Arany minősítést kapott Nagykanizsa Város Vegyeskara

A Cseke József vezette vegyeskar a múlt héten mérettette meg magát a Kodály Zoltán VIII. Magyar Kórusversenyen.
A rangos eseményt háromévente szervezi meg a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége.

(Fotó: KÓTA – Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége – Facebook)

A négynapos rendezvényen 11 kategóriában 27 énekkar lépett színpadra.
A nagykanizsai vegyeskar ezzel az eredménnyel megvédte a tavaly szerzett két nemzetközi aranydiplomáját, melyet a Riva del Gardában megrendezett nemzetközi kórusfeszitválon és versenyen kapott.
(Forrás: Kanizsa TV)

Kanizsai Adventi Forgatag 2018

December 2. és 31. között nívós programokkal várják a szervezők a Kanizsai Adventi Forgatag látogatóit.

Lesz Mikulás ünnepség, népzene, néptánc, fúvószene, fellépnek a kanizsai iskolások, most sem marad el a tűzzsonglőr show és december 31-én látványos tűzijátékkal várják az érdeklődőket az Erzsébet térre.

Jazzkanizsa – Három trió lép fel az idei fesztiválon

A hármas szám jegyében idén három, hazai és külföldi muzsikusok alkotta trió fellépésével tartják november 9-én a Jazzkanizsa sorrendben harmadik rendezvényét – közölte a Kanizsai Kulturális Központ igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján.
Kovácsné Mikola Mária felidézte, hogy Nagykanizsa neve és a dzsessz műfaja az 1970-es évektől egybefonódott, de a nagyhírű nemzetközi dzsesszfesztivál látogatottsága sajnos néhány évvel ezelőtt a mélypontra esett.
A város sok évtizedes hagyományát azonban szeretnék életben tartani, ezért 2016 óta Jazzkanizsa néven szerveznek egyestés programot, de év közben is havonta tartanak dzsesszkoncerteket a város kulturális intézményeiben. A harmadik Jazzkanizsa helyszíne az oldottabb, klubhangulatú Medgyaszay Ház lesz.

(Fotó: JazzKanizsa – Facebook)

Godinek Ibolya, a rendezvény szervezője elmondta: az estet a Nagykanizsán felnőtt zongorista tehetség, Gayer Mátyás nyitja, aki a New York-i dzsesszvilág elitjéhez tartozó Pete Van Nostrand dobossal, illetve Hofecker Mátyás bőgőssel lép fel.
Őket Kovács Linda triója követi, az énekesnő mellett Fenyvesi Márton gitáros és a sokoldalúságáról ismert ütőhangszeres, Dés András alkotja a formációt.
A Jazzkanizsa harmadik fellépője a zalai születésű, de évtizedek óta New Yorkban élő és számtalan Grammy-díjassal játszó dobos, Németh Ferenc triója lesz, akivel Greg Tardy szaxofonos és Tzumo Áprád zongorista lép színpadra.
A nagykanizsai dzsesszprogramot idén is kiállítás kíséri, a résztvevők az elmúlt évtizedek kanizsai dzsesszfesztiváljainak plakátjai révén idézhetik fel a nagy múltú koncertsorozat egykori fellépőit. MTI

Az ízek fesztiválja Kanizsán

Sem finom falatokból, sem pedig nagyszerű programokból nem volt hiány az idén már 15. alkalommal megrendezésre kerülő Bor és Dödölle Fesztiválon Nagykanizsán.
A rendezvény mindkét napján csordultig megtelt a tér, ahol a kilátogatók apraja és nagyja találhatott kedvére való elfoglaltságot.
A felnőtteket koncertek, míg a gyermekeket kézművesség és népi játszótér várta. Bepillantást nyerhettünk a cserkészek életébe, gyönyörködhettünk nagymotorokban, a vásári forgatagban pedig mindenki találhatott kedvére valót.
A gasztronómiai élvezeteket több pincészet kitelepülése és természetesen a többféle módon elkészített dödölle adta, de számos más finomságból is válogathattak a résztvevők.




A főzőversenyen több csapat mérte össze tudását dödölle készítésben, az élre a „Haverek” Motoron csapata gurult be (szó szerint és átvitt értelemben is) és az idén először kiírt borkorcsolya kategóriában is ők győzedelmeskedtek, míg a “Legjobb köret” címet a Pensio lelkes szakácsai vitték el.
A Thúry Györgyről elnevezett borversenyen idén a legjobb vörösbor díját a Bezerics Borház nyerte el, míg a fehér borok között a Simon pincészet bizonyult a legkiválóbbnak, a rozék közül pedig a Cézár borászat nedűje vitte el a prímet.
Péntek és szombat este is nagyszerű előadók szórakoztattak a színpadon, a közönség többek között Bogi, a Budapest Bár és a DiscoKings vagy éppen a Superstereo és a Bagossy Brothers Company dalaira bulizhatott. A fáradhatatlanok pedig a Zalagyöngye társulatának vezetésével egy fergeteges hangulatú táncházba is bekapcsolódhattak, együtt ropva kicsikkel és nagyokkal.

Sőt! A szombat este utolsó fellépői a DiscoKings tagjai még egy menyasszonyt (Boros-Sáfár Mónika) is “loptak”, akit a színpadra csalva, természetesen taps kíséretében indítottak az asszonyélet útjára.
Az ifjú házasoknak ezúton mi is gratulálunk!
A fesztivál nem csak a helyieket vonzotta, több külföldi vagy az ország más részén élő de épp itt nyaraló családdal találkoztunk, mind elégedetten nyilatkoztak a fesztiválról.

Összességében elmondhatjuk, hogy ezt a remek hagyományt mint minden évben idén is nagy érdeklődés kísérte, és a kérdésre,miszerint : “Egy tál dödölle, ettél belőle? ” -a válasz ahogyan idén, jövőre is egy határozott IGEN lesz.
(Kép és szöveg: Dani Mónika Mercedes. Videók: Szalai Szilveszter)
Most pedig következzen a dödöllefeszt kulturális műsorából 7 videó.

Fesztivál-Erdő? Akkor OH MY DEER!

Nagyszabású fesztiválnak adott helyet a nagykanizsai Csónakázó-tó az elmúlt hétvégén.
Nagykanizsa és Murafölde közös összefogásában létrejött Oh My Deer elnevezésű fesztivál hosszú idő után újra élettel töltötte meg az környékbeliek által is kedvelt pihenőhelyet.
A fesztivál egyszerre törekedett a természetközeliségre (ezért úgy véljük jár a piros pont!), ugyanakkor számos látványelem tarkította az éjszakát, világító gömbök vagy éppen a közösségi média sztárjává avanzsálódott vízen álló szarvas.

(Színpadon a Welhello)





A rendezvény két napja alatt 3 helyszínen, 40 DJ, zenekar szórakoztatta a nagyérdeműt, többek között a nagykanizsai SEEDBACK formáció és Kanyó Varsa is.
A Forrest Stagen a kilátó alatt olyan nevekkel találkozhattunk mint a Run over Dogs, vagy a holland származású Weval vagy Zagar.
A Staropramen decken a különleges hangzásvilágok szerelmesei csemegézhettek a budapesti éjszakai élet ismert DJ-i tálalásában.
Természetesen a legtöbb látogatót a nagyszínpad vonzotta, ahol pénteken a Blahalousiana, a 30Y, TOPLOADER és Ákos, szombaton pedig a Hősök, Szabó Balázs Bandája, a Morcheeba és a Wellhello lépett fel.

(Welhello)

(Zagar)

A pénteki kellemes nyárutót idéző időjárást szombatra az eső váltotta fel de még ez sem tántorította el a lelkes közönséget, akik dacolva az elemekkel, esernyők alatt megbújva buliztak kedvencükkel.
Amit elmondhatunk a szervezők, és a partyarcok mellett az árak is viszonylag fesztiváliak voltak, akik megéheztek, számos helyi és nem csak helyi kitelepülés finom fogásaiból válogathattak, viszonylag pénztárcabarát árakon.
Aki pedig elfáradt, vagy csak pihenni kívánt két koncert között, a Forrest Stage és a Main Stage körül kialakított chill helyszíneken ezt is megtehette.
Összességében úgy hisszük hogy egy kiváló kezdeményezés, egy jól bonyolított szervezés eredményeképpen Kanizsa és az OH MY Deer beírta magát a fesztiválok könyvébe.

Amit imádtunk: Mosolygós és segítőkész szervezők ,jól felépített fesztiválhelyszín.
Amit hiányoltunk : Talán kicsit több lehetőség a kanizsai tehetségek bemutatkozására.
Reméljünk jövőre újra nagyvadakkal telik meg az erdő, addig is köszönjük, Oh My Deer!

(Írta: Dani Mónika Mercedes. Fotók/videók: Dani Mónika Mercedes, Szalai Szilveszter)

Ohmydeer Nagykanizsán: akik ingyen hallgatták

Poénos bejegyzés is született szeptember elsején a kétnapos, kanizsai Ohmydeer fesztiválról.

Ismerősünk ezt írta ki:

– Az létezik, hogy Miklósfán hallom a Welhellot? Jó a hangosítás.

Válaszok:

    • Kiskanizsán is hallani valami hangfoszlányt.
    • Ez kxrva nagy ingyen koncert.
    • Itt kajak érteni, hogy kezeket fel… Meg felismerni a számokat.
    • Tegnap az egész Ákos koncertet hallottam a Platán-soron. Még a szöveget is értettem néha.
    • Végre történik valami poros kis városunkba.
    • Szerintem most felhangosították, mert én is hallom a Welhellot. Hány szerelmet bír még el a nappal…

Harangjáték Nagykanizsán

Harangjáték. Nagykanizsa, Ady Endre utca 1.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2000. július 4-i ülésén Tarnóczky Attila, akkori alpolgármester indítványozta egy 12 harangos harangjáték felállítását, mely véleménye szerint idegenforgalmi látványosság lenne városban.

Elmondta, hogy a projekt költsége nem önkormányzati forrásokból, hanem közadakozásból valósulna meg, mert bízott abban, hogy akadnak olyan cégek, amelyek a millecentenárium éve alkalmából, saját nevüket, adományukat is megörökítve hajlandók erre adni.
Az elképzelés sikeresen megvalósult, a harangokat két oszlopban az Ady utca 1. épületének első emeleti szintjén helyezték el.
A harangjáték dallamaira országos pályázatot hirdettek, és a szakmai zsűri ezek közül hármat választott ki:
-Burucs Zoltán munkája „Süss fel!” 8, 9, és 10 órakor csendül fel.
-Kollonay Krisztina alkotása „Déli harangjáték” 11, 12, 13, 14, 15 és 16 órakor hallható.
-Szigeti István „Este” című műve 17,18 és 19 órakor hangzik el.
Az ünnepélyes átadás 2001. március 15-én volt.
(Forrás és fotó: Móritz István)

Váratlanul elhunyt a nagykanizsai születésű mozdulatművész, Fenyves Márk

Fenyves Márk Orkesztész – mozdulatművész – vizuálisművész – pedagógus, tánctörténeti és táncelméleti kutató 2016-ban 25 éves táncművészeti pályafutása, a 25 éves Orkesztika Alapítvány és a 20 éves Magyar Mozdulatművészeti Társulat évfordulója kapcsán, az elmúlt negyedszázad során kifejtett meggyőződésből végzett értékmentő-komplex szakmai tevékenysége elismeréséül ítélték meg az állami kitüntetést.

Önzetlen munkája által létezik az 1950-ben politikai okokból betiltott, mára 104 éves – legrégebbi hagyományú – modern tánc intézmény, a Dienes Valéria által 1912-ben alapított Orkesztika Iskola és a magyar mozdulatművészet műfaja, melynek feltárása, feldolgozása, elismertetése és fejlesztése érdekében fejt ki sokrétű tevékenységet
Fenyves Márk az általános iskolai tanulmányait még Nagykanizsán, a Péterfiben végezte, majd a középfokú tanulmányok Pécsre, a Művészeti Szakközépiskolába szólították, a művészeti oktatás után pedig a fővárosban, a Magyar Iparművészeti Egyetemen végzett textilesként tervezőművész egyetemi diplomát szerzett textil szakon.

(Fotó: Fenyves Márk – Facebook)




Eck Imre koreográfiáinak hatására érdeklődése a képzőművészet területéről a táncművészet felé fordult. Felsőfokú tanulmányokat folytatva, tudományos fokozatokat szerezve lett mozdulatművész, esztétikus testképző – kinetológus, modern tánc pedagógus okleveles tánctanár.

Mára a Duncan-Dienes Orkesztika Iskola, MOHA-Mozdulatművészek Háza és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat (Még 1 Mozdulatszínház) alapító tagja, kutatási és művészeti igazgatója, orkesztika tanár (orkesztész), mozdulatelmélet-mozdulatelemzés tanár, tánctörténeti kutató.

Az 1950-ben betiltott magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike.
Táncosként, elsőként az Orkesztika Mozdulatszínház tagja volt (1992-1995), majd a Dekadance és más csoportoké. A mozdulatművészet megőrzése és fejlesztésének céljából Dr. Dienes Gedeonnal és Pálosi Istvánnal létrehozta a Duncan-Dienes Orkesztika Iskolát (1997), Mozdulatművészeti Stúdiót (2001), valamint a Magyar Mozdulatművészeti Társulatot (Még 1 Mozdulatszínház, 1995), melynek művészeti vezetője, táncosa, koreográfusa és látványtervezője.

Pedagógusként 1992-től orkesztikát, mozdulatművészetet, táncelméletet és történetet, művészettörténetet, képzőművészetet tanít Magyarországon és külföldön, 2002–től a PPKE-BTK-n, MTF-n és a SOTE-EFK-n. Külföldön: Moszkvában, Varsóban, Prágában a Duncan Center Conservatoryban tanított.
1994-től szakértőként és előadóként részt vesz több pedagógiai, művészeti, kutatóintézet és múzeum szakmai programjában.

Orkesztika tanulmányokat folytatott Tatai Mária (1991-1995), Keresztúri Ildikó (1992-1993) és Dr. Dienes Gedeon(1995-2005) tanítványa, a mozdulatművészetet eredeti forrásból sajátította el: Berczik Sára növendéke volt (1995-1999), de tovább pallérozódott E. Kovács Éva, Szöllősi Ágnes, Kármán Judit, Egri Zsuzsa kezei alatt is.
1994-től kortárstánc és klasszikus tánctechnikákkal ismerkedett Gálik Éva, Hargitai Ákos, Fülöp Viktor, Kolozsvári Dóra, Goda Gábor, Lőrinc Katalin, Ide van Heiningen nyomán.

Tudatos hagyományőrzést folytatott az elmúlt évtizedekben, tanult, oktatott, előadott, színházat alapított felismerve egy több, mint 100 éves magyar hagyomány egyediségének értékeit és jelentőségét.

A mozdulatművészet, az orkesztika egy huszadik századi új tudományterület, új esztétikai gondolkodású művészeti ág. Egy ősi energiákat megmozdító, klasszikus és esztétizáló, teljes embert igénylő, tánc és mozdulatforma Európában.
A századfordulón a nyugati kultúra ebben találta meg mindazt, amit a kelet már tudott a mozdulatról. Egyszerre élet stílus -filozófia – út és gyakorlat. Elmélyedve benne megélhetjük a szépséget, a jót, az egészséget és természetességet, azt az eredeti-ősi állapotot amit teljességnek nevezhetünk. A mozdulatművészet egy holisztikus magyar művészeti, pedagógiai és mozdulati irányzat. Elméleti- tudományos, ORKESZTIKÁ-nak nevezett mozdulatrendszerének (szó szerinti fordításban a mozdulatok, a tánc – művészete és tudománya) kidolgozója 1912-ben, egy zseniális gondolkodó Dr. Dienes Valéria volt.
Fenyves Márk 25 éves táncművészeti pályafutása, elméleti munkássága valódi értékmentés.
Táncosként a Még 1 Mozdulatszínház, mai nevén Magyar Mozdulatművészeti Társulat valamint a Dekadance, Gold Bea, az Orkesztika Mozdulatszínház, a Közép Európa Táncszínház, Horváth Csaba, a Mándy Ildikó Társulat, a Nemzeti Színház, Balázs Mari – ex-Dreamteam és a Feledi Projekt produkcióiban szerepelt. Számos magyar és nemzetközi fesztivál és fellépés résztvevője.

Láthattunk tőle és művésztársaitól sok színt a palettáról: verstánc – mozdulatkórus – misztériumjáték – táncszvít – Babits-est – gyermekdarabok.

Magyar és nemzetközi táncversenyek zsűritagja és közel 15 éven át (1997-2012) aktív résztvevője a magyar táncművészeti szervezetek vezetőségének

Táncelméleti szakemberként lexikonszerkesztő, tanulmányíró, könyvszerkesztő, történeti és elméleti kutató, előadó volt az elmúlt évtizedben (MTSZ, MTT, MTA, ELTE, MTF, stb.). A Mozdulatművészeti Gyűjtemény vezetője (táncgyűjtemény, archívum, könyvtár és videotár). A Dienes Valéria hagyaték gondnoka.
Szakterülete a modern tánc, vagy tánc modernitás – elmélete, története, pedagógiája, gyakorlata. Művészeti és pedagógiai munkássága mellett a tánc elméleti tudományával foglalkozik

Pálosi Istvánnal közösen végzett elhivatott munkájának köszönhetően 1991 óta ez a szellemi és művészeti irányzat újra szabadon gyakorolható. Ma az Orkesztika Alapítvány – MOHA – Mozdulatművészek Háza és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat keretében folytatódik az iskola. Élő hagyomány, mely az amatőrtől a profiig, a tudománytól a művészetig megtestesül az újralapított intézményekben. Otthona a szemléletnek – a különös, a mai kortól talán látszólag idegen – teljességre való törekvésnek, mely egyben egyfajta választ és segítséget nyújthat az elvekben teljességre törekvő ám a valóságban egyre inkább részekre tördelődő jelenünknek – olvasható Horváth Zsófia megemlékezése a Facebookon.

Egy Kanizsaicum: A Móger-kert

Bizonyára sokak fülében – főleg az idősebbek körében – ismerősen cseng a „Móger-kert” kifejezés.
A szó főleg Nagykanizsán és környékén elterjedt, ezért joggal nevezhetjük igazi kanizsaicumnak, amit nem ritkán távolabbi vidékeken is
Azonban valós jelentését sokszor nem ismerik, vagy kikopott az emlékezetből. A jelentése: temető, konkrétan a nagykanizsai. Eredetére vonatkozóan a nagykanizsai lokálpatrióta, Tarnóczky Attila, „Hol, mi? Kanizsai házak és lakói” című helytörténeti gyűjteményben kaphatunk felvilágosítást.

(A nagykanizsai Tripammer utcai temető bejárata.)

A gyűjtemény szerint Nagykanizsán a 19. század közepétől, egészen 1926-ig élt egy bizonyos pipás-csizmás, harcsabajuszú Móger János nevezetű kertész-sírásó, akit városszerte ismertek, és sokan kedvelték is.
Beosztását már apjától örökölte, és hosszú hivatali munkája miatt a városi köztemetőt nemes egyszerűséggel Móger-kertnek kezdték nevezni.
A szokás még a második világháború után is élt. Bár Móger bácsit szerették a kanizsaiak, a helyben kialakult kifejezés: „Kikerült a Móger-kertbe.”, nem takart örvendetes eseményt.
(Forrás: Corvikon blog)

Több mint 50 éves munka elismerése

Örömmel tudatjuk mindenkivel – különösen azokkal, akik ismerik és szeretik – hogy Schmidt István Radnóti Díjas rendező, a kanizsai versmondók és színjátszók örökös felkészítője, a Hevesi Sándor Versmondó Kör vezetője, több mint 50 éves tehetséggondozói munkájáért elnyerte a Nemzet Tehetségeiért Díjat, melyet június 8-án vehetett át Budapesten.

(Schmidt István. Fotó: Facebook)

Schmidt Pista bácsi három Radnóti Díjas, két Radnóti Diplomás, és számtalan fesztiválgyőztes versmondót nevelt. Ő készítette fel a színművészeti főiskolai felvételire a Hallhatatlanok Társulatába beválasztott Balázsovits Lajost és a korán elhunyt Zala Márkot (eredeti nevén Márkus Lászlót), valamint a jelenleg színművészeti akadémiára járó lendvai Pál Pétert.

Jeles versmondója volt a németországi színházi életben most sikereket arató Bazsó Adrienn drámapedagógus.

Egyik megalapítója volt a 20 évig sikerrel megrendezett (sajnos ebben az esztendőben megszűnt) Kárpát-medencei Csengey Dénes Vers-, Prózamondó és Énekelt Vers Fesztiválnak.

Pista bácsi a magas elismerést Nagykanizsa civil közösségeinek javaslatára kapta meg.
(Forrás: Lengyák István – Facebook)

1 2 3 17