Váratlanul elhunyt a nagykanizsai születésű mozdulatművész, Fenyves Márk

Fenyves Márk Orkesztész – mozdulatművész – vizuálisművész – pedagógus, tánctörténeti és táncelméleti kutató 2016-ban 25 éves táncművészeti pályafutása, a 25 éves Orkesztika Alapítvány és a 20 éves Magyar Mozdulatművészeti Társulat évfordulója kapcsán, az elmúlt negyedszázad során kifejtett meggyőződésből végzett értékmentő-komplex szakmai tevékenysége elismeréséül ítélték meg az állami kitüntetést.

Önzetlen munkája által létezik az 1950-ben politikai okokból betiltott, mára 104 éves – legrégebbi hagyományú – modern tánc intézmény, a Dienes Valéria által 1912-ben alapított Orkesztika Iskola és a magyar mozdulatművészet műfaja, melynek feltárása, feldolgozása, elismertetése és fejlesztése érdekében fejt ki sokrétű tevékenységet
Fenyves Márk az általános iskolai tanulmányait még Nagykanizsán, a Péterfiben végezte, majd a középfokú tanulmányok Pécsre, a Művészeti Szakközépiskolába szólították, a művészeti oktatás után pedig a fővárosban, a Magyar Iparművészeti Egyetemen végzett textilesként tervezőművész egyetemi diplomát szerzett textil szakon.

(Fotó: Fenyves Márk – Facebook)




Eck Imre koreográfiáinak hatására érdeklődése a képzőművészet területéről a táncművészet felé fordult. Felsőfokú tanulmányokat folytatva, tudományos fokozatokat szerezve lett mozdulatművész, esztétikus testképző – kinetológus, modern tánc pedagógus okleveles tánctanár.

Mára a Duncan-Dienes Orkesztika Iskola, MOHA-Mozdulatművészek Háza és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat (Még 1 Mozdulatszínház) alapító tagja, kutatási és művészeti igazgatója, orkesztika tanár (orkesztész), mozdulatelmélet-mozdulatelemzés tanár, tánctörténeti kutató.

Az 1950-ben betiltott magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike.
Táncosként, elsőként az Orkesztika Mozdulatszínház tagja volt (1992-1995), majd a Dekadance és más csoportoké. A mozdulatművészet megőrzése és fejlesztésének céljából Dr. Dienes Gedeonnal és Pálosi Istvánnal létrehozta a Duncan-Dienes Orkesztika Iskolát (1997), Mozdulatművészeti Stúdiót (2001), valamint a Magyar Mozdulatművészeti Társulatot (Még 1 Mozdulatszínház, 1995), melynek művészeti vezetője, táncosa, koreográfusa és látványtervezője.

Pedagógusként 1992-től orkesztikát, mozdulatművészetet, táncelméletet és történetet, művészettörténetet, képzőművészetet tanít Magyarországon és külföldön, 2002–től a PPKE-BTK-n, MTF-n és a SOTE-EFK-n. Külföldön: Moszkvában, Varsóban, Prágában a Duncan Center Conservatoryban tanított.
1994-től szakértőként és előadóként részt vesz több pedagógiai, művészeti, kutatóintézet és múzeum szakmai programjában.

Orkesztika tanulmányokat folytatott Tatai Mária (1991-1995), Keresztúri Ildikó (1992-1993) és Dr. Dienes Gedeon(1995-2005) tanítványa, a mozdulatművészetet eredeti forrásból sajátította el: Berczik Sára növendéke volt (1995-1999), de tovább pallérozódott E. Kovács Éva, Szöllősi Ágnes, Kármán Judit, Egri Zsuzsa kezei alatt is.
1994-től kortárstánc és klasszikus tánctechnikákkal ismerkedett Gálik Éva, Hargitai Ákos, Fülöp Viktor, Kolozsvári Dóra, Goda Gábor, Lőrinc Katalin, Ide van Heiningen nyomán.

Tudatos hagyományőrzést folytatott az elmúlt évtizedekben, tanult, oktatott, előadott, színházat alapított felismerve egy több, mint 100 éves magyar hagyomány egyediségének értékeit és jelentőségét.

A mozdulatművészet, az orkesztika egy huszadik századi új tudományterület, új esztétikai gondolkodású művészeti ág. Egy ősi energiákat megmozdító, klasszikus és esztétizáló, teljes embert igénylő, tánc és mozdulatforma Európában.
A századfordulón a nyugati kultúra ebben találta meg mindazt, amit a kelet már tudott a mozdulatról. Egyszerre élet stílus -filozófia – út és gyakorlat. Elmélyedve benne megélhetjük a szépséget, a jót, az egészséget és természetességet, azt az eredeti-ősi állapotot amit teljességnek nevezhetünk. A mozdulatművészet egy holisztikus magyar művészeti, pedagógiai és mozdulati irányzat. Elméleti- tudományos, ORKESZTIKÁ-nak nevezett mozdulatrendszerének (szó szerinti fordításban a mozdulatok, a tánc – művészete és tudománya) kidolgozója 1912-ben, egy zseniális gondolkodó Dr. Dienes Valéria volt.
Fenyves Márk 25 éves táncművészeti pályafutása, elméleti munkássága valódi értékmentés.
Táncosként a Még 1 Mozdulatszínház, mai nevén Magyar Mozdulatművészeti Társulat valamint a Dekadance, Gold Bea, az Orkesztika Mozdulatszínház, a Közép Európa Táncszínház, Horváth Csaba, a Mándy Ildikó Társulat, a Nemzeti Színház, Balázs Mari – ex-Dreamteam és a Feledi Projekt produkcióiban szerepelt. Számos magyar és nemzetközi fesztivál és fellépés résztvevője.

Láthattunk tőle és művésztársaitól sok színt a palettáról: verstánc – mozdulatkórus – misztériumjáték – táncszvít – Babits-est – gyermekdarabok.

Magyar és nemzetközi táncversenyek zsűritagja és közel 15 éven át (1997-2012) aktív résztvevője a magyar táncművészeti szervezetek vezetőségének

Táncelméleti szakemberként lexikonszerkesztő, tanulmányíró, könyvszerkesztő, történeti és elméleti kutató, előadó volt az elmúlt évtizedben (MTSZ, MTT, MTA, ELTE, MTF, stb.). A Mozdulatművészeti Gyűjtemény vezetője (táncgyűjtemény, archívum, könyvtár és videotár). A Dienes Valéria hagyaték gondnoka.
Szakterülete a modern tánc, vagy tánc modernitás – elmélete, története, pedagógiája, gyakorlata. Művészeti és pedagógiai munkássága mellett a tánc elméleti tudományával foglalkozik

Pálosi Istvánnal közösen végzett elhivatott munkájának köszönhetően 1991 óta ez a szellemi és művészeti irányzat újra szabadon gyakorolható. Ma az Orkesztika Alapítvány – MOHA – Mozdulatművészek Háza és a Magyar Mozdulatművészeti Társulat keretében folytatódik az iskola. Élő hagyomány, mely az amatőrtől a profiig, a tudománytól a művészetig megtestesül az újralapított intézményekben. Otthona a szemléletnek – a különös, a mai kortól talán látszólag idegen – teljességre való törekvésnek, mely egyben egyfajta választ és segítséget nyújthat az elvekben teljességre törekvő ám a valóságban egyre inkább részekre tördelődő jelenünknek – olvasható Horváth Zsófia megemlékezése a Facebookon.

Egy Kanizsaicum: A Móger-kert

Bizonyára sokak fülében – főleg az idősebbek körében – ismerősen cseng a „Móger-kert” kifejezés.
A szó főleg Nagykanizsán és környékén elterjedt, ezért joggal nevezhetjük igazi kanizsaicumnak, amit nem ritkán távolabbi vidékeken is
Azonban valós jelentését sokszor nem ismerik, vagy kikopott az emlékezetből. A jelentése: temető, konkrétan a nagykanizsai. Eredetére vonatkozóan a nagykanizsai lokálpatrióta, Tarnóczky Attila, „Hol, mi? Kanizsai házak és lakói” című helytörténeti gyűjteményben kaphatunk felvilágosítást.

(A nagykanizsai Tripammer utcai temető bejárata.)

A gyűjtemény szerint Nagykanizsán a 19. század közepétől, egészen 1926-ig élt egy bizonyos pipás-csizmás, harcsabajuszú Móger János nevezetű kertész-sírásó, akit városszerte ismertek, és sokan kedvelték is.
Beosztását már apjától örökölte, és hosszú hivatali munkája miatt a városi köztemetőt nemes egyszerűséggel Móger-kertnek kezdték nevezni.
A szokás még a második világháború után is élt. Bár Móger bácsit szerették a kanizsaiak, a helyben kialakult kifejezés: „Kikerült a Móger-kertbe.”, nem takart örvendetes eseményt.
(Forrás: Corvikon blog)

Több mint 50 éves munka elismerése

Örömmel tudatjuk mindenkivel – különösen azokkal, akik ismerik és szeretik – hogy Schmidt István Radnóti Díjas rendező, a kanizsai versmondók és színjátszók örökös felkészítője, a Hevesi Sándor Versmondó Kör vezetője, több mint 50 éves tehetséggondozói munkájáért elnyerte a Nemzet Tehetségeiért Díjat, melyet június 8-án vehetett át Budapesten.

(Schmidt István. Fotó: Facebook)

Schmidt Pista bácsi három Radnóti Díjas, két Radnóti Diplomás, és számtalan fesztiválgyőztes versmondót nevelt. Ő készítette fel a színművészeti főiskolai felvételire a Hallhatatlanok Társulatába beválasztott Balázsovits Lajost és a korán elhunyt Zala Márkot (eredeti nevén Márkus Lászlót), valamint a jelenleg színművészeti akadémiára járó lendvai Pál Pétert.

Jeles versmondója volt a németországi színházi életben most sikereket arató Bazsó Adrienn drámapedagógus.

Egyik megalapítója volt a 20 évig sikerrel megrendezett (sajnos ebben az esztendőben megszűnt) Kárpát-medencei Csengey Dénes Vers-, Prózamondó és Énekelt Vers Fesztiválnak.

Pista bácsi a magas elismerést Nagykanizsa civil közösségeinek javaslatára kapta meg.
(Forrás: Lengyák István – Facebook)

Vágyakozás – Itt van Aczél Laci új dala

Új dallal jelentkezett a napokban a nagykanizsai énekes.

A Vágyakozásnak zenéjét, szövegét ő írta, a dalt Aczél László énekli.

Korábban már bemutattuk a Magány című dalát, azt a YouTube-on eddig közel nyolcszázan nézték meg.

Valami szerelem lehet a levegőben Lacinál, hogy ilyen érzelmes húrokat pendít meg, de a szerelem csodálatos dolog.

Laciról még annyit lehet tudni, hogy zongorán és gitáron is játszik.

Fiatal kora ellenére közel száz szóló akusztikus fellépést jegyez, ahol covereket, illetve saját dalokat adott elő.

Fogadjátok hát sok szeretettel most a Vágyakozást is.

Magány – A kanizsai Aczél Laci dala

Sziasztok!
Itt az első DAL, ami nem megszokott stílus tőlem. Mindig ki kell próbálni valami újat. Ez pedig egy Rap/Pop műfaj. Remélem tetszeni fog mindenkinek.
A Dal a MAGÁNY címet kapta. Aminek a szöveget Kernya Márk barátom írta.
HA TETSZETT, KEDVELD AZ OLDALT ÉS OSZD MEG A BEJEGYZÉST.

Köszi szépen! – írta honlapunknak Aczél Laci.

Nézzétek meg az első klipjét 😊

Szélkakas Kanizsán

Egy kis érdekességet fotózott le a napokban Nagykanizsán Kis-Bankné Kondákor Marianna.

Mint kiderült, ez a Sugár út 30-as számú ház kis tornyának a teteje.
A házat 1908-ban építették.
A tetején látható szélkakas is az építés dátumára emlékeztet.
Első tulajdonosa Knausz László volt, aki 1935-ben, hatvannyolc évesen halt meg.

Knausz a Dél-zalai Takarékpénztár Rt. könyvelőjeként dolgozott a városban.
Az épület az Arany János utca 2012-es meghosszabbítása óta lett sarokház.

Országos Farsangi Fánkfesztivál tizedszer

Nagykanizsán február 9-11 között kerül megrendezésre a X. Országos Farsangi Fánkfesztivál.

A monstre program során többek között lesz jelmezes felvonulás, fellép több fúvószenekar, népzenét tolmácsolnak zenekarok.

Az első nap – szombaton –  a tűzijáték előtt Szekeres Adrienn lép a színpadra, vasárnap pedig Hungarikum kiállítás várja az érdeklődőket a Kanizsa Plázában.

A főszervező most is a VOKE Kodály Zoltán Művelődési Ház, akik kísérő programokról is gondoskodtak.

Jó szórakozást kívánunk! 🙂

Itt a kanizsai Angyal

Korábban már írtunk a nagykanizsai Strange Island zenekarról.

Most Aczél Lászlótól megtudtuk, újabb dalból készült videoklip, melynek címe Angyal.

A Strange Island egy 2017-ben alakult nagykanizsai könnyűzenei formáció, melynek tagjai Böcskei László (Docta) és Aczél László.

Zenei stílusuk a klasszikus és a modern hip-hop keveredése, néhol a pop-rock stílusjegyeivel ötvözve.
A dalok produceri munkálatait saját maguk végzik. A dalszövegek tematikája javarészt a komolyabb hangvételt követi, ám előfordulnak felszabadultabb dalok is.
A reppekért felelős: Docta .

Most pedig következzen az új dal 🙂

JazzKanizsa – Neves előadók és utcai minikoncertek Nagykanizsán

A Borbély Műhely, Márkus Tibor és az Equinox Szeptett, valamint a Rákfogó Emlékzenekar is színpadra lép november 10-én a JazzKanizsa elnevezésű rendezvényen, amelynek keretében utcai minikoncertekkel is várják a közönséget a dél-zalai városban.
Godinek Ibolya szervező a JazzKanizsa programjait ismertető hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy a rendezvény a Jazz pillanatok című fotókiállítás megnyitójával kezdődik a Medgyaszay Házban. A Kanizsa Fotóklub tárlatán jazzkoncerteken ellesett pillanatokat, portrékat mutatnak be.

Ezt követi a Rákfogó Emlékzenekar koncertje, amelyen Szakcsi Lakatos Béla zongorán és billentyűs hangszereken, Babos Gyula gitáron, Fekete-Kovács Kornél trombitán, Kőszegi Imre dobon, Orbán György pedig bőgőn játszik. A produkciót Radics Gigi éneke kíséri.

Márkus Tibor és az Equinox Szeptett – Eszes Viktória, Molnár Enikő, Borbély Mihály, Elek István, Márkus Tibor, Csuhaj Barna Tibor és Jeszenszky György – lemezbemutató koncertet adnak. Repertoárjukat a zenekarvezető Márkus Tibor szerzeményei alkotják, melyek a modern kompozíciós elemek felhasználásával készültek – tette hozzá Godinek Ibolya.
Este színpadra lép a Borbély Műhely Lew Tabackin tenorszaxofon-művésszel, aki az Egyesült Államokból érkezik Nagykanizsára.

November 10. a jazz jegyében telik egész Nagykanizsán – emelte ki a Kanizsai Kulturális Központ igazgatója. Kovácsné Mikola Mária elmondta, hogy a Budapest Marching Jazz Band a város különböző pontjain ad minikoncerteket, amelyekkel “jazzhangulatot varázsolnak” a dél-zalai városba.

Hozzáfűzte: a JazzKanizsát a következő években is megrendezik, emellett jazzesteket is szerveznek Nagykanizsán. A rendezvényekkel az 1980-1990-es évek legendás jazzprogramjait szeretnék “visszacsempészni” a város életébe.

A jazznek mint zenei műfajnak nagy hagyománya van a város életében. Nagykanizsán az országban elsőként, 1972-ben alakult jazzklub, a következő évben pedig kétnapos nemzetközi jazzhétvégét rendeztek. A hagyomány hosszú éveken át megmaradt, de az idők során a jazz rétegműfajjá vált, az egykori jazzrajongók ma már “nagypapa- és nagymamakorba” léptek, de a színvonalas, nívós jazzprogramokra ma is nagy igény van – fogalmazott Kovácsné Mikola Mária. MTI

Irodalmi és képzőművészeti alkotásokat várnak a Kanizsai Antológiához

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot ír ki irodalmi és képzőművészeti alkotásoknak a Kanizsai Antológia 18. számú kötetében történő megjelentetésére.

Pályázat tárgya:

Irodalmi, művészeti, tudományos művek és grafikák.

Pályázati feltételek:

Nagykanizsán és a Nagykanizsai járásban állandó lakhellyel rendelkező, valamint nagykanizsai születésű alkotók pályázhatnak.
Egy pályázó több pályaművet is beadhat, maximum 6 db A/4-es oldal (soronként 70 leütés, 45 sor 12-es betűnagyság) terjedelemben.

Pályázni kizárólag elektronikus formában lehet. A pályaműveket az alábbi két e-mail címre egyidejűleg kérjük beküldeni: feher.ildiko@nagykanizsa.hu és kardosferenc@gmail.com.

A beérkezett pályaművek bírálatát szakmai bizottság végzi.

A sikeres pályamunkák a Kanizsai Antológia 18. számában, 2017 decemberében jelennek meg.
Az alkotók tiszteletdíjban nem részesülnek, részükre 3 db tiszteletpéldány kerül átadásra.

Kéziratot nem őrzünk meg, nem küldünk vissza, másodközlésre nem vállalkozunk.

A pályázat beadásának határideje: 2017. október 25. (szerda) 17.00 óráig.
(Forrás: nagykanizsa.hu)
(Fotó: Dél-Zala Press archív)

1 2 3 17