Gyerekszigetté varázsolták a kiskanizsai Puncs Fagyizót

Jótékonysági francia desszert partira vártak csütörtökön hatvan, nehéz sorsú gyermeket a kiskanizsai Puncs Fagyizóba.
A résztvevőket a Piarista-iskola, a református gyülekezet és a kiskanizsai katolikus karitász segítségével választották ki.
Horváth „Mákos” Ferenc és Jakabfi Dávid erre a néhány órára gyerekszigetté varázsolta a Puncs Fagyizót.
A gyerekek különleges francia desszerteket, fagylaltot és jégkristályt kóstolhattak, a két cukrász pedig örömmel tapasztalta, hogy minden elfogyott.– Nekem többször volt már ilyen jótékonysági akcióm, általában minden évben csinálok. A másik indok pedig az, Dávid barátom egy nagyon jó gyerek, most hétvégén éppen a Heim Pál Kórháznak, daganatos gyerekeknek csinált egy jótékonysági akciót. Tehát ez neki is benne van a vérében, ezért ketten összeálltunk, próbáljunk meg segíteni, örömet szerezni a gyerekeknek – fogalmazott Horváth „Mákos” Ferenc.

(Forrás: Kanizsa Újság)

Cseresnyés: a Magyarországon működő cégek 97 százaléka magyar tulajdonú, ezek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát

Adópolitikával, az innováció és a hatékonyság ösztönzésével lehet erősíteni a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokat – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kisvállalkozás-fejlesztési kollégiumának kihelyezett ülésén kifejtette: a Magyarországon működő cégek 97 százaléka magyar tulajdonú, ezek foglalkoztatják a munkaerő 70 százalékát, miközben az összes nettó árbevételnek csupán a 48 százaléka folyik be hozzájuk.(Cseresnyés Péter megbízólevelét veszi át Áder Jánostól. Fotó: MTI)

Ezen az arányon a hozzáadott érték növelésével és a beruházások bővítésével lehet változtatni, a hazai cégek csak így tudnak fejlődni – közölte az államtitkár.
Magyarország az Európai Unióban tavaly a 22. helyen állt az innovációs rangsorban, a világ fejlettebb részével ellentétben viszont Magyarországon nem a kkv-k az erősek az innovációban, hanem a multinacionális cégek, szerinte ezt a szerepet kellene átvenniük a magyar vállalkozásoknak.

Cseresnyés Péter arról is beszélt, hogy óriás kihívás előtt áll az európai gazdaság, mert Kína, Brazília, Oroszország, Indonézia, Mexikó és Törökország gazdasági súlya egyre növekszik, 2050-re a duplája lesz az európainak. Erre a válasz a technológiaváltás, a robotizáció, a digitalizáció, amivel erősíteni lehet a gazdaságot. A foglalkozások közel 60 százalékában a tevékenységek 30 százaléka automatizálható.

A robotizáció számos munkahelyet vált ki, de új foglalkozások is létrejönnek, amelyek új munkahelyeket teremtenek. Nem váltható ki gépekkel az oktatás, az egészségügy a szociális ellátás területe, továbbá jelentős lesz az igény az informatikai szakemberekre is. A technológiaváltással nem egyenes arányban csökken a foglalkoztatottak létszáma, a cégek nagy többsége nem tervez leépítéseket emiatt – fogalmazott az államtitkár.

Miközben Európában a népesség öregszik, a Távol-Keleten 10-12 év múlva a jelenlegi duplájára, csaknem ötmilliárdra emelkedik a középosztálybeliek száma. Ez Magyarország számára potenciális lehetőség az oktatásban – az orvosképzésben ez már ma is látható -, de a turizmusban is. Az élelmiszeriparban és a vízzel kapcsolatos iparágakban is erősödhet a világban Magyarország szerepe, mert a népességbővüléssel az energiaigény 50, a vízigény 40, az élelmiszerigény pedig 35 százalékkal növekszik 2030-ig – fejtette ki Cseresnyés Péter.

Polay József, a kollégium társelnöke, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a középvárosok népessége egyre csökken Magyarországon, márpedig ennek spirális, öngerjesztő hatásai a helyi gazdaságra és a lakosságra is veszélyesek. A jelenlegi tempóban egy 50 ezres városból néhány évtized múlva alig 30 ezres lesz, ezt a folyamatot gyengítheti a kkv-k megerősítése.

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetem (PE) nagykanizsai kampuszigazgatója arról a kutatásról beszélt, amelynek keretében 2015-16-tól vizsgálni kezdték a PE városainak demográfiai mutatóit. Veszprém, Tata, Pápa, Keszthely, Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Kőszeg esetében annak az okát keresték, hogy miért csökkent a hallgatói létszám, miközben az egyetemi városok tudományos háttere megerősödött.

Az adatok szerint 1990 óta Magyarországon 5 százalékkal csökkent a népesség, de a PE városai esetén 8-13 százalékos a visszaesés, a szülőképes korú nők aránya pedig még ennél is jobban, 15-20 százalékkal esett vissza a vizsgált hét városban.
Az állami felsőoktatásban 2005-ben még közel 400 ezer hallgató volt, 46 százalékuk Budapesten tanult, 2016-ra 280 ezerre csökkent a hallgatói létszám, de már 57 százalékuk tanult a fővárosban.

A vidéki felsőoktatásból nagyjából “eltűnt” 100 ezer hallgató, a fele a korábbinak, márpedig a vállalkozások és a települések jövőjét nagyban meghatározza, hogy élnek-e ott fiatalok, akik helyben tanulnak és vállalnak munkát – fejtegette a kampuszigazgató.
Hozzátette, hogy “a magyar vidéki városok vesztésre állnak a fővárossal és a külfölddel szemben”, azért úgy lehet vonzóvá tenni a vidéket a fiataloknak, ha erősítik a helyi identitást, és modern munkahelyeket hoznak létre.

A következő 20 éven belül elképesztő mértékű ipari átalakulás lesz a negyedik ipari forradalom révén, ebben csak azok a települések, cégek lehetnek nyertesek, amelyek innovatívak lesznek – fogalmazott Birkner Zoltán. MTI

Felhőszakadás és következményei Nagykanizsán

Kedden a kora esti órákban rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék esett Nagykanizsán.
A hirtelen felhőszakadás következtében garázsok, kazánházak, pincék, mélygarázsok teltek meg csapadékvízzel, amelyet a nagykanizsai hivatásos és a gelsei valamint a murakeresztúri önkéntes tűzoltók távolítottak el hét esetben szivattyúkkal.
A vihar következtében egy fa is kerítésre dőlt, melyet motoros láncfűrésszel távolították el a helyi tűzoltók.
A Király utcában egy társasház műanyag burkolatát bontotta meg a szél, amelyet fűrésszel, magasból mentő járműről távolítottak el a tűzoltók.
(Forrás és fotók: Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

Felhőszakadás, majd szivárvány Nagykanizsán

Felhőszakadás után kerékpáros közlekedik a vízzel elöntött Május 1. utcában, Nagykanizsán 2018. június 5-én, kedden.
MTI Fotó: Varga György

Egy férfi az aknafedelet keresi felhőszakadás után a vízzel elöntött Honvéd utcában, Nagykanizsán 2018. június 5-én, kedden.
MTI Fotó: Varga György

Szivárvány felhőszakadás után Nagykanizsa felett 2018. június 5-én, kedden MTI Fotó: Varga György

Molnár Flóra hazatért Amerikából

Nyári szünetre hazatért Amerikából Molnár Flóra.
A kanizsai olimpikon úszó több mint egy hete van már itthon.
Flóra jól érzi magát az Egyesült Államokban, ahol nagyon sokat tudott fejlődni úszótudása, így nem bánta meg, hogy Magyarországtól több ezer kilométerre lévő egyetemet választott.

(Fotó: YouTube)

– Itthon nincs nagyon sprinterképzés, ha van is, akkor nincsen nagy csapat.
Nekem pedig nagyon nagy szükségem van rá, és sokat is segít, úgyhogy a csapat az mindenképpen jó, szeretem az egyetemet is, nagyon szép ott a környezet.
Ami nem tetszik, az a kaja.
Nagyon egészségtelen, rossz a minősége; fel is szedtem pár kilót, amit már sikerült leadnom úgy ahogy, de még dolgoznom kell rajta.
De alapjában véve szerintem jó döntés volt kimenni – árulta el Flóra.
(Forrás: Kanizsa TV)

Jött a vihar Kanizsára

Vasárnap a kora délutáni órákban leszakadt az ég, több települést, így Csörnyeföldet és Tótszentmártont, Kistolmácsot, Becsehelyt is jég verte el.

Nagykanizsa közvetlen környékén sajnos Bajcsa kapott jégesőt, a városban viszont csak eső volt.

A most látható fantasztikus fotókat ismerősünk Zágon Zoltán készítette a vihar kitörésekor a Csónakázó-tónál.

Vasárnapi jégeső után Csörnyeföldön 😕 Fotó: Horváth Zoltánné – Facebook.

Jégháló fogta jég a becsehelyi hegyen. Fotó: Farkas Szilárd, Letenye Város Polgármestere.

Fantasztikus videó a 2018-as KanizsaFestről

Május 31-én került feltöltésre a YouTube-ra egy igazán fantasztikus videó a 2018-as kanizsai Város napi programokról.

A videó leírásában ez olvasható:

“KanizsaFest – Város Napja „Megy a gőzős, megy a gőzős Kanizsára…”
A jól ismert dal létrejöttét a híres század eleji kanizsai vásár ihlette.
Ezt a korszakot és hangulatot idézi meg a KanizsaFest: a város főterén, az egykori piactéren kirakodóvásárral, utcaművészekkel, gyerekjátékokkal, közösségi programokkal, zenei és hagyományőrző produkciókkal a múltbeli vásári forgatag világa elevenedik meg két napon keresztül.
KanizsaFest – Utca Tánc Fesztivál Visszatáncolunk az Aranykorba.
Egy fergeteges nap, ami teljes egészében a táncé.
Igazi karneváli hangulat várja Nagykanizsán a Tánc Világnapján, amely a KanizsaFest harmadik napjának attrakciója: a város polgári „Aranykorát” idézi meg a mintegy 40-50 táncegyesület korabeli ruházatba öltözött 1000 táncosa és 150 oldtimer kerékpárosa, utcai felvonulással, főtéri össztánccal.”

A videót Lehota János a polgármesteri hivatal munkatársa töltötte fel a videó megosztó portálra.

A 3 perc 36 másodperces klipet a nagyon ügyes nagykanizsai Balázs Ádám készítette.

Zala Megyei Fogyasztókért címet nyert a kiskanizsai Puncs Fagyizó

Gazdára talált az egyik 2018-as Zala Megyei Fogyasztókért díj, amelyet az idén a Horváth Ferenc vezette kiskanizsai Puncs Fagyizó nyert meg.

A díjra a Zalai Hírlapban lehetett szavazni.

Mint írták:

“Hűen a hagyományokhoz ez évben is lapunk közreműködésével, olvasóink ajánlásai és szavazatai alapján talál gazdára a Fogyasztókért díj, amely – a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség kezdeményezéseként – a jogkövető, tisztességes piaci magatartást, a fogyasztóbarát, udvarias ügyintézést és a jó minőségű termékek, szolgáltatások biztosítását hivatott elismerni, s ezekre az értékekre a figyelmet ráirányítani.

2018-ban is kettő olyan zalai vállalkozó, illetve vállalkozás részesülhet az elismerésben, akit/amelyet maguk a fogyasztók, lapunk olvasói arra érdemesnek tartanak. A cím odaítéléséről két szakaszban dönthetnek olvasóink.”

“Mákos” Ferinek és csapatának ezúton is gratulálunk!

(Fotó: Horváth Ferenc – Facebook)

GE fórum Nagykanizsán

A magyar gazdaság egyre növekvő munkaerőigényét a cégek hatékonyabb működésével, innovációval és technológiaváltással lehet kezelni – fogalmazta meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön Nagykanizsán.
Cseresnyés Péter a General Electric (GE) nyugat-magyarországi beszállítói fórumán azt mondta: a válság leküzdése után a magyar gazdaság az Európai Unió egyik legnagyobb növekedését tudta felmutatni.

Ma már nem válságkezeléssel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy miként tudunk komolyabban előrelépni, az utóbbi években jelentkező egyre jelentősebb munkaerőigényt kielégíteni. Máshogy kell dolgoznia a cégeknek, újításokra, hatékonyabb működésre, innovációra és a technológia fejlesztésére, váltására ösztönzi őket a magyar kormány – fejtette ki az államtitkár.

Meglátása szerint az új technológiák bevezetése a munkaerőpiac átalakulásához vezet, megjelenik az automatizáció, a robotika, de ez félelmet is kelt a dolgozókban, hogy megmaradnak-e a munkahelyeik. Egyes felmérések szerint a foglalkoztatottak 60 százalékánál és az általuk végzett tevékenység 30 százalékában automatizálható a munka, a cégek ennek ellenére többségükben nem terveznek elbocsátásokat.

Rámutatott: a robotizációval az iparban a monoton tevékenységekben lehet helyettesíteni az embert, de például az egészségügy, a szociális munka és az oktatás területén nem lehet automatizálni az emberi tevékenységet. A robotok, az új technológiák részben valóban “elveszik” az ember munkáját, de új munkakörök is létrejönnek, például a robotok előállítására, programozására. Magyarországon ugyanakkor még óriási növekedési lehetőségek vannak az élelmiszeriparban vagy a vízzel kapcsolatos technológiák területén – jelezte Cseresnyés Péter.

A Magyar Befektetési Ügynökséggel (HIPA) közösen szervezett fórumon Ascsillán Endre, a GE Magyarország alelnöke arról beszélt, hogy a nemzetközi nagyvállalat egyre inkább számít a kelet-európai, ezen belül is a magyarországi beszállítókra. Az április elején kivált és ma már Tungsram néven működő egykori GE-egységek számítanak a legnagyobb beszállítónak.

A GE magyarországi termelésének 99,9 százalékát exportálja, évente több milliárd dollárt költ vásárlásokra, de ennek egyelőre csak a töredékéből részesülnek a kelet- és közép-európai beszállítók.

A vállalat nemcsak lámpagyártással, hanem repülőgépmotorok és alkatrészeik, erőművi technológiák, olaj- és gázipari, illetve egészségügyi termékek gyártásával foglalkozik. A paksi atomerőmű bővítéséhez 810 millió eurós közbeszerzési tendert nyert a cég erőművi berendezésekre, Lengyelországban pedig egymilliárd eurós tenderrel szenes erőmű megvalósításába kezd, és mindkettő esetében magyar beszállítókra is számítanak.

Jörg Bauer, a Tungsram Group elnök-vezérigazgatója elmondta: a jelenleg Magyarországon több mint 4000 munkavállalót foglalkoztató cég a GE legnagyobb közép-európai beszállítójának számít. A Tungsramnak ugyanakkor több mint 500 magyar alapanyag- és csomagolóanyag-beszállítója van, több mint 700 magyar vállalkozástól pedig elsősorban szolgáltatásokat vásárol. MTI

Méhrajzás Nagykanizsán!

Méhek fészkelnek Csokonai út 6. és a Csokonai 4. között található házak közt a juharfán!
Csípésük allergiás reakciót válthat ki sok embere veszélyt jelenthet!
Nem ártana őket eltávolítani!
(Kép és szöveg: S. Varga György)

A rajzás a méhcsaládok szaporodásának folyamata. Eredményeképpen egy méhcsaládból két, néha több méhcsalád jön létre.
A méhcsaládot az entomológusok szuperszervezetnek tekintik.
A szaporodáshoz ennek el kell érnie egy kritikus méretet. A család nélkül az egyes méh életképtelen.
A raj mindig egy anya köré csoportosul.
A rajzás oka a méhlakás zsúfoltsága, ahol a méheknek, különösen a fiataloknak kevés a munkaalkalma.
Ha a család már döntött a rajzásról, akkor a méhész már hiába próbál segíteni a zsúfoltságon, a méhek elkezdenek készülni a rajzásra – írja a Wikipédia.

1 2 3 4 138