Csalás, lopás, kábítószer – 22 bűncselekmény miatt körözték

Európai elfogatóparanccsal körözött nőt fogtak el tegnap.

A nővel szemben 9 rendbeli kábítószerrel visszaélés, 11 rendbeli üzletszerű csalás és 2 rendbeli lopás elkövetése miatt adtak ki elfogatóparancsot.

A német nyomozók néhány napja jutottak arra utaló információk birtokába, hogy H. Petra hazánkban bujkálhat, ezt követően léptek kapcsolatba a célkörözési alosztállyal. A magyar rendőrök további intézkedések végrehajtása után megállapították, hogy a körözött személy egy Nagykanizsa melletti településen bujkál.

Az asszonyt 2014. július 23-án összehangolt rendőri akció során fogták el, aki elfogásakor ellenállást nem tanúsított, személyazonosságát a helyszínen elismerte, vele szemben a kiadatási eljárás folyamatban van.

A nemzetközi információcserére a Célkörözési Egységek Európai Hálózatának keretében történt. A 2010-ben létrejött Európai Uniós rendőri hálózat azt felismerve alakult meg, hogy a határok átjárhatósága a bűnelkövetők számára is lehetőséget nyújthat a hatóságok előli elrejtőzésben. A hálózat célja, a közvetlen információcsere és együttműködés megteremtése a tagállamok nemzeti célkörözési egységei között.

Légipermetezés a fitoplazmás betegség megakadályozására

Állami védekezés keretében légi permetezést rendelt el a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti térségében a tavaly felbukkant veszélyes szőlőbetegség továbbterjedésének megakadályozására – tájékoztatta az igazgatóság csütörtökön az MTI-t.

 

légi permetezést a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozójának, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség Lenti-hegy környékén előforduló fertőzésének felszámolása és továbbterjedésének megállítása érdekében, a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca irtására rendelte el a hatóság.
A permetezést jövő keddtől csütörtökig, 17 és 21 óra között végzik Lenti, Kerkateskánd, Gosztola, Lovászi és Tornyiszentmiklós zártkerti ingatlanjainál, az érintett területek pontos adatairól, elhelyezkedéséről a települések önkormányzatainál megtalálható térképekről lehet tájékozódni. A légi permetezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai felügyelete, felsőfokú növényvédelmi szakirányítás mellett, valamint a polgárőrség területbiztosításával végzik.
A hatóság közleménye kitér arra is, hogy a készítmény a felhasználókra, mezőgazdasági dolgozókra és a helyi lakosságra alacsony kockázatú, a hatóanyag szúnyogirtószerként is használatos, méhekre pedig mérsékelten veszélyes.
Felhívják az érintettek figyelmét, hogy a védekezés időpontjában és azt követően legalább egy órán keresztül ne tartózkodjanak a szabadban, a házak, lakások ablakait mindenki zárja be. Lehetőség szerint gépkocsit, egyéb ingóságot ne hagyjanak szabadon a védendő területen.
Az állatokat (beleértve a méheket is) erre az időszakra zárják be, a kutakat, ciszternákat, egyéb víztárolókat fedjék le. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt ne takarítsák be és ne fogyasszanak a kertjükben termelt növényekből, s ezeket később is alaposan mossák meg.
A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója miatt tavaly szeptemberben már volt légi permetezés Lenti térségében. Idén májusban zárlati intézkedéseket tett és károsító-felderítési feladatokat végzet a zalai szőlőültetvényeken az igazgatóság.
Lentiben, Tornyiszentmiklóson és a kerkateskándi hegyen tavaly augusztusban bukkantak rá a fertőzésgyanús növényekre. A több mint 200 hektárnyi szőlőültetvény átvizsgálásakor 46 termelőnél 283 fertőzött szőlőtőkét találtak, amelyeket kivágattak és megsemmisíttettek.

Zsebelszívás

Az “agyelszívás” (brain drain) effektus már évtizedek óta megfigyelt jelenség a világon, mely a tudás vándorlását foglalja magában. A dolog háttere, hogy a magas innovációs rátával, illetve magas termelékenységgel rendelkező országok elszívják az alacsonyabb rátákkal rendelkező országok munkaerejét.

20080521agyelsziv6

Kép forrás: www.origo.hu

Tulajdonképpen ez is egyfajta tőkeáramlás, csak ezt szellemi tőkének nevezik. Az sem meglepő, hogy ez a jelenség egyáltalán létezik, elvégre a munkaerő áramlás minimális korlátai – főként EU-n belül – és a felxibilitás javulása is lehetőséget biztosít a munkaerő vándorlásához, akárcsak a víz esetében: a nagyobb ellenállás felől a kisebb ellenállás felé törekszik a nyugalmi állapot eléréséhez. A cél a „brain drain” tagjainak ugyanis, hogy minél élhetőbb körülményeket tudjanak teremteni önmaguk és környezetük számára szellemi (szak) tudásuk és/vagy szorgalmuknak megfelelően. Magyarországon a ’90-es évekig csak legfeljebb könyvekben lehetett olvasni erről, azonban az elmúlt 25 évben legalább három hullámban történt agyelszívás: miután lehullott a vasfüggöny, aztán az Uniós csatlakozás követően, végül ehhez kapcsolódóan a kapukat Shengen-i egyezmény nyitotta meg véglegesen.
Ez a hatás a nemzetgazdaságra is hatással van. Ott is ahol a szaktudás lecsapódik, és ott is ahonnan az elindul. Ahová érkezik, egyértelműen pozitív hatást eredményez, mivel értéket teremt, a küldő országban azonban ez nem ilyen egyértelmű.
Ha egy csapat elveszít egy jó játékost (anélkül, hogy azt pótolni tudja legalább olyan jó képességű játékossal), nyilvánvalóan veszteség éri. Ez a helyzet akkor is, mikor a szakemberek utánpótlás nélkül a kisebb ellenállás felé igyekeznek. A pozitív hatása legfeljebb abban áll – jelenleg a kormány is ezt tartja Joker-érvnek -, hogy a külföldön szerzett tőke és ott gyarapított szaktudás végsősoron itt is lecsapódik. Az elmélet problémája, hogy ez még mindig kisebb arányú nyereség, mint amennyit az állam érdemben elbukik figyelembevéve a tényt, hogy a többség a tarthatatlan hitelállományát kívánja kiegyenlíteni vagy a rossz élethelyzetén akar változtatni. Kijelenthetjük, hogy az új agyelszívás már a zseben keresztül történik.

A kanizsapress.hu-n is olvashattuk nemrég egy Karos Spa-t érintő cikkben, hogy a környékbeli munkaadók mennyit kénytelenek szenvedni egyrészt a kiegyenlítetlen bérszínvonalak, másrészt az agyelszívás miatt. Ha ez szignifikáns problémát jelent itt, az ország még viszonylag frekventáltabb régiójában, vajon milyen lehet a helyzet pár kilóméterrel keleti irányban?
Nagykanizsa és térségének emiatt számtalan problémával kell szembenéznie. Az egyik, hogy a 200 km-re fekvő fővárosban viszonylag könnyebben tudnak boldogulni az emberek, ráadásul magasabb bérekkel találkozhatnak a vidékihez képest. Ezt különösen támogatja az infrastruktúra (M7) is.
A másik, az alig 100 km-re lévő osztrák határ, ahol már nem valamivel többet lehet keresni, hanem gyakorlatilag 5-10-szer magasabb bérszínvonal van, és nem sokkal magasabbak a költségek sem. Egyértelmű tehát, hogy a helyi munkaerő is a kisebb ellenállás felé vándorol, tekintettel a hatalmas bér különbségekre. Nem véletlen, hogy a még idehaza dolgozó munkavállalók többsége kimondatlanul is frusztrált – az egyre gyakoribb elvendárolás közepette – mikor felteszi magában a kérdést: „mi lenne ha?”
Ezenkívül van egy másik szociális és gazdasági probléma is ezzel. Az elhatározás és a célok elérése között több év is eltelik. Ennek során az elszívottak akklimatizálódnak új környezetükben, megszoknak egy életszínvonalat, kialakítanak új szokásokat, így mikor eljutnak az elhatározáshoz, miszerint hazaköltöznének egy szakadék előtt találják magukat: a túloldalon ott van a honvágy, de azzal együtt a bizonytalan anyagi háttér és képlékeny munkaerőpiac, ezen az oldalon pedig egy újfajta, anyagilag jobb perspektívákat biztosító élet.

A modernkori agyelszívás tehát, egy lelkileg meglehetősen frusztrált, de anyagilag stabilabb generációt eredményez Magyarországon. Külföldön jobb autót venni, jobb befektetés ingatlanba invesztálni, míg itthon továbbra is csak 70-90-140 ezer Ft nettó fizetés és az Unióstól messze elmaradó életszínvonal jellemző. Ezért okozhat csupán rövid távon bizakodó jeleket gazdaságilag az államnak, hiszen egy idő után már indifferensé válik a magyarok külföldön szerzett tőkéjének hazai felhasználása.

Tízmilliárd forintból készül el a vízközművek országos katasztere

Mintegy 10 milliárd forint uniós forrásból egységes struktúrájú, online, országos vízközmű térképi nyilvántartás és kataszter készül – jelentette be a projektet vezető NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

A mindenki számára elérhető, közhiteles vagyonleltár az országos vízközmű-állományról 2015 júniusára készül el.     A változásokat is folyamatosan követő rendszer alkalmas lesz többek között vagyonértékelési feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatásra, támogatja az állami vízközmű-tervezési feladatokat és az ágazati döntéselőkészítést – mondta Ilkovics Elza, az NFP szakmai vezetője.
A fejlesztésre azért volt szükség, mert a jelenlegi vízközmű-nyilvántartás szerkezetében, formájában és a nyilvántartott adatok körét tekintve sem egységes. A modern térképi nyilvántartásra szükségük van a vízközmű-szolgáltatóknak, tervezőknek, ingatlanfejlesztőknek is. A közhiteles térképek mindenki számára fontosak, mivel tervezés csak közhiteles adatokon alapulhat – tette hozzá Ilkovics Elza.
Az ütemterv szerint elsőként az alaptérkép, majd a vízközmű kataszter, végül a web-alapú felhasználói felület készül el. Az egységes szerkezetű és tartalmú kataszter része a nyolcmillió földrészlet adatait tartalmazó ingatlan-nyilvántartási térkép is.
A vízközművekkel – közterületeken fekvő vízvezetékek, csatornák, kutak, szennyvíztisztító telepek, szivattyúk – kapcsolatban a szolgáltatóknak vagyonértékelési kötelezettségük is van. A mostani projekt az ehhez szükséges költség-haszon elemzések elkészítését is segíti – emelte ki az NFP szakmai vezetője.
A kivitelezést konzorciumi formában a Geodézia Zrt., a T-Systems Magyarország Zrt. és a CH-Plussz-2000 Kft. valósítja meg, a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) keretében. (MTI)

Akadálymentes villany- és gázszámlát kérhetnek a fogyatékosok augusztustól

Augusztustól a fogyatékos fogyasztó írásbeli kérelmére, úgynevezett akadálymentes számlát kaphat a villany- és gázfogyasztásáról, majd jövő augusztustól a víz-, a távhő- és a szemétszállítási számla is lehet ilyen jellegű.

 

Az említett szabályokat a parlament által februárban módosított rezsicsökkentési törvény tartalmazza.
Az akadálymentes számla háromféle lehet: Braille-írással nyomtatott, akadálymentes formátumú elektronikus vagy pedig könnyen érthető elektronikus számla.
A törvény még annyit mond az akadálymentes számláról, hogy annak a számlaképénél a törvényben meghatározott formai előírások mellőzhetőek.
A részleteket a törvény a kormányra bízza. (MTI)

Hús, fegyverek, trófeák

Több mint száz kiló húst, trófeákat és fegyvereket találtak a gyanúsítottak lakásán.

 

A gyanú szerint a 37 éves H. Zoltán újudvari és a 36 éves V. Dávid János nagybakónaki lakos hosszabb ideje engedély nélkül tartott vadászfegyvereikkel a környékbeli erdőkben, vadászterületeken jogosultság nélkül vadásztak, majd az elejtett vadak húsát értékesítették.

 

A gyanúsítottaknál tartott házkutatás során több orvvadászatból származó agancs, agyar, vadhús került elő. H. Zoltán otthonában lefoglaltak a rendőrök különböző fegyver tartozékokat, illetve 18 darab 22-es kaliberű kispuskába való, engedély nélkül tartott lőszert. V. Dávid János otthonában több engedély nélkül tartott lőfegyvert találtak a nyomozók. A borospincéből pedig mindegy százötven kilogramm feldolgozott, részben lefagyasztott vadhús, valamint őz és szarvastrófea került elő.

 

H. Zoltán kihallgatása során nem tett vallomást, V. Dávid János részben beismerő vallomást tett.

 

A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya H. Zoltán újudvari lakos ellen lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntett, míg V. Dávid János nagybakónaki lakos ellen lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntett, valamint orvvadászat bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. A gyanúsítottakat a nagykanizsai rendőrök őrizetbe vették, majd a Zalaegerszegi Járásbíróság 2014. július 21-én előzetes letartóztatásba helyezte a két férfit.

 

Zala megyében 10 százalék alá csökkent a munkanélküliek aránya

Zala megyében 9,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta június végén. A kirendeltségeken a májusinál 15 százalékkal, az egy évvel korábbinál pedig 20 százalékkal kevesebb álláskeresőt regisztráltak – közölte a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja az MTI-vel kedden.

 

A munkaügyi központ adatai szerint a nyár első hónapjában 12 ezer álláskereső szerepelt a regisztrációban Zala megyében, a májusinál csaknem 2200-zal, a tavaly júniusinál pedig több mint 3 ezerrel kevesebb. A nyilvántartott álláskeresők 11 százaléka, 1300 fiatal pályakezdő.
A korábbi évek júniusában az előző hónaphoz képest átlagosan 5 százalékkal csökkent az álláskeresők száma. Az idén a 15 százalékos mérséklődés részben a közfoglalkoztatás több mint ezres bővülésének, valamint az idényjellegű munkaerő-keresletnek az eredménye.
Június végén a megye valamennyi területén kevesebben kerestek munkát, mint egy hónappal korábban. A nyilvántartott álláskeresők aránya 9,2 százalékra csökkent: a mutató Keszthely térségében a legalacsonyabb, mintegy 6,7 százalék, de a megyei átlag alatti a munkanélküliségi ráta Lenti és Zalaegerszeg környékén is. A legmagasabb (13,9 százalék) az álláskeresők aránya a letenyei kirendeltség területén.
Az első félévben összesen 5700 nem támogatott új álláshelyet jelentettek be a foglalkoztatók. A júniusban bejelentett 2 ezer álláshely több mint fele a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódik. A legnagyobb számban segéd- és alkalmi munkások, egyéb egyszerű foglalkozásúak mellett összeszerelők, bolti eladók, tehergépkocsi-vezetők, targoncavezetők számára ajánlottak munkát.
A munkaügyi szervezet közlése szerint a nyilvántartásba kerülők száma évek óta nem volt ilyen alacsony Zala megyében, mint az idén júniusban. A kirendeltségeken 1200 álláskeresőt regisztráltak, közülük 200-an első alkalommal szerepelnek a nyilvántartásban.
Az ismételten álláskeresővé válók mintegy fele egy éven belül vált újra munkanélkülivé, de több mint 20 százalékuknál már 4 évnél is hosszabb idő eltelt azóta, hogy kikerültek a nyilvántartásból. Az álláskeresők többsége segéd- vagy alkalmi munkásként dolgozott korábban.
    Az év első felében összesen 10 500 álláskereső tudott munkába állni: 5900-an támogatott, 4600-an pedig támogatás nélküli foglalkoztatás keretében.

Repülős nyaralók figyelem: nem minden út vezet Ferihegy felé!

2014. július 15-étől, keddtől várhatóan augusztus 30-áig lezárják a Gyömrői úton a Zalán utca és az Úz utca között a városhatár felé tartó 2 közúti sávot, helyette 1 sávon, a szalagkorlát megbontásával a Ferihegyi repülőtérre vezető úton haladhat az autóforgalom, a gyorsforgalmi út ugyanezen szakaszát ugyanakkor egyirányúsítják, a városközpont felé autózókat pedig a Gyömrői út centrum irányú útpályájára terelik, mert a Gyömrői úton csatornázási munkákat végeznek a Budapest komplex integrált szennyvízelvezetése (BKISZ) program keretében. A városból a reptérre tartóknak javasoljuk, hogy a megszokottnál néhány perccel hamarabb induljanak el.

13441635Csatornázási munkákat végeznek a Gyömrői út XVIII. kerületi szakaszán a Zalán utca és az Úz utca között július 9-étől, szerdától várhatóan augusztus 30-áig, két ütemben. Az első, július 9-étől 14-éig, hétfőig tartó ütemben a Gyömrői út 1-1 sávját zárják le, amely jelentős akadályt nem okoz a közlekedők számára. A második, július 15-én, kedden kezdődő ütemben a Gyömrői út Zalán utca és Úz utca közötti útszakaszán lezárják a városhatár felé tartó 2 forgalmi sávot, a közúti forgalmat a Gyömrői útról – 1 sávon – a szalagkorlát megbontásával a Ferihegyi repülőtérre vezető útra terelik. A gyorsforgalmi utat a Zalán utca és az Úz utca között a városhatár felé egyirányúsítják, a városközpont felé autózókat pedig a Gyömrői út centrum irányú útpályájára terelik. A munkaterület környezetében 30 kilométer/órás sebességkorlátozást vezetnek be. A korlátozásról az Üllő úton és a városhatárnál kihelyezett táblák is tájékoztatást adnak. A július 14-étől kezdődő ütemben a lezárás környezetében a csúcsidőszakokban mindkét irányban torlódásokra kell számítani. – olvasható a BKK oldalán.

1 151 152 153 154 155 161