Másodszor rendeznek verklifesztivált Keszthelyen

Már közel félszáz külföldi és magyar kíntornás jelezte, hogy részt vesz a szeptember elején második alkalommal tartandó keszthelyi verklifesztiválon.

tavaly több ezer látogató volt kíváncsi az első nemzetközi verklifesztiválra és a résztvevőire, s bár úgy tervezték, hogy csak kétévente tartanak hasonló rendezvényt, a kíntornások és a közönség is “kikövetelte” az idei folytatást.
A KTE a Keszthely Térségi Vállalkozói Klubbal, a Sétálóutcai Kereskedők Egyesületével és a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületével közösen szervezi meg szeptember 6-án és 7-én a második verklifesztivált, amelyre eddig 47 kíntornás jelezte a részvételét. Többségében svájci, német, lengyel, cseh és francia zenegépek és gazdáik érkeznek majd, de tavaly is volt három magyar résztvevő.
A fesztivál kezdeményezője a svájci, de már néhány éve Gyenesdiáson élő Hansjörg Surber, aki Keszthelyen zeneautomata- és fonográfmúzeumot is nyitott. Mint ahogy a gyűjteményében, úgy az utcai zenészeknél is akad a kézben hordható zenegéptől a teherautónyi zenélő szerkezetig mindenféle változat.
A múlt század fordulójának világát megidéző mechanikus zenegépek két napon át lesznek láthatók és hallhatók a város négy pontján, a Fő téren, a sétálóutcában, a piactéren és a Festetics-kastély parkjában.
A közönség ezúttal is megválaszthatja a legszebb hangú és küllemű zenegépet, illetve leginkább korhűen öltözött tulajdonosát, de a látogatókat is időutazásra invitálják a szervezők. A múlt évben tucatnyian vállalták, hogy a 18-19. század világának ruháit öltik magukra, s idén is erre bíztatják az érdeklődőket, hogy azután közülük is kiválaszthassa a közönség a legjobb jelmezben érkezettet – jelezte Bubla Zoltán.
    A kétnapos rendezvényen lesz kézműves kirakodóvásár, étkezési és italfogyasztási lehetőség, gyerekeknek és felnőttek szóló zenés, táncos programok is. Az első estén a Fő téren a Váci Szimfonikus Zenekar ad koncertet Zenével a világ körül címmel. (MTI)

Kevesebb sör fogy

A belföldi értékesítés 4,5 százalékkal csökkent tavaly.

 

A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) közleménye szerint tavaly januártól 10 százalékkal emelkedett a sört terhelő jövedéki adó. Ezt az adóemelést a szövetség tagjai már nem tudtak önerőből kigazdálkodni, így emelkedett a sör fogyasztói ára is. A belföldi értékesítés azonban a volumenét tekintve 4,5 százalékkal csökkent tavaly – hívták fel a figyelmet.
A szakmai szervezet kiemelte: az elmúlt években folyamatosan emelkedő adóterhek a csökkenő belföldi fogyasztás mellett jelentősen csökkentették az ágazat profitabilitását.
A szövetség adatai szerint a legnagyobb magyarországi gyártók 2013-ban több mint 66 milliárd forint adót fizettek be az államháztartásba, ennek több mint felét jövedéki adó címén. Az iparágat számos egyéb specifikus adó, például a termékdíj és – az ízesített sörök esetében – a népegészségügyi termékadó is terheli, összességében tehát jelentős adómértékkel terhelt ágazatról van szó.
A belföldi fogyasztás több éve tartó csökkenő tendenciája, valamint az adóterhek növekedése jelentősen veszélyezteti a munkahelyek számának fenntartását – hívta fel a figyelmet az MSSZ.
A közlemény szerint a Magyar Sörgyártók Szövetségének tagjai csaknem 1700 embert foglalkoztatnak közvetlenül, a beszállítók és a vendéglátóhelyek figyelembevételével pedig több mint 10 ezer embernek ad munkát az ágazat.
A Magyar Sörgyártók Szövetségének tagja a Borsodi Sörgyár, a Dreher Sörgyárak és a Heineken, a negyedik nagy gyártó, a Pécsi Sörfőzde nem tagja a szervezetnek. Ez a négy cég a magyar sörpiac mintegy 95 százalékát fedi le. Tavaly összesen 6,185 millió hektoliter sört értékesítettek, az előző évben pedig 6,312 millió hektolitert. (MTI)

Egy hétre telik

Kis spórolással legfeljebb egy hetet tölt pihenéssel az átlagos magyar fiatal. 

 

 

A  K&H pályakezdők körében végzett felméréséből kiderül,  miközben a teljes lakosság kétharmadának nincs pénze arra, hogy utazzon, a K&H által vizsgált 19-29 éves városi fiatalok közel fele mondta csak azt, hogy nem volt, és nem is megy nyaralni.
A  többiek átlagosan 8,3 napot szánnak nyaralásra, 60 százalékuk 7 napot vagy kevesebbet. Ők legszívesebben vízpartra mennek, kirándulnak, vagy túráznak. Kéthetes kikapcsolódást kevesen, mindössze negyedük engedhet meg magának, ennél hosszabb utazás pedig már csak a fiatalok töredékének fér bele az idejébe vagy a költségvetésébe – írták.
A felmérés szerint nyaralni többségében a fiataloknak az a rétege megy, akiknek nem kell különösebben spórolni erre, vagy legfeljebb 3 hónapig tesznek félre arra, hogy pihenhessenek. Ők átlagosan 79 ezer forintot költenek nyaralásra, de közel felük csak 50 ezer forint alatti összeget szán ilyen célra.
Ötödük külföldre tervezi a nyaralást, 44 százalék belföldön nyaral. A 2013-as adatokhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik rokonaikat látogatják meg egy külföldi utazás alkalmával.
A K&H felmérésének összesített adatai szerint a fiatalok többsége, közel 70 százalékuk maga teremti meg a nyaralásra a pénzt, és csak 20 százalék körüli azok aránya, akik a szülők támogatására hagyatkoznak ezen a téren.
Legtöbben a budapesti fiatalok közül mennek nyaralni (68 százalék). Kelet-Magyarországon a fiatalok kevesebb mint fele (47 százalék), a kisebb városokban lakóknak pedig mindössze 44 százaléka utazik el nyáron valahova.
A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, amelyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A kutatás a városi népességre terjed ki és reprezentatív a nem, a korcsoportok, a befejezett iskolai végzettség és a régiók tekintetében. (MTI)

A sebességtúllépést ellenőrzik

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) Műveleti Csoportjának éves terve alapján a zalai rendőrök 2014. augusztus 8-án és 9-én közlekedésbiztonsági ellenőrzést tartanak a megye területén.

 

A fokozott ellenőrzés különös tekintettel a sebességtúllépés visszaszorítására terjed ki. A rendőrök hitelesített sebességmérő berendezés alkalmazásával ellenőrzik a közlekedőket.

Zala megyében az ellenőrzést a rendőrök 2014. augusztus 8-án 10 órától 17 óráig az M70-es autóúton és az M7-es autópályán, 2014. augusztus 9-én 10 órától 17 óráig pedig a 86-os főúton végzik.

A korábbi évekhez hasonlóan a közúti balesetek fő oka a sebességtúllépés, illetve a sebesség helytelen megválasztása. A személyi sérüléssel járó balesetek mintegy harmada ilyen jogsértés miatt következik be.

Vásárolj Kanizsán!

Aaugusztus 9-én ismét termelői vásár lesz a nagykanizsai Vásárcsarnokban.

 

A kezdeményezés célja, hogy törekedjenek a nagykanizsaiak és környékbeliek arra, hogy a kiváló minőségben előállított helyi terméket vásárolják meg. A vásár keretén belül a Nagykanizsán és vonzáskörzetében tevékenykedő helyi termelők, őstermelők, biotermelők, kézműves élelmiszer-ipari terméket előállító mesterek is helyet kapnak.

Sport- és falunap Palinban

Hatodik alkalommal rendezi meg  sport- és falunapját  szombaton a Palini Sport és Kulturális Egyesület.

A már hagyományos kispályás foci és főzőverseny, mellett gumicsizmadobó verseny, sodrófahajítás íjászat is várja az érdeklődőket. A rendezvény sztárvendégei Korda György és Balázs Klári lesznek.

Borhetek Balatonfüreden

Kétszázötven féle bor mellett népi- és iparművészeti kirakodóvásárral, esténként pedig látványos műsorokkal várják a három héten át tartó Balatonfüredi Borhetek látogatóit.

A borvidék csaknem 30 fajtájából kínál 25 borász a rozétól a gyöngyöző borokon át a testes vörösborokig nedűket, emellett a pálinkaházak, pecsenyesütők is kitelepülnek a Balaton parti város öreg platánjai alá a rendezvény ideje alatt – fogalmazott Mészáros József.
Hozzátette: ezúttal is csak azok a balatonfüredi és csopaki borászok vehetnek részt a rendezvényen, akik megfelelő pontszámot értek el a városi borversenyen. A borászatok között ott lesz a Söptei Pince is, hiszen a négy aranyérmes bort felvonultató Söptei Zsoltot választották meg az év bortermelőjének Balatonfüreden. A bortermelők mellett 3 pecsenyesütő, 5 pálinkaház, egy cukrászda, valamint 15 kézműves várja a látogatókat és a zenei kínálat is igen bőséges lesz – tette hozzá Mészáros József
A Kisfaludy Színpadon minden este lesznek programok, a Nagyon Balaton rendezvénysorozat keretében idén majdnem tucatnyi koncert kapcsolódik a borhetekhez, fellép többek között a Budapest Bár, a Blahalousiana, a Mary Popkids és az Ocho Macho, augusztus 20-án pedig tűzijátékban gyönyörködhetnek a látogatókat.
    A szervező elmondta, hogy az előző évek tapasztalatai alapján majdnem 150 ezer látogatóra számítanak. (MTI)

Egy héttel elhalasztják az Öbölátúszást

Egy héttel elhalasztják a vasárnapra tervezett Öbölátúszást.

 

A XX. Öbölátúszás szervezőbizottsága az időjárási előrejelzések értékelése alapján  – mely szerint a zivatarok környezetében viharos szél várható – kockázatosnak ítélte meg az augusztus 10-i sikeres lebonyolítást és elhalasztotta azt augusztus 17-re – tájékoztatták a szervezők pénteken az MTI-t.
További információk a végleges döntésről augusztus 14-én 14 órától a www.obolatuszas.hu oldalon olvashatók.
Az Alsóörsről induló XIV. Balaton-átevezést a tervezett program szerint szombaton 11 órai kezdettel megrendezik. (MTI)

Keszthelyen már kész

Öt mentőállomást újítanak fel, és két újat is építenek Zala megyében.

 

Zalában évente mintegy 26 ezer feladatot látnak el a mentők. A gyorsabb vonulást, a betegellátás minőségének javítását is szolgálja, hogy a megyében lévő nyolc mentőállomás közül ötöt korszerűsítenek, ezek sorában elsőként a keszthelyi készült el. Zalalövőn és Söjtörön új állomást építenek, e településeken két-két új mentőautó áll majd szolgálatba – tette hozzá.

Lórántfy Mária, az OMSZ regionális orvos igazgatója felidézte, hogy a Balaton-parti városban 1934-ben állították üzembe az első mentőautót, s a kezdeti heti egy-kettővel szemben ma már évente csaknem ötezer esetet látnak el a térségében. Jelenleg Keszthelyen öt mentőtiszt, 13 mentőápoló és ugyanennyi sofőr dolgozik egy-egy, 24 órában készenlétben álló eset- és rohamkocsival, továbbá két nappali szolgálatos mentőjárművel.

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a keszthelyi kórház és a mentőállomás korszerűsítése is mutatja azt a kormányzati szándékot, hogy szüksége van a térségnek egészségügyi fejlesztésekre. A számos turista is indokolja ezeket a lépéseket – jelentette ki.

 Az OMSZ helyszínen kiosztott háttéranyaga szerint egyéb beruházások mellett országosan 22 új mentőállomás épül és 60 meglévőt korszerűsítenek, továbbá 178 eset- és rohamkocsit, illetve 22 mentőorvosi kocsit is üzembe állítanak. A projekt csaknem 11 milliárd forint értékű, ebből a keszthelyi beruházás 27,8 millió forint volt, amely főként műszaki korszerűsítéseket jelent, de ezen túlmenően egy új mentőautót is szolgálatba állítottak.

Az MTI kérdésére Lórántfy Mária beszámolt arról is, hogy több más megyéhez hasonlóan Zalában jelenleg nincs főállású mentőorvos, ezt a feladatot részmunkaidőben foglalkoztatott orvosok látják el. A megyében öt főállású mentőorvost tudnának alkalmazni, illetve mentőtisztekre is szükség lenne, de komoly problémát eddig nem okozott a szakemberhiány.

Beszélt arról is, hogy a Zalalövőn tervezett új mentőállomás helyén jelenleg régészeti feltárások zajlanak, ami némileg késlelteti az építkezés megkezdését, Söjtörön viszont napokon belül eredményt hirdethetnek a kivitelezői közbeszerzési pályázaton. A remények szerint a két új zalai mentőállomás a jövő tavaszra készülhet el – tette hozzá. (MTI)

1 239 240 241 242 243 261