Bővül a dohányboltokban árusítható termékek köre

A társadalmi igényekkel és elvárásokkal, a dohánytermék-kiskereskedőktől kapott jelzésekkel és az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalataival indokolta a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára szerdán a parlamentben.

Hegmanné Nemes Sára az előterjesztés vitaindítójában elmondta, hogy a javaslat a dohányboltokban forgalmazható termékkör minimális növelését kezdeményezi, miközben a korábbi kétezer főről háromezerre emeli az újabb koncessziók kiadásának feltételét. Utóbbi intézkedés csökkenti a dohányboltok számát, de mindkét intézkedés azt szolgálja, hogy a dohány-kiskereskedelmi piac működése gazdaságilag kiegyensúlyozottabbá váljon – közölte.
A javaslat alapján a koncessziós pályázatokat elektronikus úton is be lehet majd nyújtani.
Az indítvány felhatalmazza a koncessziós szerződés megkötésére jogosult minisztert vagy a nevében eljáró személyt, hogy közös megegyezéssel megszüntethesse a szerződéseket azokon a területeken, ahol azt a dohányboltok száma és a vásárlók hiánya indokolttá teszi – ismertette az államtitkár.
A törvény alapján a koncessziót meg lehet örökölni, ha annak jogosultja elhunyt, de családja tovább is élni akar az árusítás lehetőségével – folytatta.
Hegmanné Nemes Sára elmondta, a javaslat széles lehetőséget akar biztosítani a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. számára az egészségvédelmi feladatokban való közreműködésre. Erre az illetékes tárcával dolgoznak ki együttműködést és stratégiai programot.
Az indítvány pontosítja a kiszabható bírság és az engedély visszavonásának szabályait.
Az államtitkár azt mondta, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény hatályba lépése óta eltelt több mint egyéves időszak tapasztalatai igazolták, hogy a beszerzési csatornák visszaszorításával és ellenőrzésével a dohányzás visszaszorítható. Hozzátette, hogy a forgalmi adatok alapján a boltok száma jelenleg meghaladja a piaci igényeket, ezért azok számának fokozatos csökkentése indokolt.
Végül leszögezte, hogy továbbra is a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítását és a gyermekek egészségének védelmét tekintik elsődleges feladatnak. (MTI)


Álló autónak ütközött, majd elhajtott

Szemtanúk jelentkezését várja a Nagykanizsai Rendőrkapitányság.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2014. november 21-én 12 óra 30 perc és november 23-án 16 óra közötti időben egy eddig még ismeretlen ember ismeretlen típusú, kék színű autójával Nagykanizsán, a József Attila utca 6/2. szám előtt nekiütközött egy ott parkoló, lezárt, barna színű, Opel Vectra típusú személygépkocsinak. Az ismeretlen jármű vezetője az ütközés után adatai hátrahagyása nélkül elhajtott a helyszínről.

Az eset körülményeinek tisztázása érdekében a Nagykanizsai Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya ezúton kéri, hogy jelentkezzen, aki látta az esetet. Bejelentéseiket a 06-93/312-190-es telefonszámon várják, de hívhatják a 107-es és a 112-es segélyhívószámokat is.

Nyakunkon a hó?

A jövő héten többször is várható csapadék, s az eső mellett helyenként már havazásra is készülni kell. A leghidegebb órákban többfelé fagypont alatt alakul a hőmérséklet, néhol akár mínusz 4 Celsius-fokig is hűlhet a levegő – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap az MTI-vel. Az országos, középtávú előrejelzés szerint hétfőn többnyire erősen felhős vagy borult, párás idő várható. Jelentős csapadék estig nem lesz, elvétve lehet csak szitálás. Estétől azonban északnyugaton, északon már előfordulhat kisebb eső. A legalacsonyabb hőmérséklet általában mínusz 1 és plusz 4 fok között, a legmagasabb hőmérséklet 3-9 fok között valószínű.

utszoras

Fotó: Magyar Közút Nonprofit Zrt., facebook

Kedden hajnalban elszórtan lehet eső, északkeleten havazás, havas eső is. Napközben már csak helyenként lehet eső, kelet, északkeleten emellett néhol havas eső. A minimumhőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között valószínű. A nappali maximumok várhatóan plusz 1 és plusz 7 fok között alakulnak.

Szerdán kezdetben párás, ködös idő várható, de a köd napközben fokozatosan megszűnik. Helyenként előfordulhat szitálás. Az Alföld északi részén lehet a legtöbb napsütés. A leghidegebb órákban mínusz 3 és plusz 2 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben plusz 1-6 fokig melegszik a levegő.

Csütörtökön az éjszaka képződő köd napközben fokozatosan megszűnik, de továbbra is párás marad a levegő. A ködös helyeken szitálás, hajnalban esetleg ónos szitálás, hószállingózás előfordulhat, emellett délnyugaton kisebb eső is lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 2, a legmagasabb hőmérséklet plusz 1-6 fok körül alakul.

Pénteken napközben is fokozatosan megszűnik az éjszaka képződött köd, de továbbra is párás marad a levegő. Délnyugaton, nyugaton néhol kisebb eső előfordulhat. A minimumhőmérséklet mínusz 4 és plusz 3 fok között valószínű. A nappali maximumok plusz 2-8 fok között alakul.

Szombaton délnyugaton, nyugaton néhol még előfordulhat kisebb eső. A leghidegebb órákban mínusz 4 és plusz 3 fok között alakul a hőmérséklet. Napközben 3-8 fokig melegszik a levegő.

Vasárnap napközben fokozatosan feloszlik a köd, kitisztul az idő. Számottevő csapadék nem valószínű. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 3 és plusz 3, a legmagasabb hőmérséklet plusz 3 és plusz 8 fok között alakul – olvasható az előrejelzésben.

MTI-Letenyemédia

Sírjunk vagy nevessünk? Czomba Sándor tájékoztatója a munkaerőpiacról és a szakképzésről

A magyar gazdaság fejlődésének legnagyobb lehetősége a megfelelő számú és minőségű munkaerő megléte, hiánya azonban gátolhatja a fejlődést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiaci és képzési államtitkára szerint.

Czomba Sándor csütörtökön Nagykanizsán, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által szervezett pályaválasztási kiállításon és szakmabemutatón elmondta, a Magyarország iránt érdeklődő külföldi befektetőknek ma már mindig az az első kérdésük, hogy van-e elég és jól képzett munkaerő.
Hozzátette: a tervek szerint 2015 szeptemberétől azért kerülne az NGM-hez a szakképzés, mert meg kell akadályozni a munkanélküliség újratermelődését, aminek egyik legfontosabb záloga a szakképzés.

Az államtitkár kifejtette: egyszerre jellemzők Magyarországon az osztrák vagy a görög foglalkoztatottsági adatok, vagyis az ország nyugati felén egyes térségekben alig néhány százalék, míg a keleti országrészben akár 20 százalékot is meghaladja a munkanélküliek aránya. A 400 ezernél kevesebb regisztrált álláskeresőből 260 ezren nem rendelkeznek szakképzettséggel, de ma már egy érettségi is kevésnek bizonyul a munkaerőpiacon – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy 1990-ben még 174 ezren végeztek az általános iskolákban, tavaly azonban már csak 120 ezren. A tanulói létszám tehát harmadával csökkent, de ez a hiány 90 százalékban a szakiskolákat érintette, a létszám azokban csökkent leginkább.

Elmondta: a hazai munkaerőpiacon egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. Több szakmunkásra és technikusra lenne szükség, hiányzik a jól képezett és megbízható, széles körű ismeretekkel rendelkező munkavállaló, ugyanis a gazdálkodók ma már nem az olcsó betanított munkásokat keresik.
Előnytelen a képzési struktúra, bizonytalan a szakmai tudás, gyenge a képzettség – sorolta a bajokat. Ennek megoldásaként növelni kell a szakképzési rendszer vonzerejét, vissza kell adni a kétkezi munka becsületét, biztosítani kell a képzési rendszeren belül az átjárhatóságot, hogy többen válasszák a szakképzést.

Úgy vélte, szükség van a duális képzés erősítésére a képzőhelyek és a képzési lehetőségek bővítésével, illetve a résztvevők arányának növelésével, a középfokú oktatás sikeressége azonban az alapfokú oktatás minőségén múlik.
“Ha funkcionális analfabéták kerülnek a szakiskolákba”, akkor sikertelen lesz a szakmák oktatása, az általános iskolából érkezőknél a kettes osztályzatnak “valóban elégséges tudást kellene tükröznie” – fogalmazott Czomba Sándor.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a tervek szerint az iskolai rendszerű nappali szakképzésben kitolnák a jelenlegi 21 éves korhatárt, az ösztöndíjrendszer finomhangolásával pedig szeretnék a hiányszakmát választókat jobban támogatni. A felnőttoktatásban a gyakorlatorientált szakmákra is kiterjesztenék az ösztöndíjat, és lehetővé tennék a kisebb óraszámú szakmaoktatást is.
A jelenlegi 48 ezerről 2018-ra 70 ezerre kívánják növelni a tanulószerződéses fiatalok számát, s a szakközépiskolákban is szeretnék bővíteni az így tanuló diákok arányát. A kamarák közreműködésével több gyakorlati képzőhelyet kívánnak bekapcsolni a duális képzési rendszerbe, a jelenlegi 8 ezerről 20 ezerre növelnék a résztvevő gazdálkodó szervezetek számát.
Az NGM 2015 szeptemberétől homogén szakképzési intézményrendszert képzel el, vagyis a gimnáziumok elkülönülnének a szakképző iskoláktól. Tervezik a szakképzőkben dolgozó pedagógusoknak is életpálya modell kialakítását, és már a tanárképzésbe beépítenék a szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó ismereteket – fejtette ki Czomba Sándor. – írja az MTI.

Vasárnapi lakástűz Kanizsán

Égési sérülésekkel szállítottak kórházba a mentők Nagykanizsán egy idős férfit, akinek kigyulladt a lakása vasárnap reggel – értesült az MTI a helyszínről.

A tűz az Attila utcában, egy többszintes társasház egyik lakásában keletkezett. Az MTI úgy tudja, feltehetőleg egy éjjeli lámpa miatt gyulladt ki az az ágy, amiben a férfi aludt.
A lakásban tartózkodó idős embert égési sérülései miatt a mentők kórházba vitték.
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján azt közölte: a helyszínre percek alatt kiérkeztek a város hivatásos tűzoltói. A lángokat egy vízsugárral rövid időn belül eloltották, majd átszellőztették és átvizsgálták a lakást.

(MTI)

Az MNB szerint indulhat a Széchenyi István Hitelszövetkezet betéteseinek kártalanítása

Hatályossá vált a jegybank határozata, amellyel visszavonta a Széchenyi István Hitelszövetkezet működési engedélyét, ez megnyitja az utat a hitelszövetkezet végelszámolása vagy felszámolása, illetve a betétesek kártalanítása előtt – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MTI-vel hétfőn.
A közlemény szerint szombaton lépett hatályba az MNB határozata, amely visszavonta a Széchenyi István Hitelszövetkezet tevékenységi engedélyét. A jegybank 2014. november 6-án tette közzé engedély-visszavonó határozatát, amely – a szövetkezeti integrációról szóló törvény előírása szerint – a jogszabály feltételeinek megvalósulásával 8 nap elteltével vált hatályossá.
Ezt követően a jegybank által a Széchenyi István Hitelszövetkezethez kirendelt felügyeleti biztosok várhatóan rövidesen kezdeményezik az intézmény végelszámolását vagy felszámolását – hangsúlyozza az MNB.
Az eljárás megindulását követően az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a jogszabály által előírt 20 munkanapon belül 100 ezer eurós összeghatárig (jelenlegi árfolyamon több mint 30 millió forintig) kártalanítja a biztosított követeléssel bíró betéteseket a hitelintézeti törvény alapján.
A betéteseknek egyelőre semmit sem kell tenniük, az OBA minden szükséges részletes tájékoztatást meg fog adni, illetve rendelkezik majd a megfelelő ügyféladatokkal – hívja fel a figyelmet az MNB.
Emlékeztetnek arra, hogy a Széchenyi István Hitelszövetkezet mintegy 6 ezer betétessel rendelkezett, működési területe jellemzően Zala megye és környéke egy részét ölelte fel. A hitelszövetkezet mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése a hitelintézeti szektorban nagyon csekély volt, nem érte el a 0,3 ezreléket sem.
A szövetkezeti hitelintézeti szektor helyzete – ellentétben ezen egyedi intézménnyel – prudenciális szempontból összességében stabil. A hitelszövetkezetek Magyarországon csak saját részjegy-tulajdonosi körében gyűjthetnek betéteket és nyújthatnak alapvetően szolgáltatásokat, így ügyfélkörük korlátozott – hangsúlyozza a jegybank.

(MTI)

Gloria Victis: 3. helyen a BLG-s diákok

A Rákóczi Szövetség 2014-ben 19. alkalommal hirdette meg Kárpát-medencei középiskolások számára Gloria Victis elnevezésű történelmi vetélkedőjét.

Az évente más-más témakörben megrendezett vetélkedő idén “Az első világháború története. Szarajevótól Piave-ig” címmel került meghirdetésre. A vetélkedő első fordulójában részt vevő közel 200 háromfős csapat közül a legjobb 61 csapat kapott meghívást a második fordulóra, amelyet a Rákóczi Szövetség egy háromnapos ifjúsági találkozó és 1956-os emlékünnepség keretében Budapesten, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezett meg – a hagyományoknak megfelelően – október 21. és 23. között. Az október 22-i írásbeli fordulóra meghívott 61 csapat közül 49 magyarországi, 8 felvidéki, 2 erdélyi és 2 kárpátaljai középiskolát képviselt.

 Iskolánkból két csapat jutott be a középdöntőbe: az Illés Patrik (11.B), Kenyeres Imre (11.B), Kovács Márton (11.B) összetételű csapat, ill. a Karavidaj Edita (11.B), Nagy Diána (12.A) , Gál Gábor (11.B) alkotta trió. A csapatok felkészítő tanára Alexa Péter.

A középdöntőbe bejutott csapatok október 22-én írásbeli fordulóban mérték össze tudásukat, és ennek eredménye alapján a legeredményesebb tíz csapat jutott tovább az október 23-i szóbeli döntőbe.

A döntőben neves szakemberekből álló zsűri előtt írásbeli és szóbeli feladatok során alakult ki a végső sorrend, amely szép “batthyánys” sikert hozott. A Karavidaj Edita, Nagy Diána, Gál Gábor összetételű csapat végül a harmadik helyet szerezte meg a döntőben, amivel jogot szerzett arra, hogy jövő tavasszal részt vegyen egy lengyelországi utazáson, ahol az I. világháború emlékhelyeit fogják meglátogatni – tudtuk meg az iskolától.

Mi pedig gratulálunk a srácoknak!

Nagy még a csend a Széchenyi Hitelszövetkezet körül

Az elmúlt héten bejelentésre került, hogy a főként Zala megyében működő hitelszövetkezet engedélyét az MNB felfüggesztette, és ideiglenesen felügyeleti biztosok végzik az irányítást. A pénzintézet oldalán található hivatalos értesítés szerint

A Magyar Nemzeti Bank határozatában teljes körű betét, és más visszafizetendő forrás kifizetési tilalmat rendelt el. Az MNB egyúttal megtiltotta a Hitelszövetkezetnek újabb kockázatvállalással járó ügyletek megkötését, vagy hitel és kölcsönszerződésben foglalt határidők meghosszabbítását.

Ennek apropóján több ügyfél is felkereste a fiókokat, valamint telefonon is igyekeztek érdeklődni, ám egyik esetben sem jártak sikerrel.

Az érintettek részére mind Hitelszövetkezetünk, és az Országos Betétbiztosítási Alap a későbbiekben minden szükséges tájékoztatást meg fog adni.

Azonban az ügyfelek mind a mai napig nem kaptak egyértelmű tájékoztatást arról a pénzintézettől, hogy felvett hitelösszegük törlesztését folytathatják-e, vagy ideiglenesen leállíthatják-e befizetéseiket az ügy rendeződéséig, sőt arról sem kaptak információt, hogy vezetett számlájuk elérésére mikor lesz lehetőség. A hitelintézet hallgatása több ezer családot – beleértve a dolgozóikat is – és vállalkozót is érint, akiknek a napi működése válik mindinkább bizonytalanná. A bizonytalanságot az is mélyíti, hogy a Széchenyi Hitelszövetkezet vezetőin kívül más, az esetben érintett vagy kompetens szervek sem adtak ki eddig tájékoztatást.

Az RTL Klub nemrég közvetített híradójából annyi derült ki, hogy a pénzintézet Töröcskei Istvánnak – aki egyébként az AKK vezetője is – érdekeltsége alá tartozik az egyébként nemrégiben több milliárd forintnyi tőkeinjekciót kapott, mégis folyamatosan veszteséges hitelszövetkezet.
Mindeközben a klienseket folyamatosan csábítják át más bankok is, tudtuk meg néhány érintettől.

 

Nem is rossz, a hazai turizmus!

Szeptemberben 8,2 százalékkal több belföldi vendég 7,3 százalékkal több éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, míg a külföldi vendégek száma 2,3 százalékkal nőtt, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma lényegében stagnált, alig 0,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbiaktól – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kereskedelmi szálláshelyek teljes vendégforgalma szeptemberben 2,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az év első kilenc hónapjában 4,9 százalékos volt a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák növekedése a múlt év azonos időszakához képest, a belföldi vendégek forgalma 8,3, a külföldieké 1,8 százalékkal emelkedett. A szálláshelyek bruttó árbevétele 9,3 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi első három negyedévben és 250,81 milliárd forintot tett ki.

Szeptemberben a 456 ezer külföldi vendég 1 millió 201 ezer vendégéjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken. Az Egyesült Királyságból érkezők 9,3, az Egyesült Államokból érkezők forgalma 9,1 százalékkal emelkedett, a német, a lengyel és az orosz vendégek által eltöltött éjszakák száma viszont 2,2, 2,0, illetve 1,4 százalékkal csökkent az előző év szeptemberéhez képest.
A 388 ezer belföldi vendég 868 ezer éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken, forgalmuk minden régióban emelkedett. A belföldi vendégek 69 százalékát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 5,4 százalékkal gyarapodott.
A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 6,9 százalékkal, 31,353 milliárd forintra nőtt 2013. szeptemberéhez képest. Ezen belül a szállásdíjbevétel 18 milliárd forint volt.
A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 17 264 forintot, az egy kiadható szállodai szobára jutó szállásdíj (bruttó REVPAR) 9837 forintot, a teljes árbevétel (TREVPAR) 16 922 forintot tett ki.
A forint/euró havi átlagárfolyama 313 forint volt, 14 forinttal több a 2013. szeptemberinél – közölte a KSH.
A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 57 százalékot ért el, ami 0,9 százalékponttal jobb az előző évinél. Az ötcsillagos hotelek, a gyógyszállók és a négycsillagos egységek szobáinak telítettsége kiemelkedő, 76, 71 és 68 százalékos volt.
A működő kereskedelmi szálláshelyek jelentése alapján szeptemberben 2002 egység fogadott el Széchenyi Pihenőkártyát, a kártyatulajdonosok összesen 816 millió forintot költöttek ezzel a fizetőeszközzel, a 2013. szeptemberinél 4,3 százalékkal kevesebbet.
Szeptember 30-án Magyarországon 2834 kereskedelmi szálláshely működött, ezen belül 989 szálloda 57 ezer, 993 panzió mintegy 11 ezer szobával. Az egyéb szálláshelyek – üdülőház, kemping, közösségi szálláshelyek – száma 852 volt.

(MTI)

A román gazdaság belehúzott

Az év első kilenc hónapjában 7,4 százalékkal nőtt a román ipari termelés, a kiigazított érték szerint a bővülés 8,5 százalék volt a tavalyi hasonló időszakhoz képest – közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.
A növekedés elsősorban a feldolgozóiparnak köszönhető, amely 8,8 százalékkal bővült, a kitermelő ipar 0,6 százalékkal nőtt, az energiaipar viszont 3,6 százalékkal csökkent.
Szeptemberben éves szinten az ipari termelés 6,1 százalékkal nőtt, a kiigazított érték szerint a bővülés 4,9 százalék volt.

Az ipari termelés növekedése kissé lassult az év folyamán, az első félévben még 9 százalék fölötti gyorsulási ütemet jegyeztek, ami az év felénél 9 százalékra mérséklődött, majd 7,4 százalékra lassult.
Így is az ipar marad a román gazdaság egyik “hajtóműve” az exporttal együtt, amely a statisztikai hivatal szintén hétfői közlése szerint az év első kilenc hónapjában 7,1 százalékkal, 39,1 milliárd euróra bővült. Eközben a behozatal 43,3 milliárd euró volt, ami 6,6 százalékos bővülés a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
Az export értéke 173,9 milliárd lej (39,1 milliárd euró) volt, az importé 192,9 milliárd lej (43,3 milliárd euró). Lejben kifejezve is az export nagyobb mértékben, 8,1 százalékkal nőtt az import esetében jegyzett 7,6 százalékhoz képest.
A külkereskedelmi mérleg hiánya az első kilenc hónapban 19 milliárd lej (4,2 milliárd euró) volt, ami 606 millió lejjel (108,7 millió euróval) volt magasabb a tavalyi hasonló időszakban jegyzett külkereskedelmi deficithez képest.

A román kormány az idén 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél.

(MTI)

1 147 148 149 150 151 176