Őszi paleo almáspite

Ősz, almaszezon, dió, fahéj, édes illat a lakásban és a meleg, amit a sütő ad…de szeretem!
Gondolom kitaláltátok már, hogy mit sütöttem…paleo almáspitét!

1970481_1483229698626811_680324558284868207_n

Hozzávalók egy 25×30 cm-es pitéhez:
3 nagyobb tojás
1 citrom reszelt héja és leve
3-4 ek méz (én 3-t raktam)
150 gr darált dió
100 gr kókuszliszt
70 gr mandulaliszt
2 ek olivaolaj
Késhegynyi szódabikarbóna
Csipet só

A fenti hozzávalókat összekeverjük és várunk egy kicsit, hogy a kókuszliszt megszívja magát és kézzel formázható tésztát kapjunk. Ha lágy, akkor rakjunk hozzá egy kis amarántlisztet. Sütőpapírral kibélelt tepsiben 6 percig 180 fokon süsüssük. Kivéve a sütőből simítsuk a tésztára az 1,5 kg reszelt fahéjas almát, melyből nyomjuk ki egy kicsit a levét, hogy ne legyen túl vizes. A fahéjas almalevet igyátok meg, nagyon fincsi és tele van vitaminnal, valamint a fahéj nagyon sok mindenre jó!
A tetejét szórjuk meg egy marék darált dióval, egy kis kókuszliszttel, mandulaforgánccsal, csurgassunk rá kis mézet és végül díszíthetjük egy kis fahéjjal is.
További 30 percig süssük 180 fokon.

Nekem nagyon ízlik. Megmondom őszintén, hogy nem volt kedvem lapokat nyújtani, sodorni stb., ezért született meg ebben a formában a recept, hogy csak az alján van tészta. Szerintem így is nagyon guszta a teteje és nekem egyáltalán nem hiányzik. Az íze pedig talán egy kicsit finomabb a diónak és a méznek köszönhetően, mint a hagyományos változata.

Jó sütögetést mindenkinek!

-HelloPaleo-

A jövőbe vezető út első köve lerakva

Nemrégiben megjelent cikkünketezúttal hivatalos sajtóközlemény is alátámasztja. Birkner Zoltánnal folytatott beszélgetésünket hiánypótló jelleggel egészíti ki a közlemény.

csapviz_nOrszágosan és nemzetközileg is egyedülálló víz- és szennyvízkezelő rendszer üzemeltető szakmérnök képzés indult Nagykanizsán, a Pannon Egyetem Kampuszán, miután 21 hallgató kezdte meg tanulmányait az új posztgraduális szakon. A város, az egyetem és a cég között létrejött stratégiai együttműködés és a képzés részleteit Cseresnyés Péter polgármester, országgyűlési képviselő, dr. Szalai István, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Dékánja, Borsos Ferenc, a Hidrofilt Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Birkner Zoltán, a nagykanizsai kampusz igazgatója ismertette.

Az ivóvíz, megelőzve a fosszilis energiahordozókat, egyre inkább a XXI. század legfontosabb ásványkincsévé válik. Az emberi civilizáció fejlődése nyomán az egészséges ivóvíz iránti igény rohamosan növekszik, és ezzel összhangban a korszerű és versenyképes víztisztító berendezések piaca is folyamatosan bővül. A tiszta ivóvíz előállítása így ma már nem csak a sivatagi klímájú, hanem a bőséges vízkészletekkel és növekvő fizetőképes kereslettel rendelkező országokban is kiemelt feladat.

Ma már kevéssé ismert, hogy a rendszerváltás előtti időszakban Nagykanizsa a Finommechanikai Vállalat (későbbiekben Hidroplasztik gyár) révén a KGST országok vízkezelő beszállítója volt. A cég szétaprózódása következtében számos kisebb e tudást és iparágat tovább vivő vállalkozás jött létre, köztük a Hidrofilt Kft., és napjainkra megerősödve, igazi nemzetközi sikereket is elérve folyamatos szakember hiánnyal küzdenek. Mivel e probléma már gátló tényezőként van jelen a további nemzetközi terjeszkedés tekintetében, ezért megérlelődött a szándék, hogy saját maguk képezzenek speciális tudású szakembereket, és találjanak olyan partnereket, akikkel mindezt megvalósíthatják. Nagykanizsa városa nyitott volt e duális képzés fogadására, mivel a várost és a térséget átszövi és körülöleli számos értékes és ismert gyógy- és termálfürdő, és más még kiaknázatlan vízlelőhely. A Pannon Egyetem pedig helyi mérnökképzésének köszönhetően, és felsőoktatási hagyományaira építve látta meg a kiváló lehetőséget, és a Hidrofilt Kft-vel közösen kidolgozta a speciális képzés tematikáját.

A sajtótájékoztatón Dr. Szalai István elmondta, egy nagy ívű cél érdekében az önkormányzat támogatásával, a Pannon Egyetem – a Mérnöki Kar és a Nagykanizsai Kampusz szakmai tudására alapozva – a Hidrofilt Kft. bevonásával több 10 millió forint pályázati forrás felhasználásával megalkotta a Víz- és szennyvízkezelő rendszerüzemeltető szakmérnök szakirányú továbbképzési szakot. Az országosan és nemzetközileg is egyedülálló képzés 21 fővel már októberben indul Nagykanizsán. Ennek fontosságát alátámasztja az a tény is, hogy vízkészleteink korlátozottak, így a jövő egyértelműen a vízről fog szólni, globálisan is – mondta a dékán, és kiemelte, hogy a tematika kidolgozásában a Hidrofilt Kft. ipari szakemberei is részt vettek, és az oktatók figyelembe vették az elvárásaikat. A két féléves szakmérnök képzésre alap műszaki diplomával vagy természettudományi diplomával rendelkezőket vártak és várnak a jövőben is. Kreativitást, műszaki gondolkodást és a csoportban való együttműködés képességét várják el legfontosabb kompetenciákként a hallgatóktól.

Borsos Ferenc kiemelte „ahhoz, hogy a világpiac nagy multinacionális szereplői mellett versenyképes erőként tudjunk megjelenni, magas műszaki színvonalú termékek előállítására és professzionális szerviz munkára van szükség. Ehhez pedig magasan képzett és gyakorlati ismeretekkel is rendelkező tervezők, fejlesztők, projektvezetők kellenek. Miután Magyarországon célirányos szakképzés erre a területre nem volt, döntenünk kellett a szakember képzés jövőbeli megoldásáról. A saját szervezésű belső képzéshez kevés volt az erőnk, ezért a Pannon Egyetem Mérnöki Karával összefogva, közösen dolgoztuk ki a szakirányú mérnök képzés alapjait.”

Cseresnyés Péter polgármester az elmondottakhoz kapcsolódva kiemelte, a városnak érdeke ez a megállapodás, ugyanis amellett hogy számos új munkahelyet teremt, jó hírét viszi Kanizsának szerte a világban, továbbá a cég együttműködése az egyetemmel realizálja azt a kormányzati célt is, hogy a duális képzés megvalósuljon a szakképzés teljes területén. A szakemberek elsősorban a munkahelyen szerezzék meg a gyakorlati ismereteket és ne kizárólag az iskolapadban. Ugyanakkor kiemelte a polgármester, hogy ezzel az egyedülálló képzéssel Nagykanizsa olyan versenyelőnyre tehet szert, ami országosan, sőt a határokon átnyúlóan is meghatározó szereplővé emelheti, alapot adva a további előnyös gazdasági és társadalmi kapcsolatok kiépítésére és fejlődésére. „Nagykanizsával érdemes számolni, mind az oktatás, mind pedig az ipar területein. Nem árulok el nagy titkot, de célunk, hogy e szakterületen Nagykanizsa szakmai világhatalommá váljon, természetesen az adottságaink mértékében.”

Jelentősen javult az egyesületek felszereltsége

Huszonhat önkéntes tűzoltó egyesület vehette ma át a pályázaton nyert felszereléseit Zalában, melynek köszönhetően jelentősen javult az egyesületek felszereltsége.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Tűzoltó Szövetség a 2014-es évben is pályázatot írt ki az önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására. A pályázathoz összesen 260 millió forintos keret állt országosan rendelkezésre.

Azon tűzoltó egyesületek indulhattak a pályázaton, akik a hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodásban vállalták, hogy részt vesznek mentő tűzvédelmi feladatok ellátásában. Zalában 26 önkéntes tűzoltó egyesület nyújtott be pályázatot, amelyből valamennyien nyertek különféle támogatást összesen több, mint 18 millió forint értékben.

A pályázat során elnyert technikai eszközöket és védőfelszereléseket Egri Gyula tűzoltó ezredes a Zala Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója ünnepélyes keretek között adta át a Nagykanizsai Katasztrófavédelmi Kirendeltségen, a Nagykanizsa környékén működő egyesületek számára. Az igazgató beszédében hangsúlyozta, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek nélkülözhetetlen szereplői a katasztrófavédelem rendszerének, munkájukra az igazgatóság és az általa irányított hivatásos tűzoltóságok egyaránt számítanak.

Az ünnepélyes átadással egyidőben Zalaegerszegen és Keszthelyen a hivatásos tűzoltóparancsnokságok laktanyáiban a Zalaegerszeg és Keszthely környéki önkéntes tűzoltó egyesületek vehették át a pályázaton elnyert eszközeiket.

A Balaton déli partján már emelkedik a nyaralók ára

A Balaton északi partján 170 ezer forintos négyzetméteráron stabilizálódott a nyaralópiac, míg a déli parton az elmúlt négy évben 255 ezerről 290 ezer forintra emelkedett a fajlagos ár – közölte saját adatai alapján az OTP Ingatlanpont.

Az OTP csoport ingatlanforgalmazó cége azzal magyarázza a déli parti áremelkedést, hogy ott nagy a forgalma az új, vagy pedig a legfeljebb 4 éves nyaralóknak, és ezek magasabb árai húzzák fel az átlagot.
A legnagyobb kereslet ugyanis az új, vagy újszerű apartmanok iránt mutatkozik. Ilyenek jelenleg Balatonbogláron, Almádiban és Füreden épülnek. A korábban épült, de nem értékesített apartmanok már elkeltek.
Az ilyen apartmanok fajlagos ára Siófokon 300-350 ezer forint, míg Balatonalmádiban 350-400 ezer forint. Balatonfüreden 400 ezerről indul a kínálat, amely elérheti a másfél millió forintot is.
A déli parton újra keresik az önálló, felújításra szoruló nyaralókat, elsősorban a 6-15 millió forintos ársávban. A Balatonhoz közeli önálló nyaralókért viszont 15-25 millió forintot is megadnak a vevők.
Némi élénkülés figyelhető meg a külföldiek – elsősorban németek, hollandok – részéről. Ők azonban a tótól 10-30 kilométerre, csendes településen lévő, felújítandó házakat keresik.
Az északi parton a kisebb, önálló nyaralókat 10-15 millió forintért kínálják. Keresettek itt a régebbi építésű, egyszobás apartmanok, amelyekhez 4-7 millió forintért lehet hozzájutni. (MTI)

 

Közel egymilliárdos fejlesztési program indul a keszthelyi és a hévízi kórházban

Közel egymilliárd forintos pályázati forrás felhasználásával közös fejlesztési program indul a keszthelyi és a hévízi kórházban, amelynek révén új eszközökkel, korszerűbb körülmények között, a párhuzamosságokat megszüntetve gyógyíthatják a több mint 400 ezer lakosú ellátási körzet betegeit.

Kvarda Attila, a Keszthelyi Kórház, illetve a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház főigazgatója a beruházást bejelentő pénteki rendezvényen elmondta: több mint 953 millió forintot nyertek el a Széchenyi 2020 program keretéből, s a pályázati forrás száz százalékos támogatottságot jelent.
A beruházás révén megszüntetik a két intézmény tevékenységében mutatkozó párhuzamosságokat, így közös lesz a gyógyszerbeszerzés, illetve összekapcsolják az informatikai hálózatot. Keszthelyen elsősorban a diagnosztikai területet modernizálják és fejlesztik, Hévízen pedig a fő profilnak számító rehabilitációs terület körülményeit és eszközeit korszerűsítik – fejtette ki a két intézményt irányító főigazgató.
Keszthelyen új eszközként CT-készüléket állítanak üzembe, digitális radiológiai berendezéseket vásárolnak, korszerűsítik a labordiagnosztikát és a központi sterilizálót, illetve modern ultrahangkészülékeket szereznek be. A tervek szerint jövő áprilisban a betegek már igénybe vehetik az új berendezéseket.
Hévízen a fedett fürdő épületében teljesen felújítják a járóbetegeket szolgáló földszinti terápiás részt, ahol hat új szakrendelőt és egy biológiai terápiás kezelőt alakítanak ki. Az épület másik részében, az intézmény fő profilját szolgálva 42 fizioterápiás kezelőt hoznak létre – amit a rendkívül hosszú előjegyzési lista is indokol -, továbbá építészeti és orvostechnikai korszerűsítés is zajlik majd – részletezte Kvarda Attila.
Felidézte, hogy Keszthelyen évente több mint 213 ezer járó-, illetve 10 ezernél is több fekvőbeteget látnak el, Hévízen pedig 128 ezer járó- és közel nyolcezer fekvőbeteg gyógyulását biztosítják évente.
A munkálatok kivitelezői szerződését a sikeres közbeszerzési pályázat után a napokban alá is írták, az orvostechnikai eszközök beszerzésénél már az ajánlatok értékelésénél tartanak, így a következő hetekben párhuzamosan mindkét kórházban elindul az építkezés – tette még hozzá a főigazgató.
A keszthelyi rendezvényen Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) egyebek mellett arról beszélt, hogy a száz százalékos támogatás révén egyik önkormányzat költségvetését és az állami kiadásokat sem terheli majd a jelentős fejlesztés. Utalt arra is, hogy néhány évvel ezelőtt még a megszűnés veszélye fenyegette a keszthelyi kórházat, ma már azonban a betegellátás minőségi színvonalának emelése a cél.
Ruzsics Ferenc polgármester (Fidesz-KDNP) ugyancsak emlékeztetett arra, korábban attól tartottak, hogy megmaradhat-e az intézmény vagy csak “elfekvő” lesz, de a város több száz millió forintos támogatásának köszönhetően, az ágyszámleépítés ellenére is működhetett a kórház.
Papp Gábor, Hévíz városvezetője (Fidesz-KDNP) arról beszélt: a nagy múltú hévízi kórház modernizációjával együtt kivételes lehetőség, hogy a szomszédos város egészségügyi intézményével együtt indulhat fejlesztés.

 

Elfogadta Zala területfejlesztési programját a megyei közgyűlés

A megye közép-európai rekreációs központtá fejlesztését és Vas megyével együttműködésben járműipari központ létrehozását célozza egyebek közt a 2020-ig szóló zalai területfejlesztési program, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el a megyei önkormányzat.

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta: a megyei önkormányzat számára rendelkezésre álló 15 milliárd forintnyi fejlesztési forrás mellett a területi operatív program további 30 milliárdnyi, járási székhelyeknek és megyei jogú városoknak címzett támogatására, továbbá az ágazati operatív programokból finanszírozott fejlesztések megvalósulására is számítanak.
A program főbb célkitűzései közé tartozik, hogy Hévíz-Zalakaros-Keszthely-Zalacsány kiemelt turisztikai fejlesztésével Zalát az ország Budapest mellett legnépszerűbb bel- és külföldi idegenforgalmi célpontjává, Közép-Európa gyógyászati és rekreációs központjává fejlesszék.
Nagykanizsa és Zalaegerszeg részvételével, összefogva a Vas megyei ipari centrumokkal létre kívánják hozni a Dunántúl meghatározó gazdasági jelentőségű járműipari központját. A határmentiség előnyéből következően Zala a horvát-magyar-osztrák-szlovén együttműködés szervező erejévé és a határok lebomlásából fakadó előnyök kihasználójává kíván válni.
A közgyűlés elnöke úgy vélekedett, hogy a most elfogadott fejlesztési program megvalósulásával, a rendelkezésre álló források ésszerű felhasználásával hosszú távon el tudja érni Zala megye a társadalmi-gazdasági-környezeti értelemben vett fenntartható fejlődését.

 

Dr. Remix – az amatőr gyógyszerész esete Manoyával

Hogyan kerül egy cikkbe egy kanizsai srác (aki nem mellesleg Zalai), a gyógyszerészet, a zene, és Manoya? Úgy, hogy a kanizsai Zalai Ricsi ugyan gyógyszerészként dolgozik, zenei affinitása és a határainak feszegetése egyenesen Manoya albumára terelte őt. Ez pedig minket, földijeinkre büszke portálként igencsak kíváncsivá tett. Zalai Ricsivel (iALAZ) beszélgettünk…

Úgy tudom, hogy semmilyen Profi zenei előképzettséged nem volt korábban. Hogyan került a zenélés mégis mára egyenértékűvé a karriereddel?

…Egyébként kapcsolódva a gyógyszerészethez, számomra a zenélés terápia is egyben.

Ez nem teljesen igaz, ugyanis 7 éves koromban a szüleim beírattak a helyi zeneiskolába, ahol közel 8 éven keresztül dobolni tanultam. A középiskola utolsó éveiben bekerültem egy budapesti rock bandába, melynek körülbelül 3 évig voltam a tagja, viszont a sok ingázás – egyik hétvégén próba Budapesten, másik hétvégén gyakorlás otthon Nagykanizsán, hétköznapokon pedig Pécsett az egyetem – miatt egy idő után túl sok volt. Egyrészt a dobolás mellett egyre jobban kezdtek érdekelni a dallamhangszerek, főként a zongora, mellyel az érzelmek kifejezése sokkal könnyebb és szabadabb volt, másrészt ezzel együtt érdekelni kezdett, hogy egy személy hogyan képes létrehozni egy teljes zeneművet, teljesen egyedül.
unnamed (2)Még a budapesti bandában való játék alatt egyik nap elhatároztam, hogy vásárolok egy zongorát úgy, hogy előtte még 1 billentyűt  sem nyomtam le rajta soha. Egyszerűen valami azt súgta, hogy nekem zongoráznom kell. Furcsa érzés volt, mikor pár nap múlva megérkezett, és a pécsi szobámban kicsomagoltam és felállítottam, majd leütöttem az első hangokat. A játék valamiért teljesen természetesnek tűnt, A mai napig őrzöm a számítógépemen azokat a korai felvételeket, amiket az első pár napban rögzítettem, érdekes módon olyan mélyről jövő dallamok voltak, melyek azóta dallá is formálódtak. Majd egyszer szeretnék egy, csak zongorajátékot tartalmazó dalcsokrot is megjelentetni a jövőben, ami ezeket is tartalmazni fogja.

Szóval visszatérve az eredeti kérdésedhez: zongorán, illetve azóta gitáron autodidakta módon tanultam/tanulok, tanárnál sosem voltam.
Manapság már el sem tudom képzelni, hogy milyen lenne, ha valamilyen oknál fogva hangszerek nélkül kellene léteznem. Egyébként kapcsolódva a gyógyszerészethez, számomra a zenélés terápia is egyben. Ha rossz kedvem van, csak leülök a zongorához és egyből csak arra tudok koncentrálni, hogy játszom. Megszűnik minden, a problémával együtt…
Amúgy régóta nem voltam már beteg hál’isten, gyógyszert csak a legritkább esetben veszek be, amikor nincs már más megoldás. Egy egyszerű fejfájást pihenéssel, relaxációval is orvosolni lehet, nem kell mindig gyógyszerhez nyúlni…

Gyógyszerészként is felelősségteljes hivatásod van. Összeegyeztethető ez az igencsak komoly hobbiddal?

Természetesen  a patikában gyógyszerész vagyok, viszont amint kilépek az ajtón, azonnal át tudok kapcsolni a zenei alteregóm világára. Sajnos nekem is 24 órából áll egy nap, nagyjából a zenével töltött idő vetekszik a munkában töltött időmmel. Ez nem azt jelenti, hogy minden nap 6-8 órán keresztül hangszer van a kezemben, hanem többek között más zenék hallgatása inspiráció céljából, különböző technikai újdonságokkal való megismerkedés, egy hangulat először szavakkal dalszöveg formájában, majd hangokkal való megközelítésének elképzelése stb.
Egyelőre azt tudom mondani, hogy a két dolog tud működni egymás mellett, viszont a jövőt nem tudom megjósolni. Lehet, hogy pár év múlva teljesen más lesz a prioritás…

Hogyan keveredtél Manoya albumára?

Manoya, vagyis Hódosi Enikő már több, mint 10 éve van jelen a magyar könnyűzenei életben. Egyebek mellett olyan zenekarokkal dolgozott együtt, mint a NEO, valamint Zagar. Utóbbi előadó Wings of love c. dalában működött közre, előbbi zenekar Kontroll c. számában jelent meg. Első saját gyártású kislemeze 2011-ben jelent meg, melynek legsikeresebb és talán legismertebb száma a Rebirth, amit rendszeresen hallhatunk azóta is a Petőfi rádióban.

Enikő hangját, illetve zenéjét régóta ismerem és csodálom. Februárban meghirdetett egy remix-versenyt, melyen “mit veszíthetek?” alapon részt vettem. Ez volt az első ilyen megmérettetés, amire jelentkeztem, végül a közönségdíját sikerült elnyernem. Személy szerint neki is a kedvencei között volt az én átdolgozásom, melynek nagyon örültem.

Emlékeztetőül: a korábban szintén itt a DélZalaPress-en bemutatott Nick Bounce is rejtett tehetségének megvillantása után indult el a profik pályáján. (Szerk.)

Mik a terveid így a váratlan sikert követően?

unnamed (1)

Jelenleg az első albumomat készítem, mely hamarosan megjelenik. Sághy Kata mellett, aki 2 dalhoz is kölcsönözte páratlan énekhangját, egy meglepetés énekes is szerepelni fog rajta, akinek neve talán a szélesebb közönség számára is ismerősen csenghet. Kata talán ismerős lehet a legutóbbi Eurovíziós pályamunkájával, melyet Replay zenekarral kreáltak. Sajnos nem kerültek be a TOP 30-ba, de rendkívül tehetségesek amúgy. (itt elérhető – a szerk.) 

Az albumon kívül még egy rövidfilm készítésében is részt veszek, aminek forgatókönyvét egy barátom írta, és ő is rendezi. A kis film zenéjét én írom, hamarosan elkezdődnek a forgatások.

Egyébként pedig minden elképzelhető, nem tervezem túl a dolgot…

Hol lehet a zenéidet elérni?

Főleg a facebook oldalamat ajánlanám, ahol minden hozzám kapcsolódó link elérhető. Igyekszem a zenéimet is megosztani majd ott. Ezen kívül a soundcloud oldalamat is ajánlom, ahová a jövőben folyamatosan töltöm majd a zenéket…

https://www.facebook.com/ialazmusic

 

Vért adtak a világnapon

A Természeti Katasztrófák Csökkentésének Világnapja alkalmából országos véradást szervezett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Magyar Vöröskereszt október 8-án.

Az országban összesen harmincegy Zalában pedig három katasztrófavédelmi szervnél várták mindazokat, akik elmúltak 18 évesek, testsúlyuk meghaladja az ötven kilogrammot. A véradás előtt a jelentkezők orvosi vizsgálaton estek át.

Zalában a véradáson negyven személy jelent meg és közülük harminchatan adhattak vért. A véradás is hasonlóan életmentő feladat, mint a tűzoltói munka, mivel egy véradó három ember életét mentheti meg.

Egy héttel később újra próbálkoztak

Hamis, román papírokkal próbált átcsempészni a letenyei határnál négy afgán férfit egy 30 éves pakisztáni állampolgárságú nápolyi férfi autójával.

A gyanú szerint 2014. október 8-án éjjel 2 óra 45 perckor a nápolyi fiatalember olasz felségjelzésű személyautójával és négy külföldi utasával kilépésre jelentkezett a letenyei határátkelőnél. A zalai rendőrök mind az öt férfi okmányát átvizsgálták, és megállapították, hogy a négy afgán férfi utas közül hárman hamis, román személyi igazolványt adtak át. Az okmányokban a migránsok fényképei szerepeltek valótlan adatokkal, míg a negyedik útitársuknak nem voltak papírjai.

A rendelkezésre álló adatok szerint a négy afgán fiatalember Olaszországba akart eljutni. Kiderült, hogy a román nyelvű okmányokhoz a fotókat mobiltelefonnal készíttették Budapesten több száz euróért, majd a fővárosból közel száz euróért vitte volna őket a sofőr tovább, aki tudta hogy utasai hamis iratokkal rendelkeznek, amely az államhatár átlépésére nem jogosítja fel őket.

A nyomozók megállapították, hogy a négy afgán férfivel szemben egy héttel korábban, 2014. szeptember 30-án az M70-es autóút 3+800 kilométerszelvényénél ugyan ezen ok miatt intézkedtek a zalai rendőrök. Akkor egy román rendszámú kisbusszal próbálták átlépni a magyar határt.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya a sofőr ellen – őrizetbe vétele mellett – embercsempészés bűntett, míg a három afgán ellen közokirat-hamisítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

 

Októberben ismét Cinema City Filmünnep

A kedvezményes jegyek mellett tematikus filmklubokkal és háttérbeszélgetésekkel is várja csütörtöktől vasárnapig a közönséget a Cinema City Filmünnep a mozihálózat minden fővárosi és vidéki mozijában.

A jegyszedők helyét a Filmünnep alatt egy időre ismert magyar színészek, zenészek és televíziós személyiségek veszik át, a nézők a négy nap alatt több mint ötven hírességgel találkozhatnak – olvasható a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A filmünnep ideje alatt a mozirajongók kedvezményes áron, 710 és 910 forintért nézhetik meg a műsoron tartott és a legújabb filmeket. Ebben az évben október 9-én három produkció debütál a vásznakon, ötöt pedig premier előtt láthat a közönség, köztük a Gibraltárt, a Doboztrollokat, a Babysittinget és az eddig csak a miskolcu CineFesten bemutatott Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című magyar filmet.
A cég forgalmazásában két előadásban lesz látható Andrei Gruzsniczki fekete-fehér filmje, amely az 1980-as évek Romániáját és annak titkosszolgálatát, a Secrutitatét mutatja be. A One Direction Where We Are világkörüli turnéjának milánói koncertfelvételét október 11-én és 12-én tekinthetik meg a rajongók a hálózat összes vidéki és négy budapesti mozijában.
A filmünnep alatt hat olyan filmet is bemutatnak, amelyek után a nézők filmklubokon vehetnek részt, ahol neves filmesztéták és a témában jártas szakemberek beszélgetnek, köztük Szabó Simon színész-rendezővel, Réz András filmesztétával és Kálid Artúr színművésszel is találkozhat a közönség.
Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Nyíregyházán is sztárok kezelik majd a jegyeket, Székesfehérváron, Kaposváron közönségtalálkozóval várják az érdeklődőket, Debrecenben pedig filmklubon vehetnek részt a mozirajongók.
A Cinema City 1929-ben kezdte működését, mára Európa második legnagyobb mozihálózatává vált. A vállalat 201 mozit üzemeltet a kontinens nyolc országában 1852 mozivásznon kínálva a szórakozás élményét digitális minőségben. A Cinema City működését a közép-kelet-európai régióban 1997-ben kezdte, amikor megnyitotta első moziját Budapesten. Azóta a főváros hét pontján 94, köztük egy IMAX 3D és egy 4DX, az ország további 13 városában pedig összesen 82 mozitermet működtet.

1 263 264 265 266 267 311