmesztétával és Kálid Artúr színművésszel is találkozhat a közönség.
Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Nyíregyházán is sztárok kezelik majd a jegyeket, Székesfehérváron, Kaposváron közönségtalálkozóval várják az érdeklődőket, Debrecenben pedig filmklubon vehetnek részt a mozirajongók.
A Cinema City 1929-ben kezdte működését, mára Európa második legnagyobb mozihálózatává vált. A vállalat 201 mozit üzemeltet a kontinens nyolc országában 1852 mozivásznon kínálva a szórakozás élményét digitális minőségben. A Cinema City működését a közép-kelet-európai régióban 1997-ben kezdte, amikor megnyitotta első moziját Budapesten. Azóta a főváros hét pontján 94, köztük egy IMAX 3D és egy 4DX, az ország további 13 városában pedig összesen 82 mozitermet működtet.

Osztrák matracgyártó üzem épül Zalaegerszegen

Mintegy félmilliárd forintos beruházással épít matracgyártó üzemet Zalaegerszegen az osztrák ADA cégcsoport, amely 100 új dolgozót alkalmaz a jövő nyárra elkészülő gyárban.

Balaicz Zoltán alpolgármester, polgármesterjelölt (Fidesz-KDNP) a telekvásárlásról szóló szerződés csütörtöki aláírásakor elmondta: a Nova Bútor Kft. a déli ipari parkban vásárolt a várostól telket a beruházáshoz.
A városvezető emlékeztetett, hogy Zala az ország egyik legerdősültebb megyéje, ahol nagy hagyományai vannak a bútorgyártásnak. Hozzátette, a gyár építése újabb fontos lépcső Zalaegerszeg megújulását tekintve is, ehhez ugyanis az új munkahelyek létrejöttén keresztül vezet az út.
Michael Anton Köck, a Nova Bútor ügyvezetője közölte: a közeli Nován 550 embert foglalkoztat a bútorgyár, ahonnan Zalaegerszegre telepítik át a 37 millió euró éves árbevétel mintegy harmadát jelentő matracgyártást. A jövő nyáron nyíló zalaegerszegi üzemben két éven belül száz új dolgozónak biztosítanak munkahelyet.
Az ügyvezető felidézte, hogy a több mint 100 éves ADA cégcsoport 1990-ben hozta létre első magyarországi üzemét a Vas megyei Körmenden, majd 2002-ben Nován nyitották meg gyárukat, 2005 óta pedig a romániai Szalontán is működtetnek egy üzemet. A kárpitos ülőgarnitúrákat és hálószobabútorokat gyártó cégcsoport 2500 embert foglalkoztat, ebből Nován 550 embernek adnak munkát.
Az MTI kérdésére elmondta: naponta 800 matracot gyártanak novai üzemükben, de a mennyiséget, a növekvő piaci kereslet reményében, bővíteni szeretnék. Zalaegerszegen az első ütemben 8 ezer négyzetméteres gyárat építenek, amit további 10 ezer négyzetméterrel tudnak a későbbiekben bővíteni.

 

Hátrányos helyzetű gyermekeket segít az AmCham Alapítvány

Mintegy nyolcmillió forintot adományozott az AmCham Alapítvány a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó intézmények számára hirdetett Mi leszek, ha 25 leszek című pályázaton kiválasztott öt szervezetnek.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara Alapítványa idén júniusban írta ki pályázatát. A beérkezett pályaműveket pedagógusokból, szociológusokból és alapítványi önkéntesekből álló külső szakértő bizottság bírálta el – közölte a szervezet szerdán az MTI-vel.
A szakértők javaslata alapján az AmCham Alapítvány Kuratóriuma öt intézményt választott ki támogatásra: a nyíregyházi Down Egyesületet, a debreceni Köz-Pont Ifjúsági Egyesületet, a budapesti Bókay Gyermekklinikát, a nagykanizsai Alapítványt az Autista Gyermekekért, valamint a budapesti Kézzelfogható Alapítványt.
Az ünnepélyes díjátadón egy rendhagyó gyereknap keretében 150 hátrányos helyzetű és sérült gyermek is részt vehetett.
“Huszonöt éve dolgozunk azért, hogy hátrányos helyzetű gyerekeknek, és az őket ellátó intézményeknek segítsünk. A most támogatottak közül a nyíregyházi Down Egyesület egyedülálló terápiás teret, az érzékek házikóit valósítja meg adományunkból. Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megyében általános és középiskolások korszerű és személyre szabott délutáni képzéseken vehetnek részt, Nagykanizsán speciális Lego-játékokat fognak vásárolni autizmussal élő gyerekek fejlesztéséhez, a Kézzelfogható Alapítvány művészetterápiás módszerekkel kívánja megismertetni a vakok és gyengénlátók világát, míg a budapesti Bókay Klinika egy közérthető kiadvánnyal növeli a szülők egészségtudatosságát” – idézte a közlemény Rajki Zsuzsát, az alapítvány képviselőjét.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara Alapítványa – az AmCham Hungary-vel együttműködve – 1989 óta folytatja segítségnyújtó tevékenységét. Önálló szervezetté 2001-ben alakult, azóta pályáztatás útján választja ki azokat a gyermekekkel foglalkozó intézményeket, amelyek számára az adott évben gyűjtést rendez. 2004-ben szervezte első önkéntes napját a Fóti Gyermekvárosban. Az évente hagyományosan megszervezett esemény az egyik legnagyobb sikerű, legnagyobb létszámú önkénteseket megmozgató rendezvény. Az AmCham Alapítvány célja a magyarországi önkéntesség népszerűsítése és erősítése is.
Az AmCham tagvállalatok segítségével eddig több mint 85 gyermekintézménynek gyűjtött adományokat, csaknem 330 millió forint értékben.

 

A kutatás-fejlesztés a térség jövője? – beszélgetés Birkner Zoltán kampusz igazgatóval

Gyakran hallani a Pannon Egyetem lokális törekvéseiről, sikereiről, amiből racionálisan azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a dolgok jó irányba haladnak. Birkner Zoltánnal való beszélgetésem során magam is felvillanyozódtam. Régi ismerősként ültünk és beszélgettünk egy kávé mellett, az egyetem jelenéről, jövőjéről, és térségünk kitörési pontjairól.

A Pannon Egyetem nagykanizsai kampusza az elmúlt közel 15 évben óriási fejlődéseken ment keresztül. Amennyire tudom a változásmenedzsment az egyik specialitásod egyben. Hogy látod a felsőoktatást manapság?

Néhány éve a felsőoktatásban egy horizontális trend volt megfigyelhető. A cél legtöbb esetben az volt, hogy általános felsőfokú képzést minél több helyen, minél szélesebb spektrumban el lehessen érni. A felsőoktatás evolúciója során aztán nemcsak az elérhetőség lett szempont, hanem az oktatási színvonal minősége, annak versenyképessége is. Mi, itt a kampuszon mindig igyekeztük szem előtt tartani a tudásanyag mellett a versenyképességet is. Eleinte – az akkori trendeknek megfelelően – a turizmusos képzést tartottuk zászlóshajónak, valamint a gépészetet. Mára elmondhatjuk, hogy egy Hévíz szintű turisztikai fellegvár egyik szakmai csúcsvezetője, Horváth Orsi, tőlünk került ki. Zalakaros életében és legtöbb turisztikai projektjében benne vagyunk szakmai vagy hallgatói szinten. Az ipari szektor is nagy igényt mutat gépészeinkre, és már egyre több vállalat számít a tőlünk kikerülő mérnökökre. Az akkori törekvéseink tehát mára beérni látszanak.

A versenyképességben egy idő után nem elég a tömegképzés, és a valós térnyeréshez specializálódás szükséges.

 

Ezt mára a kampuszunk egyfajta vertikális terjeszkedéssel igyekszik elérni, vagyis a cél immáron a mélyebb, hasznosabb, speciálisabb tudás megszerzése. A globális versenyben csak így van esélyünk helytállni.

20141007_111922_Android

Mit tesztek konkrétan annak érdekében, hogy hazai vagy akár nemzetközi szinten is valóban versenyképes lehessen a PEN?

Igyekszünk megtalálni az általános képzés mellett azokat a szakirányokat, amiben hosszútávon van kiugrási, fejlődési lehetőség. Egyebek mellett ezért is fókuszálunk jelenleg az újonnan indított víz- és szennyvízkezelő rendszer üzemeltető szakmérnök/szakember képzésünkre a Hidrofilttel. Elmondhatjuk, hogy ma Magyarországon egyedül Nagykanizsán van ilyen képzés, ami a jelentkezők száma alapján is sikeresnek bizonyult. A képzés nemcsak magyarul, hanem angol nyelven is elvégezhető – gondolva más országokból érkező hallgatóinkra is – és meglepő módon már 21 fő jelentkezett rá! Ennek két oka is lehet: egyrészt a képzés hátterében álló aktualitás, másrészt a képzési űr, amit betölt. Előbbi vitathatatlan, hiszen a vízügyi problémák kiküszöbölése világszerte szükséges, a hiány megoldása úgyszintén aktuális, vagy épp a technológiai fejlesztés a fontos. Utóbbi pedig okozat. A munkát valakinek el is kell végeznie, és ahhoz pedig speciális tudás is kell már. Na, ebben igyekszünk partnere lenni a Hidrofiltnek.

Az egyetem nyilvánvalóan a piaci igénynek akar megfelelni a win-win helyzet megteremtése érdekében.

csapviz_nGondolj csak bele, hogy nekünk mekkora öröm olyan hallgatókat képezni, akik nagyobb eséllyel lesznek sikeres és keresett szakemberek, és mekkora öröm a munkaadóknak, akik olyan szakembereket alkalmazhatnak már, akik jó eséllyel már hasznosítható tudással rendelkeznek! Ha a piacon valamiben kitörési lehetőség van, azt nekünk szinte kötelességünk kihasználni! A vízügyi téma azért is fontos, mert mint említettem globális probléma, emellett a hazai iparban gyakorlatilag mindenhol kulcsfontosságú. A gyógyszeriparban ezért, a gépiparban azért, az élelmiszeriparban amazért, a feldolgozó iparban megint másért. És akkor még a lakosságot érintő vízügyi kérdésekről nem is beszéltünk. A víz, mint potenciális energiaforrás bizonyosan feltörekvő szegmense az energetikának. Egyértelmű, hogy ennek részesei szeretnénk lenni!

Hogyan alakítottátok ki a képzést? Hogyan tudtok specifikálni?

A veszprémi mérnöki karral és a Hidrofilt szakembereivel leültünk, ahol elhangzottak érvek a piaci oldalról, elhangzottak érvek oktatási oldalról, végül 3 hónap alatt eljutottunk oda, hogy egy egyedülálló szakot kreáltunk, melyben megfelelő tananyag tudott keveredni a gyakorlatban is hasznosítható dolgokkal. Ráadásul mindez az ország legnagyobb vegyipari képzési múlttal rendelkező intézményén belül…
A vertikális mélyülést első lépésként például ezzel szeretnénk megtestesíteni. Ennek egy újabb szintje lesz, a hamarosan nyíló kutatási központunk, ami egyebek mellett ezt is hivatott lesz támogatni, kiszolgálni. Ennek a kutató központnak a tárgyi és személyi kialakítása még kialakítás alatt van, de mindenképp előremutató szerintem már maga a törekvés is.

A kutatás-fejlesztés ugyanis az egyetemek, országok versenyképességének alapjai. Ha ez jól sül el, biztos vagyok abban, hogy nagy lehetőségek küszöbét lépjük át.

Ebben látod tehát a kiugrási lehetőségeteket?

Így van. Nyitottan megfelelni a piaci igényeknek, az innovációra való hajlandóság, és az egyediség segíti a fejlődést. A kampuszunk versenyképessége azon múlik, hogy a megszerzett tudásukat a hallgatók mikor, milyen hamar, és milyen mélységben tudják használni. Az elméleti tudás és a gyakorlati hasznosulás kulcs fontosságú a vertikális terjeszkedésben. Ennek „iskolapéldája” az új képzésünk a Hidrofilttel, és szinte biztosak vagyunk a sikerességében. Meglepő módon ettől tud a vállalat is fejlődni.

Ennek a fejlődésnek szinte egyenes következménye a munkahelyteremtés is.

Ahol ugyanis az igénynek megfelelő képzés zajlik, könnyebben tud szakembert alkalmazni a cég. A sok, és jó szakember pedig a piacon is versenyelőny! Ezt bizonyítja például a Hidrofilt növekedése és bővülése is.

Értem. Mint meghatározó, helyi véleményformáló egyéniség, miben látod Nagykanizsa és a térség kiugrási lehetőségét?

Két dologban látom a fejlődési lehetőségünket, amit nem győzök hangsúlyozni mindenhol a megyében.
Az 1. egy új térszerkezeti logika: rendkívül fontos a szomszédos megyékkel és a szomszéd országokkal való kooperálás.
A 2. egy új partnerség a szomszéd városokkal innováció tekintetében. Be kell látni, hogy nincs már olyan, hogy kanizsai, egerszegi, stb. Térségi van!

Itt már nem az a kérdés, hogy melyik város jön ki jobban egy fejlesztésből, hiszen a pár tíz kilométer távolság semmi a differenciálásban. Egymás erősítése pedig ugyancsak win-win helyzetet képes eredményezni.

Mondok egy szemléletes példát: a városok a képzett, és munkaképes lakosság tekintetében, külön-külön csak pár száz fős vállalatok beruházását képesek ellátni. A több ezer fős beruházások mögé már nem elég egy város, hanem már több helyiség lobbija szükséges. Egy Flextonics, Honeywell, GE, ugyanúgy kap szakembert Egerszegről és Kanizsáról. A vállalat érdeke pedig nem az, hogy a lokálpatrióta öntudatot növelje itt vagy másutt, hanem a profit hatékony megszerzése a cél. Az pedig nem ismer határokat. Egy nagyvállalat beruházása tehát nemcsak lokális, hanem térségi érdek is. A kérdés immáron nem az kell legyen, hogy például egy gyártó-összeszerelő mamut vállalat beruház-e Nagykanizsán, hanem, hogy egyáltalán beruház-e Zalában… Ha szakember kell hozzá, akkor pedig igyekszünk azt mi biztosítani!

Zalába 40 milliárd forint fejlesztési forrás érkezik

A következő években Zala megyébe legalább 40 milliárd forint forrás érkezik, amely a kormányzati célokkal összhangban elsősorban gazdaságfejlesztési célokat szolgál – mondta el a Fidesz zalai listavezetője szerdai keszthelyi sajtótájékoztatóján.

Pál Attila – a Zala Megyei Közgyűlés jelenlegi alelnöke – felidézte, hogy a megyei önkormányzatok szerepe megváltozott, ma legfőképpen a gazdaságfejlesztés a feladatuk. A kormányzati célokkal összhangban lévő fejlesztésekre, egyebek mellett új munkahelyek teremtésére és a meglévők megőrzésére, a feldolgozóipar és a kis- és középvállalkozások erősítésére, a vidék népességmegtartó erejének erősítésére legalább 40 milliárd forint forrás érkezik a következő években Zalába – részletezte a politikus.
Hozzátette, hogy a források 40 százalékát olyan fejlesztésekre kell fordítani, amelyek már az első két évben befejezett beruházásokat eredményeznek.
Kitért arra is, hogy az aprófalvas Zala megye számára különösen fontos, hogy a kormány olyan alapot hoz létre, ami az önkormányzatok pályázataihoz szükséges önrészt biztosítja majd. Olyan pályázatokhoz nyerhetik el a hiányzó önerőt a pályázók, amelyek illeszkednek a megyei és országos gazdaságfejlesztési elképzelésekhez.
Pál Attila emlékeztetett arra, hogy Zala három szomszédos országgal, Horvátországgal, Szlovéniával és Ausztriával is határos. Ennek kapcsán megjegyezte: a megyei önkormányzatnak fontos szerepe van a határon átnyúló fejlesztési programok előkészítésében, véleményezésében is, hogy azok szintén a megye gazdaságfejlesztési céljait szolgálják. (MTI)

 

Nemzetközi piacfejlesztési rendezvény

Hiszem, ha látom! – avagy személyes tapasztalatok a határon túli üzleti érvényesülésről – nemzetközi piacfejlesztési rendezvény – A Nagykanizsai Kereskedelmi- és Iparkamara a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara támogatásával rendezvényt szervez a magyar vállalatok külpiacra lépésének ösztönzésre és kapcsolatépítésük elősegítése érdekében, 2014. október 16-án, Nagykanizsán a Medgyaszay Házban.

A rendezvényre olyan nagykanizsai és térségbeli vállalkozásokat várunk, amelyek üzleti kapcsolatot kívánnak kiépíteni Horvátországban vagy horvátországi partnerekkel. Rendezvényünkön egyrészt szeretnénk jó példákat és tapasztalatokat megismertetni a jelenlévőkkel. Másrészt szeretnénk olyan a horvát piacot, üzleti kultúrát, egyes iparágakat és természetesen a horvát nyelvet is ismerő kulcsszereplőket bemutatni a résztvevőknek, akik a jövőben hidat jelenthetnek a horvát piac felé. A program szakít a konferenciák megszokott koncepciójával és a megnyitót követően egy nyilvános beszélgetéssel vezetjük fel a külpiacra lépés jellegzetes kérdéseit. A beszélgetésben olyan magyar cégek képviselői vesznek részt, amelyek már megtették az első lépéseket tevékenységük nemzetközi szintre emelése érdekében. Ezt követően Magyarország Horvátországi Nagykövetségének külgazdasági szakdiplomatája, Radácsi Milán ad tájékoztatást arról, hogy miként tudják segíteni a cégeket, saját munkájukon keresztül. Majd a program a jelenlévő vállalkozások kerekasztal beszélgetésével zárul. Az előzetes regisztráció alapján kerülnek kialakításra azok az asztaltársaságok, amelyek mindegyikében egy moderátor segíti a kapcsolatépítést és egy – a már korábban említett kompetenciákkal rendelkező – kulcsember vesz részt a horvát piaci megjelenést érintő kérdések konzultációjában.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Dr. Polay József

elnök

Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara

Exim képviselet nyílik Nagykanizsán

Győr és  Székesfehérvár után Nagykanizsán is megnyitja vidéki képviseletét az Exim.

November közepéig összesen kilenc vidéki képviseletet nyitnak meg a győri és a székesfehérvári iroda mellett az idén Nagykanizsán, Miskolcon, Debrecenben, Kecskeméten, Pécsett, Szegeden és Veszprémben nyílnak meg az Exim-képviseletek.

Az EXIM célja, összhangban a Magyar Kormány keleti nyitás politikájával, hogy hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciókat szolgáltasson a magyar exportőrök számára, ezáltal támogassa külpiacra lépésüket, exporttevékenységüket, így elősegítve a munkahelyek megőrzését, és a foglalkoztatás növekedését.

A szolgáltatások minél szélesebb körben való eléréséhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt intézmény holnap megnyitja nyugat-dunántúli regionális képviseletét Nagykanizsán.

Európában nagyon alacsony a járvány kialakulásának valószínűsége

urópában továbbra is kicsi a valószínűsége egy Ebola-járvány kialakulásának és annak is, hogy a megerősített spanyolországi fertőzésből kiterjedt fertőzés alakuljon ki – mondta Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója szerdán telefonon az MTI-nek.

Hozzátette: azt valószínűsíteni lehet, hogy a következő hetekben, hónapokban lesz egy-egy behurcolt fertőzött, de ezek elszigetelt esetek lesznek. Továbbá az is elképzelhető, hogy lesznek olyan esetek, mint most Spanyolországban, hogy az ebolás betegeket ápoló egészségügyi személyzet kapja el a vírust.
Jakab Zsuzsanna kiemelte, egy esetleges járvány kialakulásának gátat szab a magas európai közegészségügyi és járványügyi felkészültség, a jó laboratóriumi kapacitás, a jó egészségügyi feltételrendszer, a beteg(ek) elkülönítésére és gyógyítására alkalmas kórházak, és a beteggel kapcsolatba kerültek felderítésének lehetősége, és a jól képzett szakembergárda.
Jakab Zsuzsanna európai regionális igazgató nyilatkozatának előzménye, hogy Spanyolországban bizonyossá vált egy olyan ápolónő megfertőződése, aki egy Sierra Leonéból Ebola-fertőzéssel hazatérő, 69 éves spanyol papot kezelt. Négy másik embert, aki az ápolónővel közvetlen kapcsolatban állt, kórházi megfigyelés alá vontak, hogy megakadályozzák a kór terjedését. Ez az első olyan ismert eset a világon, amelyben valaki Afrikán kívül kapta el az Ebola-vírust.
Minden európai országban léteznek azok az egészségügyi szabályok és eljárások, amelyeket gyanús esetben életbe kell léptetni, és szigorúan be kell tartani. “Nagyon fontos az egészségügy dolgozók fokozott védelme, és mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a megfertőződés rizikóját csökkentsük. A jó dolog az, hogy tudjuk mit kell tenni. Ezek betartása nagyon fontos” – tette hozzá Jakab Zsuzsanna.
A WHO európai szervezetéhez tartozó térség több országában kezeltek már olyan ebolás betegeket, akiket Nyugat-Afrikából szállítottak haza. Ilyen például Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Norvégia és Spanyolország. A járvány a három leginkább sújtott államban, Guineában, Libériában és Sierra Leonéban már több mint 3400 emberrel végzett.

 

Múzeumok Őszi Fesztiválja Nagykanizsán

Kanizsai Múzeumért Alapítvány és a Honvéd Kaszinóért Alapítvány közös rendezvénye a fejetlen fehér mén legendájának népszerűsítését szolgálja majd pénteken.

Az egész napos programnak, mellyel az óvodásokat, iskolásokat és az időseket is megszólítják, a Thúry György Múzeum és a Honvéd Kaszinó ad otthont. Sok más mellett kincskereső játékkal, hagyományőrző csoportok bemutatójával, várkisasszonyok és nagyasszonyok vetélkedőjével, valamint jelmezes felvonulással várják az érdeklődőket, akik a szervezők reményei szerint nemcsak szemlélői, hanem aktív részesei is lesznek az egyes programoknak. A ménlegenda nap a Múzeumok Őszi Fesztiválja egyik kanizsai rendezvénye lesz.

1 314 315 316 317 318 361