380 milliós fejlesztés a Siroma-Plastnál

Több mint 380 millió forintos költséggel új raktárat épített és gépeket vásároltak. A cég 150 milliós európai uniós támogatást nyert a beruházáshoz

Az 1996-ban hőre lágyuló műszaki műanyagtermékek fröccsöntéssel történő előállítására alakult Siroma-Plast Kft.-nél az Új Széchenyi Terv segítségével valósul meg a komplex vállalati technológiafejlesztés. A pályázat révén fröccsöntő gépet, mérőgépet és targoncát vásároltak, amelyek üzembe helyezésével, illetve az új raktár felépítésével hatékonyabbá válik az alapanyagok és késztermékek tárolása.
A cégnél fröccsöntött műanyag alkatrészeket, tamponozott alkatrészeket és szerelt részegységeket, gázmérőket és gáznyomás-szabályozó alkatrészeket, továbbá gépjármű- és villamosipari alkatrészeket gyártanak. Az alaptevékenység fröccsöntéshez kapcsolódó finommechanikai alkatrészek összeszerelésével, egyszerű és összetett szerelési folyamatokkal, tamponnyomással, lézerhegesztéssel, mérnöki tevékenységgel és tanácsadással egészült ki.
A közlemény szerint a jelenleg 134 dolgozót foglalkoztató társaság árbevételének legnagyobb része az autóipari, elektronikai és gázipari beszállítások, illetve a fehéráruk értékesítéséből származik.

Szólj hozzá a Facebookon!

Otthon se rossz, de máshol jobb (I. rész)

Ahogyan azt megfigyelhették és tapasztalhatták már, a DélZalaPress.hu alapvetően a helyi értékekre igyekszik felhívni a figyelmet annak érdekében, hogy tanuljunk meg egymásra értékes emberként tekinteni. Sajnos mára odáig jutottunk, hogy csak a rossz dolgok tapadnak meg tudatunkban, és gyakran nincs is tudomásunk nagyszerű dolgokról, amik létfontosságúak egy jó közösségi szellem eléréséhez. Ezt az irányt természetesen továbbra is fenn kívánjuk tartani, azonban néhány szerkesztői tapasztalatot muszáj megosztanunk az olvasóinkkal, hátha együtt könnyebben találunk ki még jobb dolgokat.

Viszonylag rövid időn belül sokfelé jártam az országban és határainkon túl is. Akaratlanul is folyton összehasonlítottam, elemeztem, és szüntelenül méregettem a látottakat a kanizsai/zalai/magyar valósághoz képest. Keserédes érzéseim voltak, hiszen tősgyökeres kanizsaiként ismerem a jelenünket, múltunkat, és lehetőségeinket is, ami egyszerre volt lohasztó és biztató is egyben. Már az elején summázhatom, hogy a nagy dolgok eléréséhez egy kicsi, de fontos döntéssel kezdődik az út.

Külföld – szándékot tett is követi

…Pedig idehaza olyan sokan mondják büszkének magukat a magyarságra, mégis mintha a zászló kirakáson túl már nem terjedne másra a figyelem és az igény…

Fürstenfeldben nincs pionír növényzet a járdákban...

Fürstenfeldben nincs pionír növényzet a járdákban és a faltövében…

Az első dolog, ami beugrik mikor a külföldiekhez próbáljuk mérni magunkat, a pénz. Vitathatatlan szerepe van a fejlettségben ugyan, de nagyrészt nem csak azon múlik. Ezt persze „magyarként” nehezen kezeljük a helyén. A környezetünk ugyanis javarészt úgy formálódik, ahogyan mi akarjuk. A portánk tisztaságát például egy 500 Ft-os seprűvel és némi rendszeres odafigyeléssel már igényesebbé tudjuk tenni. Ezzel nemcsak a lakókörnyezetünk kinézetét szépíthetjük, hanem a lakótársaink komfortérzetét is javíthatjuk. Számtalan kutatás mutat rá arra, ha közvetlen környezetünkben jól érezzük magunkat, akkor a stressz-szint is alacsonyabb. Gazdasági hatása ezen kívül még kézzelfoghatóbb: egyszerűen jobb értéket tudunk adni ingatlanunknak.
Ausztria irányába haladva azt vehetjük észre, hogy kis falutól, kis városon át, a nagy városig az emberek hozzáállása is megjelenik a területeken. Az egy dolog, hogy területrendezési szempontból miként van szervezve a karbantartás, mert azt is ugyanolyan szépérzékkel rendelkező, igényes embereknek kell tervezni, végrehajtani, mint a saját feljárójukat gondozóknak.

A rendezettség és tisztaság alapfeltétele a kulturáltság, és nem a pénz.

Ahol akár kolbászból is lehetne kerítés: Dánia

Ahol akár kolbászból is lehetne kerítés: Dánia

Az ingatlan értéket jelentősen befolyásolja ugyanis a rendszeres karbantartás formája. Ezzel kéz a kézben jár a befektetési lehetőség is, hiszen gyakorta látni kisebb, 10-50 fős üzemeket eldugott falvakban a hegyekben is. Ahol a közlekedés jól strukturált, és a környezet is igényes, beruházási szempontból is igényes lehet, mivel a vidéki ingatlanárak jóval kedvezőbbek a zsúfoltabb városokénál. Dániában olyan a tisztaság vidéken (nagy várostól kis faluig), hogy már én éreztem kényelmetlenül magam. Emellett persze tökéletes utak, és igényes házikók amerre csak jártam. (Az is beszédes, hogy egyesek azóta fontolgatják kertjük zárttá tételét – mert egyébként nyitottak a kertek Dániában -, mióta megszaporodtak a kelet-európai bevándorlók a környéken…)

A horvátok már tanulnak a mi hibáinkból?

A horvátok már tanulnak a mi hibáinkból?

De ne mindig csak Nyugatot méricskéljük, elég ha átkukkantunk horvát szomszédjainkhoz. Érdemes elkocsikázni a mellékutakon mondjuk Csáktornyáig. Javarészt kiváló útburkolat, rendezett porták a környékbeli falvakban, tiszta belváros, kikapcsolódási lehetőség. Kapronca – Nagykanizsa testvérvárosa Horvátországban – egy kellemes mediterrán városka hangulatát kelti, pedig alig 60 km-re fekszik tőlünk messze a tengertől. Szlovéniába átérve is mellbevágó a különbség.
Romániában meglepő módon rengeteg közút kiváló állapotú (a magyarhoz hasonlítva, bár kevesebb az autópálya még), az erdélyi városkák pedig tündökölnek a hazai kisvárosokhoz (pl. Nagykanizsa) képest. Mindemellett pezsgő kulturális élet és folklór amerre csak jártam. Pedig idehaza olyan sokan mondják büszkének magukat a magyarságra, mégis mintha a zászló kirakáson túl már nem terjedne a figyelem és az igény…

Amikor ezeket tapasztaltam – és ebben gyakran ismerőseim is megerősítenek – felmerült bennem a kérdés: mi a titkuk? Mit csinálnak jobban?

Amikor egy ilyen fajta lakossági összefogás kezd kirajzolódni, akkor az önkormányzat is belekényszerül annak támogatásába…

Eközben a fejlődés városa... Forrás: kanizsatv.hu

Eközben a fejlődés városa…
Forrás: kanizsatv.hu

Nem volt módom mélyen kikérdezni a helyieket, de könnyű rájönni, hogy valószínűleg a lakók akarják így. Nemcsak a szájukkal, hanem a kezükkel is. Azért vagyok ebben biztos, mert a legtöbb országban nincs akkora állami jelenlét és segély, mint idehaza. Ezért amennyire lehet, igyekszik mindenki hozzátenni egyet a maga módján. Amikor egy ilyen fajta lakossági összefogás kezd kirajzolódni, akkor az önkormányzat is belekényszerül annak támogatásába, mert egyfelől olcsóbb egy „automatizált” folyamatot fenntartania, másfelől nincs az a településvezetés, aki egy sziklaszilárd és következetes lakossági kezdeményezésnek neki merne menni.

A DélZalaPress ilyenformán egy apró lépést javasol tekintetbe véve a kanizsai lakosság pro aktivitásának hiányát: a Netta Pannónia, mint lokális szemétszállító cég, a Via-Kanizsával és az önkormányzattal karöltve negyedévente programot szervezhetne területekre bontva (akár választókerületek szerint – így a képviselő lenne a felelőse), hogy a legrendezettebb területeken csökkenti a szemétdíjakat vagy a Via/önkormányzat odacsoportosít egy közösség által megálmodott beruházást (pl. utca aszfaltozást, szegély rendbetételt, parkosítást stb.)
A mérce a járdák tisztasága, a szemét mennyisége, az eltakarított hó, a felsöpört levél, a homlokzatok állaga, a gaz elszaporodása stb. lehetne. Először bizonyosan legyintenének rá, de amikor az első sikeres program lezárása után mondjuk leaszfaltoznának egy kritikus utcát, vagy egy játszóteret alakítanának ki, már a többi kerületet is érdekelni fogja. Úgy tudni az önkormányzatnak ennek leszervezésére bőven van kapacitása is, nem beszélve arról, hogy a lakókon kívül valamennyi szolgáltatónak is elemi érdeke lenne, hiszen takarékosabban és célzottan tudna javítani a lakóterületek komfortján. Hol jobban, hol kevésbé… A kapitalista, teljesítmény alapú sikerorientált társadalomnak ez lehet csak az ismertetője.

Szólj hozzá a Facebookon!

Pedig vezettünk…

A hét végén elkezdődött a megyei bajnokság is, a kiskanizsai labdarúgók továbbra is az első osztályban Teskándon játszották meccsüket.

Teskánd – Horváth-MÉH Kiskanizsai Sáskák 2:1 (0-0)
Kiskanizsai góllövő: Holló János

– 0-0-lás félidő után a második félidőben megszereztük a vezetést, de a hazaiak gyorsan egyenlítettek, majd a vezetést is megszerezték. A mérkőzés összképe alapján megérdemelt az egy gólos hazai győzelem – mondta el véleményét Dervalics György.

A következő bajnokit már hazai pályán játsszák a Sáskák, az ellenfél az Andráshida lesz.

Forrás: kiskanizsa.hu.

Szólj hozzá a Facebookon!

Kiskanizsai bőrök és Bill kapitány a Mura mentén

A múlt héten kezdődött  XXXI. Mura Menti Napok rendezvényei keretében sáska bőrműves munkáit is kiállították Letenyén a megnyitó keretében lezajlott programon.

Pintér Ferenc tanítványával, Hajdú Anitával közös munkái, a honfoglalás kori tarsolylemezek láthatóak a Városi Könyvtárban.
Murarátkai és bucsutai népművészeti anyag, valamint Mikó Vera és Mikó Edit „Színe és fonákja” című tárlata is megtekinthető még augusztus végéig.
A ROXÍNPAD elnevezésű programon kanizsai fellépő is volt, a Loud and Black, Egerszegről a Shabby Blues Band, majd az örök Bill Kapitány, Deák Bill Gyula nyújtott feledhetetlen emléket blues band-jével a látogatóknak.

Forrás: kiskanizsa.hu

Kép: Czene Csaba

Szólj hozzá a Facebookon!

2015 a hosszú hétvégék éve lesz

7 hosszú hétvégével gazdálkodhatunk a jövő évben.

 

Január 1. csütörtökre esik, így január 2-án sem kell dolgoznunk, vagyis csütörtök, péntek, szombat vasárnak ejtőzhetünk egy kicsit

3 háromnapos hétvége következik, az egymás után eső ünnepek mindegyikén ugyanis 3 napot pihenhetünk otthon.
Húsvét természetesen a húsvét hétfővel háromnapos ünnep lesz, amely jövőre április 4-6 közé fog esni. Ezt követi majd május elseje a munka ünnepe, mely egy pénteki napra esik, így ismét egy három napos hosszú hétvégén lazíthatunk.

Pünkösd nincsen pünkösd hétfő nélkül, így természetesen akkor is háromnapos ünnepet használhatunk ki, és talán már az idő is alkalmas lesz egy jó kis vízparti hétvégéhez.

Augusztus 20-a csütörtökre esik majd, ezért itt is egy pénteket kapunk pluszban, ami azt jelenti, hogy csütörtök, péntek, szombat és vasárnap a miénk szabadság nélkül.Cserébe ezt a pénteki napot augusztus 8-án kell majd ledolgoznunk!

Október 23.  szintén péntek lesz, így megint 3 napos hosszú hétvége kezdődik.

December 24-e csütörtökre esik, ezt megadják szabadnapnak, tehát a karácsony is egy négy napos ünnep lesz, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap nem kell dolgozni, viszont cserébe a csütörtökért, december 12-én munkanap lesz.

2016. január 1. péntek lesz, így a 2016-os évet is mindjárt egy hosszú hétvégével kezdhetjük.

Szólj hozzá a Facebookon!

Nyári egészségtábor: több ezer ember szűrését végezték el

Az idei nyári egészségtáborban kilenc turisztikailag frekventált településen több mint 4500 ember szűrését végezték el egészségügyi szakemberek.

 

Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium női foglalkoztatás javításáért felelős volt miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a program különleges, mert a táborlakók olyan egészségügyi dolgozók, akik nem a szabadságukat töltik, hanem dolgoznak. Hangsúlyozta, a szűrőprogram azért is fontos, mert komoly népegészségügyi gond a dohányzás, az elhízás és a daganatos betegségek. A nőknél a 45-65 év közötti korosztály emlőszűrése kiemelt feladat, hiszen az emlő daganatos megbetegedésében elhunytak száma Magyarországon, az ingyenes szűrési lehetőségek ellenére magasabb, mint az uniós átlag.
Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos elmondta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezésére tavaly indult nyári egészségtábor célja, hogy a szűrőprogramokat közelebb vigye a lakossághoz. Ezekre idén több mint 4500-an jelentkeztek, akik közül tíz esetben állapítottak meg valamilyen problémát, illetve javasolták további szűrések elvégzését. Akadtak visszatérők is, például fiatalok egy csoportja, akik tavaly együtt kértek tanácsot a dohányzásról való leszokáshoz, idén pedig beszámoltak az eredményeikről. Egy ember az életét köszönte meg, mivel egy tavalyi anyajegyszűrés során sikerült időben fényt deríteni a betegségére.
Hebling Zsolt, Alsóőrs független polgármestere szerint pozitívan fogadták az emberek, hogy strandolás közben magas színvonalú szűrési programokon is részt vehettek, elkerülve a szakrendelők előtti várakozást.
Balázs Árpád, Siófok fideszes polgármestere, aki maga is részt vett a szűréseken, elmondta: tapasztalata szerint a sétáló emberek egyfajta programként fogták fel a Balaton partjára kitelepült szűréseken való részvételt, és élvezték, hogy a nyári szabadságuk ideje alatt az egészségükkel is foglalkozhatnak. Lehet úgy is egészségügyi ellátást biztosítani, hogy az felérjen egy szívesen vállalt szabadidős tevékenységgel – tette hozzá.
A július 18-án indult nyári egészségtábor Agárd után a Balatonnál – a Veszprém megyei Alsóörsön, Csopakon, Balatonfüreden, a Zala megyei Keszthelyen, a Somogy megyei Fonyódon, Balatonbogláron, Balatonföldváron és Siófokon folytatódott. A szolgáltatások között emlőszűrés, testtömegindex-mérés, a dohányzásról leszoktatást segítő tanácsok, az egészséges táplálkozást szolgáló tippek és anyajegyszűrés segítette a lakosságot.
A nyári egészségtábort több mint 12 szervezet, illetve önkormányzat összefogásával és támogatásával, szponzorok segítségével és állami finanszírozással, összesen 32 millió forintból valósították meg. Amennyiben lesz rá forrás, a program jövőre is folytatódik. (MTI)

Szólj hozzá a Facebookon!

MoLaRi szondák a biztonságunk érdekében

Zalában is működésbe lép a katasztrófavédelem vegyvédelmi riasztórendszere, amely abban az esetben riasztja a lakosságot, ha egy ipari üzemből veszélyes anyag kerül a levegőbe.

 

 Bakondi György, az OKF főigazgatója közölte: a meteorológiai, vegyi monitoring és lakossági riasztórendszer a riasztáson és a lakosság tájékoztatásán túl a veszélyes anyag terjedéséről is szolgáltat információkat, így hatékonyabban szervezhetők meg a lakosságvédelmi intézkedések.
Mint elmondta: a rendszer kiépítése 2006-ban kezdődött meg; a korábbi időszakban Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér, Pest, Tolna és Veszprém megyékben történt meg a telepítése. A most véget ért ütemben pedig a főváros mellett Komárom-Esztergom, Zala és Heves megyékben lép működésbe.
A rendszer megvalósítására ez idáig 10 milliárd forintot használtak fel a központi költségvetésből és immár, mintegy 500 ezer ember riasztható a segítségével – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy amennyiben egy üzemből veszélyes anyag kerül a levegőbe MoLaRi szondái mérik a koncentrációját, illetve meteorológiai adatokat is szolgáltatnak a szélirányról, szélsebességről, hőmérsékletről, ezért a katasztrófavédelem ügyeletén meghatározható a gázfelhő terjedése.
Amennyiben a helyzet indokolttá teszi a rendszeren keresztül tájékoztatják a lakosságot például arról, hogy zárkózzanak be otthonaikba, vagy éppen ellenkezőleg, a hatóságok felszólítására mindenkinek el kell hagynia a lakhelyét és egy kijelölt helyre kell távoznia – ismertette a rendszer működését a főigazgató.
Tarlós István azt hangsúlyozta, hogy a fővárosban mind a három nagy gyógyszergyár környékén kiépült a rendszer, ily módon nyolc kerületben növeli a lakosság biztonságát.
Továbbá a MoLaRi hozzájárul a város környezetvédelméhez is és az életvédelem mellett erősíti a budapestiek vagyonbiztonságát is – mondta a főpolgármester.
Arról is szólt, hogy az együttműködés “kipróbált” a főváros és a katasztrófavédelem között, amit bizonyított a közösen végzett hatékony árvízvédelmi munka is.

(MTI)

Szólj hozzá a Facebookon!

Motorost sodort el egy autós

Az ütközés következtében a motoros a menetiránya szerinti jobb oldali köves útpadkára hajtott, majd egy terelőtáblának csapódott és letért az útról.

 

Az elsődleges orvosi vélemény alapján nyolc napon belül gyógyuló, könnyű sérülést szenvedett egy 27 éves férfi abban a közlekedési balesetben, amely 2014. augusztus 17-én 16 óra 45 perckor történt a 76-os főúton. A rendelkezésre álló adatok szerint egy 20 éves pécsi ember Seat Cordoba típusú személygépkocsijával közlekedett Zalaegerszeg felől Keszthely irányába, amikor az 50+510 km szelvénynél eddig még tisztázatlan körülmények között nekiütközött a mellette párhuzamosan haladó motorkerékpárosnak. Az ütközés következtében a motoros a menetiránya szerinti jobb oldali köves útpadkára hajtott, majd egy terelőtáblának csapódott és letért az útról. A motor az út szélén tengelye körül többször megpördült, végül az erdőben állt meg. A zalalövői férfit a mentők kórházba vitték, a személygépkocsi vezetője az ütközés következtében nem sérült meg.

A baleset körülményeit a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya vizsgálja.

 

Szólj hozzá a Facebookon!

Kanizsáról a hévízi turizmus élére – beszélgetés Horváth Orsolyával

Az utóbbi időben gyakran találkozhatunk Hévíz sikereivel, fejlődésével, előremutató jövőjével kapcsolatban, azonban sokan nem tudják, hogy ebben egy kanizsai leányzónak is nagyon nagy szerepe van. Horváth Orsolya nevével már találkozhattunk több, Hévízt és Délnyugat Balatont érintő médium műsorában. Ugyanakkor keveset tudunk róla, mint szakemberről, mint kanizsairól, akinek a szakértelmére az ország egyik legfrekventáltabb települése is számít.

Szándékosan kezdem azzal a kérdéssel, hogy milyen iskolában és hol végeztél?

BLG-s diákként szinte kötelező volt a továbbtanulás, így az akkortájt itt újdonság erejével ható, a szárnyát bontogató Veszprémi Egyetem kanizsai kampuszát választottam. Mi voltunk az első évfolyam, nagyon személyes és diákközpontú volt a kanizsai kampusz, ami mindannyiunk előnyére vált. Ma már PEN-nek hívják, és régóta túlmutat a „szárnybontogatáson”. Úgy gondolom, hogy mind szakmailag, mind pedig oktatási kínálatban is felfejlődött a nagyobb intézmények közé. Egykori PEN-es diákként és mint a szakmában dolgozó ember utólag elmondhatom, hogy csak előnyei voltak a kanizsai képzésnek, a nagy többezres karokhoz képest. Azóta persze a szakmai fejlődésem érdekében tovább képeztem magam közgazdasági területen projektfejlesztési irányban és pályázatírói irányban is. Ezek kombinációját, mármint a közgáz alapú turizmust és projektfejlesztési ismeretemet jelenlegi pozíciómban kiválóan tudom használni is.

Jelenlegi pozíciód betöltése előtt kipróbáltad magad a turizmus más területein is. Mik voltak a tapasztalataid azokkal kapcsolatban?

Horváth Orsolya

Aki akkor is mosolyog, mikor gondterhelt

Az idegenforgalmi szakon, amikor mi jártunk az volt az előírás, hogy 8 hónap gyakorlat kötelező az utolsó évben. Ezt már Keszthelyen töltöttem, 2 hónapot a Tourinform Irodában, 6 hónapot pedig a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színházban. Mivel programszervezés volt a mellék szakom, ezért kézenfekvő volt, hogy egy turisztikailag kiemelt városban, programszervezőként dolgozzak. Itt kezdtem el pályázat írással is foglalkozni, mivel a kiegészítő források mindig jól jöttek. Ezt a tudást később is fejlesztettem és jól tudtam hasznosítani, amikor 2007-ben az akkori Hévíz Turizmus Marketing Egyesület iroda vezetője és titkára lettem.
Mivel a korábbi munkám is sok egyeztetéssel és a résztvevők összehangolásával járt, ezért jól tudtam az ott szerzett tapasztalatokra támaszkodni a hévízi indulásnál is. Az Egyesületben a legjobban működő hévízi szolgáltatóktól és civil szervezetek vezetőitől leshettem el a szakma fortélyait és a szomszédos turisztikai települések kollégáival is rendszeres szakmai összejöveteleket tartottunk, ami szintén tágabb látókört adott. Mindezeket felhasználva írtuk meg az első TDM pályázatunkat, ami országosan is az elsők között nyert el támogatást.
Miután ezzel a nagy feladattal végeztem, 2010. februárjában új kihívások után néztem és a Hotel Karos Spa-ban ismerkedtem a szállodai értékesítés művészetével. Izgalmas volt belülről is megismerni Zalakaros és az egyik vezető hotelének a belső mechanizmusait, sok tapasztalattal gazdagodtam, azonban elég hamar visszacsábítottak a marketing területére. Májusban már Keszthelyen a Nyugat-Balatoni Turisztikai Irodában dolgoztam régiós marketing managerként. Mialatt folyt az első pályázat megvalósítása, már javában készültünk a következőre, amit teljes térségi szintre emeltünk Balatongyöröktől Zalakarosig, 6 település bevonásával. Ez volt az ország első térségi pályázata, ahol sok olyan kérdést vetettünk fel, ami akkor még a pályázat kiírójánál sem volt tisztázott, így úttörők lehettünk ezen a területen. Bár időközben Hévíz ismét visszacsábított, a térségi pályázat megvalósításában projekt managerként részt vettem és a marketinges témákat koordináltam.

Mindig arra törekedtem, hogy új feladatokat is vállaljak, ne csak a biztonságos, jól bevált dolgokat csináljam, hiszen fejlődni csak úgy lehet, ha a saját határainkat feszegetjük.

Hogyan kerültél végül a hévízi turizmus élére viszonylag fiatalon, eredendően kanizsaiként?

2010 végén, miután új városvezetés állt fel Hévízen, kerestek meg azzal, hogy szeretnének új lendületet adni a városmarketingnek és számítanának rám a csapatban. Örömmel jöttem vissza, bízva abban, hogy a térségi és zalakarosi tapasztalatokat is be tudom majd építeni a munkába. Mindig arra törekedtem, hogy új feladatokat is vállaljak, ne csak a biztonságos, jól bevált dolgokat csináljam, hiszen fejlődni csak úgy lehet, ha a saját határainkat feszegetjük.
Hévízre visszatérve a Turisztikai Nonprofit Kft. alapítása, a leendő tulajdonosok körének összeszervezése és a városi turisztikai és marketing feladatok újragondolása volt az új kihívás. 2011-ben ennek Kft-nek lettem az ügyvezetője. Az önkormányzat és a helyi szolgáltatók megadták azt a támogatást, ami a munkánkhoz szükséges, mind anyagilag, mind szakmailag, így nekiveselkedtünk egy a korábbinál aktívabb marketing munkának. A Hévíz Turizmus Marketing Egyesület ekkortájt alakult át Hévíz TDM Egyesületté. A Turisztikai Nonprofit Kft-nél a vendégek Hévízre csábításával foglalkozunk, de a kezdetektől szorosan együttműködve a TDM Egyesülettel. Gyakorlatilag egy munkaszervezetként erősítve egymást.
2013. februárjában a TDM Egyesület korábbi elnöke, Pusztai Erzsébet új munkahelyi kihívásai miatt lemondott a tisztségről, így új elnököt kellett választani. Ekkor ért a megtiszteltetés, hogy a tagság engem szavazott meg. Egy újabb feladat és nagy kihívás volt, aminek a mai napig igyekszem megfelelni.

…több olyan kiaknázatlan és még fejlődőben lévő turisztikai ág van, amiben sikeres lehet a térség, akár a kerékpáros turizmus vagy az ökoturizmus.

 

Mit látsz a környékünk fejlődését illetően?

00

Az ország talán leghíresebb városa Budapest mellett

Turizmus területén elsősorban a gyógy turizmusban látok potenciált (mivel én ebbe látok bele jobban), amiben Hévíz, Zalakaros és Lenti is komoly szerepet játszhat a jövőben is. Ahhoz, hogy nemzetközi színtéren is nagyobb ismertségre tegyünk szert, mindenképpen közösen kell gondolkodnunk és együtt megjelennünk. Karossal több együttműködésünk volt már és biztos vagyok benne, hogy lesz is még. A nemzetközi sikerekhez elengedhetetlen a Hévíz-Balaton Airport biztonságos üzemeltetése, mivel a megközelíthetőséghez az egész térségnek szüksége van rá. Bízom benne, hogy ez is rendeződik a közeljövőben.
Emellett több olyan kiaknázatlan és még fejlődőben lévő turisztikai ág van, amiben sikeres lehet a térség, akár a kerékpáros turizmus vagy az ökoturizmus.
Mindemellett be kell látni, hogy nem lehet minden településen a turizmusra alapozni a jövőt, sok helyen más lehetőségek sikeresebben fejleszthetők, a dél-zalai térségben például a logisztikai ipar is lehet egy fejlődési irány.

Mi a meglátásod a megyei turizmust illetően? milyen tanácsaid lennének a turizmusban elhelyezkedni, tevékenykedni vágyók számára?

Fontos a tudatos tervezés és az egyes turisztikai ágak egymásra építése úgy, hogy ezek ne konkurensei, hanem kiegészítői legyenek egymásnak. A megyei fejlesztési koncepcióban és turisztikai tervekben ez a szándék világosan látszik, ezért biztos vagyok benne, hogy a leendő pályázati kiírásokban is ez az akarat fog érvényesülni. Érdemes nyitott szemmel járni és figyelni az új lehetőségekre, hiszen hamarosan új források nyílnak meg.
A turizmus területén különösen igaz, hogy az emberi tényező kulcsfontosságú, legyünk együttműködőek és nyitottak a környezetünkre, vegyünk részt a helyi és térségi összefogásokban, mivel ezek a mi munkánkat is könnyebbé tehetik.

Szólj hozzá a Facebookon!
1 201 202 203 204 205 228