Átláthatóbbak lesznek a civil adók 1%-ai

Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének (ASZÖT) javaslata alapján idén minden személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékot felajánló magánszemély rendelkezhet postai illetve elektronikus levelezési címének a kedvezményezettel való közléséről – hívta fel a figyelmet a testület szerdai közleményében.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint a törvényváltozással megnyílik a civil szervezeteknek az a lehetőség, hogy az adományozók közvetlen és pontos tájékoztatásával növeljék az átláthatóságot és bizalmat.
Az ASZÖT képviselői felhívják minden 1 százalékot gyűjtő szervezet és felajánló figyelmét, hogy az idei évtől a rendelkező nyilatkozat formátuma is megváltozik, az új nyilatkozat tartalmazza az adózó postai illetve elektronikus levelezési címét, valamint az ezek kiadásához megadható hozzájárulásra vonatkozó nyilatkozatot is.
Az adományok etikus felhasználása, az átláthatóság és bizalom növekedése elkerülhetővé teszi a sajtóban is nyilvánosságra került visszaéléseket illetve azokat a károkat, melyeket az említett esetek a civil szektor kevesebb nyilvánosságot kapó, ámde megbízhatóan működő nagy többségének okoznak – írták.
A testület üdvözli azt a már régóta javasolt és várt módosítást is, mely szerint a kedvezményezett szervezeteknek előzetesen kell igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit, mely alapján az adóhatóság minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek listáját. A módosítással elkerülhető, hogy egyes felajánlások kárba vesszenek azáltal, hogy a támogatandó szervezetről csak utólag derül ki, hogy nem felelt meg az előírt feltételeknek – olvasható a közleményben.
Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületét 2012-ben hozták létre civil szervezetek.

(MTI)

Időközben javult a belföldi turizmus is!

Tíz százalékkal bővült tavaly a belföldi turizmus, és 2015-ben is hasonló, 9 százalékos bővülés várható a Szállás.hu portál legfrissebb előrejelzése szerint.
Az online szállásközvetítő MTI-hez hétfőn eljuttatott évértékelése szerint nem lehet panaszuk a szállásadóknak a tavalyi évre, a belföldi vendégforgalom növekedése 2014-ben sem torpant meg.
A közlemény idézi Szigetvári Józsefet, a Szallas.hu ügyvezetőjét, aki elmondta: a tavalyi év elején még 6 százalékos bővülést prognosztizáltak, de ezt is sikerült túlszárnyalni. Tíz százalékkal nőtt a belföldi vendégforgalom, ami részben a SZÉP-kártya további terjedésének köszönhető – tette hozzá.
A portál adatai szerint a SZÉP-kártyával történő szállásfoglalások átlagértéke 2 százalékkal csökkent ugyan 2014-ben, de 34 százalékkal gyakrabban fizettek így a vendégek 2013-hoz képest. Az eltöltött éjszakák számában nem volt jelentős változás, inkább többször utaztak rövidebb időre: a foglalások közel kétharmada a tavalyi évben is 1, illetve 2 éjszakára szólt.
A szálláshelyeken július és augusztus a teljes belföldi forgalom 45 százalékát adta, de nagyon erős volt még az októberi időszak is. Tovább nőtt az apartmanok és vendégházak népszerűsége, a hotelek körében viszont csak a 4-5 csillagos szállodák tudták növelni részesedésüket a teljes forgalomból. Az apartmanok között erősödik a verseny, ami a színvonalat is emeli, ezzel egyre vonzóbbá válnak a családos, kisgyermekes utazók körében – értékelte az ügyvezető igazgató.
Két év után először nem Siófok, hanem Budapest végzett a legnépszerűbb belföldi utazási célpontok toplistájának élén. Az ezüstérmes Siófok után Hajdúszoboszló, Eger, illetve Balatonfüred következik. A régiók tekintetében a Tisza-tó fejlődése jól kimutatható, de egy-egy fesztivál például könnyen telt házat okozhat a szállásokon – mondta.
A legtöbb szálláshelyet tavaly Pest megyében adták ki, a második helyen Somogy megye, a harmadikon pedig Heves megye végzett.
Tavaly a cég 30 százalékkal növelte partnerei számát, így 8418 szállásadóval működött együtt. Az évről évre javuló kihasználtság miatt a szálláshelyeknek idén már lesz lehetőségük a drágításra – tette hozzá Szigetvári József.
A Szallas.hu szakembere szerint az online foglalások aránya idén elérheti a 60 százalékot, melyből egyre inkább kiveszi a részét az idősebb korosztály is. Ezen belül a mobileszközök további előretörése várható, a mobilról, illetve tabletről foglalt szálláshelyek aránya 15-ről 30 százalékra nő.

(MTI)

Nő a használtautó piac!

Tavaly mintegy tíz százalékkal több, csaknem félmillió használtautó cserélt gazdát Magyarországon, a járművek átlagára 9 százalékkal nőt, így meghaladta az 1,6 millió forintot – közölte a Használtautó.hu autós portál hétfőn az MTI-vel.
A mennyiségi növekedést az újautó-eladások és a használtautó-import kedvező alakulása segítette 2014-ben. “Az áraknak a szinte nem is létező inflációt jóval meghaladó növekedése pedig elsősorban a romló forintárfolyamnak, illetve a 2014 elejétől a használtautó-behozatalra is kiterjesztett vagyonszerzési illetéknek tulajdonítható” – idézi a közlemény Fodor Lászlót, a Használtautó.hu marketingvezetőjét.
A legnagyobb mértékben, közel 15 százalékkal a legtöbb hirdetést képviselő alsó középkategóriába tartozó autók átlagára nőtt, de a kínálatban szintén jelentős, 27 százalékos arányt képviselő közép- és felső középkategóriás használt járműveket is átlagosan 8 százalékkal drágábban lehet megkapni, mint egy éve.
A Magyarországon értékesített használtautók fele öt márka valamelyikét képviseli: 14 százalékos részarányával továbbra is az Opel vezet, a második legjobban forgó márka a Suzuki, tíz százalékos részesedéssel. Ezeket sorrendben a Volkswagen, a Ford és a Renault követi, a rangsor jól tükrözi a hazai személyautó-állomány összetételét is – közölték.
A közlemény szerint az elkelt használt személygépkocsik összértékének változását jelző használtautó index a tavalyi utolsó negyedévben 134,4 százalékra emelkedett.
Az index meggyőző mértékben maga mögött hagyta azt a sávot, amelyből a válság kezdete óta évekig nem tudott kitörni – emelte ki Fodor László, hozzátéve, hogy mostanra már több mint harmadával nagyobb összértékben cserélnek gazdát a használt autók a magyar piacon, mint 2009 elején.
A Használtautó.hu negyedévente közli a használtautó-piac aktuális állapotát leíró indexet. Az index egy arányszám, amely az adott időszakban elkelt használtautók aktuális összértékét viszonyítja a válság kezdetekor, 2009 első negyedévében mért szinthez. 100 százalék feletti állapota azt jelzi, hogy a használtautó-piac lendülete felette jár a bázisnak tekintett időszak teljesítményének – áll a közleményben.

(MTI)

“Vizes” projekttalálkozó Máltán

A Batthyány Lajos Gimnáziumban második évéhez érkezett az Európai Unió által támogatott “WATER, a Treasured European Resource” nevet viselő, vízzel foglalkozó Comenius projekt. Az első projektév az ismerkedésről és a szakmai munka megkezdéséről szólt, aminek folytatásaképpen 2014. november 30. és december 5. között került sor Máltán a harmadik projekttalálkozóra, ahol ismét öt nemzet diákjai mutathatták be egymásnak munkájuk eredményeit.

A találkozóra tíz 10., ill. 11. évfolyamos diákot (Perger Kitti, Salamon Kata, Bene Barbara, Lovkó Luca, Novák Eszter, Jeszenői Réka, Erdős Márton, Benedek Tamás, Varga Bence és Tóth Kristóf) delegált a gimnázium –  a máltai, belga, francia és olasz résztvevők az ő közvetítésükkel ismerkedhettek meg az iskolában zajló, a projekthez kapcsolódó munkával. Őket tanáraik, Zieger Krisztina projektkoordinátor (jelen írás szerzője), valamint Salamonné Lackner Henriett és Blasszauer János kísérték el.

A projekttalálkozóra való felkészülés ezúttal is változatos tevékenységekkel párosult. Ezúttal a már feltérképezett és bemutatott két nagykanizsai vízterület, a Principális-csatorna és a Csónakázó-tó vízminőségét kellett megvizsgálni és az iskolában található teszteket elvégezni, az adatokat feldolgozni és bemutatni. Kérdőíveket kellett készíteni, melyek rávilágíthatnak a területekben rejlő gyengeségekre, erősségekre, bemutathatják a környéken élők véleményét és azt, hogy ők hogyan oldanák meg a problémákat, hogyan látják a vízterületek jövőjét. A kérdőíveket természetesen kitöltették a diákok a környéken élő kanizsai lakosokkal, és az azokból nyert adatokat gyönyörű prezentáció formájában ki is értékelték.

A projekt művészeti vonalát követve dalszövegírásra és zenés-táncos bemutatóra került sor. A BLG diákjai azt a feladatot kapták, hogy az Európai Unió himnuszának dallamára írjanak vízzel kapcsolatos dalszövegeket, amelyekből a legjobbnak Bunics Erika (11.F) kompozíciója bizonyult. A dal előadásra került a többi nemzet által prezentált dalszövegekkel együtt a máltai partnerintézményben. Minden ország a saját nyelvén énekelt, de született egy angol nyelvű változat is. Ezenkívül a diákok készültek egy olyan produkcióval is, amely megismertette a résztvevőket hazájuk egy népszerű dalával. Nagy sikert aratott ez az énekes-táncos délelőtt is, melyet izgalmas ráhangoló feladatokkal vezettek be a házigazdák.

Számos érdekes program gazdagította még a szakmai munkát, melyek között volt poszterkészítés, meghívott környezetvédelmi szakember előadásának meghallgatása és egy tengerpart menedzsmenttel foglalkozó alapítvány felkeresése is. A három, munkával töltött nap mellett természetesen nem maradhatott el Málta és a szomszédos Gozo szigetének felfedezése sem. A jó hangulatú kirándulásokat még szebbé varázsolta az, hogy Máltán az évszakhoz képest is enyhe tavaszi idő fogadta a csoportot.

A rengeteg élmény és tapasztalat mellett említést érdemel az is, hogy máltai házigazdáinkkal immár a második Comenius-projektben dolgozunk együtt szoros baráti kapcsolatokat ápolva. Ezúttal is rengeteg dicséretet kapott diákjaink teljesítménye, kulturált viselkedése és kiváló angolnyelv-tudása, mely méltán tölthet el minket büszkeséggel.

A folytatás is izgalmasnak ígérkezik, hiszen 2015 márciusában a Batthyány Lajos Gimnázium ad otthont a projekt záró rendezvényének, a 4. nemzetközi projekttalálkozónak, melyet az iskola minden polgára nagy lelkesedéssel vár. Egyelőre a máltai találkozón történtek feldolgozása és széles körben való terjesztése van folyamatban, a következő szakasz feladatai az új esztendő beköszöntével várnak a résztvevőkre.

Zieger Krisztina – BLG

Még mindig Horvátország a sláger nyáron!

Mintegy 400 ezer magyar vendég több mint 2,1 millió vendégéjszakát töltött 2014-ben Horvátországban, ahol nyolc év óta nem regisztráltak ilyen kimagasló magyar adatokat – tájékoztatta a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletvezetője pénteken az MTI-t.
Marin Skenderovic elmondta: a múlt évben 397 ezer magyar vendég 2,153 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban, s mindkét szám egyaránt csaknem 10 százalékos növekedést mutat 2013-hoz képest.
A múlt évi adat 2006 óta a legmagasabb, de az utóbbi 20 évben is a harmadik legnagyobb magyar turistaforgalmat jelzi az adriai országban.
A szakember kifejtette: 1995 óta 2005-ben volt eddig a legtöbb magyar turista Horvátországban, akkor 453 ezer vendég 2,405 millió éjszakát pihent. A második legjobb mutatók 2006-ban születtek, az akkori 403 ezer magyar turistának és az ott töltött 2,196 ezer vendégéjszakának köszönhetően.
A múlt évi magyar rekord nemzetközi összehasonlításban is érdekes, ugyanis a Horvátország számára 10 legjelentősebb küldő állam közül a magyar adatok mutatták arányaiban a legnagyobb növekedést mind a vendégszámban, mind a vendégéjszakát illetően.
Hozzátette, 2014-ben összesen 13,614 millió turistát regisztráltak az adriai országban, 4,9 százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. Ebből a külföldiek száma 12,111 millió volt, 5,3 százalékkal több mint 2013-ban.
A vendégéjszakák száma összességében 74,726 millióra emelkedett 2,1 százalékos bővülést jelezve, ebből a külföldiek 67,694 milliót töltöttek el, ami 2,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál.
Marin Skenderovic elmondta: az évről évre jobb adatokat produkáló horvátországi turizmus elismerését jelenti, hogy a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) vezető testülete idén májusban Rovinjban tartja 100., jubileumi ülését.

(MTI)

Álfogorvosok ellen emeltek vádat Nagykanizsán

Kuruzslás miatt emeltek vádat egy házaspár és a lányuk, valamint alkalmazottjuk ellen, mert fogtechnikusi és fogászati asszisztensi végzettséggel sorozatban végeztek fogorvosi beavatkozásokat Nagykanizsán – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szerdán az MTI-t.
A házaspár és a lányuk saját betéti társaságukkal, a férj fogtechnikusi, valamint a lány fogászati asszisztensi képesítésével működtettek Nagykanizsán és Murakeresztúron egy-egy fogorvosi rendelőt, ahol szerződéssel alkalmaztak fogorvosokat. Murakeresztúron az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott alapellátást nyújtottak, Nagykanizsán pedig főként magánrendelést biztosítottak.
A bt. nevében 2011. augusztus elsején új fogorvossal kötöttek munkaszerződést, amely szerint a doktornőnek mindkét településen rendelnie kellett, de a nagykanizsai magánrendelőben soha nem végzett kezeléseket. A cégtulajdonosok ugyanis úgy döntöttek, hogy az OEP által nem finanszírozott nagykanizsai magánrendelésen – kiadásaik csökkentése érdekében – egy alkalmazott fogászati asszisztens bevonásával maguk végzik el a kezeléseket, holott tudták, hogy szájüregi beavatkozást kizárólag fogorvosi képzettséggel lehet végezni.
A család 2012 októberéig között hatvannégy olyan pácienst látott el, aki nem tudta, hogy valójában nem orvosnál jár. Tömést, gyökérkezelést, foghúzást, ínykorrekciót, fogcsiszolást, koronapróbát, lenyomatvételt, protézislevételt és -felhelyezést végeztek, továbbá fogkőlevételt, valamint fogfehérítést is vállaltak, holott fogorvosi vagy dentálhigiénikusi szakképesítése egyiküknek sem volt.
A fogászati beavatkozások során a rendelő felszereltségével, az asszisztencia biztosításával, az egészségügyben használatos munkaruházat viselésével azt a látszatot keltették a nagykanizsai betegekben, hogy fogorvos kezeli őket. Újságokban is fogorvosi rendelőként hirdették magukat, és nem tették szóvá azt sem, hogy a páciensek a fogtechnikust doktornőnek szólítják. Volt egyébként huszonegy olyan kezeltjük is, aki tudta, hogy senkinek nincs fogorvosi végzettsége, mégis vállalta a kezeléseket.

A kuruzslással és hamis okirattal visszaéléssel vádolt négy ember recepteket is hamisított. Hozzáfértek ugyanis a doktornő fejléccel ellátott, biankó orvosi vényeihez, amelyekkel gyógyszereket írtak fel és váltottak ki.

(MTI)

Társasházban lakik? Érdemes pályáznia!

Folytatódik az Otthon melege program, amelynek következő eleme 10 milliárd forintos kerettel egy új társasházi energiahatékonysági pályázat lesz – jelentette be Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára szerdán Budapesten kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
Szabó Zsolt kiemelte, hogy a 4-60 lakásos panel és tégla társasházak pályázhatnak március 9-től, a támogatási intenzitás pedig 50 százalékos lesz.

(MTI)

Matolcsy szerint minden OK

Magyarország kiszámítható, stabil pályán van a 2010 utáni sikeres gazdaságpolitikai fordulat, az azt követő stabilizáció és monetáris politikai fordulat eredményeként, így az idén reálisan lehet számolni az ország felminősítésével. Ugyanakkor a gazdaság jó fundamentumok mellett továbbra is sérülékeny pozícióban van, bár ez az elmúlt években érdemben mérséklődött – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI-nek adott interjúban.
Az ország a 2010-14 között végrehajtott konszolidáció és stabilizáció következtében az Európai Unió (EU) egyik összeomlás előtt álló tagállamából az egyik legígéretesebb országává vált – hangsúlyozta. Példaként említette a stabilan a GDP 3 százaléka alatti államháztartási hiányt, a csökkenő pályán lévő államadósságot, a folyamatosan bővülő foglalkoztatást, illetve azt, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan pozitív.
“Az elmúlt évet úgy zártuk, hogy az EU 2-3. legjobb növekedési rátáját értük el, s a költségvetési trendforduló, valamint az államháztartási és növekedési trendforduló után monetáris fordulatot is végre tudott hajtani az ország” – emelte ki a jegybank elnöke.
Matolcsy György szerint ezzel együtt Magyarország sebezhető, részben a magas államadósság, részben amiatt, hogy maga az Európai Unió is sebezhető maradt, nem sikerült az unió 2008 utáni válságkezelése, szemben az Egyesült Államok válságkezelésének sikerével. Rámutatott: Magyarország kockázatait növeli az orosz-ukrán konfliktus, annak földrajzi közelsége, az orosz-Nyugat konfliktus és annak hatása az EU gazdaságára, növekedési kilátásaira.
“Emellett mindenki elismeri, hogy jó úton járunk” – emelte ki.
Az olajár csökkenésével kapcsolatban Matolcsy György arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az olajár és a szénhidrogén-termékek áresése “első hallásra jó hír, de valójában nem feltétlenül az”. Egyes elemzések szerint a világ feltörekvő országai közül Dél-Afrika után Magyarország profitálhat a legtöbbet az alacsony olajárakból, amelyek ugyanakkor deflációt hozhatnak az EU számos országában, talán az egész EU-ban – magyarázta. Matolcsy György hangsúlyozta, hogy sem az EU, sem az Európai Központi Bank nincs felkészülve egy jelentősebb, netán elhúzódó deflációra, amelyben a lakosság leginkább elhalasztja vásárlásait, és ezzel hátráltatja a gazdasági növekedést. Egy olyan fejlett gazdaságú ország, mint Japán, 20 éve küzd a gazdasági stagnálást eredményező deflációval, és talán csak mostanában  sikerül leküzdeniük – figyelmeztetett.
Matolcsy György kiemelte: a magyarországi infláció kedvező pályán halad, bár jelenleg a 3 százalékos inflációs cél alatt van. “Ha a szénhidrogének árváltozását kiszűrjük, akkor is egy mérsékelt, kiszámítható inflációs pályán halad az ország, az adószűrt maginfláció szintén mérsékelt inflációs pálya irányába mutat” – mutatott rá, hozzátéve, idén az alacsony olajárak miatt az éves infláció 0-1 százalék között lehet.
Az MNB elnöke kifejtette: a 2010-es sikeres gazdaságpolitikai fordulat után a jegybank 2013-ban monetáris fordulatot hajtott végre, ezt lehetővé tette a korábbi gazdaságpolitikai fordulat, majd a monetáris irányváltás egyértelműen támogatta, és – elsődleges céljának teljesítése mellett – napjainkban is segíti a kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósulását.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a jegybank csak a növekedési hitelprogrammal támogatja a kormány gazdaságpolitikai céljait, ám ennél is fontosabb volt, hogy az MNB monetáris tanácsa 2012 augusztusában, a tanács külső tagjainak kezdeményezésére, alapkamat-csökkentési ciklusba kezdett. “Megkezdése óta a Növekedési Hitelprogram közel 1 százalékponttal javította GDP-nket, miközben a jelentősen csökkenő alapkamat további 1 százalékpontos hatással volt. Összességében a monetáris politikai fordulat az elmúlt két évben dinamizálódó hazai növekedés közel felét támogatta.” – mondta Matolcsy György.
A 24 hónapos csökkentési folyamat végén a tanács történelmi mélypontra, 2,1 százalékra vitte le a jegybanki alapkamatot, és ezzel kivételesen kedvező monetáris környezetet teremtett a magyar gazdaság szereplőinek. Az alacsony alapkamat tovagyűrűzött a betéti és a hitelkamatokon, az alacsonyabb hitelkamatok élénkítik a gazdaságot, megmozdult az ingatlanpiac, elindult az új lakások építése – elemezte az MNB elnöke.
Kiemelte: mivel az ország sérülékenységének egyik fő oka a magas államadósság, nagyon fontos, hogy ezt az államadósságot minél nagyobb arányban belföldi forintforrásokból finanszírozza az állam. A jegybank ennek előmozdítására elindította önfinanszírozási programját, amelynek segítségével több százmilliárd forintot irányított át jegybanki kötvényekből államkötvényekbe. Az MNB ezzel erőteljesen támogatta az állampapírpiacot, és az állampapírhozamok csökkenéséhez is jelentősen hozzájárult- jegyezte meg.
Matolcsy György szavai szerint a 2013 tavaszán felgyorsult monetáris politikai fordulat a magyar gazdaság számára kiszámíthatóságot és stabilitást hozott. “Ma már az MNB-ről mindenki úgy vélekedik, hogy a kormánnyal együttműködve, a kormány gazdaságpolitikáját támogatva működik, az MNB megelőzte a hazai hitelezés összeomlását, mindenben kiszámítható, hiteles partnere a globális jelentőségű jegybankoknak, és az uniós központi bankoknak egyaránt” – mondta.
Matolcsy György felidézte, hogy az MNB a monetáris fordulatot a korábbi ortodox monetáris felfogás helyett – akárcsak a Fed, vagy a Bank of England -, nem hagyományos monetáris megoldásokkal valósította meg. A jegybank által létrehozott alapítványok épp azt szolgálják, hogy ezek az újfajta, unortodox megoldások minél nagyobb teret nyerjenek a hazai közgazdasági gondolkodásban és különösen a hazai közgazdasági és pénzügyi oktatásban – tette hozzá.

(MTI)

Zalaegerszeg és Nagykanizsa 1,3 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól

A fejlesztési és a működési kiadások biztosítására Zalaegerszeg 800 millió forint, Nagykanizsa pedig 500 millió forint támogatást kapott a kormánytól, a következő években pedig mintegy 400 millió forint támogatásban részesül Lenti önkormányzata – jelentette be Vigh László (Fidesz) országgyűlési képviselő kedden sajtótájékoztatón, Zalaegerszegen.
Hozzátette: a kiegészítő támogatást a gazdasági növekedés 3,3-3,4 százalékos növekedése tette lehetővé. Emlékeztetett arra is, hogy a zalai megyeszékhely az elmúlt évek rentábilis gazdálkodásának köszönhetően 2012-ben 800 millió forint, 2013-ban pedig 1,3 milliárd forint támogatásban részesült.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) kiemelte: a kormány nagyra értékeli, hogy Zalaegerszeg mindig is jól gazdálkodott, a városnak soha nem volt működési hitele és az elmúlt évben sem került sor adósságkonszolidációra. A kormányzat segíti Zalaegerszeg helyzetének stabilitását, de “nem lehet örökké attól függeni”, hogy mikor és mekkora támogatást tudnak biztosítani, ezért hosszútávon kell stabilizálni a város költségvetését. Azt is el kell érni, hogy gazdaságfejlesztéssel és a bevételek növelésével a zalai megyeszékhely saját lábra álljon – hangsúlyozta Balaicz Zoltán.

Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) a MTI kérdésére elmondta: a kormányzattól kapott 500 millió forint támogatás nagyban segíti az önkormányzati feladatok, a működési költségek biztonságos finanszírozását, a támogatás egy részét pedig fejlesztésekre fordítják.

(MTI)

Pályázhatnak a civil szervezetek a parlagfű elleni védekezést segítő pénzre

Az irtására alkalmas eszközbeszerzésre január 1-jétől január 31-ig nyújthatják be pályázataikat a parlagfű elleni védekezést végző civil szervezetek, amelyek összesen 642 millió forintot kaphatnak – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege egymillió forinttól ötmillió forintig terjedhet.
A támogatás a pályázati kiírásban részletezett eszközök beszerzésére igényelhető, a többi között a köz- és parlagterületek mechanikai és kémiai gyomirtására alkalmazható eszközökre, védőfelszerelésekre, motoros fűkaszára, illetve permetezőgépekre.
A közlemény szerint a parlagfüvet azért kell irtani, mert az allergiát okozó pollenkoncentrációnak súlyos egészségkárosító hatása lehet. Ezért a kormány és az FM kiemelt figyelmet fordít a prevencióra – megelőzésre -, így az egészségmegőrzésre is – tartalmazza a tájékoztató.
A pályázat kiírásával ismét a parlagfű irtására, gyérítésére használható fel az állampolgárok által személyi jövedelemadójukból e célra felajánlott, korábban átcsoportosított pénz.
A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára tavaly december elején jelentette be: a kormány döntött arról, hogy a 2011-ben zárolt 642 millió forintot a rendkívüli kormányzati intézkedések keretében visszacsoportosítja a parlagfű-gyérítésre.
Nagy István emlékezetett: a kormány az előző kormányzati ciklusban összességében mintegy 52 milliárd forintot fordított erre a területre. Ennek eredménye is van – hangsúlyozta az államtitkár -, mert érzékelhetően csökkent a parlagfű pollenszáma a levegőben, s kevesebb az allergén beteg.

(MTI)

1 118 119 120 121 122 150