Rablás és lopás ugyanaz – vagy mégsem?

Számos esetben halljuk, hogy rablás történt valahol, de ha jobban megvizsgáljuk a körülményeket vagy az eset hátterét, kiderül, hogy nem rablásról, „csupán” lopásról van szó. Van tehát különbség a két kifejezés között vagy ugyanazt jelenti mindkettő?

rablás

A közbeszédben a legtöbb ember a rablás és lopás kifejezést egymás szinonimájaként használja, pedig jogi szempontból két külön bűnesetről beszélünk, aminek megítélése is más a büntetőjogban.
A lopás a Büntető Törvénykönyv szerint az, ha valaki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A rablás pedig szintén a Büntető Törvénykönyv megfogalmazásában: aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el valaki mástól, hogy ezért ellene erőszakot, vagyis élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Továbbá az is rablásnak minősül, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása érdekében erőszakot, vagyis élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Jól látszik, hogy mindkét bűntett megfogalmazása hasonló, a rablás is ugyanúgy kezdődik, mint a lopás, ám lényeges különbség, hogy a rablás erőszakos cselekményt feltételez.

A lopásnál a rablás egy sokkal súlyosabb büntetőjogi tényállás, hiszen nem csak elveszem valaki más dolgát azért, hogy az enyém legyen (eddig lenne lopás), hanem ennek érdekében, még arra is képes vagyok, hogy a tulajdonoson vagy bárki máson erőszakot alkalmazok, akár úgy is, hogy az életét veszélyeztetem.

A rablás megfogalmazása tartalmazza azt az esetet is, hogy ha valaki például bemegy egy házba, hogy onnan dolgokat eltulajdonítson (vagyis lopni megy be), ám tetten érik, emiatt megijedve erőszakot alkalmaz, így rabló válik belőle. A rablás büntetése is súlyosabb: kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Rablásnak bárhol áldozatul eshetünk, nem csak a lakásunkban. Ha egy nyílt utcán valaki elragadja tőlünk a táskánkat erőszakosan, ez éppúgy rablásnak minősül, mint ha valaki egy sötét utcán leüt és elviszi a dolgainkat. Lopás sem csak betöréses lehet: ha a strandon valaki elemeli a pénztárcánkat, miközben mi a vízben strandolunk, akkor bizony lopás áldozataivá váltunk.

Tény egyébként – legalábbis a statisztikák kimutatása szerint -, hogy a rablások majdnem fele a nyílt utcán történik, és általában egy személy ellen követik el (a már említett táskalopás, nyaklánc letépése, autófeltörés, stb.). Éppen emiatt az is tény, hogy a nagyvárosokban sokkal több rablás történik, mint a kisebb városokban, falvakban.

Ha a tavalyi statisztikákat vizsgáljuk, akkor jól látható, hogy a boltokban, üzletekben az összes bűncselekmény 88 százaléka lopás, míg rablás jóval kevesebb esetben fordul csak elő.

Mit tehetünk?

Ha rablás áldozatai vagyunk, akkor a legegyszerűbb cselekvési mód, ha „hagyjuk magunkat”, vagyis azt tesszük, amit a rabló mond. Az ő célja egyértelmű, minél hamarabb elfutni a helyszínről a megszerzett zsákmánnyal. Ha ellenkezünk vagy ellenállunk, netán fenyegetőzünk, akkor ezzel azt váltjuk ki a rablóból, hogy még idegesebb, dühösebb lesz, és a zsákmány érdekében még bántalmazhatja is áldozatát.

Szólj hozzá a Facebookon!
   
loading...

Vélemény, hozzászólás?