Pénzbüntetésre ítélték a kanizsai kórház volt orvosát

Pénzbüntetésre ítélt a Zalaegerszegi Járásbíróság első fokon szerdán egy orvost és egy orvoslátogatót, mert csaknem ötmillió forint kárt okoztak azzal, hogy vizsgálatok nélkül, nagy tételben írtak fel tb-támogatással drága gyógyászati segédeszközöket.

A korábban a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban dolgozó orvosnak 1,2 millió forint, társának, egy gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cég orvoslátogatójának 400 ezer forint pénzbüntetést kell fizetnie a 2010-11-ben elkövetett csalások miatt. A bíróság megállapítása szerint a másoktól megszerzett betegadatokkal az orvos 23 esetben felfekvés kezelésére szolgáló gyógyászati párnákat, 172 esetben pedig gyógyharisnyákat írt fel receptre, hogy a drága termékek támogatását az érdekeltségükbe tartozó üzleteken keresztül megszerezzék.
A szerdai ítélethirdetésen sem a vádlottak, sem védőik nem vettek részt.


A bíró az ítélet indoklása során felidézte, hogy a csalásokra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) vizsgálata nyomán derül fényt, mert feltűnő volt, hogy egy nagykanizsai patikában jelentősen megugrott a magas tb-támogatással felírható drága gyógyászati segédeszközök forgalma. Az OEP – végül a vádiratba is foglalt – megállapításai szerint 23 esetben felfekvés kezelésére szolgáló gyógyászati párnákat, 172 esetben pedig gyógyharisnyákat írt fel receptre az orvos, akinek egyébként családi érdekeltségébe tartozott a patika.

A nyomozás során kiderült, és ezt a bíróság is megalapozottnak találta, hogy a szakorvos vizsgálat nélkül és indokolatlanul írta fel a gyógyászati segédeszközöket.
Az ülőpárnák esetében egy korábbi betege és egy mentődolgozó ismerőse segítségével Nagykanizsa környéki falvakban gyűjtött betegadatokat használt fel, a recepteket pedig a családi patikában váltották ki. A páciensekhez azonban nem jutottak el a több mint 100 ezer forint értékű eszközök, helyettük csak egy 4-5 ezer forintos párnát kaptak.

Az eredeti vádiratban 298 esetet tártak fel, amikor gyógyharisnyák felírásával történhetett csalás, de a vádat végül 172 esetre módosította az ügyész. Ezeknél a másodrendű vádlott közreműködésével, a nagykanizsai és a keszthelyi kórházban dolgozóktól és családtagjaiktól gyűjtött adatok felhasználásával követtek el csalást. Az adatot szolgáltatók szintén olcsóbb termékeket kaptak, a hamis receptek révén pedig egy kizárólagos budapesti forgalmazón keresztül jutottak pénzhez a vádlottak.

A két termékkörrel összesen közel ötmillió forint kárt okozott az orvos és társa, amit az orvos azóta megtérített. A nyomozás során mindketten tagadták, hogy bűncselekményt követtek volna el, az OEP vizsgálati adatai és a mintegy 350 páciens kihallgatása alapján a bíróság azonban megalapozottnak tartotta a vádakat.

Az orvost folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt – részben bűnsegédként – 1,2 millió forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság, az orvoslátogatóra pedig mint közvetett elkövetőre 400 ezer forint pénzbüntetést szabott ki. Az ügyész mindkét vádlott ítéletét tudomásul vette, távollétük miatt a vádlottak és védőik azonban csak a határozat kézhezvétele után nyilatkoznak majd. MTI

Áram a kerítésben: bíróság elé áll a magyarszerdahelyi férfi

A  magyarszerdahelyi  vádlott  2014  óta  haragos  viszonyban  állt  a telekszomszédjával. A vád szerint még 2015. október 11-e előtt – pontosan meg nem határozható időpontban – lakóháza melléképületéből egy 220 V-ot meghaladó  hálózati  feszültségű  dugaszoló  aljzatból  egy  hosszabbítót vezetett ki az épület külső falához, a kábel végét átalakította, s rákötötte a szomszéddal közös drótkerítésre, majd az egészet áram alá helyezte.

A szomszéd 2015. október 11-én reggel 7 után észlelve, hogy a kerítés több helyen  „csillog”,  megállapította,  hogy  abba  áramot  vezettek,  majd értesítette  a  rendőröket.

A  kiérkező  járőrök  jelenlétét  látva  a  vádlott megpróbálta lekötni a kerítésről a vezetéket, ám tevékenységét észlelték a rendőrök, s felszólították annak abbahagyására.

Az  ügyészségi  vádirat  szerint  a  kerítés  áram  alá  helyezett  szakaszának megérintése akár halálos is lehetett volna, minthogy a kerítésbe vezetett 220V feszültségű áram az emberi élet kioltására alkalmas.

Arról, hogy a közös  kerítés  áram  alatt  van,  a  vádlott  nem  tájékoztatta  sem  a szomszédban lakó családot –melynek tagja egy 10 éves gyermek is -, sem saját hozzátartozóit.
B.I. emberölés bűntettének kísérlete miatt szerdán áll a Zalaegerszegi Törvényszék elé – olvasható a bíróság.hu-n.

(Helyszínelési fotók: ZMRFK)

Ítélet várható a kanizsai kórház volt szakorvosa ügyében

A vád szerint 2010 novembere és 2011 márciusa között a szakorvos I. rendű vádlott 23 beteg részére vizsgálat nélkül és jogszabályi feltételek hiányában  írt  fel  gyógyászati segédeszközt (ún.  antidecubitus ülőpárnát). A recepteket a vádlott érdekeltségi körébe tartozó patikában váltották ki.

A vádlott célja az volt, hogy indokolatlanul felírt párnák után igénybe vegye az OEP támogatást, s jogtalan haszonra tegyen szert.
Tettével 2.223.262 Ft kárt okozott az OEP-nek, mert a beváltott receptek után    a    támogatást    a    patikának    elszámolták.


A II. rendű vádlott egy budapesti gyógyászati cég képviselőjeként került kapcsolatban a I. rendű vádlottal, s a két vádlott megegyezett abban, hogy  a  biztosítottak adatait felhasználva hamis recepteket állít ki az I. rendű vádlott, s azokat a II. rendű vádlott által képviselt cég érdekeltségi körében beváltja.

2011 tavaszán az I. rendű vádlott összesen 298 személy részére írt fel vizsgálat  nélkül, jogosulatlanul,  normatív  támogatással  kompressziós gyógyharisnyát. A többség meg is kapta ezt, de előfordult, hogy olyan személyek nevére is váltottak ki, akik nem tudtak erről, s a terméket sem kapták meg.

A két vádlott cselekményével 3.985.057 forint kárt okozott az OEP-nek.
Dr. B.E. és társa ügyében csalás és más bűncselekmények miatt a Zalaegerszegi Járásbíróságon február 22-én ítélethirdetés várható – olvasható a bíróság.hu-n.

Börtönből vertek át egy kanizsai nőt

Csalás miatt emeltek vádat Nagykanizsán egy férfi ellen, aki az egyik büntetés-végrehajtási intézet fogvatartottjaként követett el a gyanú szerint telefonos csalást – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.

Pirger Csaba azt közölte: a férfi 2015 szeptemberében kezdte meg az egyik büntetés-végrehajtási intézetben a kifosztás és más bűncselekmények miatt rá kiszabott szabadságvesztés letöltését.


A börtönben biztosítottak számára egy szabályozott körülmények között használható mobiltelefont, ő azonban ismeretlen módon és időben engedély nélkül beszerzett egy másik telefonkészüléket is. Az engedély nélkül tartott telefonjának egyenlegét úgy akarta feltölteni, hogy nyereményjáték ígéretével másoktól pénzt csal ki.

Még 2016 szeptemberében felhívott egy Nagykanizsán élő telefon-előfizetőt, akinek egy telefonos szolgáltató munkatársaként mutatkozott be. Azt állította, hogy egy nyereményjátékon vett részt és az ő telefonszámát sorsolták ki nyertesként, ezért 75 ezer forintot kap.

A férfi meggyőző és határozott stílusával rávette a sértettet arra, hogy egy bankautomatánál töltse fel az általa megadott mobilszám egyenlegét, azt állította, hogy az csak egy tranzakciós kód. A férfi 15 ezer forintos feltöltést kért a sértettől, aki ezt meg is tette, majd a sikeres tranzakció után a vádlott arra vette rá, hogy ugyanezt még ötször ismételje meg, a sértett pedig ezt is végrehajtotta.

A vádlott mindezek után közölte, hogy perceken belül megérkezik a nyeremény a számlájára, de arra is utasította áldozatát, hogy tépje össze a banki bizonylatokat, amit a sértett mégsem tett meg. Csak amikor otthon, internetbankon keresztül ellenőrizte a bankszámláját, jött rá arra, hogy 90 ezer forinttal csökkent az egyenlege, nyereményt pedig nem kapott, ezért rendőrségi feljelentést tett.

A börtönben ülő vádlott a sikeres feltöltéseket követően nemcsak telefonálgatott, de a telefonegyenleg terhére a családtagjainak ételt rendelt, illetve 25 ezer forintot szerencsejátékra költött. A Nagykanizsai Járási Ügyészség a férfi ellen kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt emelt vádat. MTI

Az anya és élettársa a nagykanizsai uszodában készpénzt és mobiltelefont lopatott

A már büntetett nő 4 éves fiával, és többszörös visszaeső párjával 2016 júniusában a nagykanizsai  uszoda  szabadtéri részében  tartózkodott.

Itt pihent egy fiatal lány is, egy időre őrizetlenül hagyta hátizsákját, benne igazolványával,  készpénzével és mobiltelefonjával.

A nő és a férfi megfigyelték, hogy a hátizsákra nem ügyel senki, ezért rábírták a közös nevelésük alatt álló, és velük lévő gyermekkorú, mindössze 4 esztendős fiút, hogy  odamenjen a hátizsákhoz, felvegye, és  az időközben a női öltöző felé távozó édesanyjának  átadja.


A kiskorú veszélyeztetésének bűntettét az a kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására köteles személy követheti el, aki e feladatából folyó kötelességét megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi, vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. Súlyos kötelességszegésnek minősül, ha a kiskorút bűncselekmény, vagy szabálysértés  elkövetésére  bírják rá.

A nő és a férfi ellen  a Nagykanizsai Járási Ügyészség  kiskorú veszélyeztetésének bűntette, valamint lopás vétsége miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járásbíróság előtt.
A bűncselekmény  törvényi büntetési tétele 1-5 évig terjedő szabadságvesztés – tudatta honlapunkkal dr. Pirger Csaba a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Kanizsai cégnél sikkasztott, felfüggesztettet kapott

A Zalaegerszegi Járásbíróság 2017. január 18-án jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte azt a vádlottat, aki a munkahelyén használt bérszámfejtő program manipulálásával több mint 9 millió forintot sikkasztott el. A bíróság tárgyalás lemondás mellett hozta meg ítéletét.


Az ügyről

A vádlott 2010 óta egy dél-zalai településen működő vállalkozás alkalmazottja volt. Feladatai közé tartozott többek között a havi bérszámfejtés, a bevallások készítése, a jelenléti ívek kezelése.  Munkája során hozzáféréssel rendelkezett a cég folyószámlájához, illetve ismerte a dolgozók folyószáma adatait is.
Az anyagi gondokkal küzdő vádlott 2011 szeptemberétől 2014 januárjáig a munkahelyén használt bérszámfejtő program manipulálásával, a programban lévő adatok megváltoztatásával csaknem 10.000.000 Ft-ot utalt át a saját bankszámlájára. Ezen túlmenően 2014 januárjában 7.000.000 Ft-ot utalt át a kft. számlájáról a saját folyószámlájára.
A vádlott az okozott kárt részben – 8.000.000 Ft erejéig –  megtérítette.

A tárgyalás lemondásról

Az ügyet tárgyalás lemondás mellett folytatta le a Zalaegerszegi Járásbíróság. Tárgyalásról akkor lehet lemondani, ha a vádlott a vádemelést megelőzően bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tesz. Erről a vádlott és az ügyész között írásba foglalt megállapodás jön létre, amelyet az ügy irataival együtt beterjesztenek a bíróságra. A bíróság ilyenkor nyilvános ülés keretében tárgyalja az ügyet, amelyen már csak a vádlottat hallgatja meg. A nyilvános ülésen a bíró újra nyilatkoztatja a vádlottat a tárgyalás lemondásról, illetve a bűnösségének elismeréséről. A vádlottat a bíróság is meghallgatja, s ha a vallomása netán eltér a korábbitól, vagy a bíróság úgy ítéli, hogy a vádtól eltérő elemek merülnek fel, az ügyet tárgyalásra utalja. (Abban az esetben például, ha a terhelt megtagadja a vallomást, a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja.) Ha semmi sem indokolja a tárgyalásra utalást, akkor a bíróság a nyilvános ülésen dönt, s ítéletével megállapítja a vádirattal egyező tényállást, s ítéletében az ügyészség által a vádiratban indítványozott büntetést szabja ki, szabadságvesztés esetén a Btk. enyhítést engedő szabályaira figyelemmel.
A tárgyalásról lemondással hozott ítélet esetében a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás kapcsán, valamint a minősítéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.

Az ítélet

A beismerő vallomást tevő vádlottat cselekményéért a Zalaegerszegi Járásbíróság bűnösnek mondta ki 1 rendbeli jelentős kárt okozó, információs rendszer felhasználásával folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, valamint 1 rendbeli  jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettében, és halmazati büntetésül 1 év 10  hónap börtönre ítélte, amelyet 5 év próbaidőre függesztett fel.
A bíróság kötelezte a vádlottat a közel 9 millió forint megfizetésre is volt munkáltatója részére.

Az ítéletet jogerős – tudatta honlapunkkal dr. Beznicza Árpád a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivője.

Többnejűség miatt emeltek vádat egy zalakarosi szír férfi ellen

Bigámia és könnyű testi sértés miatt emeltek vádat Nagykanizsán egy csaknem húsz éve Magyarországon élő és állampolgársággal rendelkező szír férfi ellen, aki magyar felesége mellett egy marokkói nőt is elvett, de miután az utóbbit vissza akarta küldeni hazájába, a veszekedésük bántalmazássá fajult.

A Zala Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a 44 éves férfi még 1999-ben, szír állampolgárként vett el egy magyar nőt, akivel négy közös gyermekük született, és a házasságuk jelenleg is fennáll. A férfi 2014-ben magyar állampolgárságot kapott.

Bő két évvel ezelőtt, az interneten keresztül ismerkedett meg egy marokkói nővel, akit azután többször felkeresett hazájában, néhány hónap múlva az iszlám vallás szerinti szertartással házasságot kötött vele, és az a marokkói polgári jog szerint is érvényessé vált. Az új asszony 2015 novemberében követte férjét Magyarországra, és a vádlott zalakarosi házában rövid ideig együtt is éltek.

Két hónap után a férfi azonban hazaküldte a nőt Marokkóba, mert nem akart tovább élni vele, sőt meg is fenyegette, hogy maffia- és rendőrségi kapcsolataival bajba sodorhatja őt, ha nem engedelmeskedik.

Az asszony néhány héttel később mégis visszautazott Magyarországra, de a férj ismételt felszólítására sem volt hajlandó elhagyni a zalakarosi házat és az országot. Szóváltásuk során a férfi rátámadt a nőre, egy késsel a karján is megvágta, illetve többször megütötte és megrúgta, majd elment a házból, a nő pedig ezután a rendőrségtől kért segítséget.

A férfi ellen a Nagykanizsai Járási Ügyészség kettős házasság bűntette és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vádat. MTI

(A fotó illusztráció)

Emberölés miatt 14 év börtönbüntetésre ítélt egy nagykanizsai férfit a Pécsi Ítélőtábla

Emberölés, testi sértés és személyi szabadság megsértése miatt 14 év börtönbüntetésre ítélt egy nagykanizsai férfit jogerősen kedden a Pécsi Ítélőtábla.
A táblabíróság a Zalaegerszegi Törvényszék tavaly márciusban hozott határozatát – kisebb pontosításokkal – helybenhagyta. A törvényszék ítélete ellen B. Tamás és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint 2013 augusztusában a vádlott segített édesapja volt élettársának a ház körüli munkákban. Az asszony étellel, itallal kínálta, és beszélgetés közben szóba került, hogy a nő volt élettársát – a férfi apját – kéri fel a közelgő tetőcserére.


A közléstől a férfi indulatos lett, féltékenységet érzett amiatt, hogy a nő még mindig tartja apjával a kapcsolatot. Indulatában többször megütötte és a földre döntötte a nőt, majd arccal a padlóra fektetve megfojtotta. Miután a nő már nem lélegzett, a férfi a szobába vonszolta, felfektette az ágyra, meztelenre vetkőztette és közösült a halott asszonnyal, majd a bejárati ajtót kulcsra zárta, és elhagyta a helyszínt.
A holttestet nagyjából két héttel később a fiú apja találta meg, de az erősen oszlásnak indult tetem alapján az orvosszakértői vizsgálat nem tudott erőszakos halálra utaló nyomokat találni.

Csaknem egy év elteltével, 2014 nyarán a vádlott nagyanyjának élettársát betegsége miatt mentővel kórházba vitték, és ellátása során kiderült, hogy néhány nappal korábban súlyosan bántalmazták: a testén és fején számos bevérzést találtak, valamint többszörös bordatörést állapítottak meg.
Az idős embert pár nappal korábban B. Tamás többször is megrúgta, ököllel ütötte, a nyakához kést szorított és a földre kényszerítette, miközben katonai parancsokat osztogatott neki.

Másnap a fiatal férfi a nagyanyjának is nekitámadt, a pincébe hurcolta, egy matracra fektetve fojtogatta, de az idős asszony ki tudott szabadulni.
Meghallgatásukon a családtagok elmondták, hogy B. Tamás korábban már beszélt nekik a csaknem egy évvel azelőtt elkövetett emberölésről, ezért a nyomozást arra a bűncselekményre is kiterjesztették.

Az elsőfokú eljárás során a vádirat ismertetésekor kitértek arra is, hogy a nagykanizsai férfinak gyermekkora óta magatartási problémái vannak, állami gondozásba került, pszichiátriai kezelésen volt, majd felnőttként is gyerekes maradt a viselkedése, többször “harcolt” terminátorként vagy Leonidász királyként. Az utóbbi években italozott és kábítószerezett, ami az addig is rendkívül agresszív viselkedését tovább súlyosbította.


A törvényszéki ítélethirdetés során a bíró ismertette a szakértői véleményt, amely szerint a férfinél a cselekmény elkövetésekor nem állt fenn elmezavar. Az elsőfokú bíróság akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vádlott büntethető, a cselekmény elkövetésekor képes volt arra, hogy felismerje tetteinek következményeit.
Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben előzetes letartóztatásban lévő vádlott a keddi tárgyaláson elismerte a bűncselekmények elkövetését, majd azt mondta, nem szedte a gyógyszereit, ezért “bekattant”.

A keddi ítélethirdetésen Tóth Sándor, a táblabíróság tanácsának elnöke kiemelte: a vádlott jelenleg fennálló elmebetegsége nem zárja ki és nem korlátozza beszámítási képességét.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás teljes és pontos, az a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul – tette hozzá.
Tóth Sándor jelezte: az ítélőtábla a jogerőre emelkedett börtönbüntetés végrehajtásába az elsőfokú ítélethirdetéstől számított előzetes letartóztatásban töltött idő beszámította. MTI

(Helyszínelési fotók: ZMRFK)

Fiatalokat vert a nagykanizsai javítóintézet rendésze

Közfeladatot ellátó személy által elkövetett bántalmazások miatt emeltek vádat a nagykanizsai javítóintézet egyik rendésze ellen, aki többször is megütötte, megrúgta az intézetben elhelyezett fiatalokat, az eseteket pedig megpróbálta elhallgatni – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-t.

Pirger Csaba a történtekről beszámoló Zalai Hírlap írását megerősítve közölte: tavaly májusban négy fiatallal készült foglalkozásra az egyik nevelőnő. A folyosón felsorakoztatta a fiúkat, majd elment a mosdóba, de a rendészeket arra kérte, hogy a távollétében a kamerákon keresztül figyeljék a fiatalokat. Az egyik fiú elhagyta a helyét, amiért a visszaérkező nevelő figyelmeztette. Később az egyik, harmincas éveiben járó rendész a fiút belökte a mosókonyhába, majd kétszer arcul, egyszer pedig gyomron ütötte, miközben szidalmazta őt.

A rendész figyelmeztette a többieket, hogy a történtekről ne beszéljenek, mert következményei lesznek, a nevelőnőnek pedig azt mondta, ne írjon az eseménynaplóba a bántalmazásról.

Egy hónappal később a férfi az intézet étterménél vacsorához sorban álló fiatalok közül odalépett egy német állampolgárságú fiúhoz.

Azt kérdezte tőle, hogy “keménynek érzi-e magát?”, de választ nem várva a magyarul nem is értő fiútól, háromszor lábon rúgta. Miután a fiú az asztalához ült, a rendész az egyik nevelőt kérte, hogy tolmácsoljon neki, úgy ismételte meg újra a kérdését, amire nemleges választ kapott. Amikor a fiatal a tálcáját vissza akarta vinni, a rendész szó nélkül tenyérrel tarkón vágta.

A két esetet a nevelők nem jelentették. Amikor vizsgálat indult a történtek miatt, az első eset után a nevelőnő beszámolt a verésről, a második esetben pedig az étteremben tartózkodó nevelő szóbeli figyelmeztetést kapott, amiért nem számolt be a bántalmazásról.
A javítóintézet rendésze ellen két rendbeli, közfeladatot ellátó személy által elkövetett bántalmazás miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség. MTI

Tunéziai és magyar embercsempészek ügyében indult per Nagykanizsán

Bűnszövetségben elkövetett embercsempészés ügyében kezdődött tárgyalássorozat kedden a Nagykanizsai Járásbíróságon tizenhét ember – köztük két tunéziai férfi – ellen, akik 2013-as lebukásukig menekülttáborokból szállítottak illegálisan migránsokat Olaszországba és Németországba.

Az ügyben érintett tizenhét vádlott közül öten meg sem jelentek a tárgyaláson, továbbá az egyik férfi időközben elhunyt, ketten pedig más ügyek miatt jelenleg is büntetésüket töltik, ezért bilincsben és vezetőszáron vitték őket a bíróságra. A vádlottak és ügyvédeik nagy száma miatt a védők szinte el sem fértek a tárgyalóteremben nekik kijelölt oldalon.


A több ezer oldalnyi iratanyagból a vádat ismertető ügyész elmondta: az első- és a másodrendű vádlott, a két tunéziai állampolgárságú férfi 2012-ben, illetve 2013-ban került illegális bevándorlóként Magyarországra, s itt menekültstátusért folyamodtak. Az elsőrendű vádlott időközben élettársi kapcsolatot létesített egy balassagyarmati nővel, aki az ügyben harmadrendű vádlottként szerepel.

A három fővádlott úgy döntött, embercsempészésből szereznek bevételt, ezért 2013 nyarán és őszén a bicskei és a debreceni menekülttáborban, valamint Budapesten megismert migránsokat alkalmilag vagy rendszeresen megbízott magyar sofőrökkel szállíttattak Olaszországba és Németországba. A sofőröket, az autókat, az őket más kocsikkal biztosító embereket és az utakat a két tunéziai és egyikük, az elsőrendű vádlott magyar élettársa szervezte, a közreműködők általában 100 eurót kaptak egy-egy csempészett ember után.

A vádirat szerint a budapesti Jókai téren, a Blaha Lujza téren, a zuglói vasútállomáson vagy a bicskei menekülttábor környékén vették fel az utasokat, akik között volt ghánai, koszovói, algériai és marokkói is. Az illegális bevándorlókat személyautókkal az M1-es vagy az M7-es autópályán Németországba vagy Olaszországba szállították, végül több sikeres útjuk után az M70-es autóúton Letenye térségében, valamint az M1-es sztrádán Hegyeshalomnál fogták el őket.

A vádlottak közül a két tunéziai férfi nem jelent meg kedden a bíróságon, hiába volt ellenük érvényben körözés és elfogatóparancs, tartózkodási helyük ismeretlen. Mások mellett szintén nem jelent meg a harmadrendű vádlottként szereplő nő sem, ő azonban kétéves gyermekének nevelése miatt maradhatott távol, az ügyészség indítványára ugyanakkor a távol maradtak nélkül is megkezdődhetett a tárgyalássorozat.

A Nagykanizsai Járási Ügyészség üzletszerűen, társtettesként, több ember részvételével, bűnszervezetben elkövetett embercsempészéssel vádolja az ügy szereplőit, akik között visszaesők is vannak.
Az első napon meghallgatott vádlottak között volt, akik tagadta, hogy köze lenne a történtekhez, de volt, aki részben beismerte a bűnösségét. MTI

1 7 8 9 10 11 14