Minden tizenegy munkahelyből egy a turizmusnak köszönhető

A turizmus közvetlenül és közvetetten 9 százalékkal járul hozzá a világ GDP-jéhez és minden tizenegy munkahelyből egy a turizmusnak köszönhető – ismerteti a Magyar Turizmus (MT) Zrt. a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) kiadványa alapján.

 

Az UNWTO Tourism Highlights 2014-es kiadásának összefoglalója szerint a világ exportbevételeinek 6 százaléka, 1400 milliárd dollár származik a turizmus által indukált szolgáltatás-exportból (ez a nemzetközi turisztikai költésre vonatkozó adat tartalmazza a nemzetközi közlekedési kiadásokat is).
A nemzetközi turisztikai utazások száma az 1950-ben regisztrált 25 millióról 2013-ra 1087 millióra bővült. A nemzetközi turisták száma 2030-ra eléri az 1,8 milliárdot, 2010 és 2030 között évi 3,3 százalékos növekedéssel számolva.
Az UNWTO szerint a feltörekvő desztinációk esetében a nemzetközi turisták számának kétszer olyan gyors (évi 4,4 százalékos) bővülésére lehet számítani 2010 és 2030 között a hagyományos fogadóterületek évi 2,2 százalékos növekedéséhez képest.
A feltörekvő gazdaságok piaci részesedése az 1980-ban mért 30 százalékhoz képest 47 százalékra bővült 2013-ra és 2030-ra várhatóan eléri az 57 százalékot, ami több mint 1 milliárd turistát jelent.
A nemzetközi turisztikai célú utazások száma 5 százalékkal nőtt 2013-ban. A nemzetközi turisztikai bevételek elérték az 1159 milliárd dollárt, a turisták számának növekedésével párhuzamosan a bevételek is 5 százalékkal nőttek reálértéken számolva.
Kína megerősítette pozícióját mint a világ első számú turisztikai küldőországa, költése a nemzetközi turizmusra elérte a 129 milliárd USA dollárt.
    Az UNWTO 2014-re a nemzetközi turisták számának 4-4,5 százalékos bővülését prognosztizálja, ami meghaladja a hosszú távú előrejelzésében rögzített évi 3,3 százalékos növekedést. (MTI)

Egyetemi kutatás

A Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusza egy horvát-magyar pályázat, a “Campus” c. projekt keretén belül konzorciumi partnerként stratégiai kutatást végez.

A kutatás célja, hogy áttekintést adjon a horvát-magyar határ menti térség társadalmi-, demográfiai- és gazdasági jellemvonásairól, elsősorban az oktatási és kulturális tőke kapcsán annak érdekében, hogy a képzési kínálat a lehető legjobban megfeleljen a piac igényeinek.

 

Csalás, lopás, kábítószer – 22 bűncselekmény miatt körözték

Európai elfogatóparanccsal körözött nőt fogtak el tegnap.

A nővel szemben 9 rendbeli kábítószerrel visszaélés, 11 rendbeli üzletszerű csalás és 2 rendbeli lopás elkövetése miatt adtak ki elfogatóparancsot.

A német nyomozók néhány napja jutottak arra utaló információk birtokába, hogy H. Petra hazánkban bujkálhat, ezt követően léptek kapcsolatba a célkörözési alosztállyal. A magyar rendőrök további intézkedések végrehajtása után megállapították, hogy a körözött személy egy Nagykanizsa melletti településen bujkál.

Az asszonyt 2014. július 23-án összehangolt rendőri akció során fogták el, aki elfogásakor ellenállást nem tanúsított, személyazonosságát a helyszínen elismerte, vele szemben a kiadatási eljárás folyamatban van.

A nemzetközi információcserére a Célkörözési Egységek Európai Hálózatának keretében történt. A 2010-ben létrejött Európai Uniós rendőri hálózat azt felismerve alakult meg, hogy a határok átjárhatósága a bűnelkövetők számára is lehetőséget nyújthat a hatóságok előli elrejtőzésben. A hálózat célja, a közvetlen információcsere és együttműködés megteremtése a tagállamok nemzeti célkörözési egységei között.

Légipermetezés a fitoplazmás betegség megakadályozására

Állami védekezés keretében légi permetezést rendelt el a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti térségében a tavaly felbukkant veszélyes szőlőbetegség továbbterjedésének megakadályozására – tájékoztatta az igazgatóság csütörtökön az MTI-t.

 

légi permetezést a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozójának, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség Lenti-hegy környékén előforduló fertőzésének felszámolása és továbbterjedésének megállítása érdekében, a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca irtására rendelte el a hatóság.
A permetezést jövő keddtől csütörtökig, 17 és 21 óra között végzik Lenti, Kerkateskánd, Gosztola, Lovászi és Tornyiszentmiklós zártkerti ingatlanjainál, az érintett területek pontos adatairól, elhelyezkedéséről a települések önkormányzatainál megtalálható térképekről lehet tájékozódni. A légi permetezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai felügyelete, felsőfokú növényvédelmi szakirányítás mellett, valamint a polgárőrség területbiztosításával végzik.
A hatóság közleménye kitér arra is, hogy a készítmény a felhasználókra, mezőgazdasági dolgozókra és a helyi lakosságra alacsony kockázatú, a hatóanyag szúnyogirtószerként is használatos, méhekre pedig mérsékelten veszélyes.
Felhívják az érintettek figyelmét, hogy a védekezés időpontjában és azt követően legalább egy órán keresztül ne tartózkodjanak a szabadban, a házak, lakások ablakait mindenki zárja be. Lehetőség szerint gépkocsit, egyéb ingóságot ne hagyjanak szabadon a védendő területen.
Az állatokat (beleértve a méheket is) erre az időszakra zárják be, a kutakat, ciszternákat, egyéb víztárolókat fedjék le. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt ne takarítsák be és ne fogyasszanak a kertjükben termelt növényekből, s ezeket később is alaposan mossák meg.
A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója miatt tavaly szeptemberben már volt légi permetezés Lenti térségében. Idén májusban zárlati intézkedéseket tett és károsító-felderítési feladatokat végzet a zalai szőlőültetvényeken az igazgatóság.
Lentiben, Tornyiszentmiklóson és a kerkateskándi hegyen tavaly augusztusban bukkantak rá a fertőzésgyanús növényekre. A több mint 200 hektárnyi szőlőültetvény átvizsgálásakor 46 termelőnél 283 fertőzött szőlőtőkét találtak, amelyeket kivágattak és megsemmisíttettek.

Zsebelszívás

Az “agyelszívás” (brain drain) effektus már évtizedek óta megfigyelt jelenség a világon, mely a tudás vándorlását foglalja magában. A dolog háttere, hogy a magas innovációs rátával, illetve magas termelékenységgel rendelkező országok elszívják az alacsonyabb rátákkal rendelkező országok munkaerejét.

20080521agyelsziv6

Kép forrás: www.origo.hu

Tulajdonképpen ez is egyfajta tőkeáramlás, csak ezt szellemi tőkének nevezik. Az sem meglepő, hogy ez a jelenség egyáltalán létezik, elvégre a munkaerő áramlás minimális korlátai – főként EU-n belül – és a felxibilitás javulása is lehetőséget biztosít a munkaerő vándorlásához, akárcsak a víz esetében: a nagyobb ellenállás felől a kisebb ellenállás felé törekszik a nyugalmi állapot eléréséhez. A cél a „brain drain” tagjainak ugyanis, hogy minél élhetőbb körülményeket tudjanak teremteni önmaguk és környezetük számára szellemi (szak) tudásuk és/vagy szorgalmuknak megfelelően. Magyarországon a ’90-es évekig csak legfeljebb könyvekben lehetett olvasni erről, azonban az elmúlt 25 évben legalább három hullámban történt agyelszívás: miután lehullott a vasfüggöny, aztán az Uniós csatlakozás követően, végül ehhez kapcsolódóan a kapukat Shengen-i egyezmény nyitotta meg véglegesen.
Ez a hatás a nemzetgazdaságra is hatással van. Ott is ahol a szaktudás lecsapódik, és ott is ahonnan az elindul. Ahová érkezik, egyértelműen pozitív hatást eredményez, mivel értéket teremt, a küldő országban azonban ez nem ilyen egyértelmű.
Ha egy csapat elveszít egy jó játékost (anélkül, hogy azt pótolni tudja legalább olyan jó képességű játékossal), nyilvánvalóan veszteség éri. Ez a helyzet akkor is, mikor a szakemberek utánpótlás nélkül a kisebb ellenállás felé igyekeznek. A pozitív hatása legfeljebb abban áll – jelenleg a kormány is ezt tartja Joker-érvnek -, hogy a külföldön szerzett tőke és ott gyarapított szaktudás végsősoron itt is lecsapódik. Az elmélet problémája, hogy ez még mindig kisebb arányú nyereség, mint amennyit az állam érdemben elbukik figyelembevéve a tényt, hogy a többség a tarthatatlan hitelállományát kívánja kiegyenlíteni vagy a rossz élethelyzetén akar változtatni. Kijelenthetjük, hogy az új agyelszívás már a zseben keresztül történik.

A kanizsapress.hu-n is olvashattuk nemrég egy Karos Spa-t érintő cikkben, hogy a környékbeli munkaadók mennyit kénytelenek szenvedni egyrészt a kiegyenlítetlen bérszínvonalak, másrészt az agyelszívás miatt. Ha ez szignifikáns problémát jelent itt, az ország még viszonylag frekventáltabb régiójában, vajon milyen lehet a helyzet pár kilóméterrel keleti irányban?
Nagykanizsa és térségének emiatt számtalan problémával kell szembenéznie. Az egyik, hogy a 200 km-re fekvő fővárosban viszonylag könnyebben tudnak boldogulni az emberek, ráadásul magasabb bérekkel találkozhatnak a vidékihez képest. Ezt különösen támogatja az infrastruktúra (M7) is.
A másik, az alig 100 km-re lévő osztrák határ, ahol már nem valamivel többet lehet keresni, hanem gyakorlatilag 5-10-szer magasabb bérszínvonal van, és nem sokkal magasabbak a költségek sem. Egyértelmű tehát, hogy a helyi munkaerő is a kisebb ellenállás felé vándorol, tekintettel a hatalmas bér különbségekre. Nem véletlen, hogy a még idehaza dolgozó munkavállalók többsége kimondatlanul is frusztrált – az egyre gyakoribb elvendárolás közepette – mikor felteszi magában a kérdést: „mi lenne ha?”
Ezenkívül van egy másik szociális és gazdasági probléma is ezzel. Az elhatározás és a célok elérése között több év is eltelik. Ennek során az elszívottak akklimatizálódnak új környezetükben, megszoknak egy életszínvonalat, kialakítanak új szokásokat, így mikor eljutnak az elhatározáshoz, miszerint hazaköltöznének egy szakadék előtt találják magukat: a túloldalon ott van a honvágy, de azzal együtt a bizonytalan anyagi háttér és képlékeny munkaerőpiac, ezen az oldalon pedig egy újfajta, anyagilag jobb perspektívákat biztosító élet.

A modernkori agyelszívás tehát, egy lelkileg meglehetősen frusztrált, de anyagilag stabilabb generációt eredményez Magyarországon. Külföldön jobb autót venni, jobb befektetés ingatlanba invesztálni, míg itthon továbbra is csak 70-90-140 ezer Ft nettó fizetés és az Unióstól messze elmaradó életszínvonal jellemző. Ezért okozhat csupán rövid távon bizakodó jeleket gazdaságilag az államnak, hiszen egy idő után már indifferensé válik a magyarok külföldön szerzett tőkéjének hazai felhasználása.

Tízmilliárd forintból készül el a vízközművek országos katasztere

Mintegy 10 milliárd forint uniós forrásból egységes struktúrájú, online, országos vízközmű térképi nyilvántartás és kataszter készül – jelentette be a projektet vezető NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

A mindenki számára elérhető, közhiteles vagyonleltár az országos vízközmű-állományról 2015 júniusára készül el.     A változásokat is folyamatosan követő rendszer alkalmas lesz többek között vagyonértékelési feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatásra, támogatja az állami vízközmű-tervezési feladatokat és az ágazati döntéselőkészítést – mondta Ilkovics Elza, az NFP szakmai vezetője.
A fejlesztésre azért volt szükség, mert a jelenlegi vízközmű-nyilvántartás szerkezetében, formájában és a nyilvántartott adatok körét tekintve sem egységes. A modern térképi nyilvántartásra szükségük van a vízközmű-szolgáltatóknak, tervezőknek, ingatlanfejlesztőknek is. A közhiteles térképek mindenki számára fontosak, mivel tervezés csak közhiteles adatokon alapulhat – tette hozzá Ilkovics Elza.
Az ütemterv szerint elsőként az alaptérkép, majd a vízközmű kataszter, végül a web-alapú felhasználói felület készül el. Az egységes szerkezetű és tartalmú kataszter része a nyolcmillió földrészlet adatait tartalmazó ingatlan-nyilvántartási térkép is.
A vízközművekkel – közterületeken fekvő vízvezetékek, csatornák, kutak, szennyvíztisztító telepek, szivattyúk – kapcsolatban a szolgáltatóknak vagyonértékelési kötelezettségük is van. A mostani projekt az ehhez szükséges költség-haszon elemzések elkészítését is segíti – emelte ki az NFP szakmai vezetője.
A kivitelezést konzorciumi formában a Geodézia Zrt., a T-Systems Magyarország Zrt. és a CH-Plussz-2000 Kft. valósítja meg, a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) keretében. (MTI)

Akadálymentes villany- és gázszámlát kérhetnek a fogyatékosok augusztustól

Augusztustól a fogyatékos fogyasztó írásbeli kérelmére, úgynevezett akadálymentes számlát kaphat a villany- és gázfogyasztásáról, majd jövő augusztustól a víz-, a távhő- és a szemétszállítási számla is lehet ilyen jellegű.

 

Az említett szabályokat a parlament által februárban módosított rezsicsökkentési törvény tartalmazza.
Az akadálymentes számla háromféle lehet: Braille-írással nyomtatott, akadálymentes formátumú elektronikus vagy pedig könnyen érthető elektronikus számla.
A törvény még annyit mond az akadálymentes számláról, hogy annak a számlaképénél a törvényben meghatározott formai előírások mellőzhetőek.
A részleteket a törvény a kormányra bízza. (MTI)

1 169 170 171 172 173 179