Káros időtöltés: 150 ezer forintnyi kár a festékszórók miatt

A tavaly nyári festékszórós-garázda akció ügye a végkifejlethez ért. Mint a Zalaegerszegi Járási Ügyészség tájékoztatójából kiderült, a bűncselekményeket két fiatalkorú lány követte el Kanizsán, tettükkel mintegy 150 ezer forint kárt okozva. A bűncselekmény során 9 autót, orvosi rendelő falát, valamit kirakatokat fújtak le, egyenként több ezer forintos kárt okozva. Büntetésről egyenlőre nem érkezett információ.

Ez az eset önmagában is problémás, és a várható büntetésen túl még számtalan kérdést is felvet. Nem egyedi eset a fiatalkorúak közt elkövetett rongálási bűncselekmény, hiszen a Letenyemédia korábbi tudósításaiból is kiderült, más településeken is igen furcsa és káros időtöltést választanak a fiatalok. Ennek nyilvánvalóan számtalan, főként szociológiai oka lehet, ami adódhat a felesleges energiák levezetésének lehetőségének hiányából, családi háttérből, társaik figyelmének felkeltéséből stb.

Felmondtak a Zala Megyei Kórház főigazgatójának

Csidei Irén, a Zala Megyei Kórházat 18 éven át irányító főigazgató hétfőn átvette a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) területi igazgatóságának képviselőjétől az azonnali hatályú, indoklás nélküli felmondását – közölte internetes oldalán a Zalai Hírlap.
A lap írása szerint a leváltott kórházi vezető munkaszerződése lehetővé tette a munkáltatónak a munkaviszony ilyen jellegű megszüntetését. Csidei Irén 36 éve dolgozott a Zala Megyei Kórházban, 18 éven át látta el a főigazgatói teendőket, nyugdíjazásáig három év lett volna hátra.
Leváltásával egy időben Kecskés Gábort, a zalaegerszegi intézmény orvos-igazgatóját bízták meg az aktuális ügyek átvételével – olvasható az újság internetes oldalán.

(MTI)

Fánkfesztivál hetedszerre

Idén februárban immáron 7. alkalommal kerül megrendezésre a város egyik legdinamikusabban fejlődő gasztronómiai fesztiválja, mely rövid idő alatt népszerűvé vált a környéken. A VOKE Kodály Zoltán Művelődési Központ által megrendezett eseményen a kíváncsi édes szájúak mellett temérdek fánkkészítő jelenik meg, hogy fánkjaik megmérettessenek a versenyben.

Az elkészítésben szinte korlátlan variáció áll rendelkezésre, de a különleges finomságokon kívül éppúgy szerepet kap a pálinka és a bio élelmiszer is, de a kávé és tea szerelmesei is találnak kóstolni valót.
A program során arcfestés és más gyermekfoglalkozások is rendelkezésre állnak.

A versenyre 3-5 fős csapatok jelentkezését várják több kategóriában: profik-amatőrök, hozott-helyben sütött, hagyományos-különleges fánkok. A nevezési díj 1500 Ft csapatonként, melyet a nevezési határidőig (Február 2) kell befizetni a részvételhez. Ezt személyesen vagy átutalással is megtehetik.

Az eseményt a rendezvény fővédnöke, Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő nyitja meg mely után változatos – a korábbi évekből már megszokottá vált – folklór és népzenei előadások, fúvószenekari, valamint ének és tánc előadások színesítik a délutánt. A programot tombolasorsolás és Wolf Kati koncertje zárja majd.

A hétvégéi program ezúttal is ingyenes lesz.

Plakát 2015

VII. FÁNKFESZTIVÁL Felhívás -page-002

Kályha-tűz okozott balesetet Kiskanizsán

Kályha okozott tüzet csütörtök este egy nagykanizsai családi házban, ahol a bent lévők közül hárman is megsérültek – tájékoztatta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t.
Cseresznyés Dániel elmondta: a kiskanizsai városrészben lévő családi ház kályhája okozott tüzet az egyik szobában. A helyszínre érkező tűzoltóknak sikerült gyorsan megfékezniük a lángokat.
A tűzeset idején a házban összesen heten tartózkodtak, közülük hárman égési sérüléseket szenvedtek – tette hozzá a szóvivő.
Az MTI a helyszínről úgy értesült, hogy a családi ház egyik szobájában a berendezési tárgyakban keletkezett kisebb tűz, a bent lévők ezt próbálták eloltani, amikor megsérültek.

(MTI)

Zalai az év tűzoltósága – értékelés a Katasztrófavédelemtől

Sikeresen ellátta feladatát a katasztrófavédelem 2014-ben, és javult a szervezet társadalmi és nemzetközi elismertsége is – jelentette ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az OKF szerdai évértékelő parancsnoki állománygyűlésén, Budapesten.

Az állománygyűlésen díjakat is átadtak. Az Év Hivatásos Tűzoltó Parancsnoksága a Zala megyei Lenti parancsnoksága lett. Bakondi György tűzoltó altábornagy felidézte az elmúlt év katasztrófahelyzeteit. Mint mondta, sikeresen elhárították a vészhelyzetet, amikor a Yvette ciklon következtében a Balaton vízparti területeket öntött el.

Nem került veszélybe emberélet a nyugati országrészben történt jelentős havazások következtében, és forgalomtereléssel sikeresen kezelték a kialakult helyzetet – mondta. Szintén eredményesen védekeztek a Murán, a Dráván és a Rábán kialakult árvizekkel szemben, és első alkalommal történt meg, hogy két települést egy szomszédos ország, Szlovénia felől kellett kiürítenie a katasztrófavédelemnek.

A középső országrészben lehullott ónos eső nyomán kialakult katasztrófahelyzetben másfél nap alatt sikerült biztosítani a települések áramellátását – sorolta az eredményeket a főigazgató. Hangsúlyozta, hogy javult a katasztrófavédelem területi lefedettsége: a 20 igazgatóság mellett immár 65 kirendeltséget is működtetnek, és a 104 hivatásos tűzoltó-parancsnokság mellett már 40 katasztrófavédelmi őrs is működik. Ugyanakkor jelentősen előreléptek a műszaki eszközök beszerzésében is.

Hozzátette, hogy immár minden megyében és járásban működnek önkéntes mentőszervezetek és 17 ezer középiskolás a katasztrófavédelemnél teljesítette az érettségi megszerzéséhez szükséges közösségi szolgálatát. Ugyancsak siker, hogy újraindult a magyar tűzoltóautó-gyártás – mondta Bakondi György. – olvasható a 8800.hu oldalán.

Molnár Flóra ismét remekelt

Az antwerpeni pénzdíjas versenyen 2. helyezést ért el a kanizsai úszólány.

Korábbi sikereit a hétvégén tudta szaporítani Flóra 50 m-es gyorsúszásban. A verseny különlegessége, hogy olyan klasszisokkal vett részt ezen a versenyen Flóra, mint Gyurta Dani, Hosszú Katinka és Jakabos Zsuzsanna.
Legközelebb két hét múéva, Németországban kerül sor versenyre!

A nagykanizsai FIDESZ szerint nem csökken a kórház szerepe

Nem igaz és légből kapott az a híresztelés, amely szerint a kormánynak az a szándéka, hogy a Kanizsai Dorottya Kórházban osztályokat szüntetne meg, csökkentené az ellátási területet, ezzel együtt munkahelyek szűnnének meg és elbocsájtásokra kerülne sor – közölte a Fidesz nagykanizsai csoportja kedden az MTI-vel.

A Fidesz helyi szervezete annak kapcsán adott ki közleményt, hogy hétfő este az MSZP városi szervezetének felhívására mintegy 100-150-en demonstráltak Nagykanizsán a kórház előtt. A tiltakozást azokra a félelmekre reagálva szervezték, amelyek szerint megszűnne az intézmény súlyponti szerepe, csökkenne a jelenleg 180 ezres ellátási körzet, bezárnák a fül-orr-gégészeti, az urológiai és a szemészeti osztályt, és mindez orvosok, szakápolók leépítésével járna.
A kormánypárt nagykanizsai csoportja szerint a helyi MSZP “félrevezetve az embereket hamis állításokkal” feszültséget kelt “mendemondák, kósza hírek alapján”. Az Orbán-kormány ugyanakkor “több alkalommal is tettekkel bizonyította, hogy számára kiemelt terület az egészségügy, s minden támogatást megad ennek működtetéséhez és fejlesztésére”. Ennek bizonyítéka, hogy a Kanizsai Dorottya Kórház az elmúlt években kórház- és műszerfejlesztésre több mint négymilliárd forint támogatást kapott.
“Most azok keltenek minden alapot nélkülöző rémhíreket, akik korábban osztályokat zártak be, felelőtlen döntéseikkel, kórházak működését lehetetlenítették el”. A Fidesz-KDNP-kormány – elődjével ellentétben – “nem fejetlenül, meggondolatlanul dönt az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekben, hanem szakmai alapon és az emberek érdekeit szem előtt tartva”, ezért nem fenyegetik azok a döntések a nagykanizsai kórházat, amelyeket “hamis módon terjeszt” a bukott baloldal helyi országgyűlési képviselője és prominensei – áll a Fidesz közleményében.

(MTI)

Zalakaros után immáron Zalaegerszegen is LED világítás várható az utcákon

Zalaegerszeg közvilágításának mintegy 80 százalékát energiatakarékos LED-izzókra cserélik ki egy több mint egymilliárd forintos beruházás jóvoltából – közölte a kiviteli szerződés pénteki aláírásakor a város polgármestere.
Balaicz Zoltán elmondta: közel 6 ezer lámpatestet cserélnek le a munkálatokra rendelkezésre álló 160 nap alatt. Csaknem 50 új lámpaoszlopot is felállítanak, a lakossági igények és a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembe vételével.
A polgármester hozzátette: Zalaegerszeg ökováros programjához szervesen illeszkedik a közvilágítási rendszer korszerűsítése. A korszerűbb lámpatestek jóvoltából nemcsak csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, de évente mintegy 50 millió forinttal kevesebbet kell majd költeni villamos energiára.
A kivitelezést a közbeszerzési pályázaton nyertes Elios Innovatív Zrt. végzi, amelynek vezérigazgatója, Sájer Gábor elmondta, hogy a General Electric Magyarországon gyártott LED-lámpáit szerelik fel a zalai megyeszékhelyen.
A kiviteli szerződés aláírásáról kiadott sajtóközlemény szerint a zalaegerszegi közvilágítási rendszer korszerűsítését két pályázati támogatásból, összesen bruttó 1,080 milliárd forint költségvetéssel valósítják meg. A költségek 85 százalékát az Európai Kohéziós Alap és a magyar kormány támogatása biztosítja, a fennmaradó 15 százalékot a zalai megyeszékhely saját forrásból, hitelből finanszírozza. A munkálatok befejezése után a város közvilágításának 80 százalékát energiatakarékos lámpatestek biztosítják majd.

(MTI)

Csökkentenék a kanizsai kórház súlyponti szerepét: demonstráltak ellene

A nagykanizsai kórház súlyponti szerepének tervezett megszüntetése, egyes osztályainak bezárása, valamint az ellátási körzet szűkítése ellen tartott demonstrációt az MSZP hétfő este.

A Kanizsai Dorottya Kórház előtt mintegy 100-150-en gyűltek össze, a szervezők kérésére – tekintettel az egészségügyi intézményre – csendes demonstrációt tartottak. A résztvevők között volt, aki egy fakeresztet tartott a magasba “Kifosztott, meggyalázott magyar nép” felirattal.
A demonstráción, majd a rendezvényt követő sajtótájékoztatón Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője azt fejtegette: az utóbbi időben sokan keresik meg őket azzal, igaz-e, hogy a kormányzat csökkentené a nagykanizsai kórház szerepét. A politikus azt mondta, olyan információk jutottak el a szocialistákhoz, és Zombor Gábor államtitkár, valamint sajtóhírek is azt a félelmet erősítik, hogy elveszítené súlyponti szerepét a megyei jogú város kórháza, csökkenne a jelenleg 180 ezres ellátási körzet, bezárnák a fül-orr-gégészeti, az urológiai és a szemészeti osztályt, és mindez orvosok, szakápolók leépítésével járna.
Teleki László szerint “megálljt kell parancsolni annak az őrületnek, ami nagyon sok területen tapasztalható”, és a betegek érdekében meg kell akadályozni ezt “az emberek ellen szóló kormányzati lépést”, mert emberi életekről van szó. Arra szólította fel a zalai kormánypárti országgyűlési képviselőket, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, kövessenek el mindent annak érdekében, hogy ne csökkenjen a nagykanizsai kórház szerepe.
Fodor Csaba, az MSZP Zala megyei elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a város csak az elmúlt 20 évben 100 milliókat áldozott a kórház építésre és műszerfejlesztésekre, és milliárdokat a központi költségvetés, amit nem szabad egyszerűen kidobni az ablakon. Az államosítás miatt az önkormányzatnak még rálátása sincs a kórház ügyeire, de a színvonal csökkenése helyett sokkal inkább “az éhbérért dolgozó” egészségügy dologi és személyi kiadásait kellene növelni – mondta.
A nagykanizsai békés demonstráció alig fél óra alatt véget is ért, de a szervezők kijelentették: folytatni fogják a tüntetéseket a kórház érdekében.

(MTI)

A növekvő bevásárlóturizmus a gyenge forint talán egyetlen előnye

A gyenge forint hatására ismét megélénkült a bevásárlóturizmus a határokhoz közel eső településeken, főleg Szlovákiából jönnek át vásárolni Magyarországra, míg az osztrák határ mentén kevésbé érzékelhető a forgalom növekedése – derül ki az MTI megyei tudósítóinak körképéből.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye határ menti településein, de még Miskolcon is jószerivel hasonló a helyzet, mint egy évvel ezelőtt volt, Szlovákiából egyre többen járnak át eurójukat elkölteni, mivel a forint gyenge, a benzin és a gázolaj pedig lényegesen olcsóbb, mint a határ túloldalán. Az elmúlt év elején 316 forintot ért egy euró, és már akkor is sok szlovák állampolgár indult bevásárolni a határ menti magyar városokba, Ózdra, Sátoraljaújhelybe, de még a határtól hatvan kilométernyire lévő Miskolc hipermarketjeibe is.
Most, hogy még több forintot kapnak pénzükért, még inkább megéri átjönni – mondták az MTI tudósítójának a miskolci Búza téri piacon szlovák rendszámú autóval érkezők, akik azt is hozzátették: ha másért nem, de tankolni is érdemesebb Magyarországon, itt ugyanis kevéssel egy euró fölött van egy léter benzin ára, míg Szlovákiban ennél lényegesen többet kell fizetni érte.
Azt is elmondták a határ túloldalán élők, hogy egyre gyakrabban figyelik az euró forintárfolyamának változását, és ha már 5-8 forinttal is többet kapnak eurójukért, indulnak pénzüket költeni a határhoz közeli magyar településekre, elsősorban a hétvégéken, főként élelmiszerekre, de még sörre is.
Megélénkült a szlovák rendszámú autók forgalma az elmúlt napokban Nógrád megye határ menti városaiban is, Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Kereskedők szerint a magas euróárfolyam és a szlovákiaihoz képest olcsóbb benzin miatt északi szomszédunkból most többen látogatnak vásárlási céllal Magyarországra.
Az autósok már azzal is nyernek literenként húsz-harminc forintot, ha az országhatár innenső oldalán tankolnak, de a számukra kedvező euró/forint átváltási arány miatt az élelmiszeripari termékeket és egyes fogyasztási cikkeket is olcsóbban tudják megvenni Magyarországon. Salgótarjánban a városi piac és a hipermarketek forgalmának jelentős részét biztosítják a Fülekről, Losoncról, Rimaszombatról bevásárolni érkező turisták, Nógrád megye nyugati nagyobb városában pedig a Nagykürtösről, Ipolyságról, illetve a környező határ menti falvakból érkezők élénkítik a forgalmat.
Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere az MTI-nek elmondta: amikor 310 forint fölött váltják át az eurót, ugrásszerűen megnő a Szlovákiából érkező, Balassagyarmaton vásárlók száma. Az alpolgármester megjegyezte: városukban ennek is köszönhetően a 2014-es évben jelentős bevételnövekedést értek el a kereskedelemmel, illetve szolgáltatással foglalkozó vállalkozások, ami az önkormányzatnak is kétszámjegyű helyi iparűzési adóbevétel-növekedést jelent.
A Szlovákiából dunai hidakon át megközelíthető Komárom és Esztergom 40-50 kilométerről is vonzza a szlovák vásárlókat – mondták az el az MTI-nek a két település üzleteiben.
Komáromban az egyik kereskedelmi lánc áruháza közvetlenül az Erzsébet-híd lábánál található, az üzlet parkolójában többségben vannak a szlovák rendszámú autók. Jelenlétük folyamatos, szinte független a forint/euró árfolyamtól, legfeljebb az figyelhető meg, ha az euró kiugróan erős, nagyobb értékű bevásárlásokat végeznek.
A két város benzinkútjainál is állandó a szlovák ügyfelek forgalma, a kezelők elmondták, még céges kártyával is átjárnak tankolni Magyarországra.
A komáromi gyógyfürdő idegenforgalmi vezetője, Molnár Gyöngyi szerint folyamatosan harminc százalékra tehető a Felvidékről érkező vendégek aránya. A révkomáromi lakcímkártyát bemutatók is megkapják a komáromiaknak járó kedvezményt, azaz száz forinttal olcsóbban válthatnak belépőjegyet.
Az osztrák határ mentén, Sopronban és Fertődön nem érezhető az Ausztriából érkező vásárlók számának növekedése. Fertődön az egyik határ menti benzinkúton például azt mondták, hogy Ausztriában még mindig olcsóbb tankolni, így inkább továbbra is az a jellemző, hogy a magyarok mennek oda és nem fordítva.
Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a városban a gyenge forint nem mozdítja meg az átlag osztrák vásárlókat, akiket igen, az pedig annyira kevés, hogy nem is mérhető. Ami jellemző, hogy az a tízezer magyar, aki kint dolgozik, ilyenkor váltja be a fizetésének egy részét, amiből inkább a közüzemi számlákat fizeti be itthon, de a vásárlást még mindig Ausztriában intézi.
A Győri Árkád Üzletközpont igazgatója, Máté Richárd elmondta: náluk nem jellemző az osztrák bevásárlóturizmus, inkább Szlovákiából érkeznek a vevők, arányuk átlagosan 5 százalékra tehető. Hozzátette, hogy egyelőre nem nőtt a forgalom, de amennyiben a forint pénteken is gyenge marad, biztos, hogy a hétvégén többen jönnek majd külföldről vásárolni.
A Zala megyei Lentiben 10-15 százalékos forgalombővülést jelent, hogy gyengébb a forint és olcsóbb az üzemanyag, s ezen okok miatt több szlovén és osztrák polgár érkezik a városba – vélekedett egy helyi benzinkút üzemeltetője. Németh Lajos az MTI érdeklődésére arról számolt be, hogy miután Szlovéniában nagyjából még most is 400 forintba kerül egy liter 95-ös benzin, az ott élőknek érdemes 15-20 kilométert megtenniük Magyarországra, hogy itt tankolják tele autóikat. A töltőállomás, de akár a város üzleteinek forgalmából is az látszik, hogy Lentiben pénteken a vásárlók mintegy 20 százaléka külföldi, többségében szlovén és kisebb részben osztrák.

(MTI)

1 159 160 161 162 163 192