Kevesebbet utaznak belföldön a magyarok, de többet költenek

Többet költöttek a magyarok belföldi utazásaik során 2013-ban, mint egy évvel korábban.

 Az egy utazóra jutó napi kiadás tavaly a 2012. évihez képest 16 százalékkal, 4315 forintra nőtt; a többnapos belföldi turisztikai utakra 2013-ban a magyar lakosság 258 milliárd forintot fordított, ez folyó áron hasonló, mint az egy évvel korábbi érték – írja a KSH.
Tavaly tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és időtartama – a 14 millió utazás során mintegy 60 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16, illetve 14 százalékos visszaesés  az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés főleg a rövidebb hétvégi jellegű utaknál jelentkezett.
Az utazók a teljes fogyasztás legnagyobb részét, mintegy 38 százalékát szálláshely-szolgáltatásokra, 23 százalékát vendéglátásra és élelmiszerek vásárlására, 21 százalékát pedig közlekedésre,  üzemanyag-vásárlásra fordították.
A jelentés szerint a legtöbbet, napi 8778 forintot, egy főre számítva az egészségmegőrzési (wellness) célú utazások esetében költötték, a pihenési célú utazásoknál a napi átlagkiadás 5929 forint volt.
A teljes magyar lakosság mintegy harmada utazott belföldön 2013-ban; minden negyedik ember rövidebb időre, 1-3 napra jutott el kikapcsolódni, csaknem ötödük pedig ennél hosszabb időtartamra. A fővárosban élőknek majdnem a fele, 43 százaléka utazott legalább egy alkalommal belföldre a tavalyi év során, az Alföldön lakók részvétele ennél jelentősen alacsonyabb, 27-28 százalékos volt.
A legtöbben, az utazók 74 százaléka személygépkocsit használt belföldi utazásához tavaly, míg autóbuszt 13, vonatot 12 százalékuk vett igénybe – ismerteti a KSH jelentése.
A magyar lakosság külföldi utazásainak  száma tavaly enyhén, 0,9 százalékkal csökkent 2012-höz képest. Jelentősen, 18 százalékkal esett a tanulási célú külföldi utak száma, de csökkent az üzleti turizmus és a vásárlási motivációval külföldre utazó magyarok száma is. Ugyanakkor a 2012-ben mértnél 6,9 százalékkal többen utaztak külföldre tavaly szabadidő eltöltése céljából, és 3,5 százalékkal többen  munkavégzés miatt – írja a KSH.
A turisztikai – szabadidős vagy üzleti – motivációval több napra külföldre indulók túlnyomó többsége, 80 százaléka az Európai Unió valamelyik országát választotta céljául: a szomszédos országok mellett nagy számban keresték fel Németországot, Csehországot, Olaszországot és Franciaországot. Minden harmadik utazás német nyelvterületre (Németországba, Ausztriába vagy Svájcba) irányult. Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli ország az első 15 legkedveltebb célország között. Az előző évhez képest jelentősen csökkent a Horvátországba és Romániába tett utak száma, míg Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Csehországot többen választották úti célul – olvasható a KSH jelentésében.
A külföldön eltöltött idő 2013-ban 44,6 millió napot tett ki, ami 1,6 százalékos növekedés 2012-höz képest. Míg 2012-ben egy többnapos utazás átlagos hossza 6,7 nap volt, addig 2013-ban már 6,9 napra emelkedett.
A KSH összefoglalója szerint tavaly a magyar lakosság összesen 506 milliárd forintot (1704 millió eurót) költött el külföldön, 2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Az összeg háromnegyedét (387 milliárd forintot) turisztikai célú utazásokon költötték. Fejenként és naponta  átlagosan 11 341 forintot költöttek a külföldi utazás során, ami 3,6 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben – írja a KSH.
A statisztikai hivatal adatai szerint a magyar lakosság kétharmada kimaradt a turizmus nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekből. Ennek legfőbb indoka az anyagi lehetőségek hiánya volt. (MTI)

A civilek is segítenek a gyógyulásban

Harmadik éve nyaraltatnak daganatos betegségből gyógyuló gyerekeket.

Soltész Miklós a daganatos betegségből gyógyuló gyermekek táboroztatását segítő civil szervezetek támogatásáról és értékteremtő munkájáról adott tájékoztatást a Gyógyuló Holnapocska tábor nyílt napján.
Arról is beszélt, hogy az állam által a minisztérium keretein belül működtetett Nemzeti Együttműködési Alap az idén 365 millió forint támogatást nyújtott 525 pályázónak hasonló táborok szervezésére.
Kérdésre válaszolva Soltész Miklós kifejtette: jelenleg csaknem 60 ezer civil szerveződés működik Magyarországon, ezek együttesen mintegy 40 milliárd forint támogatáshoz jutnak különböző forrásokból. Hangsúlyozta, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a családokkal foglalkozó, illetve a gyógyító tevékenységeket segítő civil szervezetek támogatásának.
Szabadics Zoltán, a Holnapocska Tábor alapítója a tájékoztatón arról számolt be, hogy harmadik éve nyaraltatnak a budapesti gyermekklinika közreműködésével daganatos betegségből gyógyuló gyerekeket. Ezúttal 25 iskolás korú fiút és lányt látnak vendégül egy hétig, s most először olyan gyerekek is vannak köztük, akik elhozhatták a testvérüket is.
Hozzátette, hogy a gyerekek éveken át tartó gyógykezelése után ezek az élmények is hozzásegítik őket ahhoz, hogy “visszatérhessenek abba a környezetbe, amelyből a betegség kiszakította őket”. Úgy fogalmazott: a társadalmi felelősség alapján mindenkinek lehetősége van arra, hogy önkéntesként, “akár egy tálca süteménnyel” vagy bármilyen más segítő tevékenységgel hozzájáruljon ahhoz, hogy ezek a gyerekek minél hamarabb egészséges tagjai legyenek a társadalomnak.
Garami Miklós, a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinikájának főorvosa is megerősítette: csak a gyógyszeres kezelés nem elég a gyógyuláshoz. Ahhoz, hogy “teljes értékű gyereket adjunk vissza” – márpedig tíz gyerekből nyolcat meg lehet gyógyítani -, már a betegség diagnózisával együtt meg kell kezdeni a testi, lelki, szellemi rehabilitációt, amelynek kiváló helyszíne a zalaszabari tábor – tette hozzá. (MTI)

Diplomamentő program

A Diplomamentő program keretében várhatóan augusztus végén elindulnak az első képzések, amelyekre eddig mintegy 29 ezren jelentkeztek.

 

A Diplomamentő programra december 31-éig lehet jelentkezni.
Pákozdi Szabolcs kifejtette: jelenleg a képzésre jelentkező természetes személyek pályázatainak a formai ellenőrzése zajlik. A héten kiértesítik a képzéseket megvalósító felnőttképzési intézményeket a döntésről, illetve megkezdik az informatikai rendszerben adataik feltöltését. Az első képzések augusztus végén várhatóan elindulnak.
Az országban 82 képzési helyszínen valósítják meg a programot – fűzte hozzá Pákozdi Szabolcs.
A kormány által meghirdetett és az OFA által megvalósított diplomamentő programra azok jelentkezhetnek, akik államvizsgájukat a hazai felsőoktatásban sikeresen teljesítették, és ezt igazolják, és csak a nyelvvizsga hiányzik ahhoz, hogy átvegyék diplomájukat. További feltétel, hogy ne álljanak hallgatói jogviszonyban, és vállalják az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését, valamint rendelkezzenek alapfokú nyelvismerettel.
Az érdeklődők angol, német, és francia kurzusokat közül választhatnak, a tanfolyamok különböző intenzitásúak lesznek 120, 180 vagy 240 órás képzéssel. (MTI)

FitPointocska a Holnapocska táborban

A Fitpoint edzői közül ketten hosszú évek óta önkéntes munkát végeznek a Holnapocska Táborban.

10154894_535820873210223_3319197096587256583_nA tábor megálmodója és létrehozója Szabadics Zoltán, aki családja és több önkéntes segítségével és támogatásával több mint öt éve csal boldog önfeledt mosolyt a táborozó gyerekek arcára.
Ebben a táborban olyan hátrányos helyzetű gyerekek nyaraltatása valósul meg, akik jó tanuló, jó magaviseletű diákok, de helyzetük nem teszi lehetővé, hogy nyaraltatásuk megoldott legyen.
Csodás dolog ezekkel a gyerekekkel dolgozni évről- évre.

Két évvel ezelőtt bővült a tábor, és két éve először, -úgy mint a mai nap is- rákos, daganatos, és a gyógyulás útjára lépő gyerekekkel is dolgozunk.
Ezekkel a gyerekekkel – a képen -dolgozni, látni az életörömüket, az akarást, a szeretetet,olyan értékekkel gazdagítják az embert, amit nehéz lenne szavakba önteni.

Ma négyen játszottunk velük, köszönjük a szép napot amit szereztek nekünk, és a szuper hangulatot, amiről Ők gondoskodtak nekünk!:)

Köszönjük, hogy részt vehetünk a tábor munkájában, és hozzájárulhatunk sok-sok gyerkőc öröméhez, gyógyulásához!

-FitPoint-

Fúvószene a Balatonban

A nagykanizsai fúvószenekar tagjai a balatonmáriafürdői strandon, a tó vizében adtak tegnap fergeteges koncertet.

A harminc évvel ezelőtt kezdődött többnapos fúvós fesztivál része volt a vízi zene, ám idén a fesztivál elmaradt. A zenekarok saját költségen érkeztek a helyszínre, és a Nagykanizsai Fúvószenekar kezdeményezésére zenéltek a Balatonban.

Fotó: Varga György MTI

Flúgos futam a Zalán

Tegnap tartották a XXIV. Puszika-Oszika Csónaktúra és Flúgos Futamát a Zala folyón.

 

A túra, melyet a versenyzők mindenféle úszóalkalmatossággal teljesíthetnek, a Balatont tápláló Zala folyó népszerűsítésére jött létre.

Huszonkettedik alkalommal került megrendezésre Zalaszentgrót és Zalabér között a Puszika-Oszika Flúgos Futam 2014. július 26-án. A túra az évek során egyre nagyobb népszerűségnek örvend fiatalok és idősebbek körében egyaránt. Nem csak sport, hanem egy önfeledt kikapcsolódást nyújtó, remek szórakoztató program volt ez az elmúlt napok során is.

Fotó:Varga György MTI

A dél-balatoni kereskedők ötödénél talált szabálytalanságokat a NAV

A revizorok öt nap alatt 400 dél-balatoni, illetve somogyi kereskedőnél, szolgáltatónál, vendéglősnél vizsgálták az online pénztárgépek szabályos működtetését, és az esetek ötödénél találtak szabálytalanságokat.

 

 A NAV munkatársai a Balaton déli partján és Somogy megyében vizsgálták a nyári időszakban megszokott ellenőrzések mellett az online kasszák működtetését is. Az ellenőrzött vállalkozások több mint 80 százalékánál üzemelték már be az online pénztárgépet. A 400 vizsgálat ötödénél találtak szabálytalanságokat, 75 esetben szabtak ki mulasztási bírságot.
Legjellemzőbb hibák online pénztárgépek használatakor a nyitó pénzkészlet rögzítésének hiánya, a regisztrált forgalom és a tényleges pénzkészlet közötti jelentős eltérés, a pénztárgépnapló vezetésének hiánya, illetve hiányos vezetése volt.
A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása és a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának hiánya, illetve hiányos vezetése mind az online, mind pedig a hagyományos pénztárgépeknél előfordult.
A revizorok tájékoztatása szerint az ellenőrzéseket folytatják a régió teljes területén.

Az uniós átlagnál kevesebbet túlóráznak és kicsit több mint 40 órát dolgoznak a magyar munkavállalók

Az európai uniós átlagnál kevesebbet túlóráznak a magyar munkavállalók, akik közül a teljes munkaidőben dolgozó nők átlagosan heti 40,2 órát, a férfiak 41,1 órát dolgoztak tavaly.

 

Az Európai Unió 28 tagállamának átlagánál a nők szokásos heti munkaideje 0,2 órával hosszabb, a férfiaké pedig 1,4 órával rövidebb volt.
Magyarország, a férfiak rendszeres heti munkaidejét tekintve az uniós tagországok – legalacsonyabb érték jellemezte – alsó harmadába tartozott 2013-ban, míg a nők esetében nagyjából a tagországok rangsorának közepén helyezkedett el.
A részmunkaidő 2013-ban átlagosan 19 órát jelentett az unióban a férfiaknak, szemben a magyar 23,3 órával, ami egyben a kategória egyik leghosszabb munkaideje volt. Ebben a foglalkoztatási formában a férfiaknál jóval nagyobb arányban érintett nők átlagosan heti 20,2 órát dolgoztak az unióban, Magyarországon pedig annyit, mint a férfiak, azaz heti 23,3 órát.
Ezektől az adatoktól némiképp eltér a teljes munkaidősként ténylegesen ledolgozott munkaidő, amely – túlóra, betegség, szabadság vagy egyéb távollét miatt – a rendszeres heti munkaidőnél több és kevesebb is lehet egy konkrét munkavállaló esetében. A KSH adatai szerint tavaly főmunkaidőben a férfiak az unióban átlagosan 41,6 órát dolgoztak, míg a magyar adat 40 óra volt. A magyar nők tényleges munkaideje alig maradt el a 38,9 órás uniós átlagtól: 38,6 óra volt.
A túlórákat tekintve a tagországi különbségek elég nagyok: míg például az Egyesült Királyságban a vizsgált évben a foglalkoztatottak 27 százaléka túlórázott (de a nem uniós tag Svájcban a 39 százalékot is elérte a túlórázók aránya), Bulgáriában viszont csak 2,6 százaléka. Magyarország a maga 5,4 százalékos arányával valahol az alsó harmadban helyezkedett el a tagországok rangsorában.
A túlórázók aránya Magyarországon az utóbbi évtizedben folyamatosan csökkent, 2013-ban a férfiaknak már csak 1,2, a nőknek 0,9 százaléka végzett ilyen formában plusz munkát. Többségüknek ez heti 6–10 óra túlmunkát jelentett. Kissé meglepő adat, hogy a túlórák több mint egynegyedéért nem fizettek a munkáltatók – írja a KSH.
A KSH az egész hetes munkaidő-kiesést is megvizsgálta: az adatok szerint 2013-ban a csaknem 4 millió magyar foglalkoztatott közül átlagosan csaknem 130 ezren nyilatkoztak úgy, hogy az előző héten valamilyen okból nem dolgoztak. A foglalkoztatott nők 4,2, míg a férfiaknak 2,5 százaléka hiányzott egy átlagos megfigyelési héten.
A hiányzás miatt kieső munkanapok száma magasabb a nőknél, mint a férfiaknál. Az egész heti munkaidő-kiesés két legfőbb oka a szabadság, illetve a betegség: a kettő együtt a nőknél 84,8, a férfiaknál 82,7 százalékban magyarázta az egész heti távollétet.
2013-ban az alkalmazásban álló férfiak 69,3, a nők 74,5 százaléka dolgozott normál, egyműszakos műszakrendben, a többiek pedig különböző atipikus munkarend szerint. Az atipikus munkarend a nőknél főként (14,3 százalék) a két műszakos munkarendet jelentette. A férfiaknál viszont a kétműszakos munkarenddel nagyjából megegyező súlya volt a rendhagyó, illetve változó műszakrendnek is. A három, illetve négy műszakos műszakrendben az alkalmazásban állók 6 százaléka, mintegy 220 ezer ember dolgozott.

A pattanások ellenszerét fedezték fel a marihuánában

A pattanások ellenszerét fedezték fel a marihuánában az MTA Lendület programjának kutatói a Debreceni Egyeteme.

 

Kutatási eredményeikről az egyik legrangosabb nemzetközi orvostudományi folyóiratban, a The Journal of Clinical Investigationban számoltak be.
Az MTA közleménye szerint a marihuána egyik tudatmódosulást nem okozó hatóanyaga, a kannabidiol gyulladáscsökkentő, valamint a faggyútermelést és sejtnövekedést mérséklő hatását tárták fel. A programban dolgozó kutatók felfedezéseik lehetséges alkalmazásának vizsgálatára – nemzetközi gyógyszergyártó cégek bevonásával – klinikai kísérletek elindítását tervezik.
“Az egyik leggyakoribb bőrbetegség, az akné (pattanásosság) kórosan fokozott faggyútermeléssel, gyulladással és a sejtek túlburjánzásával jellemezhető, amit a kannabidiol (CBD) – az általunk azonosított új hatásmechanizmuson keresztül – jelentősen mérsékelt; ezért eredményeink felvetik a CBD terápiás alkalmazhatóságát a kórkép hatékony kezelésében” – idézték Bíró Tamást, az MTA doktorát, a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Lendület Sejtélettani Kutatócsoport vezetőjét.
Emlékeztettek: biztonságossága és hatékonysága miatt a kannabidiolt már számos megbetegedés – például sclerosis multiplex, gyermekkori epilepsziák, gyulladásos állapotok – tüneteinek kezelésére használják a gyógyászatban. A most közölt eredmények, valamint a folyó kutatások alapján bővülhet a felhasználási kör, egyebek mellett az atópiás ekcéma vagy a pikkelysömör terápiás kezelésével.
Az Akadémia azt is felidézte: a Lendület program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken működő kutatócsoportok megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. (MTI)

1 282 283 284 285 286 297