Ajándékot osztott a rendőr Mikulás

Rendőrök kíséretében érkezett meg a Mikulás több megyei város iskoláiba, majd három kórház kis betegeihez is ellátogatott.

Az országban először, tizenöt évvel ezelőtt Zala megyében indult el a Rendőr Mikulás program, ami azóta is nagy népszerűségnek örvend az iskolások és a közlekedő autósok körében. A megyében 2014. december 5-én reggel Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen és Lentiben közlekedési rendőrök segítségével osztogatott ajándékot a Rendőr Mikulás az iskolákba érkező gyermekeknek, valamint az első osztályosoknak, majd három város kórházában, a gyermekosztályon fekvő apróságokat is meglepte édességgel.

Zalaegerszeg utcáin a szabálykövető autósok szintén jutalomban részesültek; a Mikulástól virgácsot kivételesen senki nem kapott.

Támogatta a megyei közgyűlés az új zalai rendőrfőkapitány kinevezését

Egyhangúlag támogatta a Zala Megyei Közgyűlés csütörtöki ülésén, hogy 2015. január végétől Sipos Gyula rendőr vezérőrnagyot nevezze ki a belügyminiszter új zalai rendőrfőkapitánynak.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány a közgyűlés keretében elmondta: 2015. január végén a felső korhatár elérése miatt nyugdíjba vonul Szukics Ferenc jelenlegi megbízott zalai rendőrfőkapitány. Javaslatát elfogadva a belügyminiszter január végétől Sipos Gyula rendőr vezérőrnagyot kívánja kinevezni Zala megyei rendőrfőkapitánynak.
Úgy fogalmazott: a jelölt “az egyik legtapasztaltabb rendőri vezető”, már 35 éve teljesít szolgálatot. A dunaújvárosi rendőrkapitányságon nyomozóként kezdte pályafutását, egyéb beosztások után 1990 és 1995 között a kapitányság vezetőjeként tevékenykedett, majd két évig vezette az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ügyeleti főosztályát.
Sipos Gyula 1997-től három éven át vezette a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot, majd két éven át az ORFK gazdasági főigazgatóságának osztályvezetője volt. Ezt követően nyolc éven keresztül az országos rendőrfőkapitány gazdasági helyetteseként ténykedett, 2010-től a Belügyminisztérium állományában kiemelt főtanácsadóként dolgozik – részletezte az országos rendőrfőkapitány.
Az ülésen Sipos Gyula kifejtette: fontosnak tartja, hogy a korábbi zalai rendőri vezetők által kijelölt úton folytatni tudják munkájukat, s hogy a rendőri állomány a lehető legteljesebb képzésben részesülve és az elérhető legjobb feltételek között a legtöbbet tudja nyújtani.
A jelölt meghallgatása után jobbikos képviselők a kistelepülések fokozottabb védelmét kérték, míg a Fidesz képviselői úgy vélekedtek, hogy Zala megye eddig is “a béke szigete” volt, ahol nem voltak kirívó események.
Zakó László, a Jobbik frakcióvezetője arra kért választ a főkapitányjelölttől, hogy a 2006-os őszi tüntetéssorozat idején – amikor az országos rendőrfőkapitány gazdasági helyettese volt – tömegével azonosító nélkül bevetett rendőrök között voltak-e “idegenek”. Sipos Gyula kijelentette: “kizárólag magyar rendőrök” vettek részt a tüntetések kezelésében, de erről továbbiakat nem kívánt mondani, tekintettel arra, hogy még most is zajlanak perek az akkori eseményekkel összefüggésben.
A Zala Megyei Közgyűlés tagjai a vita lezárásaként tartózkodás nélkül, egyhangúlag támogatták, hogy a belügyminiszter Sipos Gyulát nevezze ki a jövő év januárjától a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének. (MTI)

 

Fazekas: helyes döntés volt a balatoni halászat leállítása

Helyes döntés volt a balatoni halászat leállítása egy évvel ezelőtt – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön Siófokon, a halfogyasztást népszerűsítő idei kampány indítása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.

A miniszter kifejtette, hogy a magyar halfogyasztás az elmúlt három év alatt mintegy 20 százalékkal nőtt, de még mindig alacsony nemzetközi összehasonlításban. A halfogyasztás növekedését szolgálja, hogy a tervek szerint 2 ezer hektárnyi halastavat felújítanak, és ezer hektárnyi területen újabbakat alakítanak ki a következő uniós halászati fejlesztési ciklusban, hat éven belül.
A karácsony előtti halfogyasztást népszerűsítő kampány keretében a balatoni halászat leállításának hatásairól is mérleget vontak. Fazekas Sándor megfogalmazása szerint a balatoni halászat több problémát vetett fel, mint amennyit megoldott, erre tekintettel állította le egy évvel ezelőtt.
Rámutatott: a horgászoktól kapott visszajelzés szerint az idei szezon sikeresebb és élményekben gazdagabb volt, mint a korábbi. “Az éttermekben megmaradt a hal az étlapokon, meg tudták oldani a halbeszerzést a vállalkozók, pont úgy, mint korábban, és nem hallani a busa-bomba ketyegését sem” – fogalmazott a miniszter. A Balatonba korábban betelepített, az őshonos halállományt kiszorító, öregedő busaállomány gyérítése éveken át az egyik fő feladata volt a balatoni halgazdálkodási cégnek, mielőtt leállították a halászatot.
Bitay Márton államtitkár arról számolt be, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-t átszervezik, hogy működése a horgászok érdekeit és a halfogyasztás növelését jobban szolgálja. A tárca törekvése az, hogy a természetes vizeken ne a halászatot erősítsék, hanem a horgászatot és az ezzel kapcsolatos turizmust.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a magyar halfogyasztás mindössze ötöde az uniós átlagnak. A tengeri vizek kimerültsége miatt az unió egyre több pénzt és energiát fordít az édesvízi haltermelésre, amiben Magyarországon, így a Balaton vízgyűjtő terültén is óriási lehetőségek rejlenek. Ennek szellemében szeretnék bővíteni a balatoni halgazdálkodási társaság tógazdaságainak számát, ami szolgálná azt is, hogy a tó vízgyűjtőjén termelt balatoni hal egyfajta brandként jelenhessen meg a jövőben boltok polcain.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, a balatoni halállomány egyedüli hasznosítói a horgászok lettek, ami azért is jó irány, mert az általuk vásárolt engedélyek fedezik a társaság költségvetésének 80 százalékát. Beszélt arról is, hogy a szigorodó jogszabályok miatt visszaszorulóban van a tavon az illegális halászati tevékenység. A cég tizenkét halőre azonban kevés a hatékony ellenőrzéshez, ezért létszám emelésre lenne szükség – jelezte.
A sajtótájékoztatón elhangzott: mivel a Balatonból halat immár csak horgászok foghatnak ki, a kereskedelemben kapható “balatoni hal”-nak az minősül, amit a tó vízrendszerén, illetve vízgyűjtő területén található halastavakban termelnek. (MTI)

 

“Drágakő” a szervezetben

A vesekövesség (nephrolithiasis) a vizeletkiválasztó rendszer betegsége, melynek tünetei a vese kövei és a vesegörcs. A vesekövek lehetnek homokszemcse nagyságúak, de akár akkorák is, mint egy golflabda vagy egy tyúktojás. Lehetnek sárgás és barnás színűek.

Tünetei:

– nagyon éles, “a tapasztalat szerint a legkínzóbb”, görcsös fájdalom – a lágyékban és az ágyékban, de előfordulhat a hát alsó részén is,
– hányinger, hányás, székelés,
– véres vizelet a vese és/vagy a húgycső sérülése miatt, genny a vizeletben,
– a vizelést égető érzés kíséri,
– a vizelet mennyisége a húgyhólyag vagy a húgycső elzáródása   miatt csökken vagy pang,
– a vesemedence és a kelyhek puffadása, tágulása.vesekő

Természetes gyógymód, mellyel megszabadulhatunk a drágaságunktól:

– nyírfalevéltea, illetve a vízhajtó teák
– csalán tea
– kukoricabajusz
– és nem utolsó sorban a sör

Kérdésed van, fordulj hozzánk bizalommal! Várunk a Biocentrumban!

-BioCentrum – Kanizsa Centrum-

Exporttámogatási lehetőségek a magyar kkv-k számára

A cégek külpiacra lépésének ösztönzése, támogatása, a hazai beszállítói kapacitások fejlesztése érdekében indult el az “Exportra fel!”fórumsorozat, amely csütörtökön Nagykanizsára érkezett.

Az eseményen az érdeklődő vállalkozások vezetői megismerhették a külpiacra lépést segítő szervezetek működését, szolgáltatásait és információkat kaphattak exporttevékenységük elindításához, támogatásához.

Magyarországon az export GDP-hez mért aránya nagyságrendileg 90-95%-ot tesz ki. Az export meghatározó részét ugyanakkor külföldi vállalatok bonyolítják, mindössze 15%-ra tehető a magyar tulajdonú, kis- és közepes vállalkozások aránya. A Magyar Kormány hosszú távú célja ezért az, hogy a jelenlegi 2-3000 exportképes vállalkozás száma tízezer fölé emelkedjen, ezzel pedig hozzájáruljanak a foglalkoztatás növeléséhez, a gazdaság megerősítéséhez.

Ezen célok mentén valósul meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az EXIM közös szervezésében, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH), a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), valamint települési önkormányzatok együttműködésével az “Exportra fel!” fórumsorozat. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a hazai kkv szektor külpiacra lépését számos tényező, többek között a külgazdasági szaktudás, üzletfejlesztési ismeretek, kapcsolatok és a finanszírozás hiánya nehezíti.

A konferenciát Nagykanizsa város nevében Dénes Sándor polgármester és Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő köszöntötték, kiemelve, hogy Nagykanizsán, az ország egyik legfontosabb nyugati kapujaként az elmúlt években stratégiai célként tűzték ki a térség központi szerepének újbóli elérését. Ebben a törekvésben kiemelt funkciót kell, hogy kapjanak azok az állami intézmények, amelyek célja, hogy támogassák a térségben működő hazai és külföldi vállalatokat a külpiacokra való eljutásban.

Ezt követően Dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes bemutatta az új integrált struktúrával felálló külgazdasági intézményrendszer szereplőit. Ismertette a magyar külgazdaság és külpolitika céljait, amelyek megvalósításában fontos szerep jut az exportot és befektetéseket támogató intézményeknek, az EXIM-nek, az MNKH-nak és a HIPA-nak. A kormányzat egyik kiemelt célja, hogy Magyarország – helyzetbe hozva a hazai kis- és középvállalkozásokat, a magas hozzáadott értéket növelve – a térség egyik legexportképesebb országává váljon.

Az EXIM képviseletében dr. Szabó László igazgató mutatta be az exportfinanszírozási lehetőségeket. Az EXIM a magyar kkv-k számára a lehető legszélesebb, minden igényre kiterjedő, kedvezményes finanszírozási palettát alakított ki. Az intézménypáros a szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése érdekében összesen kilenc nagyvárosban nyit képviseleti irodát legkésőbb 2015 januárjáig bezárólag. A kkv-k számára nyújtott finanszírozási lehetőségek kiterjesztésében az EXIM továbbra is számít a hitelintézetek hatékony együttműködésére.

A finanszírozási témakörön túl Királyfalvi Róbertnek, az MNKH speciális exportfejlesztésért felelős igazgatójának előadásából az MNKH szolgáltatásait, eredményeit, valamint Bödőcs Róbertnek, a HIPA elnökhelyettesének prezentációjából a HIPA által nyújtott tevékenységeket ismerhették meg az érdeklődők. Az előadásokat követően szakmai kerekasztal beszélgetésre került sor a külpiacra lépés gyakorlati tapasztalatairól.

 

Autóba rejtett csempészcigarettát találtak az M70-es autóúton

Közel egymillió forintot érő csempészcigarettát találtak a pénzügyőrök egy moldovai személyautóban – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóságának sajtóreferense csütörtökön az MTI-t.

Cséve Szabolcs közölte: a NAV pénzügyőrei az M70-es autóúton ellenőriztek egy moldovai rendszámú személyautót, amelyet egy moldovai férfi vezetett. A kocsiban az ajtókba és az ülések alá elrejtve összesen 900 doboz moldovai zárjegyes cigarettára bukkantak.
A 900 ezer forint értékű dohányárut, valamint a csempészethez használt személyautót is lefoglalták a pénzügyőrök. Költségvetési csalás gyanúja miatt büntetőfeljelentést tettek a NAV pénzügyi nyomozóinál, de ezzel együtt közel egymillió forint jövedéki bírságot is kiszabtak a sofőrre. (MTi)

 

Közel ezer aláírást gyűjtöttek a buszvezetők korkedvezményes nyugdíjának megtartásáért

Mintegy ezer aláírást gyűjtött össze az autóbuszvezetők korkedvezményes nyugdíjának megtartásáért a Közlekedési Munkástanácsok Északnyugat-magyarországi Szövetsége és a Közúti Közlekedési Szakszervezet régiós szervezete – közölték a szervezetek szerdán az MTI-vel.

Az aláírásgyűjtő íveket az Északnyugat-magyarországi régió két szakszervezeti tömörülése kedden juttatta el a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének.
Rogán Antalnak címzett levelükben azt kérték, hogy az Országgyűlés még a jövő évi költségvetési törvény elfogadása előtt tűzze napirendre és tárgyalja meg a korkedvezményes nyugdíj megtartásával kapcsolatos kérdéseket.
A hatályos rendelkezés szerint a korkedvezményre az év végéig lehet jogosultságot szerezni. A szakszervezetek álláspontja szerint átmeneti megoldás lehet, ha a kormány meghosszabbítja a jogosultság-szerzés idejét. A jogosultságot 2007. január elsejétől a bruttó bér 13 százalékának megfelelő mértékű, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alapozza meg.
Az érdekvédők korábbi tájékoztatása szerint a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) szeptemberben kérte a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piacért felelős államtitkárától a buszvezetők korkedvezményes nyugdíjának megtartását. A szakszervezetek közleménye szerint a határidő lejártával nem kaptak választ, ezért a Közlekedési Munkástanácsok Északnyugat-magyarországi Szövetsége akciószövetséget hozott létre a Közúti Közlekedési Szakszervezet régiós szervezetével és közösen kezdtek aláírásgyűjtési akcióba.
A korkedvezményes nyugdíj létjogosultságát az eddig elvégzett felmérések egyértelműen igazolták. A szakértői vizsgálatok a Volán vállalatoknál az autóbusz-gépkocsivezetők egészségkárosodását, pszichikai túlterheltségét állapították meg – hívják fel a figyelmet a közleményükben. A cégcsoportnál közel 11 ezer buszvezető dolgozik.

 

Halálra gázoltak egy férfit Keszthely közelében

A helyszínen belehalt sérüléseibe az a férfi, akit egy személyautó gázolt el kedden kora este Keszthely közelében – tájékoztatta a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t.

Nothoff Ingrid közölte: a baleset a Keszthely és Cserszegtomaj közötti úton történt. Egy 28 éves nő autójával egyelőre előre ismeretlen körülmények között ütötte el a 42 éves gyalogost, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe. (MTI)

 

A környezetvédelmi engedélyeztetésnél tart az M70-es autópályává fejlesztése

Megkezdődött az engedélyezési tervek készítése, s már a bővítéshez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás is zajlik az M70-es autóút kétszer két sávos autópályává történő fejlesztése ügyében – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kommunikációs vezetője az MTI érdeklődésére szerdán.

Loppert Dániel elmondta: a 21,3 kilométer hosszú autóút autópályává fejlesztésének folyamatában jelenleg a bővítéshez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás zajlik a NIF-nél. A fejlesztéssel összefüggésben a múlt hónapban közmeghallgatást is tartottak.
Megkezdődött az engedélyezési tervek készítése is, amelyek várhatóan 2015 nyár végére készülnek el. Ha rendelkezésre áll a szükséges forrás, illetve eredményes lesz a majdani kiviteli közbeszerzési eljárás, a bővítés a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus második felében megkezdődhet – közölte a kommunikációs vezető.
A mintegy 21,3 kilométeres M70-es autóút az M7-es autópálya letenyei csomópontjától a szlovén országhatárig tart. Közel tíz évvel ezelőtti átadásakor 9,5 kilométer hosszan elkészült a kétszer két forgalmi sáv is.
A bővítés összesen 12 kilométeres szakaszra vonatkozik, ami a murarátkai csomópont előtti és utáni hat-hat kilométernyi pályát jelenti – részletezte Loppert Dániel.
Az elmúlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a 2014–2020-as programozási időszak országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és elővárosi közlekedési fejlesztéseinek listáját tartalmazza. Ebben a közúti projektlistában az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaira alapozva szerepel az M70-es autóút teljes hosszában autópályává történő fejlesztése.
A még 2005-ben átadott M70-es autóút bővítésének terve azt követően gyorsult fel, hogy az útszakaszon több halálos vagy súlyos kimenetelű közúti tragédia történt az elmúlt években. (MTI)

A felvezető kép csak illusztráció!

 

1 256 257 258 259 260 311