Vándorkiállítás mutatja be a Batthyány-uradalmakat Nagykanizsán

A tavaly Körmenden, majd Siklóson szerepelt, a Batthyány-család uradalmait bemutató vándorkiállítás helyi múzeumi kincsekkel kibővített tárlata nyílt meg kedd este Nagykanizsán, a Thúry György Múzeumban.

(Batthyány Lajos miniszterelnök Barabás Miklós festményén. Fotó: Wikipédia)

A Dunántúl számos településén, valamint a mai Ausztria és Szlovénia területén összesen tizenegy uradalmat és a köréjük szerveződő településeket birtokló Batthyányakról Balogh László, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója felidézte: 1452-től 1966-ig 30-35 jeles személyiséget adott a hazának a főnemesi család.
Bár “nem szerették” őket a kanizsaiak, hiszen adót kellett nekik fizetni, mégis számosan közülük mecénásként, iskolaalapítóként, templomépítőként, illetve Magyarország vezető politikusaiként “a nemzet ügyeiért is komoly áldozatokat hoztak”. Utalt például a szegények orvosaként boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlóra, illetve Batthyány Lajosra, aki 252 évvel ezelőtt a róla elnevezett kanizsai gimnáziumot, Vas, Zala és Somogy vármegye első középiskolájaként megalapította.

Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának igazgatója egyebek mellett azt fejtegette, hogy a család hercegekből, grófokból állt, de birtokaik soha nem voltak csupán egyetlen kézben. A kezdetben a Dunántúl középső részén birtokokkal rendelkező Batthyányak a török miatt először a nyugati országrészekben gyarapították vagyonukat, majd később a Dunántúl déli területein. Nevük házasság és öröklés révén egészült ki a Strattmann-család nevével.

Az igazgató hozzátette: a középkorban az ország váruradalmakból állt, amelyekhez nagyon sok falu és jobbágy tartozott. Az uradalom birtokosa azonban nemcsak adót szedett, de gondoskodott is a jobbágyairól, a felszabadított parasztokból sereget szervezett, amely az országot is védte. Mindemellett kulturális értékeket is közvetített, hiszen például neves építészeket, művészeket bízott meg a templomépítésekkel.

A vándorkiállítás előzményei kapcsán Móricz Péter, a körmendi Batthyány-Strattmann László múzeum igazgatója azt mondta: tavaly volt a 300. évfordulója annak, hogy a Batthyányak Körmendre helyezték uradalmaik központját. Ennek kapcsán először ott nyílt meg a magyar- és németnyelvű tárlat, ami februárban Siklóson volt látható, majd Nagykanizsáról Németújvárra (Güssing) megy tovább.

A kastélyok, várak, templomok képeit, a birtokok működéséhez szükséges számos eredeti dokumentumot, térképeket és tervrajzokat is felvonultató tárlat Nagykanizsán a kiállításnak helyet adó Thúry György Múzeum relikviáival is kiegészült, egyebek közt két nagyméretű eredeti címerrel. MTI

A “Különös sziget” Kanizsán

A Strange Island egy 2017-ben alakult nagykanizsai könnyűzenei formáció, melynek tagjai Böcskei László (Docta) és Aczél László.
Zenei stílusuk a klasszikus és a modern hip-hop keveredése, néhol a pop-rock stílusjegyeivel ötvözve.
A dalok produceri munkálatait saját maguk végzik. A dalszövegek tematikája javarészt a komolyabb hangvételt követi, ám előfordulnak felszabadultabb dalok is.
A reppekért felelős: Docta

A csapat 2002-ben tört be a hip-hop köztudatba, a Rhyme Project nevű formációval, mellyel egy tehetségkutató régiós döntőjét nyerte.
Országos turnék, Volt fesztivál, 1 nagylemez, 1 kislemez követte.
Később Diazzal (Wellhello) alkottak egy párost és több dal illetve videoklipet jegyeztek, melyeket a rádiók és a TV-k előszeretettel játszottak.
Közös dalokat jegyez a DSP illetve Méhes Adrián a Muriel zenekar frontemberével.
Eleget tett olyan neves előadók közreműködésre való felkérésére mint a Hősök vagy Caramel, kinek a Vizó című lemezén reppel illetve a 2011-es Syma szupertkoncertjén is fellépett.
Az énekek Aczél Laci előadásában szólalnak meg, aki mellette zongorán és gitáron is játszik
Fiatal kora ellenére közel száz szóló akusztikus fellépést jegyez, ahol covereket, illetve saját dalokat adott elő.
Meghívást kapott a Snétberger Zenei Tehetség Központ által szervezett táborba, ahol a legkiválóbb tanárok segítségével fejleszthette énektudását.

Sálak, bizsuk új élete

Sálak, bizsuk új élete címmel csütörtökön délután a letenyei városi könyvtárban nyílt meg nagykanizsai asztrológus, önismereti koordinátor, Légrádi Szilvia textilmunkáiból összeállított kiállítás.
Az alkotó tavaly ősz óta készíti látványos munkáit, első bemutatkozása a kanizsai HSMK-ban volt.
A köszöntőt Dömők József a Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója mondta, a kiállítást Szilágyi Szilvia mediátor ajánlotta a szépszámú érdeklődő figyelmébe.
A program során közreműködött a letenyei Mákvirág Citerazenekar. A tárlat április 19-ig tekinthető meg a letenyei bibliotéka nyitvatartási idejében.

(A fotón balról-jobbra. Légrádi Szilvia az alkotó, Dömők József igazgató és Szilágyi Szilvia moderátor)

(Légrádi Szilvia alkotásaival a letenyei könyvtárban)

15 látványos fotó Kanizsáról

Nagykanizsa meghatározó épületeiről, tereiről, köztéri szobrairól kaptunk egy csokorra valót Varga György olvasónktól, melyekből válogattunk egy kis képgalériára valót.

A fényképeket nézegetve meg kell állapítani, hogy a városra jellemző közterületek az idők során igencsak változtak, megszépültek.

Varga György segítségét köszönjük szépen!

Egyben kérjük Olvasóinkat, hogy küldjenek fotókat, akár videókat KanizsaPress nevű Facebook oldalunkra privát üzenetben vagy az info@delzalapress.hu e-mail címünkre.

Jó szórakozást a szép fotókhoz 🙂

Sikerekkel ért véget Nyugat-Magyarország Bajnokság a nagykanizsai versenytáncklubnak

Az Eraklin Táncklub Egyesület sikerekben gazdag hétvégét tudhat maga mögött. A március 18-19-én, Kaposmérőn, a Magyar Táncsport Szakszövetség által megrendezett Nyugat-Magyarország Bajnokságról, illetve Szabadidősport Nyugat-Magyarország Területi Bajnokságról rengeteg érmet hoztak haza az eraklinos versenyzők. Nagy büszkeség, hogy a nagykanizsai Eraklin Táncklub Egyesület mind a versenysport, mind a szabadidősport területén ilyen kiemelkedő teljesítményt nyújt. A táncklub nagy jelentőséget tulajdonít a tánc minél szélesebb körben való megszerettetésének, de a versenyzők, sportolók felkészítésének egyaránt.

(A  dobogó második fokán Benkő Dániel István – Szabó Kata Fanni)

 

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a hétvégi eredmények:

Nyugat – Magyarország Bajnokaként térhetett haza Horváth Gergő Szabó Flóra Gyerek II. D latin kategóriában. Második helyezést ért el Senior I. E latin kategóriában Németh Gábor- Zöldvári Klaudia páros. Szintén a dobogó második fokára állhatott Benkő Dániel István – Szabó Kata Fanni páros Ifjúsági D latin kategóriában, Horváth Gergő- Szabó Flóra pedig Gyermek II. D standard kategóriában. Harmadik helyezést ért el Buda Levente –Berner Léna páros Ifjúsági E latin kategóriában, a standard táncokban pedig a hatodik helyezést érték el. A nap során az Eraklin Táncklubot képviselte még Müller Balázs- Jáger Laura páros, akik a versenyen a középdöntőbe táncolták magukat.

(A dobogó felső fokán Birkás Mihály – Darabos Anna)

 

Másnap a Szabadidősport Nyugat-Magyarország Bajnokságon Birkás Mihály – Darabos Anna Junior I standard haladó kategóriában, Takács Gergő – Bodó Kata páros Junior I latin kezdő kategóriában szereztek bajnoki címet. Gelencsér Soma – Posza Gréta páros Junior II latin haladó kategóriában a második helyezést érték el. Bronzéremmel a nyakukban térhettek haza Lekszikov András Zsigmond- Gyergyói Anna páros Junior I standard kezdő kategóriában, Koller Norbert – Varga Lilla Junior 1 latin kezdő kategóriában, illetve Baráth Bence – Sipos Szabina felnőtt latin kezdő kategóriában. Negyedik helyen végeztek Koller Norbert – Varga Lilla Junior I standard kezdő kategóriában, Balassa Balázs – Bécs Fanni Junior II. kezdő latin kategóriában, Birkás Mihály – Darabos Anna junior I latin haladó kategóriában.
A versenyzőket Lekszikov Csaba és Balassa Júlia edzők készítették fel.

(Csoportkép a szabadidős verseny után)

Az eraklinosok gőzerővel készülnek a további versenyekre, és nem utolsó sorban a tavaszi nagy rendezvényükre, az április 30-án megrendezésre kerülő Utca Tánc Fesztiválra!

Sztárokat és helyi fellépőket is felvonultat a kanizsai tavaszi fesztivál

Nemzetközi szinten is ismert színházi, zenés és táncos produkciókat, valamint helyi zenei együtteseket és művészeti kollekciókat vonultat fel a március végén induló Tavaszi Művészeti Fesztivál Nagykanizsán.

 A Kanizsai Kulturális Központ szervezésében az 1990-es évek óta megtartott fesztivál nemcsak országosan és nemzetközi szinten ismert előadókat szerepeltet, de mindig teret ad a helyi értékek bemutatásának is – közölte a rendezvénysorozat hétfői sajtótájékoztatóján Kovácsné Mikola Mária, a kulturális központ igazgatója.

Az idén március 31-én induló és április 10-ig tartó sorozat keretében nyolc programra várják a látogatókat – tette hozzá a rendezvényeket koordináló Marics Zsuzsanna, a kulturális központ munkatársa. Első programként említette a Nagykanizsához közeli Kisrécsén idén már 25. alkalommal tartandó Ludvig Nemzetközi Művésztelep gyűjteményes kiállítását. A Ludvig Zoltán festőművész által életre hívott alkotótáborban megfordult európai, ázsiai, afrikai és amerikai képzőművészek helyben készült alkotásaiból válogat a tárlat.

A dzsessz, a soul és a latin zenék kedvelőinek szól Szőke Nikoletta és Takács Nikolas közös koncertje élvonalbeli kísérő muzsikusokkal. Az Orlai Produkció A csemegepultos naplója című, Gerlóczy Márton írása alapján készült darabot mutatja be a nagykanizsai fesztiválon, míg a színház és a zene találkozásaként Grecsó Krisztián és Kollár-Klemecz László Nők, nők, férfiak című zenés irodalmi estje kínál majd kikapcsolódást.

A rendezvénysorozat egyik legnagyobb érdeklődéssel várt műsoraként az ExperiDance Fergeteges című előadását emelték ki, amelyről Janni Ildikó, a táncegyüttes marketingvezetője elmondta, hogy Sissi, vagyis Erzsébet királyné életébe enged bepillantást.

A helyi művészeti csoportok közül Nagykanizsa Város Vegyeskara Tavaszhozó címmel tart hangversenyt a fesztivál nyitónapján, a repertoárban a szakrális daraboktól a könnyedebb műfajokig sokszínű lesz a felhozatal. Az idén ötvenéves nagykanizsai Kamera ’67 amatőrfilm-stúdió az elmúlt fél évszázadban készült, számos díjjal elismert alkotásaiból mutat be egy csokorra valót.

A fesztivál zárónapján pedig a református templomban ad koncertet a helyi tanárokból, zenészekből két éve alakult Fentős Ferenc Kamarazenekar, amely javarészt barokk szerzők műveit szólaltatja meg. MTI

A kanizsai tavaszi fesztivál részletes programja ITT TALÁLHATÓ.

Sorsok…Emberek…

Megjelent Vizvári József (Pipás) nagykanizsai író, újságíró, a Budapesti Krúdy Gyula Irodalmi Kör írójának ötödik könyve a „Sorsok… Emberek… című novelláskötete.
A könyvben a szerző az emberi sorsok tanulságul szolgáló példáiról ír.
A történetek valós emberi sorsok, életek, megtörtént események elbeszélése.
Az író a novellák közé belecsempészett egy-egy szomorú, de humoros történetet is.
Vízvári József legújabb kötete megrendelhető a szerző 06/30/413-6995-ös telefonszámán.
(Fotó: Pusztafi Attila)

A város történetíróira emlékeznek

Domborműavatással, könyvbemutatóval, történettudományi előadásokkal emlékeznek a könyvtár névadójára, a 90 évvel ezelőtt elhunyt Halis Istvánra és a 180 esztendővel ezelőtt született Cser Józsefre szombaton Nagykanizsán, a városi könyvtárban.

Az emléknapon avatják fel Turi Török Tibor szobrász Halis Istvánról (1855-1927) készült domborművét, a keszthelyi múzeumtulajdonos adománya a könyvtár belső terét díszíti majd – mondta el Czupi Gyula igazgató az MTI-nek.

Hozzáfűzte: bemutatják a könyvtár névadójának 1898-ban, Szines mozaik Nagy-Kanizsa történetéből címmel megjelent kötetének reprint kiadását. A 19. századi munka a város történetének egy-egy szakaszát meséli el: egyebek mellett felidézi a törökvilág előtti időszakot, leírja a gólyalábazás hagyományainak kialakulását. Hosszú évtizedeken át Halis István kötete számított a legnagyobb összefoglalónak Nagykanizsa városáról, melynek reprint kiadása kifejezetten a jubileumi év tiszteletére jelent meg – hangsúlyozta Czupi Gyula.


Beszélt arról is, hogy a helytörténész, várospolitikus, író egész életét a város szolgálatában töltötte, a könyvtár Halis István műveit igyekszik digitálisan is hozzáférhetővé tenni.

A szombati rendezvényen a 180 esztendővel ezelőtt született Cser Józsefről (1837-1913) is megemlékeznek. A nagykanizsai származású krónikás az 1894-ben írt újságcikksorozatot az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről. Cser József a szabadságharc idején 11 esztendős kisdiák volt, édesapja a város tisztviselőjeként, strázsamestereként szolgált.

A történetet visszaemlékezései, személyes emlékei nyomán jegyezte le, kötetbe gyűjtött írásait 2009-ben adták ki Nagykanizsa a szabadságharc alatt címmel. A későbbi években Veszprémben néptanítóskodott, relikviákat gyűjtött, emellett az 1860-as évek elejétől csaknem 30 esztendőn át rendszeresen feljegyezte a napi időjárási adatokat. Az utolsó fellelt bejegyzését 1903-ban keltezte – mondta el a könyvtárigazgató.

A szombati emléknapon Kovács Győző Gyula Találkozásaim Cser József tanító úrral című előadásában az időjárás-történeti feljegyzésekről is beszél. Kunics Zsuzsanna és Tugya Beáta Halis István életéről tart előadást, Kardos Ferenc pedig a könyvtár névadójának írásiból olvas fel részleteket. MTI (Fotó: Halis István Városi Könyvtár – Facebook)

Évszázados divatrajzokból és viseletekből nyílt kiállítás Nagykanizsán

Krinolin, turnűr, sonkaujj címmel 19. századi divatrajzokból és viseletekből nyílt kiállítás a nagykanizsai Thúry György Múzeumban, ahol az akkoriban elvárt illedelmes viselkedésről is képet kaphatnak a látogatók.

A dél-zalai város múzeuma rendelkezik Magyarországon az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel a polgári világ divattörténetéből – árulta el a keddi megnyitón Száraz Csilla, a közgyűjtemény igazgatója. Hozzátette, hogy 2011-ben már bemutatták egy részét ennek a gyűjteménynek, amelyet azóta tovább gyarapítottak, például korabeli színes divatlapokkal, amelyek egy részét most a közönség is láthatja.


A tárlatot megnyitó Rákhely Zsófia divattervező, a Budapesti Metropolitan Egyetem adjunktusa egyebek mellett azzal ajánlotta a látogatók figyelmébe a kiállítást, hogy a régi és az új egymásból merít és egymásra épül, vagyis a divat is egyfajta örök körforgást mutat. A divat jelentése azonban sokat változott a 19. század óta, mert egykor szokást és normát jelentett, ma pedig leginkább gyors változásokat takar.

Az április 30-ig látogatható kiállítás rendezője, Kunics Zsuzsa muzeológus az MTI érdeklődésére elmondta: a tucatnyi öltözet egykori kanizsai polgári családok hagyatékából került a múzeumba, ahol látható egyebek közt egy fasarkú, “egykaptafára készült” – vagyis azonos formájú – női báli cipő is.

Mindegyik öltözékről tudni lehet, hogy hol – például Bécsben vagy Pesten – készíttették és milyen alkalmakkor viselték. Az érdeklődők pedig azt is megtudhatják, hogy a krinolin és a turnűr miféle szoknyaformákat takart, illetve azt is, hogy milyen alkalmakkor és napszakban miféle “toaletben” illett megjelenniük a hölgyeknek. MTI

A Csótó története

Helytörténeti kötet megjelentetésére készül dr. Papp Attila. A Csónakázó-tó történetét szeretné papírra vetni – Csónakázó-tó: Múlt, jelen, jövő – címmel. Ebben a témakörben kéri a nagykanizsaiak segítségét.


Arra hívja fel az idősebb, de akár a fiatalabb korosztály képviselőit, hogy aki archív fotókkal, vagy akár egy érdekes történettel, élménybeszámolóval rendelkezik a „Csótó” történetének a rendszerváltásig (1989 – a tó lecsapolása, majd kitisztítása utáni év) terjedő időszakáról, az jelentkezzen.

A szerző-szerkesztő elektronikus levelezőcímére várja a fotók digitalizált változatát, vagy a névvel is vállalt történeteket: kötődjenek ezek akár a meder kialakításának, vagy az 1984-es avatás utáni május elsejék valóságának időszakához.
A szerző arra is vállalkozik, hogy a fotók, archív felvételek tulajdonosainál jelentkezik, és segít a felvételek digitalizálásában, vagy akár a történések papírra vetésében. Jelentkezni, fotót küldeni, vagy akár érdeklődni a pappati1977@freemail.hu e-mail címen, illetve a 06-30-39-22-771 telefonszámon lehet március 31-ig.

(Fotó: archív. Győrfy Éva)

1 2 3 4 5 16