A nagykanizsai tettlegesség csaknem emberéletet követelt

Egy ötvenes éveiben járó férfi a nagykanizsai autóbusz-állomáson volt személy és vagyonőr, feladatai közé tartozott a rend fenntartása.  2015. március 10.-én az esti órákban is szolgálatban volt, melynek során 22 óra után a váróteremben meglátott egy erősen ittas, padon fekvő férfit, a későbbi sértettet.

nagykanizsa buszmegálló

Fotó: Dél-Zala Press

Felszólította, hogy ne feküdjön a padon, aki erre felült, és elhagyta a várótermet. Később észlelte, hogy a férfi újra a váróteremben tartózkodik, ezért -figyelemmel arra, hogy a belső szabályzat szerint a várótermet be kell zárni,-a terheltet kiküldte onnan. A sértett el is indult a teremből kifelé, ezért a terhelt magára hagyta, majd néhány perc múlva ismét azt látta, hogy a sértett még a teremben tartózkodik. Végül a sértett ismételt felszólításra elhagyta a helyiséget, és a Sabján Gyula utca irányába távozott.

A terhelt ezt követően azt észlelte, hogy a sértett újra a buszállomás felé tart, ezért felszólította, hogy ne térjen oda vissza. Miután testközelbe kerültek, a sértett felemelt karokkal hadonászott, mire a terhelt a vele szemben álló sértett fejét jobb, majd a bal kézzel olyan erővel ütötte meg, hogy az ütéstől hanyatt esett, a feje pedig az úttest betonjára csapódott. A terhelt ezt követően az eszméletlen sértetthez azonnal kihívta a mentőket.

A sértett sérülései életveszélyeseknek minősültek, elszenvedésük kapcsán fennállt akár a halálos eredmény bekövetkezésének reális lehetősége is, aminek elmaradása az azonnal megkezdett szakszerű és célirányos egészségügyi ellátásnak köszönhető.

A Zala Megyei Főügyészség a terhelt ellen életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Törvényszéken – közölte honlapunkkal csütörtökön dr. Pirger Csaba a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Tárgyalják a kanizsai kórház volt szakorvosa és társának ügyét

A vád szerint még 2010 novembere és 2011 márciusa között a szakorvos I. rendű vádlott  23  beteg  részére  vizsgálat  nélkül  és  jogszabályi  feltételek  hiányában  írt  fel gyógyászati  segédeszközt  (ún. antidecubitus  ülőpárnát).  A  recepteket a  vádlott érdekeltségi  körébe tartozó patikában váltották  ki.

nagykanizsa orvos csalás

A  vádlott  célja  az  volt,  hogy indokolatlanul  felírt  párnák után  igénybe  vegye  az OEP  támogatást, s jogtalan haszonra  tegyen  szert. Tettével  2.223.262  Ft  kárt  okozott  az  OEP-nek,  mert  a beváltott  receptek  után  a  támogatást  a  patikának  elszámolták.

Az   II.   rendű vádlott  egy   budapesti  gyógyászati   cég   képviselőjeként  került kapcsolatba  a  I.  rendű vádlottal,  s  a  két  vádlott  megegyezett  abban,  hogy a biztosítottak  adatait  felhasználva  hamis  recepteket állít  ki  az  I.  rendű vádlott,  s azokat  a  II.  rendű vádlott  által  képviselt  cég  érdekeltségi  körében  beváltja. 2011  tavaszán  az I. rendű vádlott  összesen  298  személy  részére írt  fel  vizsgálat nélkül,  jogosulatlanul,  normatív  támogatással  kompressziós  gyógyharisnyát.

A többség  meg is kapta ezt, de elő fordult, hogy olyan személyek nevére is váltottak ki,  akik  nem  tudtak erről, s  a  terméket  sem  kapták  meg.  A két  vádlott cselekményével 3.958.057 Ft kárt okozott az OEP-nek.
Dr. B.E. és társa ügyét november 5-én tárgyalják a Nagykanizsai Járásbíróságon.

(Forrás: bíróság.hu. Heti tárgyalási jegyzék)

Tavaly háromszorosára nőtt a feltárt korrupciós esetek száma

A fővárosi főügyész elmondása szerint tavaly a korábbi háromszorosára ugrott a feltárt korrupciós esetek száma, s Budapest bűnügyi statisztikája is hasonlóan alakult. Az adatok azt mutatják, hogy hatékonyabb lett a bűnüldözés munkája – idézi Ibolya Tibort csütörtöki számában a Magyar Idők.
A fővárosi főügyész hangsúlyozza, hogy az országos bűnügyi adatok értékelése nem lehet a feladata, annyit ugyanakkor – többek között Polt Péter legfőbb ügyész közlése alapján – elmondott, hogy míg 2013-ban 1105 korrupciós bűncselekményt regisztráltak, addig tavaly 3269 ilyen bűntettet. Budapest adatai hasonlóan alakultak, a fővárosban is több korrupciós ügyet jegyeztek fel 2014-ben, mint egy évvel korábban – tette hozzá.

korrupció
Ibolya Tibor hangsúlyozta, hogy minél hatékonyabban lépnek fel a korrupcióval szemben, annál több ügyre derül fény, aminek következtében több ügy kerül be a bűnügyi statisztikába.

A számszaki növekedés tehát elsősorban a hatékonyabb felderítés következménye – tette hozzá, miközben arra is kitért: nem állítja, hogy Magyarországon nincs, vagy csökkenne a korrupció, csak annyit mond, hogy mértéke nem ezekből a számokból derül ki. Megítélése szerint a korrupció mértéke valószínűleg nem tér el nagyságrendekkel a térség hasonló politikai és gazdasági berendezkedésű országainak mutatóitól – fogalmazott.
A fővárosi főügyész lehetetlen állapotnak nevezete, hogy rendszeresen az ügyészségen és a legfőbb ügyészen kérik számon a korrupcióellenes harc hatékonyságát, ugyanis – szavai szerint – a hatékonyság legkevésbé az ügyészi szervezeten múlik.

Magyarázatként elmondta, hogy a korrupció bizonyításának gyakorlatilag egyetlen lehetséges módja a valós idejű felderítés, majd ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy a bűnüldözési célú felderítés jelenleg nem a büntetőeljárási törvényben, hanem a rendőrségi és más jogszabályokban szerepel.

Miközben a felderítés az ügyészség előtt nem mindig és nem teljes körűen ismert, addig a bizonyítékok elégséges voltának megítélése kizárólag az ügyész felelőssége – hívta fel a figyelmet. Ebből csak az következhet, hogy a bűnüldözési célú felderítést a jövőben a büntetőeljárási törvényben kellene szabályozni, másképpen a korrupció felderítésének eredményéért vagy éppen eredménytelenségéért az ügyészség nem tud felelősséget vállalni – jelentette ki.
Ibolya Tibor arra is kitért, hogy a jelenlegi feladatmegosztásban a korrupciós felderítés szétforgácsolódik több szervezet, például a Nemzeti Védelmi Szolgálat, rendőrség és a NAV között. Szerencsésebb és bizonyosan hatékonyabb lenne egységesen kezelni a kérdést, a lényeg azonban az, hogy az ügyész felügyeleti és rendelkezési jogot kapjon az eljárásnak már ebben a szakaszában is – mondta. MTI

Rablás és lopás ugyanaz – vagy mégsem?

Számos esetben halljuk, hogy rablás történt valahol, de ha jobban megvizsgáljuk a körülményeket vagy az eset hátterét, kiderül, hogy nem rablásról, „csupán” lopásról van szó. Van tehát különbség a két kifejezés között vagy ugyanazt jelenti mindkettő?

rablás

A közbeszédben a legtöbb ember a rablás és lopás kifejezést egymás szinonimájaként használja, pedig jogi szempontból két külön bűnesetről beszélünk, aminek megítélése is más a büntetőjogban.
A lopás a Büntető Törvénykönyv szerint az, ha valaki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. A rablás pedig szintén a Büntető Törvénykönyv megfogalmazásában: aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el valaki mástól, hogy ezért ellene erőszakot, vagyis élet- vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Továbbá az is rablásnak minősül, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása érdekében erőszakot, vagyis élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Jól látszik, hogy mindkét bűntett megfogalmazása hasonló, a rablás is ugyanúgy kezdődik, mint a lopás, ám lényeges különbség, hogy a rablás erőszakos cselekményt feltételez.

A lopásnál a rablás egy sokkal súlyosabb büntetőjogi tényállás, hiszen nem csak elveszem valaki más dolgát azért, hogy az enyém legyen (eddig lenne lopás), hanem ennek érdekében, még arra is képes vagyok, hogy a tulajdonoson vagy bárki máson erőszakot alkalmazok, akár úgy is, hogy az életét veszélyeztetem.

A rablás megfogalmazása tartalmazza azt az esetet is, hogy ha valaki például bemegy egy házba, hogy onnan dolgokat eltulajdonítson (vagyis lopni megy be), ám tetten érik, emiatt megijedve erőszakot alkalmaz, így rabló válik belőle. A rablás büntetése is súlyosabb: kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Rablásnak bárhol áldozatul eshetünk, nem csak a lakásunkban. Ha egy nyílt utcán valaki elragadja tőlünk a táskánkat erőszakosan, ez éppúgy rablásnak minősül, mint ha valaki egy sötét utcán leüt és elviszi a dolgainkat. Lopás sem csak betöréses lehet: ha a strandon valaki elemeli a pénztárcánkat, miközben mi a vízben strandolunk, akkor bizony lopás áldozataivá váltunk.

Tény egyébként – legalábbis a statisztikák kimutatása szerint -, hogy a rablások majdnem fele a nyílt utcán történik, és általában egy személy ellen követik el (a már említett táskalopás, nyaklánc letépése, autófeltörés, stb.). Éppen emiatt az is tény, hogy a nagyvárosokban sokkal több rablás történik, mint a kisebb városokban, falvakban.

Ha a tavalyi statisztikákat vizsgáljuk, akkor jól látható, hogy a boltokban, üzletekben az összes bűncselekmény 88 százaléka lopás, míg rablás jóval kevesebb esetben fordul csak elő.

Mit tehetünk?

Ha rablás áldozatai vagyunk, akkor a legegyszerűbb cselekvési mód, ha „hagyjuk magunkat”, vagyis azt tesszük, amit a rabló mond. Az ő célja egyértelmű, minél hamarabb elfutni a helyszínről a megszerzett zsákmánnyal. Ha ellenkezünk vagy ellenállunk, netán fenyegetőzünk, akkor ezzel azt váltjuk ki a rablóból, hogy még idegesebb, dühösebb lesz, és a zsákmány érdekében még bántalmazhatja is áldozatát.

1 9 10 11