Tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a közszféra vád alá helyezett dolgozóinak

Minimális módosításokkal fogadta el az Országgyűlés az államfő által a Háznak megfontolásra visszaküldött jogállási törvénymódosításokat. Így várhatóan áprilisban életbe lép például az a passzus, amely szerint a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról.
Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztését 109 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 20 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
A hasonló bejelentési kötelezettség az eddigi jogszabályokból is levezethető, de a módosítás ezt most egyértelművé teszi, elmulasztását pedig szankcionálja, a munkáltató tájékoztatásának elmulasztását ugyanis fegyelmi vétségnek nevezi.
Ismét jogszabályba foglalták továbbá, hogy a megalapozott gyanú közlését követően az ügyésznek is haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett munkáltatóját.
További követelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesíthet a közszférában jogviszonyt, aki ellen nem indult olyan bűncselekmény miatt büntetőeljárás, amely fokozottan megkérdőjelezheti az adott szervbe, munkakörbe vetett bizalmat.
A jogszabályt első alkalommal március 3-án fogadta el az Országgyűlés, ám azt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Háznak, hiányolva az érintettekkel való egyeztetést.
A visszaküldött jogszabályon a törvényalkotási bizottság kezdeményezésére némileg változtatott a parlament: eszerint mégsem szigorítanák a Magyar Kormánytisztviselői Kar egyes tisztségviselőire és ügyintézőire, valamint az érdek-képviseleti szervek tisztségviselőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
Emellett pontosították annak szabályait, hogy egy hivatali szervezet vezetője hogyan térítheti el teljesítményértékelés alapján beosztottja bérét az alapilletménytől. MTI

Nagykanizsai cég fiktív számláival adták el a intervenciós gabonát

Folytatólagosan elkövetett sikkasztásban, pénzmosásban, közokirat-hamisításban és csalásban mondta ki bűnösnek a Debreceni Ítélőtábla azt a négy vádlottat, aki 2007-ben csaknem 400 millió forint értékű intervenciós kukoricát értékesített. A vádlottak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szerződött partnereként tároltak 10 900 tonnányi gabonát, ebből több mint 10 500 tonnának nyoma veszett – közölte az ítélethirdetés után a táblabíróság szóvivője az MTI-vel.

Fórizs Ildikó hozzátette: az Elek Balázs vezette tanács megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. G. Gábor elsőrendű vádlott négy év börtönbüntetését helybenhagyta, de az első fokon elrendelt csaknem félmilliárd forintos vagyonelkobzást 52 millió forintra mérsékelte. A harmadrendű vádlott két év börtönbüntetését egy év hat hónapra enyhítette, amelyet négy év próbaidőre felfüggesztett. A negyedrendű vádlott két év hat hónap börtönt kapott.
Az első-, harmad- és negyedrendű vádlott a jogerős ítélet szerint köteles a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) 394,5 millió forintot, valamint a kamatait, továbbá az államnak 1,5 millió forint illetéket megfizetni. A bíróság a negyedrendű vádlott esetében 3,2 millió forint vagyonelkobzást rendelt el. A másodrendű vádlottat egy év próbára bocsátását az ítélőtábla helybenhagyta.
A vagyonelkobzás összegének változása a polgári jogi igény felmerülésével van összefüggésben, hiszen az MVH polgári jogi igényében felmerült kártérítés összegén túlmenően kell megállapítani a vagyonelkobzás összegét – indokolt a bíró.
Az ügy dokumentumai szerint G. Gábor 2006-ban kötött határozatlan idejű raktározási szerződéseket az MVH hajdú-bihari kirendeltségével. Egy debreceni raktárban 3500 tonna, két nyíradonyi tárolóban 2800 és 1900 tonna, egy polgári raktárban pedig 2700 tonna intervenciós kukoricát raktároztak be. G. Gábor a kft. által betárolt intervenciós kukoricával a sajátjaként rendelkezett, a többiek pedig szándékos segítséget nyújtottak az értékesítésben.
Az intervenciós gabonát egy nagykanizsai cég fiktív számláival adták el 2007 május-júniusában. A vevők – egy budapesti és egy budakeszi gabonakereskedő – nem tudtak arról, hogy az általuk megvásárolt kukorica az MVH tulajdonát képezi.
Az MVH 2007. június 5-én tartott ellenőrzést a raktárakban. Megállapították, hogy a debreceni raktárból 128, a polgáriból 97,6, az egyik nyíradonyiból pedig 101,6 millió forint értékű kukorica tűnt el. Néhány nappal később a másik nyíradonyi tározót is ellenőrizték, ott az 1900 tonnából 360 tonnányi – eladhatatlan minőségű – termény maradt, az eltűnt kukorica értéke csaknem 56 millió forintot tett ki. Összesen 383,4 millió forint értékű kukorica hiányzott.
Az első- és a másodrendű vádlott az ügylet alibijeként két ukrán állampolgárnak valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel értékesítette céges üzletrészét. A kukorica eladásából származó bevételből G. Gábor életbiztosítási szerződéseket is kötött, összesen 45 millió forint értékben.

A Közgép építi a 61-es főút félbehagyott nagykanizsai elkerülő szakaszát

Megtörtént a munkaterület átadása, a héten pedig megkezdődik az állapotfelmérés a 61-es főút Nagykanizsát elkerülő szakaszán, amelynek építési munkáit öt évvel ezelőtt hagyta félbe az akkori kivitelező.

Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kommunikációs vezetője az MTI kérdésére hétfőn közölte: a NIF múlt csütörtökön átadta a munkaterületet a közbeszerzésen nyertes Közgép Zrt.-nek. A vállalkozó a héten megkezdi a szakasz állapotfelmérését.
A kivitelezési munkák a területen bozótirtással és humuszolással kezdődnek, majd megtörténik az alap aszfaltréteg visszamarása. Az útszakaszon folyó munkálatok miatt áprilisban még nem várható forgalomterelés – jelezte a kommunikációs vezető.
Korábbi tájékoztatása szerint a nettó 1,344 milliárd forintért vállalt befejezési munkálatok az év végére lezárulhatnak.

nagykanizsa-61-es-fout-elkerulo
A beruházás jelenleg 60 százalékos készültségen áll. A kivitelezőnek a Csónakázó-tónál ki kell még alakítania egy körforgalmú csomópontot, illetve ki kell építenie egy 300 méter hosszú új bekötőutat is a régi 61-es és az új nyomvonala között. A nyertes vállalkozónak a teljes nyomvonalon el kell készítenie az útburkolatot, kihelyezni a forgalomtechnikai eszközöket, a szalagkorlátokat, továbbá a növénytelepítés is a feladatai közé tartozik.
Az elkerülő út az M7-es autópályát a Kaposvár felől érkező 61-es főúttal köti össze Nagykanizsától délkeletre. A kétszer egysávos, közel 3,3 kilométer hosszú út építésére kiírt közbeszerzési eljárást eredetileg az ENV 61 Konzorcium nyerte el, amelyet az Euroaszfalt Építő és Szolgáltató Kft. vezetett, tagja pedig a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. volt.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként nyert támogatást. A 3,6 milliárd forintos beruházás 15 százalékát az operatív programon belüli hazai forrásból fedezték, 85 százaléka pedig európai uniós támogatás volt.
A munkálatok 2009-ben kezdődtek el, de 2010 őszén leálltak. Addig a nyomvonal kialakítása, részben aszfaltozása, valamint a vasutat keresztező híd zsaluzata és szerkezetének egy része készült el.
Az eredeti befejezési határidő 2010 októbere lett volna. Időközben azonban a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. csődvédelmet kért, a munkát befejezni hivatott Euroaszfalttal pedig 2013-ban szerződést bontott a NIF. A beruházó által ezt követően kiírt közbeszerzési eljárások közül az első kettő eredménytelen volt, majd a 2014-ben közzétett harmadik esetében a hat érvényes ajánlattevő közül a Közgép Zrt.-t hirdették ki nyertesnek. MTI (Fotók: NIF)

50 zalai projekt csúszik

Csaknem félszáz Zala megyei projekt szerepel a miniszterelnökség által közzétett, európai uniós finanszírozású késedelmes beruházások listáján, több projektgazda ugyanakkor azt mondta az MTI-nek, hogy már befejezték, vagy a közeljövőben lezárják a projektjeiket.

A késedelmesnek feltüntetett projektek között van egyebek mellett több útépítés és felújítás, amelyek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásai. A több tízmilliárd forint értékű munkálatok sorában szerepel a 86-os főút Zalalövőt elkerülő szakasza – amelynek építése még zajlik -, illetve a 76-os főút két szakaszának útburkolati megerősítése és hévízi elkerülő út megépítése, de ezeket már hónapokkal ezelőtt átadták a forgalomnak.
Loppert Dániel, a NIF kommunikációs igazgatója az MTI érdeklődésére közölte: a két utóbbi útszakaszt már valóban forgalomba helyezték, de a támogatási szerződés lezárása egy-egy projekt esetében nagyon időigényes feladat, hosszú hónapokat vesz igénybe. A pénzügyi zárás a 2007-2013-as költségvetési ciklusban indult projektekről azonban legkésőbb 2015 végéig megtörténik.
A nem állami beruházások közt Zalában az egyik legnagyobb összegű késedelmet, 1,1 milliárd forintot a nagykanizsai agglomeráció csatornaberuházása és szennyvízprojektje mutatja a Miniszterelnökség listáján. Az összesen 9,4 milliárd forintos beruházás utolsó eleme is elkészült már tavaly, ráadásul olcsóbban mint tervezték, ezért a megtakarítást – amit eddig nem hívtak le – más kiegészítő elemekre kívánják fordítani – mondta el az MTI-nek Fitos István projektmenedzser. Egy 360 milliós eszközvásárlás közbeszerzése most folyik, a fennmaradó összegből pedig tartalék eszközöket, szivattyúkat, munkagépeket vásárolnának, ehhez pedig még nem készült el az általuk kért szerződésmódosítás, ezért szerepelhet a fel nem használt összeg késedelemként a projektlistán.
Hasonlóan nagy összegű, majdnem egymilliárd forintos elmaradást mutat két zalaegerszegi közvilágítási rendszer korszerűsítésére szolgáló projekt. Doszpoth Attila projektmenedzser az MTI-nek elmondta: az előkészítés és a tervezés jóval hosszabb időt vett igénybe, mint amennyit a konkrét kivitelezés, a hatezer lámpatest cseréje igényel. A kivitelezői szerződést már januárban aláírták, s a tervek szerint április elején elkezdik és május végére be is fejezik a munkálatokat, tehát nem csúsznak ki az év végi elszámolási határidőből.
Több mint félmilliárd forintot nem hívtak még le a keszthelyi és a hévízi kórház funkcióit integráló, 953 millió forintos beruházásból. Kvarda Attila, a két intézmény igazgatója az MTI-nek azt mondta, késett a támogatói szerződés aláírása, emiatt idén szeptember végére módosították a befejezési határidőt is. Ehhez pedig időarányosan tartják magukat, az építkezési munka gyakorlatilag elkészült, a gépek, műszerek folyamatosan érkeznek, az informatikai eszközöket pedig már beszerezték.
Csaknem 150 millió forintot nem használtak még fel a zalakarosi kistérség által még 2009-ben indított közlekedésfejlesztési projektből. Novák Ferenc, a fürdőváros polgármestere (Fidesz-KDNP)  úgy fogalmazott: a hat éve húzódó, már 2011-re lezárni tervezett beruházás egyfajta állatorvosi ló, annyi akadályozó tényező bukkant fel az évek során. Az összesen 654 millió forintos projekttel Zalakaroson és Keszthelyen már korszerűsítették az autóbusz-pályaudvart, a két város térségében több tucatnyi megállóhelyet alakítottak át, és idén várhatóan le tudják zárni a munkát. Ezt eddig egyebek mellett az hátráltatta, hogy kiderült, egyben kezelhetetlen a beruházás, ezért a közbeszerzés is elsőre megoldhatatlan volt, de elhibázták a terveket is, s mindezek sokszori átdolgozást és szerződésmódosítást vontak maguk után.
Teskánd egy két kilométeres kerékpárút kiépítését nem tudta eddig befejezni, mert a MÁV és a nemzeti vagyonkezelő nem tudja eldönteni, ki adhat engedélyt az építkezéshez állami területen  – közölte a település független polgármestere az MTI megkeresésére. Tóth István Jánosné a 173 milliós beruházásról – amelyből 158 milliót nem hívtak még le – azt mondta: az egykori vasúti töltésen vezetett nyomvonal egy része Bagodnál már elkészült, de a fennmaradó két kilométer megvalósítására is “startra készen áll” a kivitelező, így rajtuk nem múlik, hogy elkezdjék és még idén be is fejezzék az építkezést.
Az uniós szabályok szerint a 2007-2013-as pénzügyi időszakban megítélt támogatások esetén a műszaki kivitelezést és a pénzügyi elszámolást legkésőbb idén december 31-ig kell teljesíteniük a projektgazdáknak. A késedelem megállapításakor a projekt hatályos támogatási szerződésében rögzített, 2014. december 31-ig elérendő kifizetési terv és a 2015. február 9-ig történő kifizetési összeg különbözetét vették figyelembe.
A miniszterelnökség összegzése szerint a februári 1716 elmaradt projekthez képest márciusban már csak 1333 késedelemben lévő program maradt az állami és önkormányzati szektorban, esetükben is több mint 100 milliárd forinttal csökkent az elmaradás.

(MTI)

Taroltak az Eraklinosok Egerszegen!

Az elmúlt hétvégén Zalaegerszegen léptek parkettre a nagykanizsai Eraklin Táncklub Egyesület táncosai. A Press Dance Tánciskolás Táncversenyen tíz páros képviselte és az Eraklint és Nagykanizsát, és szinte minden kategóriában, ahol elindultak, dobogós helyezésekkel büszkélkedhetnek.

A szombati versenyen a következő eredmények születtek:

1.      Koller Norbert – Varga Lilla: Junior1 standard első versenyző kategóriában 9 versenyző közül elhozta az első helyezettnek járó kupát, latin kategóriában, szintén 9 versenyző páros közül a dobogós harmadik helyezéssel büszkélkedhetnek.

2.      Birkás Mihály – Darabos Anna Virág: Junior1 standard kezdő kategóriában megnyerték a versenyt, így a dobogó legfelső fokára állhattak.

3.      Koller József – Berner Léna: Junior2 standard haladó és latin haladó kategóriában is a második helyen végeztek, így két ezüstéremmel tértek haza a versenyről.

4.      Varga Benjamin – Hóbor Veronika rögtön az első közös versenyükön Ifjúsági standard kezdő kategóriában latinból a második helyen végeztek, standardból pedig a dobogó harmadik fokára állhattak.

5.      Bíró Gergő – Bécs Fanni: Junior1 latin kategóriában a 3. helyezést érték el, míg standard kategóriában csak egyel csúsztak le a dobogóról, így a 4. helyen végeztek.

6.      Zalavári Csaba- Szollár Rebeka: Felnőtt latin kezdő kategóriában a 4. helyezést érték el.

7.      Buda Levente – Ruschel Petra: Junior2 standard haladó kategóriában 3. helyen végeztek, latinból pedig negyedikek lettek.

8.      Orbán Olivér- Orbán Eliza: Junior2 standard kezdő kategóriában dobogós 3.helyezett lettek, latin kategóriában a népes mezőnyben a döntőbe jutottak ,és a 6. helyezést érték el.

9.      Lekszikov András Zsigmond – Sipos Dorka. Junior1 standard kezdő kategóriában a döntőben az 5. helyen végeztek.

10.  Angyalosi Mátyás Miklós – Illés Karolina: Junior1 standard kezdő kategóriában a döntőbe jutottak és a 6. helyen végeztek.

Az Eraklin Táncklub versenyzőinek nem sok idejük van pihenni, hiszen folyamatosan készülnek a tavasszal folyatódó a versenyszezonra. A táncosok felkészítését Lekszikov Csaba és Balassa Júlia edzők látják el.

Lövések zárták a galamboki balhét

Gázriasztófegyverrel a levegőbe leadott lövésekkel vetett véget egy kocsmáros egy baseballütős verekedésnek a Zala megyei Galambokon – közölte a megyei rendőr-főkapitányság pénteken a rendőrség honlapján.

Két társaság szólalkozott össze a település egyik italboltjában csütörtök este. Először bent hangoskodott három férfi, majd az üzlet előtt folytatták a vitát, amelybe az egyikük egy baseballütővel avatkozott be. Ketten azonban rátámadtak és egy székkel megütötték.
A verekedésnek végül a kocsmáros vetett végett, aki az engedéllyel tartott gázriasztófegyverével többször a levegőbe lőtt.
A három verekedőt a rendőrök előállították, de ketten nem tettek vallomást, a harmadik férfi pedig azt mondta, hogy a baseballütővel csak el akarta zavarni a hangoskodókat.
A nagykanizsai rendőrök csoportosan elkövetett garázdaság miatt indítottak eljárást egy 36 éves és egy 25 éves miháldi, valamint egy 54 éves galamboki férfi ellen.

MTI

M9: Még egy autópálya Kanizsán keresztül?

Az M9-es gyorsforgalmi út teljes szakaszának tervezésére, illetve kivitelezésére szolgáló forrás előteremtését szorgalmazza a hat nyugat-dunántúli megye alkotta M9-es Térségi Fejlesztési Tanács.

A gyorsforgalmi út fejlesztését segítő, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Somogy, Baranya és Tolna megye önkormányzatai által alkotott fejlesztési tanács pénteki, zalaegerszegi ülésén Bodó Imre, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) projektvezetője az M9-es előkészítési, tervezési munkáinak állásáról beszélt. Mint elmondta: négy szakaszra bontva folyik jelenleg az előkészítés, a Szombathely és Vasvár, a Vasvár és Nagykanizsa, a Nagykanizsa és Kaposvár, valamint a Kaposvár és Szekszárd közötti nyomvonalból.
Szombathely és Vasvár között az M8-as gyorsforgalmi úttal közös lenne az M9-es, s ennek már a környezeti hatástanulmánya, és az engedélyezési eljárása is folyamatban van. A Vasvár és Nagykanizsa közötti útszakaszra – amelyhez Keszthely és Pacsa között a leendő M75-ös gyorsforgalmi út is csatlakozna – tavaly év végén elkészültek a nyomvonal-variációk, s ezeknek 2015 közepéig elkészül a környezetvédelmi hatástanulmánya is.
Hozzátette, hogy mindkét szakasz esetében 2015 végéig a közúti operatív program biztosítja az előkészítő feladatokhoz szükséges költségek forrását.
A NIF projektvezetője a Nagykanizsa és Kaposvár közötti szakasz kapcsán arról beszélt, hogy a 2010-ben három nyomvonal-lehetőségre készült előzetes vizsgálati hatástanulmányok óta nem történt továbblépés. A Kaposvár és Szekszárd közötti szakasz ugyanakkor a leginkább előkészített, ez a nyomvonal nemrég megkapta a környezetvédelmi engedélyt, az engedélyezési terve pedig június 30-ig elkészül.
Békefi Edina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkárságának osztályvezetője a finanszírozási lehetőségekről szólva azt mondta: legkorábban 2020 és 2030 között van reális esély arra, hogy az M9-es megépítését finanszírozni tudják.
Az M9 Térségi Fejlesztési Tanács – amely Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnökének személyében új elnököt is választott – a beszámolókat meghallgatva végül határozatot fogadott el, miszerint szorgalmazzák, hogy a kormányzat a leendő gyorsforgalmi út teljes, Soprontól Szekszárdig tartó szakaszának tervezésére és kivitelezésére mielőbb találjon megfelelő anyagi forrást.

MTI

A KÖZGÉP építi a 61-es elkerülőt

A 2009-ben elkezdett projektet több, sikertelen pályáztatás után végül 6 év elteltével a KÖZGÉP Zrt. -nek adta meg a lehetőséget, hogy az elkerülőt befejezze. A nagyjából 1,3 milliárd forint összegű beruházás szerződése várhatóan Március közepén kerül aláírásra, és az előrejelzések szerint év végén már használatba is vehetőek. Amennyiben nem valósul meg a beruházás, úgy fennáll a veszély, hogy a teljes – 3,6 milliárd Ft – támogatást vissza kell fizetni az EU-nak.

A dolog pikantériája, hogy az a Közgép kapta a beruházást, melynek többségi tulajdonosa Simicska Lajos, ám ők mostanában nincsenek túl jóban a kormányfővel. Kanizsai szempontból viszont megnyugtató, hogy legalább olyan cég kapta meg ezúttal az elkerülő út megépítését, ami vélhetően nem szenved likviditási problémáktól, így jó eséllyel be is fejezik a projektet.

(Kép forrása: Kanizsaujsag.hu)

Terápiás céllal tartott kutyát öltek meg

Állatkínzás miatt indult nyomozás Zalaegerszegen, miután a Zala Megyei Kórház pózvai részlegének területén megöltek egy terápiás céllal tartott kutyát – közölte hétfőn a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.

A zalaegerszegi gyepmester szombat reggel értesítette a rendőrséget, hogy a külső kórház területén egy elpusztult kutyát találtak, szúrt sebekkel. A rendőrök és az ügyeletes állatorvos azt állapították meg, hogy az állatot a mellkasán két késszúrás érte.
Kiderült, hogy a kórház egyik gondozottjának terápiás céllal tartott, Nokedli névre hallgató kutyáját ölték meg.
A zalaegerszegi rendőrök állatkínzás gyanúja miatt indítottak nyomozást az ügyben.

MTI

Horvátországban ötöde munkanélküli

Húsz százalék fölé emelkedett a munkanélküliek aránya Horvátországban – közölte a horvát statisztikai hivatal (DZS) hétfőn.

Januárban már sorban az ötödik hónapja emelkedett a munkanélküliségi ráta: a decemberi 19,6 százalékról 20,3 százalékra.
2013 januárjához képest viszont csökkent a mutató, akkor a munkanélküliségi ráta 22,4 százalék volt.
A nyári csökkenés után – amikor az idegenforgalmi szezonban sokan el tudtak helyezkedni-, szeptembertől újra elkezdett emelkedni a munkanélküliek aránya és januárban már meghaladta a húsz százalékot, ennyi tavaly májusában volt utoljára.
A hivatal adatai szerint a munkanélküliek száma tovább nő, az országban februári adat szerint 329 ezer 890 munkanélkülit tartanak nyilván, ez 650-nel több, mint a múlt hónapban volt.
Horvátországban az elmúlt tíz évben 2008 augusztusában volt a legalacsonyabb a munkanélküliség, akkor 12,3 százalékon állt.

1 132 133 134 135 136 167