Másodszor rendeznek verklifesztivált Keszthelyen

Már közel félszáz külföldi és magyar kíntornás jelezte, hogy részt vesz a szeptember elején második alkalommal tartandó keszthelyi verklifesztiválon.

tavaly több ezer látogató volt kíváncsi az első nemzetközi verklifesztiválra és a résztvevőire, s bár úgy tervezték, hogy csak kétévente tartanak hasonló rendezvényt, a kíntornások és a közönség is “kikövetelte” az idei folytatást.
A KTE a Keszthely Térségi Vállalkozói Klubbal, a Sétálóutcai Kereskedők Egyesületével és a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületével közösen szervezi meg szeptember 6-án és 7-én a második verklifesztivált, amelyre eddig 47 kíntornás jelezte a részvételét. Többségében svájci, német, lengyel, cseh és francia zenegépek és gazdáik érkeznek majd, de tavaly is volt három magyar résztvevő.
A fesztivál kezdeményezője a svájci, de már néhány éve Gyenesdiáson élő Hansjörg Surber, aki Keszthelyen zeneautomata- és fonográfmúzeumot is nyitott. Mint ahogy a gyűjteményében, úgy az utcai zenészeknél is akad a kézben hordható zenegéptől a teherautónyi zenélő szerkezetig mindenféle változat.
A múlt század fordulójának világát megidéző mechanikus zenegépek két napon át lesznek láthatók és hallhatók a város négy pontján, a Fő téren, a sétálóutcában, a piactéren és a Festetics-kastély parkjában.
A közönség ezúttal is megválaszthatja a legszebb hangú és küllemű zenegépet, illetve leginkább korhűen öltözött tulajdonosát, de a látogatókat is időutazásra invitálják a szervezők. A múlt évben tucatnyian vállalták, hogy a 18-19. század világának ruháit öltik magukra, s idén is erre bíztatják az érdeklődőket, hogy azután közülük is kiválaszthassa a közönség a legjobb jelmezben érkezettet – jelezte Bubla Zoltán.
    A kétnapos rendezvényen lesz kézműves kirakodóvásár, étkezési és italfogyasztási lehetőség, gyerekeknek és felnőttek szóló zenés, táncos programok is. Az első estén a Fő téren a Váci Szimfonikus Zenekar ad koncertet Zenével a világ körül címmel. (MTI)

Kevesebb sör fogy

A belföldi értékesítés 4,5 százalékkal csökkent tavaly.

 

A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) közleménye szerint tavaly januártól 10 százalékkal emelkedett a sört terhelő jövedéki adó. Ezt az adóemelést a szövetség tagjai már nem tudtak önerőből kigazdálkodni, így emelkedett a sör fogyasztói ára is. A belföldi értékesítés azonban a volumenét tekintve 4,5 százalékkal csökkent tavaly – hívták fel a figyelmet.
A szakmai szervezet kiemelte: az elmúlt években folyamatosan emelkedő adóterhek a csökkenő belföldi fogyasztás mellett jelentősen csökkentették az ágazat profitabilitását.
A szövetség adatai szerint a legnagyobb magyarországi gyártók 2013-ban több mint 66 milliárd forint adót fizettek be az államháztartásba, ennek több mint felét jövedéki adó címén. Az iparágat számos egyéb specifikus adó, például a termékdíj és – az ízesített sörök esetében – a népegészségügyi termékadó is terheli, összességében tehát jelentős adómértékkel terhelt ágazatról van szó.
A belföldi fogyasztás több éve tartó csökkenő tendenciája, valamint az adóterhek növekedése jelentősen veszélyezteti a munkahelyek számának fenntartását – hívta fel a figyelmet az MSSZ.
A közlemény szerint a Magyar Sörgyártók Szövetségének tagjai csaknem 1700 embert foglalkoztatnak közvetlenül, a beszállítók és a vendéglátóhelyek figyelembevételével pedig több mint 10 ezer embernek ad munkát az ágazat.
A Magyar Sörgyártók Szövetségének tagja a Borsodi Sörgyár, a Dreher Sörgyárak és a Heineken, a negyedik nagy gyártó, a Pécsi Sörfőzde nem tagja a szervezetnek. Ez a négy cég a magyar sörpiac mintegy 95 százalékát fedi le. Tavaly összesen 6,185 millió hektoliter sört értékesítettek, az előző évben pedig 6,312 millió hektolitert. (MTI)

Egy hétre telik

Kis spórolással legfeljebb egy hetet tölt pihenéssel az átlagos magyar fiatal. 

 

 

A  K&H pályakezdők körében végzett felméréséből kiderül,  miközben a teljes lakosság kétharmadának nincs pénze arra, hogy utazzon, a K&H által vizsgált 19-29 éves városi fiatalok közel fele mondta csak azt, hogy nem volt, és nem is megy nyaralni.
A  többiek átlagosan 8,3 napot szánnak nyaralásra, 60 százalékuk 7 napot vagy kevesebbet. Ők legszívesebben vízpartra mennek, kirándulnak, vagy túráznak. Kéthetes kikapcsolódást kevesen, mindössze negyedük engedhet meg magának, ennél hosszabb utazás pedig már csak a fiatalok töredékének fér bele az idejébe vagy a költségvetésébe – írták.
A felmérés szerint nyaralni többségében a fiataloknak az a rétege megy, akiknek nem kell különösebben spórolni erre, vagy legfeljebb 3 hónapig tesznek félre arra, hogy pihenhessenek. Ők átlagosan 79 ezer forintot költenek nyaralásra, de közel felük csak 50 ezer forint alatti összeget szán ilyen célra.
Ötödük külföldre tervezi a nyaralást, 44 százalék belföldön nyaral. A 2013-as adatokhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik rokonaikat látogatják meg egy külföldi utazás alkalmával.
A K&H felmérésének összesített adatai szerint a fiatalok többsége, közel 70 százalékuk maga teremti meg a nyaralásra a pénzt, és csak 20 százalék körüli azok aránya, akik a szülők támogatására hagyatkoznak ezen a téren.
Legtöbben a budapesti fiatalok közül mennek nyaralni (68 százalék). Kelet-Magyarországon a fiatalok kevesebb mint fele (47 százalék), a kisebb városokban lakóknak pedig mindössze 44 százaléka utazik el nyáron valahova.
A K&H pályakezdők jóléti indexe megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével, amelyet a válaszadók önállóan töltenek ki. A kutatás a városi népességre terjed ki és reprezentatív a nem, a korcsoportok, a befejezett iskolai végzettség és a régiók tekintetében. (MTI)

A sebességtúllépést ellenőrzik

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) Műveleti Csoportjának éves terve alapján a zalai rendőrök 2014. augusztus 8-án és 9-én közlekedésbiztonsági ellenőrzést tartanak a megye területén.

 

A fokozott ellenőrzés különös tekintettel a sebességtúllépés visszaszorítására terjed ki. A rendőrök hitelesített sebességmérő berendezés alkalmazásával ellenőrzik a közlekedőket.

Zala megyében az ellenőrzést a rendőrök 2014. augusztus 8-án 10 órától 17 óráig az M70-es autóúton és az M7-es autópályán, 2014. augusztus 9-én 10 órától 17 óráig pedig a 86-os főúton végzik.

A korábbi évekhez hasonlóan a közúti balesetek fő oka a sebességtúllépés, illetve a sebesség helytelen megválasztása. A személyi sérüléssel járó balesetek mintegy harmada ilyen jogsértés miatt következik be.

Sport- és falunap Palinban

Hatodik alkalommal rendezi meg  sport- és falunapját  szombaton a Palini Sport és Kulturális Egyesület.

A már hagyományos kispályás foci és főzőverseny, mellett gumicsizmadobó verseny, sodrófahajítás íjászat is várja az érdeklődőket. A rendezvény sztárvendégei Korda György és Balázs Klári lesznek.

Keszthelyen már kész

Öt mentőállomást újítanak fel, és két újat is építenek Zala megyében.

 

Zalában évente mintegy 26 ezer feladatot látnak el a mentők. A gyorsabb vonulást, a betegellátás minőségének javítását is szolgálja, hogy a megyében lévő nyolc mentőállomás közül ötöt korszerűsítenek, ezek sorában elsőként a keszthelyi készült el. Zalalövőn és Söjtörön új állomást építenek, e településeken két-két új mentőautó áll majd szolgálatba – tette hozzá.

Lórántfy Mária, az OMSZ regionális orvos igazgatója felidézte, hogy a Balaton-parti városban 1934-ben állították üzembe az első mentőautót, s a kezdeti heti egy-kettővel szemben ma már évente csaknem ötezer esetet látnak el a térségében. Jelenleg Keszthelyen öt mentőtiszt, 13 mentőápoló és ugyanennyi sofőr dolgozik egy-egy, 24 órában készenlétben álló eset- és rohamkocsival, továbbá két nappali szolgálatos mentőjárművel.

Manninger Jenő (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a keszthelyi kórház és a mentőállomás korszerűsítése is mutatja azt a kormányzati szándékot, hogy szüksége van a térségnek egészségügyi fejlesztésekre. A számos turista is indokolja ezeket a lépéseket – jelentette ki.

 Az OMSZ helyszínen kiosztott háttéranyaga szerint egyéb beruházások mellett országosan 22 új mentőállomás épül és 60 meglévőt korszerűsítenek, továbbá 178 eset- és rohamkocsit, illetve 22 mentőorvosi kocsit is üzembe állítanak. A projekt csaknem 11 milliárd forint értékű, ebből a keszthelyi beruházás 27,8 millió forint volt, amely főként műszaki korszerűsítéseket jelent, de ezen túlmenően egy új mentőautót is szolgálatba állítottak.

Az MTI kérdésére Lórántfy Mária beszámolt arról is, hogy több más megyéhez hasonlóan Zalában jelenleg nincs főállású mentőorvos, ezt a feladatot részmunkaidőben foglalkoztatott orvosok látják el. A megyében öt főállású mentőorvost tudnának alkalmazni, illetve mentőtisztekre is szükség lenne, de komoly problémát eddig nem okozott a szakemberhiány.

Beszélt arról is, hogy a Zalalövőn tervezett új mentőállomás helyén jelenleg régészeti feltárások zajlanak, ami némileg késlelteti az építkezés megkezdését, Söjtörön viszont napokon belül eredményt hirdethetnek a kivitelezői közbeszerzési pályázaton. A remények szerint a két új zalai mentőállomás a jövő tavaszra készülhet el – tette hozzá. (MTI)

A D-vitamin hiánya növelheti a memóriaromlás esélyét

A D-vitamin hiánya növelheti a memóriaromlás esélyét.

 

A Neurology című ideggyógyászatai szaklapban közzétett tanulmány szerzői mintegy 1650, 65 évnél idősebb ember adatait vizsgálták meg. Kutatásuk nem az első, amely erre az összefüggésre utal, ám szerzői szerint ez az eddigi legnagyobb léptékű – adta hírül a BBC.
Nagy-Britanniában körülbelül 800 ezren élnek demenciával, számuk 2021-re egymillió fölé emelkedhet. A D-vitamin forrása a táplálék lehet (olajos halak), a táplálék-kiegészítők és a bőrt érő napsütés.
Az idősebbek bőre már nem képes olyan hatékonyan D-vitaminná alakítani a fényt, ezért náluk valószínűbb a hiány és inkább szorulnak pótlásra más forrásokból.
Az Exeteri Egyetem orvosi karának David Llewellyn vezette kutatócsoportja hat éven át követte a vizsgálat résztvevőit. Az időszak kezdetén senki sem szenvedett demenciától, szív- és érrendszeri betegségektől és agyvérzése sem volt senkinek.
Az időszak végén azt találták, hogy a megfelelő D-vitamin-szinttel rendelkező 1169 résztvevőnél tíz százalék volt az esélye, hogy kialakul a demencia. Hetven embernél tapasztaltak komoly D-vitamin-hiányt: náluk nagyjából duplájára, húsz százalékra nőtt a kockázat.
“Azt vártuk, hogy összefüggést találunk a D-vitamin alacsony szintje és a demencia, illetve a Alzheimer-kór kockázata között, ám az eredmény bennünket is meglepett: valójában kétszer olyan erős volt a kapcsolat, mint előzetesen véltük” – magyarázta Llewellyn.
További kutatásnak kell megállapítania, vajon a D-vitamin pótlásával késleltethető-e vagy megelőzhető-e az Alzheimer-kór vagy az elbutulás. Azt nem mutatta ki a kutatás, hogy a D-vitamin alacsony szintje demenciát okozna – tette hozzá.
(http://www.bbc.com/news/health-28674158) (MTI)

Körültekintőbb internetes vásárlásra hívta fel a figyelmet a NAV

Az interneten keresztül külföldről rendelt áruk fokozott ellenőrzésére hívta fel a figyelmet a NAV.

 

A hatóságok visszatartják a vámkezelés során talált, feltehetően szellemi tulajdonjogot sértő árut, hiába fizette ki a terméket a vásárló. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a termék valóban nem eredeti, megsemmisítik, ezért érdemes körültekintően vásárolni az interneten.
Hozzátette: az EU-n kívüli országokból, interneten keresztül rendelt termékeket minden esetben vámkezelni kell. Ebben az évben a megnövekedett online vásárlások következtében a főigazgatóság 24 százalékkal több, 131 ezer import vámkezelést végzett.
Az elmúlt hónapokban 213 eljárás indult a repülőtéren, hamis árumegjelöléssel behozott áru miatt, amelyből 143 esetben már megsemmisítették a termékeket – mondta a főigazgató.
A lefoglalt áruk többsége Kínából és Hong Kongból származik, az előző évektől eltérően a ruházati termékek helyett leggyakrabban napszemüvegek, kozmetikai termékek, karórák és telefonok buktak meg az ellenőrzésen.

Harmatos forint

Mutasd a devizád, megmondom milyen a gazdaságod! – szólhatna a mondás, ami gazdasági szempontból igaz is. A dolog persze nem ilyen egyszerű, azonban akár belátjuk, akár nem: a gyenge deviza sosem sejtet jót nemzetgazdasági szinten. Leginkább akkor baj ez, amikor tartósan áll fenn illetve fokozatosan romlik ez az állapot. A jelenlegi forintgyengülés pillanatnyilag nem a legrosszabb, de könnyen azzá válhat. Néhány példán keresztül bárki képes ennek a mérlegelésére…

forrás: tozsdeforum.hu

forrás: tozsdeforum.hu

Pár évvel ezelőtt már volt 320 Ft körül az árfolyam, és többen voltak a szenvedők táborában, mint az üdvözlőkében. Az nem volt tartós, csupán pár napig volt azon a szinten, ugyanakkor könnyű észrevenni, hogy azóta sem süllyedt sokszor 300 Ft alá, amit előtte szinte elképzelhetetlennek gondoltak. Akkoriban éppen az IMF megállapodások övezte billegés váltotta ki ezt a hatást.

Mi befolyásolja?

A deviza/valuta árfolyam ugyanolyan mutatója, ha úgy tetszik tükre egy ország nemzetgazdaságának, mint bármely más gazdasági mutató, figyelembevéve annak időbeliségét. Az árfolyamváltozás ugyanis rövidtávú, közvetett mutatója a gazdasági állapotoknak, melyre rengeteg dolog közvetlenül hat (pl. befektetők, alapkezelők). Erre szokták a politikusok rávágni, hogy spekulánsok rángatják. Ez természetesen igaz, ha nem is a szó szoros értelmében, mert ez azért egy két élű fegyver, de valóban lehet ilyen hatása is a háttér-játékoknak.

…az államnak számtalan és gyakran igen nagy arányú részesedése van olyan vállalatok tulajdonlásában, amik rendszerint exportra termelnek. Az exportnak a gyenge forint a lehető legjobb bevételi és osztalékfizetési szempontból…

A kereskedők magatartása nagyban befolyásolja ezt, hol erősödést, hol pedig gyengülést generálva ezzel. Az állítással csupán egy probléma van: nagy mértékű, tartós gyengülést szándékosan csak nagyon komoly és struktúrált gazdasági támadás (spekuláció) okozhat, amire rendszerint le szoktak csapni a felügyeletnél. Hasonló történt Soros György esetében, mikor csaknem térdre kényszerített egy ázsiai országot néhány évvel ezelőtt. Őt azonban konkrétan figyelmeztették emiatt, és meg is lett nevezve, mint felelős. Én még Magyarországon nem hallottam konkrét “tettesekről”, így viszont ez szervezetbűnözést feltételezne.

Ami miatt két élű a kormányretorika, az éppen a saját szerepe. Ha elfogadjuk a tényt, hogy az árfolyamot szándékosan “spekulánsok” rángatják, azzal egyszerre magára is tereli a gyanút az MNB és az NGM. Ennek egy kevésbé populáris, de annál egyszerűbb oka van: az államnak számtalan és gyakran igen nagy arányú részesedése van olyan vállalatok tulajdonlásában, amik rendszerint exportra termelnek (a 90%-ban exportra termelő Richternél konkrétan többségi tulajdonos). Az exportnak a gyenge forint a lehető legjobb bevételi és osztalékfizetési szempontból. Hovatovább az államnak közvetett érdeke kell legyen a gyenge forint. Ez tehát annyira nem szerencsés magyarázat, sokkal inkább egy ügyetlen terelés.

Kinek jó?

Nem kellemes a felismerés, hogy például az említett termelő cégek nagy részével stratégiai viszonyban áll az állam

Azoknak a vállalatoknak, vállalkozóknak mindenképp jó, akik rövid távon forgatják az eurós bevételüket, vagy akik tevékenységükből adódóan a bevételüket külföldi devizában realizálják. Ilyenek például a legtöbb gyárunk (AUDI, MERCEDES, OPEL, GE, TEVA, RICHTER stb.), a szállodák/szállásadók,  a külföldön dolgozók és még sokan mások. Nem kellemes a felismerés, hogy például az említett termelő cégek nagy részével stratégiai viszonyban áll az állam, akik ilyenkor az extraprofit miatt hálásak lehetnek a kormánynak.

Nem szeretnék táptalajt teremteni ezzel az összeesküvéseket kedvelőknek, de a tény, az tény: ahol tulajdonos vagyok, és jogosult vagyok osztalékra, onnan várhatok is pénzt.
A zömmel külföldi vendégeket fogadó szállásadók (nagy szállodáktól a magánszállásadókig) szintén dörzsölhetik a markukat, hiszen ugyanazt a szolgáltatást a korábbi kalkulált árhoz képest jelentősen nagyobb haszonnal tudják eladni.
A külfödön dolgozók – feltéve, ha bevételüket idehaza kívánják elkölteni – úgyszintén boldogabban költekezhetnek, hiszen a tervezetthez képest eurónként 8-10%-kal többet tudnak másra fordítani.
A dolog szépsége mindemellett az, hogy a működéshez szükséges költségek viszont rövidtávon jelentéktelenül idomulnak ehhez, leszámítva az üzemanyagot pár hét múlva. És innen jön a fekete leves…

Kinek nem az?

az alapvetően importra szoruló országunkban a termékek ára majd egy “áfányit” nőhetnek: ruházat, kerékpár, gépkocsi, élelmiszer stb.

A nemzetközi fuvarozóknak – akik itteni telephellyel rendelkeznek – hamarosan keserédes érzései lesznek a töltésnél, jóllehet a külföldről származó megrendeléseik ezt tompítják. A legtöbben ezt az élet számos területén azonban bizonyosan megszenvedjük, mivel az alapvetően importra szoruló országunkban a termékek ára majd egy “áfányit” nőhetnek: ruházat, kerékpár, gépkocsi, élelmiszer stb. beszerzési árai is nőni fognak a rárakódó profit függvényében. Ez nemcsak minket fogyasztókat érint hátrányosan, hanem az importra szoruló cégeket is, akiknek sokszor az előző évben 300 Ft-os euróval kalkulált büdzséjükhöz képest jelentősen át kell tervezniük kiadásait. És mint azt a legtöbben megszokhatták, a cégek először a napi kiadásokon, majd a munkaerőn kezdik megfogni a kiesést. Ebből jól látszik, hogy egy igen széles rétegnek van oka aggódnia minden egyes durva kilengésnél, mert azt ma még senki sem tudja megmondani, hogy 320-ig megy-e csak fel, vagy akár tovább is halad az árfolyam, illetve, hogy az milyen sokáig marad ott…
Aki esetleg most készül nyaralni külföldre, valószínűleg nem lesz elégedett a vásárolt valuta mennyiségével sem.

Egy dologban reménykedhetünk: ez csupán átmeneti állapot a piaci környezet miatt, és nem külső érintettek (pl. EU) puha szankcióinak egyikét érezzük, vagy az esetlegesen sorozatosan hibás kormánydöntések hatásai kezdenek besűrűsödni.

 

1 177 178 179 180 181 192